782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.09.11
Révy Orsolya

Folytatjuk a Titanic-kiállításról szóló beszámolónkat: sorozatunk második részében egyre mélyebbre merülünk az „álmok hajójának” történetében. A kihelyezett használati tárgyak és a híres óceánjáró egykori alkatrészei borzongatóan valóságossá teszik dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró szavait, aki most a süllyedés okairól, a roncs kutatásáról és a magyar utasokról mesélt nekünk.

Másodszor érkezett a Titanic-kiállítás Magyarországra, az elsőt 2007-ben rendezték a Millenáris Parkban. Emlékszem, nagy hírverés övezte a tárlatot, melyen a hazai közönség először láthatta az akkor csaknem 100 éve az óceánba süllyedt tárgyakat, alkatrészeket, és szállingóztak a hírek többek közt egy megérinthető jéghegyről is. A Király utcai Komplexben megnyílt 2017-es kiállítás a korábbi kibővített változata, amely 2300 négyzetméteren kalauzol végig a balsorsú hajó emlékei között: órák, ruhák, még mindig csillogó ékszerek, korabeli pénzek, számlák, tányérok, boros- és pezsgősüvegek, fényképek, bútorok, berendezések és rekonstruált kabinok mesélnek az élettel teli századfordulós évekről, az elegáns és ízléses Edward-korról, valamint a Titanic egykori utasairól. Mindennek hátterét és a tragédia kevéssé ismert részleteit vezetőnk, dr. Elter Tamás árulta el nekünk, akinek szavai nyomán végigkövethetjük a történetet, mely az angliai Southamptonból indult és végül négy km mélyen, az Atlanti-óceán fenekén ért véget.


_D0A2058_Copy
Dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró
Fotó: Csákvári Zsigmond


2207 utas, 705 túlélő, 1507 áldozat. Felsorolni is nehéz, hány rossz pillanat vezetett el ezekhez a számokhoz azon a bizonyos április 14-ei éjszakán, 1912-ben a Titanic fedélzetén.


„Állj, bal csavar hátramenetben!” – adta ki a parancsot William Murdoch elsőtiszt a gépháznak, Robert Hichens kormányost pedig teljes kormánykitérítéssel balfordulóra utasította, miután észlelték a jéghegyet. Ez azonban nem volt szerencsés döntés


Elter Tamás ezt a következőkkel indokolja: „Akkoriban még a vitorláshajók korából fennmaradt vezényszavak voltak érvényben, így a balra fordítás »kormány jobbra tarts« parancsot, vagyis ellenirányú csavarást jelentett. Viszont Hichens annyira megzavarodott, hogy nem a megadott irányba kezdte el tekerni a kormányt – ezt egyébként Charles Lightoller másodtiszt visszaemlékezéseiből tudjuk –, és ezzel értékes másodperceket vesztettek. Maga a »bal csavar hátra« parancs sem volt szerencsés, külön-külön helyes lett volna, de együtt nem volt jó ez a manőver.” Robert Hichens kormányos egyébként a süllyedés után az egyik mentőcsónak parancsnokságát kapta meg: ő veszett össze Margaret „Molly” Brownnal, amikor a hölgy vissza akart fordulni, hogy túlélőket mentsenek a vízből.


Miközben az álmok hajójának története egyre inkább rémálommá változik, egy narancssárga és fekete fényekben fürdő terembe érünk. Hirtelen visszatértem a képzeletemből – az első tiszt és a kormányos riadt tekintetének kereszttüzéből – a valóságba és körbepillantottam: a gépház elevenedett meg előttünk. Az egyik falon lógó fényképekről a személyzet tagjai figyeltek minket, velünk szemben pedig az egyik vízzárórekesz állt félig leeresztett állapotban. Ekkor jutott eszembe, hogy a hajónak többek közt ezen alkatrészei alapozták meg azt a nézetet, mely szerint az óceánjáró elsüllyeszthetetlen: a 16 vízzáró rekeszt baj esetén a kapitányi hídról egyetlen elektronikus kapcsolóval le lehetett zárni. Ez akkor friss találmánynak számított és újabb ürügyet adott arra, hogy az emberiség elhiggye: uralhatja a természet erőit.


mt0a57631C1329B3-B71E-7E85-3620-E066BAA69EE0
Gépház, vízzárórekesz
Fotó: titanickiallitas.hu


A jéghegy öt rekeszkamrán ejtett sérüléseket mintegy 90 méter hosszan, a hajó jobb oldalán, így a Titanic pillanatok alatt menthetetlenné vált. „Ironikus, de valószínűleg jobb lett volna, ha a hajó frontálisan nekimegy a jéghegynek. A számítások szerint a gyűrődés legfeljebb két vagy három rekeszkamrát nyomott volna be, és négy sérült rekeszkamrával a hajó még a felszínen maradt volna. Az ütközést újabb hiba követte: a Titanic egy-másfél percig még teljes sebességgel haladt, ami növelte a vízbetörést, és tíz perc elteltével az első rekeszkamra táján már négy és fél méter magasan állt a víz” – teszi hozzá a szakértő.


Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egy olyan mesterien megtervezett, szenzációs luxushajót, mint a Titanic egy jéghegy tette tönkre. A történet folytatása azonban még több szívszorító pillanatot rejt, mint ahogy azt korábban hittem, vagy ahogy a híres amerikai filmből megismertem. Ezekből kiderül, hogy a jégheggyel való ütközés már csak a következménye volt valami sokkal mélyebb hibának, amelyre a korabeliek még nem is gondolhattak.


Amint egyértelművé vált, hogy a Titanic két óra múlva az óceán mélyén lesz, elkezdték leadni a vészjelzéseket a környező hajóknak. Ezt több óceánjáró és kereskedelmi gőzös is fogta, de a többségük több száz km-re volt, végül a 109 km-re hajózó Carpathia indult az óceánjáró segítségére.


A tragédia ebben az volt, hogy a Californian, amely leadta az utolsó jégjelentést a Titanicnak, nem egész 20 km-re volt északra, látótávolságon belül.


A gőzöst ugyanis teljesen körbevette a zajló jég, egy jégmezőn álltak, ezért teljesen leállították a gépeket – ezt 10:30-kor a Titanicnak is megüzenték, de a vészjelzés már nem jutott el a Titanic rádiósszobájából a hídra. A Californian őrszemei később jelentették is, hogy egy nagy fényes hajó megállt, és hajnali 1-kor a rakétákat is észlelték. Elter Tamás a mulasztást a korabeli felfogással magyarázza: „Stanley Lord kapitány azt mondta, hogy biztosan ünnepséget tartanak, ne foglalkozzanak vele, és visszafeküdt. Tudni kell, hogy az akkori szabályok nem voltak egyértelműek: abban az időben még nem határozták meg a rakétás vészjelzést, és a 24 órás rádiószolgálatot is csak a Titanic-tragédia után vezették be. Így bár a Californiannak bőven lett volna ideje, hogy még az elsüllyedés előtt odaérjen és átvegye az embereket a fedélzetére, a félreértelmezett helyzet miatt csak másnap reggel érkeztek meg, amikor a Carpathia már az összes túlélőt kimentette.”


Mindeközben vár ránk egy újabb terem, ahol a baljós tengerkék fényekben fürdő tárgyak és a hajóból érkező kísérteties, morajló hangok vetítik előre a Titanic tragédiájának záró jelenetét. Elhaladunk egy, a Titanicra tervezett 64 személyes mentőcsónak pontos, mérethű másolata előtt, majd az egyik, egykor a Titanic hídján állt gépháztávíróhoz érkezünk. „Az ütközés pillanatában Murdoch valószínűleg éppen ehhez rohant oda és a fogantyúját ütközésig hátra nyomva, illetve visszatekerve adta le a gépháznak a jelzést: állj, teljes gőzzel hátra! Ez a tárgy képletesen szemtanúja volt azoknak a drámai pillanatoknak, perceknek, amikor az ütközés bekövetkezett” – mondja a szakíró a szebb napokat is látott berendezésre mutatva.


_D0A2003_Copy
Gépház-távíró egyenesen a Titanic hídjáról
Fotó: Csákvári Zsigmond

Az utasok tehát magukra maradtak a süllyedő hajón, a mentőcsónakok pedig átvették a biztonsági őr helyett az életmentő szerepét. A Titanicon összesen 20 darab mentőcsónak volt, melyek 1170 embert tudtak elszállítani, holott az óceánjáró befogadóképessége több mint 3000 ember volt. A mentés ráadásul roppant szervezetlenül zajlott, és ahogy a tengerkutatási szakíró rávilágít, az utasok többsége nem is akarta elhinni, hogy a hajó elsüllyed, így sokan nem voltak hajlandóak beszállni a mentőcsónakokba. Így történt, hogy az első csónakot összesen 28 utassal eresztették le, és ezt több félig megtelt csónak követte.


A hanyagság vádját azonban, mely a mentőcsónakok alacsony száma miatt illethetné a hajózási társaságot, Elter Tamás kénytelen megcáfolni:


„A Titanic elsüllyedésének idején még az 1895-ös tengerészeti törvény volt érvényben, melynek értelmében a mentőcsónakok számát az utaslétszám helyett a hajó vízkiszorításához igazították.


A tízezer tonna vízkiszorítás feletti hajókra – a Titanicnak hatvanezer tonna volt – 16 mentőcsónakot lehetett felszerelni. A Titanicon ennél több volt, ráadásul Thomas Andrews eredetileg 64 darab mentőcsónakot tervezett a fedélzetre, hogy ezzel is az elsüllyeszthetetlen, szuperbiztonságos jelleget hangsúlyozza. A tervét végül a White Star Line elvetette” – meséli a tengerkutatási szakíró.


A Titanic tragédiájához és az áldozatok magas számához tehát számos szerencsétlen esemény hozzájárult: a korai jégolvadás, a Titanicnak az ennek ellenére változatlan útvonala, a jégjelentések és a drasztikus hőmérsékletcsökkenés figyelmen kívül hagyása, a látcső, mely hiányzott az árbockosárból, az elavult tengerészeti szabályok, a rossz látási viszonyok, a rossz parancs és annak rossz kivitelezése, a kevés mentőcsónak, a szervezetlen mentés, a közelben lévő Californian nemtörődömsége, valamint az utasok és a túlélők viselkedése. Az elsüllyedés után ugyanis csupán egyetlenegy mentőcsónak fordult vissza a további túlélőkért, ők mindössze öt embert mentettek ki a vízből, közülük hárman meghaltak a Carpathia fedélzetén. „A többiek nem voltak hajlandóak visszafordulni, mert féltek, hogy a fuldoklók vagy a fagyos vizet taposó hajótöröttek felborítják a csónakjaikat. Nem igazán viselkedtek szépen” – mutat rá Elter Tamás.


_D0A2014_Copy
A Titanic 64 személyes mentőcsónakjának pontos másolata
Fotó: Csákvári Zsigmond


Ahogy a szakírótól megtudjuk, még egy „apró” mozzanat tetézi az óceánjáró tragikus múltját: már az indulás sem volt zökkenőmentes. A Titanic április 10-én hagyta el a southamptoni kikötő 44-es dokkját, a kikötői csatornán kis vontatóhajók húzták kifelé. Ám miközben haladt az óceán felé, az oldalt horgonyzó óceánjárók közül az egyiknek elpattant a kötele. Az áradás kilendítette a tatját a Titanic felé, és úgy tűnt, össze fognak ütközni, végül az utolsó pillanatban sikerült a vontatóknak megállítaniuk a hajót. A kutató hozzáteszi, hogy a tengerészek nagyon babonásak: az eseményt rossz ómennek tartották, lehangolta őket, és ennek eredményeként az egyik fűtő meg is szökött Queenstownban.


Az úszópalota halálát a kiállítás utolsó terme mutatja be. Az egyik sarokban a jéghegy, a másikban a Titanic roncsmodellje áll, a kivetített mozgóképeken keresztül virtuálisan körbe is járhatjuk a tengerben pihenő egykori álmok hajóját. Elter Tamás beszámolója szerint magába a roncsba csak távirányítású robotkamerával lehet belenézni. Itt megemlíti a híres filmrendezőt, James Cameront is, akit egyben lelkes Titanic-kutatóként jellemez: ő készített 2001-ben dokumentumfilmet a roncsról A mélység titka címmel 3D-ben.


„James Cameron expedíciója volt az első, amely a legtökéletesebben feltérképezte a roncs belsejét. Döbbenetes, hogy a vártnál sokkal jobb állapotban maradtak fenn a belső terek.


Például a híres török fürdőben ott vannak még az ólomborításos üvegablakok, az első osztály folyosóin a kristálycsillárok, és vannak olyan ajtók is, amelyeken megmaradtak az üvegek. Az egyik robotkamera a legelegánsabb kabinba, Bruce Ismay luxuslakosztályába is bement: a bútorok ott állnak még, bár felborultak” – avat be a részletekbe a szakíró. Mindezt a kiállítás is alátámasztja: a tárgyak között szerepel például egy épen maradt míves kialakítású, kovácsoltvas ablak is az első osztályról.


_D0A1991_Copy
Egy kovácsoltvas ablak az első osztályról
Fotó: Csákvári Zsigmond


Elter Tamás, aki delegált tagja volt a 2012-re tervezett centenáriumi Titanic-expedíció magyar részlegének, arról is mesél, hogy egy ilyen mélytengeri merülés korántsem veszélytelen vállalkozás. A merülés 12 órán át tart, ebből öt óra az utazóidő, hét óra pedig a hasznos, vagyis a megfigyelési idő. „Fel kell készülni arra, hogy 12 órát szűkös helyen tölt az ember, komoly pszichés és állóképességi követelményeknek kell megfelelni. Ugyanis, ha bármi történik ebben a mélységben, akkor nincs lehetőség arra, hogy hamar a felszínre érjünk” – hangsúlyozza. Bár az expedíció végül meghiúsult, a tengerkutatási szakíró még nem mondott le az élményről, hogy egyszer élőben is lássa a Titanicot.


Felmerül közben a kérdés: szabad-e bolygatni a hajóroncsot, kegyeletsértésnek számít-e a kutatás, vagy meg kell menteni a tárgyakat, hogy közkinccsé tehető értékek maradjanak? A vélemények megoszlanak – állítja a szakíró. Robert D. Ballard például, aki 1985-ben felfedezte a Titanic roncsát, ellenezte a leletfelhozatalt. „Ballard nézete szerint egy hajóroncs úgy kompakt egész, ahogy az óceán fenekére süllyedt, tehát bármi, amit onnan elveszünk, felhozunk, megváltoztatja a hajó állapotát is, valamint kegyeleti és egyéb okok miatt is kerülendőnek tartja a kutatást” – magyarázza Elter Tamás.


A másik vélemény szerint viszont a tárgyakat mindenképpen meg kell menteni, fel kell hozni, és tudományosan, szakszerűen konzerválni, leírni és ki kell állítani őket, mivel az óceán előbb-utóbb elemészti a roncsokat. „Én magam is sokat foglalkoztam roncskutatással, több tucatnyi hajóroncshoz merültem már le, így ez utóbbi nézetnek vagyok a híve. A lelkiismeretlen, fosztogató kincsvadászatot elutasítom, de azt, hogy szakemberek, víz alatti régészek megmentsék azt, amit a tenger rejt, fontosnak tartom – különösen a Titanicnál, amely az emberiség fontos kultúrkincsei közé tartozik. Az RMS Titanic Inc. szintén ezt a nézetet osztotta, mígnem 2012-ben a brit, az amerikai és a kanadai kormány védettnek nyilvánította a roncsot és felfüggesztette a leletek felhozatalát” – meséli a tengerkutatási szakíró.


img-0374E371D33B-E649-E23E-D401-D0420921E106
A Titanic roncsmodellje
Fotó: titanickiallitas.hu


De vajon mennyi ideje van még hátra a roncsnak? Elter Tamás erre is konkrét válasszal szolgál: nem sok. Az utolsó, 2010-es expedíció megállapította, hogy nagymértékben romlott az állapota. „Ennek oka részben a korábbi expedíciókra vezethető vissza. A mélytengeri expedíció merülőeszközeit elég felelőtlenül kikötötték az orr részéhez, a kidőlt árbochoz például, ahol a tereb (árbóckosár) ki is szakadt. Sokkal súlyosabb probléma viszont, hogy a Titanic törzsét megtámadta egy, a tudomány számára korábban ismeretlen vasfaló baktériumtörzs, amely fokozatosan felemészti a hajó vasmaradványát.


A roncsról készített felvételeken jól láthatóak ezek a furcsa, cseppkő alakú képződmények – például az orr részén vagy a korláton –, melyek a vasfaló baktériumtelepek nyomai.


Azt se felejtsük el, hogy csaknem négykm-es mélységben iszonyatos a hidrosztatikus nyomás, egyre jobban megy össze a hajó.” Robert D. Ballard jóslata szerint 2025 és 2030 között várható a roncs összeomlása, a század végére pedig a vasfaló baktériumok munkájának köszönhetően már csak egy rozsdafolt jelzi majd a helyét az Atlanti-óceán fenéksíkságán.


Körtúránk befejező részeként a kiállítás végén egy tablóhoz érünk, melyből választ kaphatunk az itthoni polgárokat leginkább érintő kérdésre is: vajon voltak-e a tragédiának magyar áldozatai, túlélői? Egyáltalán: szerepelt-e magyar név a Titanic utaslistáján? Mi igaz a szóbeszédből? Nagy tudással rendelkező tárlatvezetőnk erre is kielégítő választ ad.

Három nappal a tragédia után a Soproni Hírlap hírt adott arról, hogy magyarok is voltak a fedélzeten. Egy hónappal később már konkrét neveket is említett: Kisik Vincét, Kisik Antalt, Hoffer Lujzát, Kisik Máriát, akik közül a lap állítása szerint ketten odavesztek, ketten túlélték a katasztrófát. Egy évvel a történtek után Simonyi Gizella kaposvári honosságú Titanic-áldozat neve is előkerült, valamint szó esett Cirbusz Géza egyetemi tanárról, Baghy Irma és Veress Zoltán nevű Titanic-utasokról is.


19884280
Edward-kori divat
Fotó: titanickiallitas.hu


A leghíresebb magyar „túlélőnek” Reischl Mátyást tartották, aki azt állította, hogy hajópincérként szolgált a Titanic első osztályán. „Nem szeretnék kegyeletsértő lenni, de Reischl úr derék Háry Jánosként egészen biztos, hogy nem volt a Titanicon. Akik komolyan foglalkoztak a hajó múltjával, azok számára már akkor megbukott a története, amikor azt mondta: a Titanicot az utolsó útján egy hatalmas vihar dobálta. Reischl állítása szerint úgy menekült meg, hogy 300-an egy jégtáblán álltak. A Carpathia mentése részletesen dokumentált, jégtábláról nem szedtek fel senkit, csak mentőcsónakokból” – meséli a kutató a magyar neveket felsoroló falat nézve. „Én végigkutattam a southamptoni, a cherbourgi és a queenstowni utaslistát, a Carpathia túlélőinek névsorát, az Amerikai Bevándorlási Hivatal névsorát, a Mackay–Bennett-hajónak az azonosított holttesteket felsorakoztató listáját, de egyiken sincs magyar név. Bár az is tény, hogy a Titanic alap utaslistája nem teljes: az eredeti, amely a szárazföldön maradt, csak a foglalásokat jegyezte fel. Azonban történtek cserék, volt olyan utas, aki lemondta a foglalást, és ez csak a beszálláskor derült ki, ráadásul nemcsak Southamptonban szálltak fel, hanem Franciaországban és Queenstownban is, és nem tudjuk, hogy menet közben ki gondolta meg magát, ki szállt le, ki késte le az indulást, ki nem tudott eljönni és így tovább. Vannak tehát olyan bizonytalanságok, amelyeket utóbb már nem lehet rekonstruálni. A híres Cameron-film is ebből indul ki, és ilyen értelemben valósan mutatja be, hogy nincsen tökéletes utaslista” – hívja fel a figyelmet Elter Tamás.


A magyar túlélők hiányára érdekes módon éppen egy magyar adja a perdöntő bizonyítékot – folytatja a fejtegetést dr. Elter Tamás: a Titanic-sztori egyetlen és világhírű magyar szereplője Lengyel Árpád doktor, a Carpathia hajóorvosa,


aki korábban a Rókus Kórházban dolgozott mentősként. Dr. Lengyel Árpád 26 éves korában jelentkezett a Cunard Line hajóstársaság álláshirdetésére, amely a Carpathia gőzösre keresett angolul és magyarul is jól beszélő orvost. Az út Fiuméből New Yorkba eseménytelenül telt, a visszafelé úton azonban április 15-én, hajnali negyed egykor egy tiszttársa berohant Lengyel Árpád kabinjába, és közölte vele: süllyed a Titanic. „A hajó kapitánya, Arthur Rostron a három hajóorvos közül Lengyel Árpádot bízta meg a mentés irányításával, egyedül neki volt ugyanis mentőorvosi gyakorlata. Lengyel doktor mind a 705 túlélővel találkozott, hiszen ő fogadta a fedélzetre emelt embereket elsőként, mindenkivel beszélt, mindenkit ellátott, és még a hajón megírta az első benyomásait. Unokájával, Völgyi Mártával is volt alkalmam beszélni, ő is azt mondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy a nagyapja egyszer sem említette volna meg, ha lett volna a túlélők között magyarul beszélő honfitársa” – mondja a kutató.


lengyel_arpad_fiatalorvos_822x1024
Lengyel Árpád doktor kezelte a túlélőket a Carpathián
Fotó: titanickiallitas.hu


A visszafelé útról dr. Lengyel Árpád a következőképpen írt: „Rendkívül szomorú út volt. Könnyekre fakasztott mindenkit a menekültek jajgatása. Ki a gyermekeit, ki a szüleit, ki pedig az élete párját kereste. Mindannyian sokkos állapotban voltak... Különösen vigasztalhatatlan volt három fiatal asszonyka, akik – nászúton lévén – férjüket vesztették el. Ezek között volt egy feltűnően szép francia hölgy, aki valahányszor engem meglátott, ismét jajgatásban tört ki, mert – mint másoktól hallottam – alakom emlékeztette őt a mindössze 19 éves, hullámsírba veszett férjére.” Lengyel doktor első és utolsó tengeri útja volt ez, ugyanis annyira megérintették a történtek, hogy ettől fogva Budapesten folytatta a gyógyítást, később pedig a világháborúban egy kórházvonat parancsoka lett. A kiváló magyar orvos 77 éve, 1940. szeptember 7-én hunyt el Rákóczi úti otthonában.


A kutatások új eredményeket is hoztak: feltűnt egy név az utaslistán, mely „sz” betűre végződik. Leopold Weisz ugyan brit állampolgárként szerepel a Titanic másodosztályú utasai között, de kiderült, hogy Weisz Lipótként született 1875-ben Veszprémben. A tengerkutatási szakíró megosztja velünk a történetét is: 19 évesen költözött Nagy-Britanniába, ahol elismert képzőművésszé vált. Szobrászként és kőfaragóként rengeteg megbízást kapott Angliában, az állampolgárságot is megkapta, végül 1911-ben meghívta a Montreali Szépművészeti Múzeum, amely komoly megbízásokkal elcsábította Angliából. „Weisz úr a Lusitania első osztályán utazott Kanadába, ezzel is jött vissza Angliába, hogy felvegye feleségét, elintézzék a formalitásokat és együtt költözzenek ki. A visszaút előtt azonban kitört a szénsztrájk, több hajó indulását törölték vagy későbbre halasztották, Weisz Lipót járatát szintén későbbre tették. Ő azonban szeretett volna indulni, ezért a hajótársaság felajánlotta, hogy a Lusitaniára szóló első osztályú jegyét átcsekkolják a Titanic másodosztályára, amit el is fogadott. Majd április 14-én este kimentek sétálni a fedélzetre feleségével – ezt a felesége visszaemlékezéseiből tudjuk –, ahol az asszony mondta is a férjének, hogy baljós érzései vannak. A férje megnyugtatta, visszamentek a kabinba és egy órával később megtörtént az ütközés.”


mt0a5768A51269BE-CBE9-5E2E-9AB0-AB75A8CC984A
Jéghegy a Titanic-kiállításon
Fotó: titanickiallitas.hu


Weisz Lipót nem élte túl a szerencsétlenséget, felesége viszont igen, a 10-es mentőcsónakban. Később megtalálták a férfi holttestét is: a mentőmellény száma alapján azonosították, valamint öltönyébe be volt varrva a monogramja, és megtalálták a szintén az öltönyébe varrt aranyat is, amelyet magával vitt, és amelyet az özvegyének adtak. „Ő az egyetlen bizonyítottan magyar származású áldozata a Titanicnak, végül Quebeckben temették el” – fejezi be a történetet dr. Elter Tamás.


Mindig is félelemmel vegyes tisztelettel tekintettem a történelem ezen szeletére, a Titanic tragédiájára. Régebben azt gondoltam, hogy a torokszorító érzést az áldozatok magas száma, a hajóval kapcsolatos nagy remények és a későbbi szenvedések közti ellentét váltja ki. A sajnálathoz azonban düh is társult, mikor rájöttem: az 1910-es évek elején az emberiség képes volt megépíteni a kor legjelentősebb technikai vívmányaival felszerelt, szuperbiztonságos és a végletekig luxus kivitelű óceánjáróját, a tragédiát mégis egy sor hibás emberi döntés és szabály okozta. Utólag persze könnyű ítélkezni…



De vajon mennyibe került egy, a luxushajó első osztályára szóló jegy? Miben volt más a Titanic harmadosztálya a többi hajóéhoz képest? Honnan kerültek a tárgyak a kiállításra? Ki készítette az utolsó képet a Titanicról és Smith kapitányról? Kolléganőm és dr. Elter Tamás többek közt ezekről a kérdésekről is mesél a Titanic-kiállításról szóló sorozatunk első részében, a „Jéghegy közvetlenül előttünk” című cikkünkben. A tárlatról készült videónk a Magyarországon a Titanic cím alatt tekinthető meg.


A Titanic-kiállítás december 31-ig várja az érdeklődőket a Király utcai Komplexben.



Révy Orsolya

CC_banner

Omega_1.4

2017.12.11

Az Omega élő történelem: már ötvenöt éve bizonyítják újra és újra, hogy különleges helyet foglalnak el zenei életünkben. Minden jelzőt elmondtak már az Omegáról, mégsem tudjuk pontosan, mi a titkuk, van-e egyáltalán? Kiderül december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában, az együttes jubileumi koncertjén.

macskafogo1.

2017.12.11

A Filmalap felmondja a tavaly megszűnt Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) és a Post Office Films Kft. a Macskafogó című film felújításáról kötött szerződését annak nem teljesítése miatt. A Macskafogó című filmalkotáshoz kapcsolódó minden további feladatot a Filmalap saját hatáskörben végez el. A gyűjtés indítói átadják a már digitalizált és részben felújított 195 ezer képkockát.

Orlai_Produkcio_Az_oroszlan_telen_proba3
2017.12.11

James Goldman Az oroszlán télen című drámáját világszerte nagy sikerrel játsszák, 1968-ban film is készült belőle. A hazai előadásban Plantagenet Henrik angol királyt Gálffi László, a feleségét, Aragóniai Eleonórát Hernádi Judit, Oroszlánszívű Richárdot, Schruff Milán alakítja. A Szikszai Rémusz rendezte darabot december 21-én mutatja be az Orlai Produkciós Iroda.

Magyarországon ritkán látható darabot mutat be új fordításban a Radnóti Színház: Tennessee Williams Üvegfigurák című négyszereplős színdarabját Valló Péter állítja színpadra, a premiert december 16-án, szombaton tartják. A Radnóti Színház előadásában Kováts Adél, Lovas Rozi, Porogi Ádám és Nagy Dániel Viktor játszik.

Hatalmas érdeklődés kíséri Zalaegerszegen a Seuso-kincseket bemutató tárlatot: tizenkét napja látogatható a kiállítás és december 9-én már a tízezredik látogatót köszöntötték a Göcseji Múzeumban. A vándorkiállítás tízezredik látogatóját, Horvát Józsefet, feleségét és két kisgyermeküket Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója és Balaicz Zoltán, a város polgármestere fogadta.

ETŰDÖK címmel nyílt sokszínű, kortárs képzőművészeti válogatás a KOGART tihanyi galériájában november 25-én. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány válogatásában bemutatott, a galériában 2018. április 8-ig látható alkotások a képzőművészet különböző szegmenseibe vezetik be a nézőt, egyfajta útmutatóként szolgálva a művészetek iránt elkötelezettek számára.

A hevesi megyeszékhelyen Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázatához kapcsolódóan megalakult Eger Város Ifjúsági Kórusa, amely teljes létszámában december 11-én mutatkozik be az Xmas Swing című adventi koncerten, a Kepes Intézet – Kortárs Művészeti Központban.

Boldi és Csernus Tibor – a szobrászat és festészet alkotói, két külön műfajé, melyek rivalizálása századok óta a kiállítóterek sajátos élcelődésének tárgya. A Hegyvidék Galéria és a KOGART közös kiállításán a két művész alkotásai azonban nem ütköznek, nem gáncsolják egymást: a maguk elemi módján, közösen mesélnek alakról és formáról. A tárlat január 22-ig megtekinthető a Hegyvidéki Galériában.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma