NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.03.09

Hogyan fejezed ki a dühöd? Hogyan könyörögsz az életedért? Hogyan mondod azt, hogy szeretlek? A fontos pillanatok előcsalogatják az emberből az őszinte szavakat, az ösztönös mimikát és testbeszédet. De hogyan kivitelezi mindezt egy színész? Sándor Pál rendező Vándorszínészek című filmjében egy csapat színjátszó életén keresztül megismerhetjük a színházvilág kulisszatitkait is.

IMG_3952_foto_szlovakjudit


A Vándorszínészek című film főszereplője egy fiatal katona (Mohai Tamás), aki elszökik a seregből, majd belefut egy színtársulat előadásába. A bemutató után azonban verekedés tör ki, az egykori katona is megsérül és elájul, végül a társulat zötykölődő szekerén ébred. Csatlakozik a színészekhez, akiknek az a vágyuk, hogy Pestre menjenek és kőszínházban játszhassanak. Az út során szerelmek szövődnek, viszály dúl közöttük, puskadördülés és akasztás is szerepel a listán, egyikük elárulja, a másik társuk megmenti őket. Összetartanak vagy különválnak? Nos, erre hadd válaszoljon majd a film.


Legalább egy híres magyar filmet ismerhetünk, amely vándortársulatot helyez a középpontba: Darvas Iván és Krencsey Marianne főszereplésével emlékezetes alkotás született az 1955-ös Liliomfival Makk Károly rendezésében. De vajon milyen a Vándorszínészek című film? Hogyan mutatja be Sándor Pál rendező a színészi életet?


IMG_6626_foto_szlovakjudit


A film nem rest kalandokba keverni a szereplőit. A cselekményből adódóan a színészeket mindig különböző helyszíneken vagy éppen út közben, némelyik jelenetben lélegzetelállító tájon látjuk. A cselekményben gazdag történetnek azonban megvan az árnyoldala is. Színészeinkkel olyan sok minden esik meg a filmben, hogy ezek közül egy is elég lenne egy történetre, legyen szó felbukkanó szülőről, halálról, csalásról, árulásról, párbajról, bosszúról. Több komolynak tűnő szituációba futunk bele, de számomra végül egyik sem vált meghatározóvá; egyik mozzanatra sem mondhatom azt, hogy az volt a történet csúcs- vagy fordulópontja, kulcsfontosságú pillanata.


Sándor Pál filmjének főszereplője a szökött katonát játszó Mohai Tamás, valamint a társulat direktorának lányát, Emmát alakító Martinovics Dorina. Bár a film egyik fő szálát az ő kapcsolatuk jelenti, a többi karakter sem pusztán mellékszereplő. A két fiatal kapcsolata kiegészül Zengő és Zengőné (Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter) civódásaival, a társulat direktorának (Gáspár Sándor) domináns karakterével és a fiatal Borostyánnal (Ifj. Vidnyánszky Attila), aki színész szeretne lenni. A hat állandó szereplő mellett időről időre feltűnik az öreg Kova (Hegedűs D. Géza), és Komáromy (Kovács Krisztián) is csavar egyet a történeten.


IMG_9259_foto_szlovakjudit
Mohai Tamás és Martinovics Dorina


Láthattunk már a külföldi filmek között példát arra, hogy a párhuzamosan zajló élettörténetek jól működnek (gondoljunk például az Igazából szerelem című kasszasikerre). A Vándorszínészeknél viszont azt érzem, hogy a készítők összemosták az egymás mellett futó cselekményszálakat. A közös témát a társulat céljai, problémái, feladatai jelentik, ugyanakkor nagy hangsúlyt kapnak a szereplők saját vágyai is. A két elem azonban kioltja egymást: a film nem tud elmélyülni sem a szereplők magánéletében, sem a közös terv, álom valóra váltásában. Homály fedi a Pestre jutás célját, miközben a felszínen kapargatja a színészek életét.


A Vándorszínészek hibája talán az, hogy túl sok mindent akartak belezsúfolni egyetlen filmbe. Legyen szerelmi történet, de mutassa meg egy vándortársulat életét, legyen benne dráma és csavar, de lelkesedés és remény is, legyen vígjáték, de legyen tragédia is. Így azonban a cselekmény és a szereplők jelleme kidolgozatlannak hat, ritmusa lassú és kissé zavaros. Hiányzott az utazás tétje, hiányoztak az igazán mély- és tetőpontok, és sokszor az a fordulat is, amely igazán nagy változást, fejlődést idézett volna elő a szereplők életében, jellemében.


IMG_4264_foto_szlovakjudit


A Vándorszínészek című film pozitívumai közé tartozik viszont, hogy számos gyönyörű jelenetet láthatunk az utazás során, és olykor a színészi hivatás kulisszatitkait is bemutatja a film. Rávilágít arra, milyen nehéz ez a szakma, hogy a színészeknek minden helyzetben hitelesen kell bemutatniuk egy-egy érzelmet, eljátszaniuk egy szerepet. Érzékelteti a tudást elsajátításának lépcsőfokait, de ugyanakkor azt is, milyen könnyen összetéveszthető a színjáték a valós érzelmekkel, és a valós érzelmek is összekeverhetőek a színjátszással.


A film során a bujdosó katona karaktere vezeti a nézőt, általa beleláthatunk a színészek közti hierarchiába, végigkövethetjük ennek leomlását és átrendeződését. Megismerhetjük a vándorszínészek színpadon zajló és színfalak mögötti küzdelmeit, nehéz életkörülményeit, harcukat az időjárással, az előadások megszervezésével. Láthatjuk az első gyermeki szárnypróbálgatásokat, átélhetjük a fiatalok lelkesedését és kételyeit, megtapasztalhatjuk az idősebb, már-már veterán színészlegendák szeszélyeit. A cselekménybe bújtatva több ilyen felfedezést tehet a figyelmes néző, akire a film végén egy szép, összefogó jelenet és egy kis titok vár.


IMG_4949_foto_szlovakjudit


A színészek élete egyszerre izgalmas játék és erőt próbáló feladat. Játék, hiszen darabról darabra más-más helyszínen, díszletben, történetben, szerepben találhatják magukat, bármelyik korba elrepülhetnek, bárki bőrébe belebújhatnak. Ugyanakkor ez jelenti a feladat nehézségét is. Teljes valójukkal kell belehelyezkedniük a történetbe mindenféle kapaszkodó vagy biztonsági kötél nélkül. És igen, erre az időre félre kell tenniük saját személyiségüket, problémáikat, fel kell venniük valaki máséit, miközben szem előtt kell tartaniuk a valóság és a képzelet közt húzódó keskeny határvonalat.


Ha a Vándorszínészek című filmben mindez még nagyobb hangsúlyt kapott volna, akkor a néző is igazán megérthette volna, miért választják a színészek ezt az életformát minden bizonytalansága és nehézsége ellenére. És bár hiányérzetem volt a film után, mégis számos erénye van. Megérte végigkövetni, hogyan lesz egy katonából színész, hogyan lehet kirángatni egy házasságot a mélypontból, hogyan lehet békejobbot nyújtani, hogyan lehet valóra váltani álmainkat, és hogyan lehet lemondani róluk egy magasabb cél érdekében. Mindezt kiváló színészi játékkal és törékeny emberi sorsokkal.



Révy Orsolya

Fotók: Szlovák Judit

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma