2017.10.25

Mit kaptunk Szabó Magdától? Megteremtette nekünk Abigélt, aki a bajban mindenkinek segít. Adott nekünk meséket, ifjúsági műveket, drámát, regényt. Történeteket, melyeket érdemes megfilmesíteni. Tükröt, melyben láthatjuk történelmünket, hibáinkat, erősségeinket. De magát is adta: hol őszintén, hol álarcok mögé bújva. Cikkünkben összegyűjtöttük, hol találkozhatunk vele, keresve a választ: miért szeretjük?

„Szabó Magda, amikor ír, azt teszi az emberi világgal, amit csak akar. Mindent megkapott a varázslathoz: lenyűgöző nyelvi erőt, élmény-bőséget, és a szükséges – bár fegyelmezetten titkolt – szenvedést” – írta Jókai Anna Szabó Magda 80. születésnapja alkalmából. Valóban igazi varázsló volt Szabó Magda, aki nemcsak a papírlapra, könyvekbe teremtett világokat, érzéseket, de az olvasók szívéhez is elért. Idén – az írónő születésének 100. évfordulója alkalmából – nagyon is aktuális az a kérdés: mit adott és ad Szabó Magda életműve a számunkra? Miért szeretjük? Mit jelent nekünk?

 

_D0A3816_Copy
Kiállítás a Budapesti Operettszínházban
Fotó: Csákvári Zsigmond


Az első olvasmányélmény a legtöbbünknek az Abigél volt. Az ifjúsági regényen generációk nőttek fel, együtt keresve a választ a főhőssel, Ginával: ki lehet Abigél, aki támogatja a segítségre szorulókat? Sikerét jelzi, hogy a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők, a Budapesti Operettszínház pedig még az írónő életében engedélyt kapott a megzenésítésére. A művet az egyik legnevesebb magyar musical-szerzőpáros: Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a színház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak az ötletéből, aki a regényt színpadra adaptálta. A darabnak éppen Szabó Magda születésnapján, október 5-én volt a 250. ünnepi előadása az Operettszínházban egy kiállításmegnyitóval egybekötve.

 

Azonban az első regény, amely meghozta a hírnevet a szerzőnek, az 1958-as Freskó volt. „amikor 1958-ban, az elhallgattatás évei után, Szabó Magda első regénye a Freskó megjelent, mindenkinek leesett az álla. Hát prózaíró lesz belőle? – kérdezgettük elámulva, meghökkenve nemcsak a próza tényén, hanem prózája érettségén, bátor hitén, válltartásán, azon a kiegyensúlyozott biztonságon, ahogyan ez a csöppet sem elsőregényszerű regény beszél. Bizony, próza volt ez, kiugró próza, a „poétikum” minden nyoma nélkül, nemcsak gazdag anyagú, igazmondó, aktuális, olvasmányos, hanem mindjárt bravúros” – fogalmazta meg a műről 1978-ban Nemes Nagy Ágnes.

 

A freskó egy vályogház falára készített kép, melyet Annuska alkotott gyerekként a családjáról. A fiatal lány elszökött otthonról, hogy festő legyen, majd évek múlva tért haza édesanyja temetésére. A regény egyik – számomra legizgalmasabb – bravúrja éppen az, ahogy fejezetről-fejezetre megelevenednek a freskón szereplő alakok, és mindig másnak a szemszögéből látunk rá a történésekre, a múltra és az eltitkolt tragédiákra. Az olvasó azzal a szereplővel érez együtt leginkább, akinek a szemszögéből rálát a világra. Itt azonban nemcsak Annuska, a főhős perspektívája jelenik meg, hanem a családtagoké is. Így lassan mindenkinek a mozgatórugóit, tetteit és vágyait megismerjük és megértjük.

 

_D0A3899_Copy
Kiállítás a Budapesti Operettszínházban
Fotó: Csákvári Zsigmond


A személyes tragédiákon keresztül a regény bemutatja azt is, milyen sors jutott a magyaroknak a II. világháború utáni években, és hogyan nehezedik rájuk az ország politikai helyzete. Szabó Magda szavait olvashatjuk a könyv egyik kiadásának fülszövegében: „A mű 1953-ban íródott, s ha nem megfelelő kezekbe kerül, bármit eredményezhetett volna, akár a Gulágot is. Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Agnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskót a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd. (…) A regény szerkezete akkor még feltűnéskeltően új volt. Nem a móriczi hagyományt követtem, hanem belső monológokkal dolgoztam. Annuska figuráját mindig más családtag, barát vagy ellenség szemszögéből ábrázoltam. Most, hogy újra elolvastam a könyvet, elfogott a borzongás: mi lett volna, ha ez az ábrázolás, amelyről azt hittem, sose lát nyomdagépet, akkor vetíti ki a letagadhatatlan igazságot, mikor boldog felszabadulttá hazudtak egy boldogtalan és megszállás alatt élő országot? Úgy meglepett, hogy nem kerültem börtönbe. A Freskó számomra örökre az újrakezdett írói élet szimbóluma marad, eltaposott fiatalságunk húsvéti csodája, a feltámadás. Egyszer, az üldözöttség legmélyebb bugyrában majdnem számonkérő indulattal faggattam Istent, ha arra teremtett, amit élnem kell, ugyan miért tette. Ma már tudom, Isten a Freskóval válaszolt.”

 

Szabó Magda a Freskót követően sorra jelentkezett újabb műveivel, egy évvel később, 1959-ben megjelent Az őz. Jelentősek az önéletrajzi ihletésű munkái, mint az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekben nemcsak gyermekkoráról, érzéseiről mesélt, hanem hitelesen ábrázolta a korabeli Debrecent és a város múltját is. De műveiben az egyéni tragédiák mögött mindig meghúzódik a történelem, a hazánkat ért sorscsapások is. Jó példa erre A szemlélők (1973) című regénye is, amelyben látszólag a szerelemé a főszerep, valójában pedig egy nyugat-európai ország és egy kicsi, kelet-európai ország világa feszül egymásnak.

 

Szabó Magda személyével, gondolataival, kincseivel azonban nemcsak a műveiben találkozhatunk. Idén számtalan kiállítást, programot rendeztek az évfordulóhoz kapcsolódóan. Cikkünkben ezek közül is bemutatunk egy válogatást.

 

_D0A3901_Copy
Kiállítás a Budapesti Operettszínházban
Fotó: Csákvári Zsigmond


„Magammal viszem minden titkomat”

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) nyílt meg Annyi titkom maradt... címmel az a kiállítás, amely Szabó Magda életén kíséri végig az olvasókat. A PIM oldalán így írnak a tárlatról: kiindulópontunk az írónő vallomása, miszerint „[…] ami velem és köröttem valaha megesett, és amit én annak a nyersanyagából alkottam, aligha különíthető el. Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban. A tükör, amelyet a világ felé fordítottam, halálommal széttörik, cserepei nyilván összeilleszthetők és beszoríthatók lesznek valami keretbe, és mégsem azt mutatják majd, ami voltam, vagy amit teremtettem.” (Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak, 168.). Látogatóink számára e titkokba nyújtunk betekintést, a tükröt, mint szimbólumot több ízben is felhasználva. Bemutatjuk a szemléletformáló gyermekkori hatásokat; az írói vénával megáldott szülők teremtette mesevilágot – melyekből a Sziget-kék és a Tündér Lala című művek születtek, továbbá Debrecen címerét a bárány motívummal, mely az életmű sarkalatos szimbólumává vált. A szülők és a szülőváros mellett felvillantjuk az írónő alma materének, a Dóczi Gimnáziumnak világát, tanárait, illetve áttűnésüket az Abigél című regénybe. Abigél szelleme tárlatunkon megelevenedik, látogatóink kívánságaikat valóságosan és virtuálisan is rábízhatják – írják a kiállítás szervezői.

 

„Mivel Szabó Magda műveiben saját felmenői köré épít külön magánmitológiát, kiállításunk fontos eleme egy családfa lesz, melyen nemcsak az írónő rokonaival ismerkedhetünk meg egy-egy fénykép segítségével, de azt is bemutatjuk, melyik őse, milyen művének szereplőjeként elevenedik meg. Nem feledkezhetünk meg Szabó Magda teremtett testvéréről, vagy ha úgy tetszik alteregójáról, a Für Elise-ben megjelenített Bogdán Cecíliáról sem, bemutatjuk mindazokat a dokumentumokat, melyek előkészítik az életműbe való beléptetését. Szabó Magda magánmitológiájába felmenőin kívül férje, és bejárónője is beépült: Szobotka Tibor és Az ajtó Emerence e megvilágításban kerül bemutatásra tárlatunkon. Kiállításunk nem csupán az önéletrajzi ihletésű művek titkaiba nyújt betekintést, hanem olyan ikonikus regények, mint a Freskó, Az őz, a Katalin utca vagy a Disznótor keletkezéstörténetét is felvillantja, mindezt Szabó Magda személyes tárgyaival illusztrálva. Ezen túl látogatóink megismerhetik Szabó Magda kézírását, aláírásait, kedvenc illatát és kedvenc folyóiratát” – ígérik a tárlat oldalán.

 

_d0a3796__copy__600x407
Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Fotó: Csákvári Zsigmond


Próbáld fel Vitay Georgina egyenruháját!

Ha kedvünk tartja, beülhetünk Torma Gedeon igazgató irodájába, és felpróbálhatjuk Vitay Georgina egyenruháját. Interaktív Abigél kiállítás nyílt ugyanis szeptemberben a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen. A bemutatóval a kiállítóhely az írónőnek az egykori Magyar Televízióhoz (MTV) kötődő munkássága előtt kíván tisztelegni. A tárlaton a látogató a főszereplője lehet a filmnek, és nem vitrinekben láthatja az 1978-ban forgatott sorozat tárgyait és kellékeit, hanem a teremtett enteriőrben ő maga lehet a Matula diákja.

 

A Pollack Mihály téri épületben két különböző helyszínen rendezték be a tárlatot, az egyikben Abigél szobra és a kis kert jeleníti meg az arborétumot, a másik helyszín pedig egy tanterem és egy tanári iroda. A jelmeztárban több mint 80 ezer tételnyi anyagot őriznek, ebből válogatták ki azt a néhány tucatot, amelyet felhasználtak a bemutatóhoz: a ruhák mellett különböző kellékeket és eszközöket, valamint azt az emblematikus gramofont is láthatjuk, amely az utolsó részben, a nagy Gedeon-napi mulatságban megszólal. Az érdeklődő az írónővel készült riportokat és filmrészleteket is láthat, ha felkeresi a kiállítóteret.

 

Beszélő szobor Debrecenben

Debrecenben, a Református Nagytemplom előtt találkozhatunk az író egész alakos bronzszobrával is. E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotását október 5-én avatták fel. Papp László, a város polgármestere az avatáson megfogalmazta: Szabó Magda szobra most éppen rálát a Nagytemplom két tornyára, és ha mellé állunk, a mi szemünk és lelkünk előtt is megelevenedik nemcsak az író családi legendáriuma a szülőkkel és a református felmenőkkel, hanem Debrecen és a reformáció közeli és távoli múltja is. Szabó Magda szobra még „beszélni is tud”. A talapzatán elhelyezett QR-kóddal, okostelefonját kihangosítva bármelyikünk megszólaltathatja az írót. Debrecenben azonban más helyszínen is találkozhatunk a szerzővel, többek között egykori iskolájában.

 

szabomagdaemlekhaz
A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában létrehozott Szabó Magda Emlékház
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Emlékház Szabó Magda iskolájában

„Én itt kaptam az életet, a nyelvet, amelyet beszélek, és amelyen a könyveim is szólnak” – ezek a szavak fogadják azokat, akik belépnek az emlékházba, melyet Szabó Magda tiszteletére hoztak létre az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy Gimnáziumban. A korábbi emlékszobát kinőtte a hagyaték, ezért döntöttek úgy, hogy az iskola udvarán, külön épületben helyezik el az író szellemi és tárgyi örökségének emlékeit.

 

Színpadon a regények

Szabó Magda műveivel a színpadon is találkozhatunk. Az ajtó című darabot láthatjuk Hegyi Barbara, Nagyváradi Erzsébet, Perjés János, Nagy Enikő szerepében. Az előadást megtekinthetjük október 31-én a Spirit Színházban, november 7-én Nagykanizsán, november 10-én Cegléden, november 17-én Kerepesen. Debrecenben pedig a Rózsavölgyi Szalon mutatja be Az őz című előadását november 9-én Gáspár Sándor és Nagy Mari főszereplésével.

 

Szabó Magda az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar író, művei ma is rendkívül népszerűek Európában, kultusza jelentős Olaszországban, Franciaországban és Németországban. Miért szeretjük őt? A lista nagyon hosszú. Szeretjük őt, mert regényeinek nőialakjai ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi is. Mert műveiből árad a hazaszeretet. Mert alkotásaiban hihetetlen tehetséggel vegyít valóságot fikcióval. Mert őszintén mesélt érzéseiről, mégis titokzatos maradt. Mert írásaival nemcsak egy szűk réteget, hanem hatalmas olvasóközönséget ért és ér el ma is. Nekünk és hozzánk szól a mai napig.



Wéber Anikó

CC_banner

140925-Barra-sontag_masolata

2018.01.16

Nevéhez fűződik az „annyira ronda, hogy már szép” kifejezés, és ő írta az egyik legmeghatározóbb tanulmánykötetet a fényképezésről. Olyan nő volt, akit még bírálói is elismertek és tiszteltek, ő pedig egész életében ellentmondást nem tűrően állt ki az emberi jogok mellett. Ez a nő Susan Sontag volt, aki épp ma, január 16-án lenne 85 éves.

pim2_borito
2018.01.16

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) évadnyitó sajtótájékoztatót tartott január 16-án, ahol Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója ismertette a tervezett kiállításokat, programokat és a tagintézmények eseményeit. A PIM-ben az Arany János-emlékév kapcsán három kiállítást is rendeznek, és több egyéb program mellett külön tárlaton foglalkoznak majd Csáth Géza művészetével is.

Kaszas_Peter_fotos_masolata1

2018.01.16

Kaszás Péter dobos és énekes 2016-ban Infinity Project címmel saját albummal jelentkezett, amelyért 2017-ben megkapta az év hazai jazzalbumáért járó Fonogram-díjat. Az album kedvelt dala, a You Are The One 2018 januárjában klip formájában is bemutatkozik. A dal február 24-én a Dobosok Farsangján és május 10-én a Budapest Jazz Clubban is hallható az album más szerzeményei mellett.

Elhunyt 74 évesen Edwin Hawkins Grammy-díjas gospelsztár, akinek legismertebb dala az Oh Happy Day volt. Hawkinst a városi gospel úttörőjének tekintették, a jellegzetes vallási himnuszokat világi hangzással ötvözte. Belsőépítésznek tanult, de a hatvanas évek végén a gospelénekléssel aratott átütő sikere eldöntötte pályafutását.

Tíz újabb filmet hívtak meg a versenyprogramba a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői. Ezek között szerepel Emily Atef 3 Tage in Quiberon című német-osztrák-francia koprodukcióban készült filmje, az amerikai Damsel című produkció David és Nathan Zellner rendezésében, a paraguayi-német-uruguayi-norvég-brazil-francia koprodukciós Las herederas, az iráni Khook, a francia Cédric Khan La Priere című munkája, a svéd-brit Toppen av ingenting című film és Christian Petzold német-francia színekben forgatott Transit című alkotása is.

Még január 28-áig lehet nevezni a 2016-ban elhunyt Oscar-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező nemzetközi filmfesztiválra. A fesztivált első ízben tavaly tavasszal azzal a szándékkal szervezték meg, hogy a szegedi születésű operatőr emlékét, művészetét ébren tartsa, munkásságát, személyiségét minél szélesebb körben megismertesse, és ezt a tudást az újabb nemzedékeknek átadja.

Meghalt január 15-én Ökrös Oszkár Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 tagú Cigányzenekar szólamvezetője és szólistája. Az 1957-ben Szolnokon született előadóművész hatéves korában nagyapja irányításával kezdett cimbalmozni. Nyolcévesen megnyerte a Magyar televízió népzenei versenyét hangszeres szólista kategóriában. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában végezte, később a Zeneakadémián Gerencsér Ferenc tanítványa volt. A legnagyobb népi együttesekkel szinte az egész világot bejárta az Egyesült Államoktól Vietnamon át Ausztráliáig. Ökrös Oszkárt az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Kölcsey Ferenc Himnuszának autográf kéziratát, valamint a költeményt megzenésítő Erkel Ferenc Himnusz-partitúra kéziratának eredeti példányát is megtekintheti a nagyközönség a magyar kultúra napjának alkalmából január 19-én és 20-án Nyíregyházán. A magyar kultúra napjának megyei rendezvénysorozata 21-én a szatmárcsekei református templomban folytatódik.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

sheet-music-1229481_960_720

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma