2019.01.02

A magyar művészet támogatására létrejött Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) évente több mint 100 kulturális eseményt szervez, pályázatokat bonyolít, alkotóházakat tart fenn az ország több pontján. Az intézmény vezetőjével, Tardy-Molnár Annával a művészet erejéről, alkotás és befogadás közti akadályokról és a közösségépítésről is beszéltünk. INTERJÚ.

Kari_Pippo_plakatkiallitas
Kari Pippo finn plakátművész kiállításának megnyitóján a MANK Galériában
2018. október 5-én


Évente több ezer alkotás fut át a keze alatt, havonta több kiállítást nyit meg. Melyik tárlat volt a legemlékezetesebb?

Mindegyik különleges élmény volt, de ha egyet kell kiragadnom, akkor az időseket gondozó, a hajléktalanokat ellátó, illetve a pszichiátriai betegeket és a fogyatékkal élőket segítő intézmények lakóinak a kiállítása tette rám a legmélyebb benyomást. Ez az Integrált Jogvédelmi Szolgálat Tudom, hogy van jogom ­– Otthonban, családban című pályázatára érkezett versekből, szobrokból, installációkból, festményekből, grafikákból összeállított tárlat volt, mely a Magyar Tudományos Akadémia épületében nyílt december elején. Sokszor úgy gondoljuk, a művészet nélkülözhető, hiánya nem hat ki az ember életére. Azok a munkák, amelyeket e kiállítás alkalmával ismertem meg, az alkotás egész más arcáról meséltek. A legbelsőbb érzelmekből, ösztönökből született művek megmutatták, hogy a művészet: önkifejezés, terápia, létszükséglet.

 

A művészet élni segít?

Élni, túlélni, megélni boldogságot, közösséget. Segítségül hívható azokban a helyzetekben, ahol elfogytak a szavak, ahol az ember nem tudja elmondani, ami benne van, mert nem állnak rendelkezésére a megszokott kommunikációs eszközök.


KIallitas_a_hajon
25 éves képzőművészek műveiből szervezett kiállítást a MANK a Nemzeti Kulturális Alap létrehozásának 25. évfordulója alkalmából. Fesztiválhajó, 2018. szeptember 24.

Április óta áll a MANK élén. Mit tart eddigi legagyobb sikerének?

Az első évben minden először történik, ezért mindent nagyobb izgalommal, kíváncsisággal figyelünk és várunk. Az első fesztiválunkra, amelyet augusztusban tartottunk, mérhetetlenül büszke vagyok. A programjainkra, a megvalósításra, és leginkább a csapatra. Arra, hogy olyan emberek között tölthetem a mindennapjaimat, akik fantasztikus dolgokra képesek. Minden kiállításunkra büszke vagyok, és a tervezőgrafikai workshopra is, amelyet szintén először szerveztünk a MANK hétéves történetében. Rengeteget tanultunk ezekből az első alkalmakból, így jövőre még nagyobb odaadással vágunk bele. Visszatekintve az elmúlt hét hónapra, úgy érzem, kihúzhatjuk magunkat, mert művészeti programokban rendkívül gazdag évet sikerült összehoznunk.

 

Min változtatna jövőre?

Az arányokat jól kell kimérni, hogy mire mennyi figyelmet fordítunk, legyen az művész, alkotói csoport vagy művészeti ág. Ezen még lehet erősíteni. Az akadálymentesítésre nagyobb hangsúlyt szeretnénk fordítani. Segíteni szeretnénk a kapcsolatteremtést ember és műalkotás között. A fiataloknak igyekszünk kapaszkodót nyújtani képzőművészeti alkotások megértéséhez. Például, hogy miért érdekes élőben látni egy képet, miért nem elég ipaden. Folytatjuk művészetpedagógiai foglalkozásainkat, ahol nagyszerű képzőművészek közreműködésével biztosítunk lehetőséget a gyerekeknek, hogy belenyúlva a festékbe, ecsetet ragadva közelebb férkőzhessenek a művészet világához, amitől a túldigitalizált mindennapok elszakítják őket.


Olah_Janos-osztondij
Az Oláh János szerkesztői ösztöndíj átadásán 2018. november 24-én.



Sok kulturális intézményvezetőt foglalkoztat a kérdés, hogy kik lesznek a jövő kultúrafogyasztói, mivel keltheti fel a fiatalok figyelmét. Hogy látja ezt?

Abban hiszek, és erre építjük stratégiánkat is, hogy a fiatal generáció igényeihez kell új inspirációt kapcsolni. A MANK-ban a teljes összművészeti paletta rendelkezésre áll ehhez. Egy példát említve: nyári fesztiválunkon, az Artkerten például az Eurovíziós Dalversenyen sztárrá vált Siklós Örs énekelt az intézmény kertjében. Erre bejöttek a fiatalok, de csak úgy tudtak kijutni a kertbe, ha átmentek a Galérián. Akkor, ha csak pár másodpercre, csak egy villanásra is, kapcsolatba kerültek a képzőművészettel. És ha már „bejöttek az utcánkba”, bejöttek a galériánkba, el kell kapni, végig kell vezetni őket, meg kell mutatni nekik, hogyan kell nézni a képeket. Ha becsöppen egy 16 éves például egy konstruktivista kiállításra, azt gondolhatja: hát jól van, csupa kocka, alakzat, ilyet én is tudnék, mit kell ezen nézni? Innen kell megfogni: el kell magyarázni, mitől érdekes, mi köze lehet neki hozzá... Tehát egyrészt az összművészet lehetőségeiben, másrészt a következetes edukációs munkában hiszek. Erre nem sajnálhatjuk az energiát. Az a dolgunk, hogy a művészeket és a művészetet támogassuk, de hiába adunk ösztöndíjat, biztosítunk lehetőségeket, ha az alkotóházainkban, művésztelepeinken dolgozó alkotók munkáinak nem lesz közönsége Az elmúlt évben történtek megtanítottak arra, hogy ez az egész a közösségről szól. Művész és művész, alkotó és befogadó közösségéről, mert egyik nélkül nincs a másik. És a szellemi közösségről is, ami egy-egy rendezvényünkön, vagy már szervezése során megszületik. Ez a legfontosabb. Ezért a jövő év tematikája az akadálymentesítés és a kultúrához való hozzáférés mellett a közösség építése lesz.


alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma