2017.08.30

Elekes Dóra könyvei egyszerre szólnak gyerekeknek és felnőtteknek. Az írónő nem kíméli olvasóit, a legkeményebb témákkal szembesíti őket, olyanokkal, mint az alkoholizmus, a szülők közötti konfliktus vagy a gyermekek elhanyagolása. Idén a 12 év alatti kategóriában ő kapta az Év Gyerekkönyve-díjat a Dettikéről és más istenekről című könyvéért, amely a Csimota Kiadónál jelent meg. Ennek apropóján kérdeztük!

Év Gyerekkönyve-díjat kapott a Dettikéről és más istenekről című 2016-os könyved. A borító A kis herceget idézi, de a szöveg is eszünkbe juttatja a történetet: hiszen itt is egy idegen szemszögéből csodálkozunk rá a felnőttek világára. A hasonlóság véletlen vagy tudatos volt?

Semmiképp sem volt tudatos – inkább tudat alatti lehetett vagy véletlen. Gyerekkoromban nagyon szerettem A kis herceget, sokat hallgattam kazettán, de újabban zavar, vagy inkább zavarba ejt a giccsbe hajló melankóliája. Mégis: most, hogy mondod, tényleg van hasonlóság. Nem is csak azért, mert itt is, ott is egy idegen (a gyerek mint „jövevény”) szemszögéből csodálkozunk rá a felnőttek világára. Hanem azért is, mert A kis hercegben is és nálam is középponti téma a barátság mint az idegenség feloldásának tuti módszere. Egyébként a barátságról szóló részeknél én is belecsúsztam a giccsbe, ezt egyszerűen nem lehet megúszni. A barátság már csak ilyen. Giccses dolgok jutnak róla az ember eszébe. De nálam a giccs inkább eszköz volt, olyan hatáselem, melyet igyekeztem elidegenítő effektekkel ellenpontozni. Amikor a szereplőim már-már kishercegi magasságokba szökő, nagy igazságokat mondanak, általában totál idiótán viselkednek: egymástól veszik át a szót, vagy mindenféle gyanús kényszercselekvéseket produkálnak.

 

IMG_20170829_085446_BURST0101


A főszereplőnek képzeletbeli barátja van, aki egy kulcslyukban él. Ahogy elkezdtem olvasni a történetet, eszembe jutott, hogy én valóban elképzeltem manókat, akik a falakban laknak, és a kulcslyukon át járnak ki a mi világunkba. Neked is saját gyerekkori élményekből született a karakter?

Hú, nem. De ha neked volt ilyen képzeletbeli manód, az szuper! Akkor ezek szerint eltaláltam valamit.

 

Milyen más gyerekkönyvek hatottak rád?

A legközvetlenebb gyerekkönyves hatás Török Sándor Kököjszi és Bobojszája. Ez is gyerekkori élmény – nekem nem volt képzeletbeli barátom, de nagyon szerettem volna egyet, és rettenetesen izgatott, milyen lehet titkos jóakarókat tartani a szekrényben. Innen jutott eszembe, hogy újraírom az alaptörténetet, de kislány főhőssel és a képzeletbeli barát szemszögéből. És mivel a szekrény már foglalt volt, adta magát a kulcslyuk mint olyan köztes terület, ahonnan a kisszobára és a nagyszobára is rá lehet látni. És ahonnan, ha a világról való előzetes tudás nélkül kémlelünk ki, rögtön látszik, hogy a fontosabb kérdésekben a gyerekeknek van igazuk, vagy hogy a „patriarchális” család olyan képződmény, amelynek az egyetlen felcserélhető eleme paradox módon épp a férfi.

 

Aztán hatott rám Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnikájának kacsa-ember metaforája is, csak míg ott az elátkozott szerelmesek nem lehetnek egyszerre kacsák vagy emberek, hanem csak felváltva, nálam a barátok nem lehetnek egyszerre óriások vagy törpék, hanem csak felváltva. Ez a méretváltós dolog amúgy eléggé hajaz Lewis Carroll Aliz-könyveire is, akárcsak az abszurd karakterek, a kitekert logika. De egy-egy idézet erejéig beleírtam a könyvbe a Jancsi és Juliskát, az Ózt, illetve van a könyvben egy önidézet is: A muter meg a dzsinnekben a kislány a mama háta mögül titokban nézi az esti horrorfilmet, Stanley Kubrick Ragyogását, a Dettikében pedig van egy rész, ahol a két főhős ugyancsak a szülők háta mögül, a kulcslyukon át nézi az esti filmet: Stanley Kubrick Dr. Strangelove-ját.

 

Mi volt a célod a felnőtt kultúrából vett utalásokkal?

A muter meg a dzsinnekben nagyon adta magát a Ragyogás-idézet. Ott is egy alkoholista apa ront rá a családra. A film szövegbe emelésével megkerülhettem, hogy konkrét gyerekbántalmazós jelenetet kelljen leírnom – nem lehetett megkerülni, mégis muszáj volt, mert a testi agresszió olyasvalami, amire a narrátoromnak nem lettek volna szavai. A Dettikében a Strangelove-jelenet már inkább poén volt, önidézet, de nemcsak az, hanem utalás is arra a jelenre, amelyben az olvasóim kénytelenek lesznek felnőni.

 

kepdettirol


Ebből is látszik: a Dettikéről és más istenekről komoly, nehéz témákat feszeget. Vannak már visszajelzések az olvasóktól?

Kaptam már olyan visszajelzést felnőttektől, hogy ez tök jó, ők nagyon élvezték, de – vagy talán éppen ezért – szerintük nem gyerekkönyv. Ami ezzel szemben meglepő, hogy ismerek több olyan hat-hétévest, akinek nagyon bejött, holott azért inkább 10+-os könyvnek szánta a kiadó. Talán mert ebben a korban még kevés előzetes várakozásuk van a gyerekeknek arra nézve, hogy mi lenne való nekik, és nem is zavarja őket, mert megszokták, ha nem mindent értenek pontosan. Azt viszont értik, hogy ők itt most komolyan vannak véve, a felnőttek pedig ki vannak nevetve, és ez önmagában is felszabadító lehet. De találkoztam pár olyan gyerekkel is, inkább a tizenegy-tizenkét évesek között, akik láthatólag kissé zavarba jöttek a szövegtől. Szóval gyereke válogatja. Olyan kamasszal is találkoztam egy iskolai felolvasáson, akit megrázott a szöveg. Mint utóbb kiderült, épp akkoriban kezdtek válni a szülei.

 

A felnőttek nem menekülhetnek a kritika elől. Nekik is ugyanannyira szólnak a könyveid, mint a gyerekeknek? Kikből áll a célközönség?

Reményeim szerint egyformán szólnak felnőtteknek és gyerekeknek. Nem abból indulok ki, hogy megpróbálom elképzelni, milyen témák érdekelhetnek egy gyereket. Inkább megpróbálok elképzelni egy gyereket, a környezetét, beleélni magam a helyzetébe, és az ő szemével nézni meg azt, ami engem érdekel. Például a felnőtteket. Akik így, kívülről azért tényleg elég hülyének látszanak. Vagy jobb esetben furcsának. De nem az a célom, hogy egyszerűen felmutassam a felnőttek hülyeségét vagy furcsaságát. Inkább az, hogy egy kicsit mögé is nézzek. Dettike szüleiről például szerintem kiderül, hogy szeretik a lányukat, csak nem értenek a nyelvén, mint ahogy egymásén sem; az Érdekes néniről, hogy azért harapja le az ágyról lelógó lábakat, mert szorong és ezért rendmániás; Lédikéről, hogy azért hord haza újabbnál újabb pasikat, mert túl okosnak érzi magát hozzájuk satöbbi. Az persze más kérdés, hogy közben egyiküknek sem marad energiája azzal törődni, mi lesz így a gyerekekkel. Jó hír viszont, hogy a gyerekek, köszönik, jól vannak. Megoldják. Na jó, van, hogy nem, de ebben a könyvben igen.

 

A korábbi könyvednek, A muter meg a dzsinneknek szintén nagyon pozitív volt a fogadtatása, hiszen megkapta a 2015-ös Év Gyerekkönyve-díjat. Nagyon kemény szöveg, hiszen egy alkoholista anyukáról és a lányáról szól. Hány éves kortól lehet olvasni?

Tizenkettőtől, mondjuk. De értem a kérdést, ez sem egészen tipikus gyerekkönyv. Ez is úgy működik, hogy másként érti a gyerek és a szülő. Szóval szerintem úgy az ideális, ha együtt olvassák és beszélgetnek róla. Ebben segít a novellaméretű terjedelem és Kun Fruzsina igazán zseniális illusztrációi, melyek a szövegtől függetlenül is élnek. A magyar ifjúsági könyvkiadásban nem jellemző, hogy a szöveggel legalábbis egyenrangú illusztrációk szerepeljenek a kötetben. Itt ez azért is nagyon fontos, mert természetesen adja magát, hogy a gyerek mellé ülünk, állunk vagy fekszünk, és úgy olvassuk. Ez az elrendezés pedig szinte kikényszeríti a beszélgetést.

 

Miért döntöttél úgy, hogy erről a témáról írni, mesélni kell az ifjúságnak?

Amikor írok, nincsenek irodalmon kívüli céljaim. Az volt a kiindulópontom, hogy erről a témáról tudomásom szerint gyerekeknek viccesen még nem írtak. Legfeljebb tudományosan, didaktikusan vagy metaforikusan. Én viszont vicces könyvet szerettem volna írni igazi, hús-vér alkoholista anyával. Más kérdés, hogy nem sikerült. Nem lett igazán vicces. Az viszont, hogy így indultam neki, felszabadított, képessé tett arra, hogy leírjak egymás után több mondatot. Korábban is próbáltam már írni a témáról, de az első mondat után visszarettentem.

 

url


Gondolkodtál már azon is, hogy a felnőtteknek írj?

Kísérletezem, de még nem vagyok elégedett az eredménnyel. A felnőtteknek írni nehéz ügy. Nehezen tudom beleélni magam a helyzetükbe.

 

Min dolgozol most?

Legutóbb egy népmese-feldolgozást írtam a Naphegy Kiadónak egy hamarosan megjelenő antológiába. Egy királylányról szól, aki nem akar férjhez menni, és ezért megszökik a sárkányhoz. Ezt a vonalat szeretném folytatni. Meg régebben elkezdtem egy verseskötetet, ahhoz is jó lenne visszatérni.

 

Ha épp nem könyvet írsz, mivel foglalkozol?

Fordítok vagy szerkesztek.

 

Szerinted segített a műfordítói tapasztalat a könyveid megírásában?

Biztosan. Műfordítói tapasztalat nélkül sejtelmem sem volna, hogyan lehet egyáltalán nekikezdeni.

 

A műfordítást miért szereted?

Mert jó játék. A szerző olyan, mint az ellenfél egy társasjátékban. Nekem az a célom, hogy megírjam a könyvét magyarul, neki meg az, hogy ezt minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozza. De nem hagyhatom, hogy megakadályozza, inkább csalok: erre ott van nekem az egész internet, a barátaim és legvégső esetben maga a szerző. Már ha él, és tudom az e-mail címét.

 

Elekes Dóra könyvei ITT és ITT érhetők el.



Wéber Anikó

CC_banner

img_5461_600x400

2018.01.18

Hogyan boldogulnak a pályakezdő művészek? Milyen sorssal kell szembenéznie annak, aki ezt a hivatást választja? Portrésorozatunkban fiatal művészeket kérdezünk eddigi sikereikről, kudarcaikról és céljaikról. Az első részben Tangl Edittel, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori intermédia-művész szakos hallgatójával beszélgettünk, aki online szerepjátékkal és gamifikációval is foglalkozott tanulmányai során.

A._A._Milne_borito

2018.01.18

Az első világháború következtében súlyos poszttraumás stresszben szenvedett. A betegségéből végül az egyik leghíresebb meséje gyógyította ki. A történet azonban túlnőtt az íróján, aki sohasem tudott kilépni Micimackó árnyékából. Éppen 136 éve született Alan Alexander Milne, a Micimackó megalkotója. Ennek apropóján felidéztük, mi rejtőzik a Százholdas Pagonyon túl…

getcloser_kis
2018.01.18

Idén tavasszal már harmadszor rendezik meg a Get Closer Budapest Jazz Fesztivált, április 6-tól 8-ig a nemzetközi jazzszíntér számos fontos szereplője játszik a MOM Kulturális Központban (MOMKult). Fellép többek között Nicholas Payton trombitás, James „Blood” Ulmer gitáros és Lizz Wright énekesnő.

Gálával és irodalmi műsorral, kiállításokkal, szavalóversennyel teszik emlékezetessé a magyar kultúra napját Jász-Nagykun-Szolnok megyében a közművelődési intézmények: január 17-étől 19-éig Szolnokon tartózkodik az Arany 200 busz, a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, a szolnoki Hild Viktor Könyvtár pedig Wass Albert szellemi hagyatéka címmel hirdet szavalóversenyt.

A Line-up of the year, azaz a tavalyi év legjobb zenei felhozatalának díját vehették át a Sziget képviselői az European Festival Awards, a fesztiválok legnagyobb megméretésének díjátadó gáláján január 17-én késő este a hollandiai Groningenben. Az idei gálán a zenei felhozatalért járó díjjal a magyar fesztivál olyan versenytársakat előzött meg, mint például a Glastonbury, a Roskilde vagy a Lollapalooza. A díj átadásakor hangsúlyozták, hogy a megméretésben nemcsak a headlinerek számítanak, hanem a teljes program.

Folytatódik a 3x j(A)zz! című koncertsorozat a fővárosi Opus Jazz Clubban, amely a műfaj osztrák kiválóságait mutatja be. A 40. koncerten is túl járó széria idei estjeit január 16. és 20. között rendezik meg: január 18-án a Fabian Rucker 5 lép az Opus színpadára, a több mint egy évtizede Ausztriában élő amerikai Philip Yaeger harsonás zenekara pedig január 20-án lép fel.

A Román Rádió Zenekarának koncertjével és Bács Lajos emlékesttel ünnepli a Balassi Intézet bukaresti központja a magyar kultúra napját, amely főként a tavaly meghirdetett Kodály-emlékév jegyében zajlik. A programsorozat január 18-án a II. Bács Lajos-emlékesttel kezdődik, amelyen a 2015-ben elhunyt egykori romániai magyar karmesterre, zeneszerzőre és pedagógusra, a bukaresti Magyar Zene Fesztivál szellemi alapítójára emlékeznek.

Ingyenes koncertet ad január 22-én Budapesten az egyik legnépszerűbb spanyol rockzenekar. Az L.A. a King of Beasts című turné keretében lép fel a Hard Rock Caféban. A kaliforniai hangulatú, indie rock zenét játszó L.A. olyan előadókkal lépett már színpadra, mint a Foo Fighters, a Black Keys, a Muse, az Arcade Fire, a Franz Ferdinand vagy a Placebo, hazájában tízezres arénákat tölt meg egymagában is.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma