2016.06.05

A Liget Budapest Projekt részeként a tervek szerint 2019-ben készül el az új Néprajzi Múzeum minden szakmai és látogatói igényt kielégítő, új épülete. A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként büszke kiemelkedő gyűjteményére, és egyben a jövőre és a megújulásra nyitott társadalmi múzeum – mondta el dr. Kemecsi Lajos főigazgató.

Az új Néprajzi Múzeumban a tervek szerint az intézmény eddig raktárban pihenő, kevésbé ismert kincseit is megismerheti a nagyközönség, többek között a népzenei és a hangszergyűjteményt vagy a hatalmas nemzetközi gyűjteményt is – hangzott el a június 3-ai sajtótájékoztatón.

 

jojpj


A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium. A nemzetközi zsűri egyhangúlag a konzorcium tervét találta a legjobbnak, így magyar építésziroda tervezetheti az új Néprajzi Múzeumot. A kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat.

 

A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv. A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.

 

A Kossuth-téren töltött utolsó teljes év egyik izgalmas időszaki kiállítása A szabadság kódjai – jelek és jelképek a függetlenség jegyében címmel nyílik. A tárlat az 1956-os eseményeknek kevéssé ismert aspektusára, a forradalom szimbólumválasztásának egy máig ható üzenetére reflektál. Az eszmékhez és vágyakhoz rendelt jelképeket mutatja be különböző forrásból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal. Érzékelteti, mely szimbólumokkal kódolták az áhított szabadságot a nemzeti és/vagy politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok.

 

A kiállítás az 1848–49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc összefüggéseire is felhívja a figyelmet. Vásárlás és adományozás folytán a tárlat előkészítése során két, meglehetősen ritkán felbukkanó tárgyhoz is hozzájutottunk. Az egyikük egy lyukas zászló 1956-ból, a közepéből eltávolított Rákosi címer darabjával, a másik egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles, ’56-os zászlók száma. A most fellelt két darab elsőként lesz látható a kiállításon. A programot az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

 

neprajz_document


Az év hátralevő részére tervezett kiállítások ismertetésekor a főigazgató ismét kiemelte a múzeum utolsó időszaki kiállítását, az ősszel nyíló, a lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlatot. A kiállítás az utóbbi 140 évben Kínától Észak-Amerikáig és Észtországtól Közép-Afrikáig terjedő régiókban gyűjtött, valamint kortárs anyagból válogatott tárgyak, fotók és filmes dokumentumok felhasználásával készül, és a múzeum útra kelését jelképezi. A magyar és nemzetközi gyűjtemény egymásra reflektálva mutatkozik be, a múzeum megújuló kiállítás-politikájának megfelelően – hangsúlyozta az igazgató.

 

Ősszobor a Bismarck-szigetekről, szingaléz szellemmaszk, jávai táncmaszk, fétisszobrok, bálványok, kéregfestményen ábrázolt álomősök is láthatók a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös tárlatán, a Perspektívák – művészet és etnográfia című kiállításon. A néprajzi gyűjtemény művészeti galériában történő közzétételének legfontosabb kérdése, hogy az európaitól jelentősen eltérő ábrázolások megértéséhez milyen fogódzókat kínál a kulturális antropológia és a művészettörténet. Az érdekes kamaratárlat olyan alapkérdésekből indul ki, hogy vajon a törzsi alkotásokat művészetnek látja-e az etnográfus, aki ismeri e tárgyak a törzsi kultúrában betöltött funkcióját? Művészetet lát-e benne a mai néző vagy csupán érdekes etnográfiai tárgyat, egy alig ismert távoli világnak a tárgyi emlékét? A kiállítás kiegészíteni kívánja a Picasso – Alakváltozások című tárlat anyagát, és értelmezi a törzsi művészet az európai modern művészetre gyakorolt hatását. Megmutatja, az afrikai maszkok felfedezése hogyan vezetett az Avignoni kisasszonyokhoz és a kubizmus születéséhez.

 

Megújult a Néprajzi Múzeum honlapja is. Az erősebb online jelenlét nem titkolt célja, hogy a költözés alatt is eleven legyen a kapcsolat a közönséggel. A honlap okostelefonra és tabletre is optimalizált. Az új site nagy hangsúlyt fektet a vizualitásra, az új design a múzeumot trendkövető és trendalakító helyként mutatja be. A P92 RDI által fejlesztett honlap felhasználóbarát, megjelenése friss, jól tükrözi a múzeum által képviselt minőséget és szellemiséget. A weboldal végre lehetőséget teremt arra, hogy a múzeum gazdag tárgyi, képi és hangzó anyagai a lehető legnagyobb számban és esztétikus formában táruljanak a látogató elé.

 

A fejlesztés által a múzeum egy-egy kiállításhoz kapcsolódó komplex tevékenysége is könnyebben követhetővé válik. Emellett a gyűjteményi adatbázisok – fotók, hanganyagok, kéziratok, mozgóképek – is közvetlenül és felhasználóbarát módon válnak hozzáférhetővé nem csupán a kutatók, de a nagyközönség számára is. Így az új honlapon már Bartók Béla digitalizált fonográfiahengereibe is belehallgathat a látogató. A digitális katalógus nagy előnye, hogy egy térkép segítségével vizuálisan is megjeleníthetők a gyűjtések.

 

A Néprajzi Múzeum élő kapcsolatokat ápoló, párbeszédet folytató közgyűjtemény. Ezt a törekvést hatékonyan támogatja a fesztivál-megjelenésekben rejlő kommunikációs lehetőségek kiaknázása. A Néprajzi Múzeum idén először három nagy nyári fesztiválon is képviselteti magát, a Művészetek Völgye, az Ördögkatlan és a Sziget fesztiválokon, mindenütt a megújulás üzenetét közvetítve.


Fotó: Néprajzi Múzeum honlapja

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma