Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.11.24

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Donáth György szobrát állíttatná fel újra, Bayer Zsolt író, újságíró, publicista pedig a „magyar megmaradásnak” emeltetne emlékművet. Mindez november 23-án az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által szervezett, Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások – újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című rendezvényen hangzott el az Akvárium Klubban.
IMG_7463
Bayer Zsolt, Schmidt Mária, L. Simon László


A köztéri alkotások és emlékhelyek értelmezése kapcsán többek között olyan kérdéseket vitattak meg a résztvevők, minthogy: miért fontosak az emlékművek, a köztéri alkotások? Képesek-e a szobrok kultúrpolitikai vitákat generálni? Emellett a résztvevők beszélgettek szoborállításról és tágabb kontextusban identitásról, a múlthoz való viszonyulásról, valamint szimbolikus jelképekről.


IMG_7786


Schmidt Mária tűrhetetlennek nevezte, hogy Donáth Györgyöt halálra ítélése, kivégzése után még a holtában is meggyalázták azzal, hogy „maroknyian” ellehetetlenítették az emlékállítást. Schmidt Mária ezzel arra utalt, hogy Donáth György néhai országgyűlési képviselő, 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője IX. kerületbe szánt szobrának avatását tiltakozók megakadályozták 2016 februárjában. Arra hivatkoztak, hogy az 1947-ben koncepciós perben halálra ítélt politikus korábban támogatta a zsidótörvényeket, szervezte a fajvédő mozgalmat.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte: Magyarországnak el kell engednie azt a narratívát, amely mindent a második világháború elvesztéséhez köt és csak a győzteseknek ad legitimációkat.

Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak öntudatosabban kellene viselkedniük, határozottan ki kellene állniuk saját értékrendjük mellett. „Nincs miért szégyenkezni, hatalmas teljesítmény áll mögöttünk, amit vállalni kell mindenfajta hibájával” – mondta.


IMG_7453


Bayer Zsolt író, újságíró, publicista arról beszélt, hogy legszívesebben a „magyar megmaradás emlékművét” állíttatná fel, amely bemutatná a nemzet 1100 éves „sikersztoriját”. A szobroknak, az emlékműveknek önmagukon messze túlmutató szimbolikájuk és politikai töltetük van – fejtette ki. Hozzátette: bár látszólag a mai világban a társadalom nem érdeklődik túlságosan a köztéri alkotásuk iránt, egy-egy emlékmű állítását mégis szinte mindig élénk tiltakozás kíséri.


IMG_7509


L. Simon László, a Fidesz országgyűlési képviselője a köztéri alkotások újraírt narratíváinak kapcsán megjegyezte: „Szimbolikus térfoglalás zajlik: abszurd folyamat ez, amely az önfeladás útja felé mutat.” Elmondta, hogy a kultúrpolitikának egyben identitáspolitikának is kell lennie, és emlékeztetett arra, hogy a kommunizmusban emlékművek, köztéri alkotások sorát bontották el, ami egyben szimbólumrombolás is volt.

Schmidt Mária hozzátette: a szimbólumok tükrözik az értékrendünket – ha elveszítjük azokat, akkor önazonosságunkat is.


Forrás: MTI/Kultúra.hu

Fotó: Kőmives András

Roma_nok_kultura_banner_002

Harsanyi_Attila_es_Kiraly_Attila_

2019.06.25

A tizenegy éve elhunyt Kaszás Attiláról elnevezett kitüntetés a színházi szakma egyik legrangosabbjának számít. Három kiváló színészt, Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát jelölték idén a díjra. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban, az országos színházi évadnyitón.

Bori6

2019.06.25

A Péterfy Bori és a Love Band lemezei mindig olyanok, mint egy film, amelyen egy adott női karakter vonul végig: a Szédülés egy szerelmi dráma volt, az új lemez, a BoriX szereplője pedig őrülten bulizik egy Dark Discóban. Az énekesnő azt mondja, szereti ezt a fajta változatosságot, a zenekar művészi halálát jelentené, ha mindig ugyanazt kellene csinálniuk.

cegled_R

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

Bogdán Árpád filmje Ázsia egyik legnevesebb filmes rendezvényén a Belt and Road, azaz „egy övezet, egy út” válogatásában szerepelt, melynek mottója „a fény és az élet” volt. 24 alkotás közül választották ki a Genezist, a díjátadón a rendező mellett Dobos Tamás operatőr is részt vett. A film hamarosan Kínában is látható lesz.

A 83 évesen, hétfőn elhunyt zongoraművész Budapesten született 1936-ban. Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, később a Zeneakadémián Kadosa Pál volt a mestere. Zeneszerzést is tanult, olyan tanároktól, mint Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Nagy Olivér és Szőnyi Erzsébet. 1956 után egy amerikai ösztöndíj segítségével a bécsi zeneakadémián tanult tovább, 1961-ben diplomázott zeneszerzés- és zongoraszakon. Volt korrepetitor a Bécsi Állami Operánál Herbert von Karajan ajánlásával, szólistaként pedig Karl Böhmmel és a bécsi filharmonikusokkal lépett föl. 1967-től a grazi zeneakadémia, 1989-től a bécsi Musikhochschule professzora volt. Erőd Ivánt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztálya 2009-ben választotta meg rendes tagnak.

Az Új-mexikói Egyetem könyvtárának volt professzora, Russ Davidson ajándékozza George Orwell angol író, kritikus és újságíró (1903-1950) műveiből álló gyűjteményét. Az Állatfarm és az 1984 különböző nyelvekre fordított első kiadásait is tartalmazó kollekcióból kiállítást is rendeznek.

A július 5. és 7. zajló Bogart Fesztivál helyszíne a Festetics-Inkey kastélyt övező húsz hektáros terület lesz, ahol minden korosztály számára kínálnak szórakozást. Ehhez hasonló, hagyományőrző és -teremtő fesztivál még nem volt a somogyi községben. Fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája, a Balkán Fanatik, a Nox énekesnőjeként ismertté vált Péter Szabó Szilvia, az Anima Sound System, a Zagar DJ set, a Budapest Bár és a Gypo Circus is.

A Pink Floyd együttes frontemberének 126 hangszere 21,5 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény legdrágább darabja egy 1969-ben készült Black Fender Stratocaster lett, amelyet kilététét felfedni nem kívánó vásárlója négymillió dollárért szerzett meg. A Christie's adatai szerint ez a világ legdrágábban elárverezett gitárja. A 73 éves Gilmour a bevételt a klímaváltozás ellen harcoló ClientEarth környezetvédelmi csoportnak adja.

Weöres Sándor műveit állítja középpontba a Gyulai Várszínház szezonnyitó, június 26-án és 27-én zajló programsorozata.

az-ejszaka-csodai-1024x683

Június 28-án kezdődik a Szent László Napok programsorozat Győrben, ahol három napon át többek közt lovas bemutatókkal, játszóházzal és a király életét feldolgozó lovasszínházi zenés show-val várják az érdeklődőket.

Június utolsó hétvégéjén, június 29-30-én megnyílnak a Csepel Művek épületei, és felfedezhetjük a 240 hektárnyi, gazdag ipari örökség izgalmas jelenkora.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma