2017.10.25

Mit kaptunk Szabó Magdától? Megteremtette nekünk Abigélt, aki a bajban mindenkinek segít. Adott nekünk meséket, ifjúsági műveket, drámát, regényt. Történeteket, melyeket érdemes megfilmesíteni. Tükröt, melyben láthatjuk történelmünket, hibáinkat, erősségeinket. De magát is adta: hol őszintén, hol álarcok mögé bújva. Cikkünkben összegyűjtöttük, hol találkozhatunk vele, keresve a választ: miért szeretjük?

„Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést” – írta Jókai Anna Szabó Magda 80. születésnapja alkalmából. Valóban igazi varázsló volt Szabó Magda, aki nemcsak a papírlapra, könyvekbe teremtett világokat, érzéseket, de az olvasók szívéhez is elért. Idén – az írónő születésének 100. évfordulója alkalmából – nagyon is aktuális az a kérdés: mit adott és ad Szabó Magda életműve a számunkra? Miért szeretjük? Mit jelent nekünk?

 

_D0A3816_Copy
Kiállítás a Budapesti Operettszínházban
Fotó: Csákvári Zsigmond


Az első olvasmányélmény a legtöbbünknek az Abigél volt. Az ifjúsági regényen generációk nőttek fel, együtt keresve a választ a főhőssel, Ginával: ki lehet Abigél, aki támogatja a segítségre szorulókat? Sikerét jelzi, hogy a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők, a Budapesti Operettszínház pedig még az írónő életében engedélyt kapott a megzenésítésére. A művet az egyik legnevesebb magyar musical-szerzőpáros: Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a színház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak az ötletéből, aki a regényt színpadra adaptálta. A darabnak éppen Szabó Magda születésnapján, október 5-én volt a 250. ünnepi előadása az Operettszínházban egy kiállításmegnyitóval egybekötve.

 

Azonban az első regény, amely meghozta a hírnevet a szerzőnek, az 1958-as Freskó volt. „amikor 1958-ban, az elhallgattatás évei után, Szabó Magda első regénye a Freskó megjelent, mindenkinek leesett az álla. Hát prózaíró lesz belőle? – kérdezgettük elámulva, meghökkenve nemcsak a próza tényén, hanem prózája érettségén, bátor hitén, válltartásán, azon a kiegyensúlyozott biztonságon, ahogyan ez a csöppet sem elsőregényszerű regény beszél. Bizony, próza volt ez, kiugró próza, a „poétikum” minden nyoma nélkül, nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – fogalmazta meg a műről 1978-ban Nemes Nagy Ágnes.

 

A freskó egy vályogház falára készített kép, melyet Annuska alkotott gyerekként a családjáról. A fiatal lány elszökött otthonról, hogy festő legyen, majd évek múlva tért haza édesanyja temetésére. A regény egyik – számomra legizgalmasabb – bravúrja éppen az, ahogy fejezetről-fejezetre megelevenednek a freskón szereplő alakok, és mindig másnak a szemszögéből látunk rá a történésekre, a múltra és az eltitkolt tragédiákra. Az olvasó azzal a szereplővel érez együtt leginkább, akinek a szemszögéből rálát a világra. Itt azonban nemcsak Annuska, a főhős perspektívája jelenik meg, hanem a családtagoké is. Így lassan mindenkinek a mozgatórugóit, tetteit és vágyait megismerjük és megértjük.

 

_D0A3899_Copy
Kiállítás a Budapesti Operettszínházban
Fotó: Csákvári Zsigmond


A személyes tragédiákon keresztül a regény bemutatja azt is, milyen sors jutott a magyaroknak a II. világháború utáni években, és hogyan nehezedik rájuk az ország politikai helyzete. Szabó Magda szavait olvashatjuk a könyv egyik kiadásának fülszövegében: „A mű 1953-ban íródott, s ha nem megfelelő kezekbe kerül, bármit eredményezhetett volna, akár a Gulágot is. Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Agnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskót a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd. (…) A regény szerkezete akkor még feltűnéskeltően új volt. Nem a móriczi hagyományt követtem, hanem belső monológokkal dolgoztam. Annuska figuráját mindig más családtag, barát vagy ellenség szemszögéből ábrázoltam. Most, hogy újra elolvastam a könyvet, elfogott a borzongás: mi lett volna, ha ez az ábrázolás, amelyről azt hittem, sose lát nyomdagépet, akkor vetíti ki a letagadhatatlan igazságot, mikor boldog felszabadulttá hazudtak egy boldogtalan és megszállás alatt élő országot? Úgy meglepett, hogy nem kerültem börtönbe. A Freskó számomra örökre az újrakezdett írói élet szimbóluma marad, eltaposott fiatalságunk húsvéti csodája, a feltámadás. Egyszer, az üldözöttség legmélyebb bugyrában majdnem számonkérő indulattal faggattam Istent, ha arra teremtett, amit élnem kell, ugyan miért tette. Ma már tudom, Isten a Freskóval válaszolt.”

 

Szabó Magda a Freskót követően sorra jelentkezett újabb műveivel, egy évvel később, 1959-ben megjelent Az őz. Jelentősek az önéletrajzi ihletésű munkái, mint az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekben nemcsak gyermekkoráról, érzéseiről mesélt, hanem hitelesen ábrázolta a korabeli Debrecent és a város múltját is. De műveiben az egyéni tragédiák mögött mindig meghúzódik a történelem, a hazánkat ért sorscsapások is. Jó példa erre A szemlélők (1973) című regénye is, amelyben látszólag a szerelemé a főszerep, valójában pedig egy nyugat-európai ország és egy kicsi, kelet-európai ország világa feszül egymásnak.

 

Szabó Magda személyével, gondolataival, kincseivel azonban nemcsak a műveiben találkozhatunk. Idén számtalan kiállítást, programot rendeztek az évfordulóhoz kapcsolódóan. Cikkünkben ezek közül is bemutatunk egy válogatást.

 

_D0A3901_Copy
Kiállítás a Budapesti Operettszínházban
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Magammal viszem minden titkomat”

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílt meg Annyi titkom maradt... címmel az a kiállítás, amely Szabó Magda életén kíséri végig az olvasókat. A PIM oldalán így írnak a tárlatról: kiindulópontunk az írónő vallomása, miszerint „[…] ami velem és köröttem valaha megesett, és amit én annak a nyersanyagából alkottam, aligha különíthető el. Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban. A tükör, amelyet a világ felé fordítottam, halálommal széttörik, cserepei nyilván összeilleszthetők és beszoríthatók lesznek valami keretbe, és mégsem azt mutatják majd, ami voltam, vagy amit teremtettem.” (Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak, 168.). Látogatóink számára e titkokba nyújtunk betekintést, a tükröt, mint szimbólumot több ízben is felhasználva. Bemutatjuk a szemléletformáló gyermekkori hatásokat; az írói vénával megáldott szülők teremtette mesevilágot – melyekből a Sziget-kék és a Tündér Lala című művek születtek, továbbá Debrecen címerét a bárány motívummal, mely az életmű sarkalatos szimbólumává vált. A szülők és a szülőváros mellett felvillantjuk az írónő alma materének, a Dóczi Gimnáziumnak világát, tanárait, illetve áttűnésüket az Abigél című regénybe. Abigél szelleme tárlatunkon megelevenedik, látogatóink kívánságaikat valóságosan és virtuálisan is rábízhatják – írják a kiállítás szervezői.

 

„Mivel Szabó Magda műveiben saját felmenői köré épít külön magánmitológiát, kiállításunk fontos eleme egy családfa lesz, melyen nemcsak az írónő rokonaival ismerkedhetünk meg egy-egy fénykép segítségével, de azt is bemutatjuk, melyik őse, milyen művének szereplőjeként elevenedik meg. Nem feledkezhetünk meg Szabó Magda teremtett testvéréről, vagy ha úgy tetszik alteregójáról, a Für Elise-ben megjelenített Bogdán Cecíliáról sem, bemutatjuk mindazokat a dokumentumokat, melyek előkészítik az életműbe való beléptetését. Szabó Magda magánmitológiájába felmenőin kívül férje, és bejárónője is beépült: Szobotka Tibor és Az ajtó Emerence e megvilágításban kerül bemutatásra tárlatunkon. Kiállításunk nem csupán az önéletrajzi ihletésű művek titkaiba nyújt betekintést, hanem olyan ikonikus regények, mint a Freskó, Az őz, a Katalin utca vagy a Disznótor keletkezéstörténetét is felvillantja, mindezt Szabó Magda személyes tárgyaival illusztrálva. Ezen túl látogatóink megismerhetik Szabó Magda kézírását, aláírásait, kedvenc illatát és kedvenc folyóiratát” – ígérik a tárlat oldalán.

 

_d0a3796__copy__600x407
Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Fotó: Csákvári Zsigmond


Próbáld fel Vitay Georgina egyenruháját!

Ha kedvünk tartja, beülhetünk Torma Gedeon igazgató irodájába, és felpróbálhatjuk Vitay Georgina egyenruháját. Interaktív Abigél kiállítás nyílt ugyanis szeptemberben a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen. A bemutatóval a kiállítóhely az írónőnek az egykori Magyar Televízióhoz (MTV) kötődő munkássága előtt kíván tisztelegni. A tárlaton a látogató a főszereplője lehet a filmnek, és nem vitrinekben láthatja az 1978-ban forgatott sorozat tárgyait és kellékeit, hanem a teremtett enteriőrben ő maga lehet a Matula diákja.

 

A Pollack Mihály téri épületben két különböző helyszínen rendezték be a tárlatot, az egyikben Abigél szobra és a kis kert jeleníti meg az arborétumot, a másik helyszín pedig egy tanterem és egy tanári iroda. A jelmeztárban több mint 80 ezer tételnyi anyagot őriznek, ebből válogatták ki azt a néhány tucatot, amelyet felhasználtak a bemutatóhoz: a ruhák mellett különböző kellékeket és eszközöket, valamint azt az emblematikus gramofont is láthatjuk, amely az utolsó részben, a nagy Gedeon-napi mulatságban megszólal. Az érdeklődő az írónővel készült riportokat és filmrészleteket is láthat, ha felkeresi a kiállítóteret.

 

Beszélő szobor Debrecenben

Debrecenben, a Református Nagytemplom előtt találkozhatunk az író egész alakos bronzszobrával is. E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását október 5-én avatták fel. Papp László, a város polgármestere az avatáson megfogalmazta: Szabó Magda szobra most éppen rálát a Nagytemplom két tornyára, és ha mellé állunk, a mi szemünk és lelkünk előtt is megelevenedik nemcsak az író családi legendáriuma a szülőkkel és a református felmenőkkel, hanem Debrecen és a reformáció közeli és távoli múltja is. Szabó Magda szobra még „beszélni is tud”. A talapzatán elhelyezett QR-kóddal, okostelefonját kihangosítva bármelyikünk megszólaltathatja az írót. Debrecenben azonban más helyszínen is találkozhatunk a szerzővel, többek között egykori iskolájában.

 

szabomagdaemlekhaz
A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában létrehozott Szabó Magda Emlékház
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Emlékház Szabó Magda iskolájában

„Én itt kaptam az életet, a nyelvet, amelyet beszélek, és amelyen a könyveim is szólnak” – ezek a szavak fogadják azokat, akik belépnek az emlékházba, melyet Szabó Magda tiszteletére hoztak létre az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy Gimnáziumban. A korábbi emlékszobát kinőtte a hagyaték, ezért döntöttek úgy, hogy az iskola udvarán, külön épületben helyezik el az író szellemi és tárgyi örökségének emlékeit.

 

Színpadon a regények

Szabó Magda műveivel a színpadon is találkozhatunk. Az ajtó című darabot láthatjuk Hegyi Barbara, Nagyváradi Erzsébet, Perjés János, Nagy Enikő szerepében. Az előadást megtekinthetjük október 31-én a Spirit Színházban, november 7-én Nagykanizsán, november 10-én Cegléden, november 17-én Kerepesen. Debrecenben pedig a Rózsavölgyi Szalon mutatja be Az őz című előadását november 9-én Gáspár Sándor és Nagy Mari főszereplésével.

 

Szabó Magda az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar író, művei ma is rendkívül népszerűek Európában, kultusza jelentős Olaszországban, Franciaországban és Németországban. Miért szeretjük őt? A lista nagyon hosszú. Szeretjük őt, mert regényeinek nőialakjai ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi is. Mert műveiből árad a hazaszeretet. Mert alkotásaiban hihetetlen tehetséggel vegyít valóságot fikcióval. Mert őszintén mesélt érzéseiről, mégis titokzatos maradt. Mert írásaival nemcsak egy szűk réteget, hanem hatalmas olvasóközönséget ért és ér el ma is. Nekünk és hozzánk szól a mai napig.



Wéber Anikó

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma