782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.06.18

Mert rangot adnak a városnak, ahhoz azonban, hogy fennmaradjanak, a művészvilágnak közösen kell fellépnie. Fontos, hogy nemzetközi szinten is nyitottak legyenek a hazai seregszemlék, és hogy az önkormányzatok is kivegyék részüket a fenntartásból. A Mártélyi Alkotóház szezonnyitó, június 16-ai rendezvényén beszélgettek a kérdésről.

_D0A2935_Copy

 

Hódmezővásárhely alkotó művészeinek egyik legnagyobb ihletforrása a Tisza – mondta el Dr. Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere a találkozón. Nem véletlen tehát, hogy számos ismert festőművész és fotográfus kötődik e tájhoz, a vásárhelyi művészethez.


Keresik például a lehetőséget, hogyan emlékezhetnének meg méltóképpen a város szülöttéről, Lucien Hervé fotográfusról.


_D0A2944_Copy


Mindez a lendület Tornyai Jánosra vezethető vissza, a festőművész ugyanis 1893-ban az akkori törvényhatóságtól kapott forrást arra, hogy a kor modern művészetének otthonában, Párizsban alkothasson. Ott aztán dolgozhatott például Munkácsy Mihály műtermében is, visszatérve pedig a vásárhelyi alkotóművészet fellendítésén munkálkodott. Az alpolgármester kiemelte továbbá Kohán György festőművész, grafikus a városban betöltött megkerülhetetlen szerepét, de sajnálatosnak nevezte, hogy Hódmezővásárhely a művész 1968-as, korai halálát követően nem tudott élni a hagyaték adta lehetőséggel, így a művek Gyulára kerültek. Jelentős azonban, amit a város a Vásárhelyi Őszi Tárlat esetében tett: a Tornyai-plakett ugyanis ma már egymillió, a Rudnay Gyula-díj pedig félmillió forintos díjazással egészül ki, utóbbihoz kapcsolódóan a Magyar Művészeti Akadémiával közösen ösztöndíjat is indítottak.

 

Rományi László hódmezővásárhelyi iparművész a beszélgetésen kiemelte: az iparművészek is jelentősen bekapcsolódtak a város életébe. Azzal azonban, hogy a városban tönkrementek a tevékenységnek kibontakozási lehetőséget adó vállalkozások, a terület is nehéz helyzetbe került.

 

Bereznai Péter, a Szentendrei Régi Művésztelep művésze a művészek három pilléren nyugvó támogatási rendszerét mutatta be. Az alkotóházak, a műteremlakások és a művésztelepek közül azonban ez utóbbit emelte ki, ahol a szellemi együttélés európai szintű képzőművészeti kezdeményezések szülőhelyévé vált. Azzal, hogy a városok támogatták a területükön létrejövő művésztelepeket, rangot adtak azoknak, később pedig éppen fordítva, a felfedezett művészek jelentettek minőségi garanciát a városnak, amelyek bizalmat szavaztak nekik.

 

_D0A2966_Copy


Magyarországi és határon túli művésztelepekkel foglalkozott évtizedeken keresztül Szepes Hédi művészettörténész, aki elmondta: a kezdeti nehézségek ellenére számos alkotóművészeti műhelyt támogattak az országban az önkormányzatok, és kiváló volt a rendszer, amelyben az állam olyan mértékben tette ezt, mint az önkormányzatok. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy ma már alig kapható forrás üzemeltetésre, a számos pályázati forrás inkább a projektalapú finanszírozást részesíti előnyben. Javasolta továbbá a művészeknek, hogy nemzetközi művésztelepek programjain vegyenek részt, a Vásárhelyi Őszi Tárlat szervezőinek pedig, hogy amint évtizedekkel korábban kiterjesztették a seregszemlén résztvevők körét, és a Hódmezővásárhelyhez kötődőeken túl már bármely magyar művész megjelenhetett ott, érdemes lenne megfontolni a tárlat nemzetközivé tételét.

 

Matiszlovics Tibor, a MANK Nonprofit Kft. szolgáltatási igazgatója kiemelte: amikor a szervezet kezébe adta az állam több alkotóház és művésztelep sorsát, jól tette, mert sikeresen látják el a feladatot, a többségüket fel is újították, így növelve a szolgáltatás minőségét. Emlékeztetett viszont, hogy többen a részvételi díjak miatt mondanak le a lehetőségekről. Mind az önkormányzatoknak, mind a művészeknek kiváló lehetőséget jelentene azonban, ha az egyébként támogatott, a MANK által működtetett Magyar Mecénás Programon keresztül 40 százalékos kedvezménnyel igénybe vehető alkotóházi szolgáltatásokat további kedvezményekkel egészítenék ki az önkormányzatok, így az ott zajló munka még olcsóbb lehetne.

 

_D0A2974_Copy


Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója sajnálatosnak nevezte, hogy a makrogazdasági folyamatok közepette kevesebb figyelem jutott a kultúrára, hiszen


a kulturális élet nem tudta kiharcolni, hogy a támogatások elegendőek legyenek a művészet fenntartására.

Éppen ezért fontos, hogy a művészvilág összefogva adjon hangot véleményének.

 

Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében, a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik. Sokan fordultak meg az alkotóházban, Makovecz Imre például itt ismerte és szerette meg a tiszai-alföldi világot. A 2015-ben felújított Mártélyi Alkotóház öt kétágyas, fürdőszobával és a tiszai holtágra néző erkélyes szobával, valamint tágas közösségi térrel, illetve jól felszerelt közös konyhával várja a dél-alföldi világ szerelmeseit – időjárástól függően – május közepétől október közepéig. Az épülethez hangulatos kert tartozik, ahol bográcsozásra is lehetőség nyílik.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma