NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2016.06.05

A Liget Budapest Projekt részeként a tervek szerint 2019-ben készül el az új Néprajzi Múzeum minden szakmai és látogatói igényt kielégítő, új épülete. A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként büszke kiemelkedő gyűjteményére, és egyben a jövőre és a megújulásra nyitott társadalmi múzeum – mondta el dr. Kemecsi Lajos főigazgató.

Az új Néprajzi Múzeumban a tervek szerint az intézmény eddig raktárban pihenő, kevésbé ismert kincseit is megismerheti a nagyközönség, többek között a népzenei és a hangszergyűjteményt vagy a hatalmas nemzetközi gyűjteményt is – hangzott el a június 3-ai sajtótájékoztatón.

 

jojpj


A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium. A nemzetközi zsűri egyhangúlag a konzorcium tervét találta a legjobbnak, így magyar építésziroda tervezetheti az új Néprajzi Múzeumot. A kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat.

 

A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv. A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.

 

A Kossuth-téren töltött utolsó teljes év egyik izgalmas időszaki kiállítása A szabadság kódjai – jelek és jelképek a függetlenség jegyében címmel nyílik. A tárlat az 1956-os eseményeknek kevéssé ismert aspektusára, a forradalom szimbólumválasztásának egy máig ható üzenetére reflektál. Az eszmékhez és vágyakhoz rendelt jelképeket mutatja be különböző forrásból származó – történeti, néprajzi, katonai és civil, hétköznapi és reprezentatív – tárgyakkal, dokumentumokkal. Érzékelteti, mely szimbólumokkal kódolták az áhított szabadságot a nemzeti és/vagy politikai autonómiáért küzdő társadalmi körök, csoportosulások, szimpatizánsok.

 

A kiállítás az 1848–49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc összefüggéseire is felhívja a figyelmet. Vásárlás és adományozás folytán a tárlat előkészítése során két, meglehetősen ritkán felbukkanó tárgyhoz is hozzájutottunk. Az egyikük egy lyukas zászló 1956-ból, a közepéből eltávolított Rákosi címer darabjával, a másik egy vele egykorú Kossuth-címeres lobogó. Alig tucatnyira tehető a forradalmi ereklyének számító, valóban hiteles, ’56-os zászlók száma. A most fellelt két darab elsőként lesz látható a kiállításon. A programot az 1956-os forradalom 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

 

neprajz_document


Az év hátralevő részére tervezett kiállítások ismertetésekor a főigazgató ismét kiemelte a múzeum utolsó időszaki kiállítását, az ősszel nyíló, a lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlatot. A kiállítás az utóbbi 140 évben Kínától Észak-Amerikáig és Észtországtól Közép-Afrikáig terjedő régiókban gyűjtött, valamint kortárs anyagból válogatott tárgyak, fotók és filmes dokumentumok felhasználásával készül, és a múzeum útra kelését jelképezi. A magyar és nemzetközi gyűjtemény egymásra reflektálva mutatkozik be, a múzeum megújuló kiállítás-politikájának megfelelően – hangsúlyozta az igazgató.

 

Ősszobor a Bismarck-szigetekről, szingaléz szellemmaszk, jávai táncmaszk, fétisszobrok, bálványok, kéregfestményen ábrázolt álomősök is láthatók a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös tárlatán, a Perspektívák – művészet és etnográfia című kiállításon. A néprajzi gyűjtemény művészeti galériában történő közzétételének legfontosabb kérdése, hogy az európaitól jelentősen eltérő ábrázolások megértéséhez milyen fogódzókat kínál a kulturális antropológia és a művészettörténet. Az érdekes kamaratárlat olyan alapkérdésekből indul ki, hogy vajon a törzsi alkotásokat művészetnek látja-e az etnográfus, aki ismeri e tárgyak a törzsi kultúrában betöltött funkcióját? Művészetet lát-e benne a mai néző vagy csupán érdekes etnográfiai tárgyat, egy alig ismert távoli világnak a tárgyi emlékét? A kiállítás kiegészíteni kívánja a Picasso – Alakváltozások című tárlat anyagát, és értelmezi a törzsi művészet az európai modern művészetre gyakorolt hatását. Megmutatja, az afrikai maszkok felfedezése hogyan vezetett az Avignoni kisasszonyokhoz és a kubizmus születéséhez.

 

Megújult a Néprajzi Múzeum honlapja is. Az erősebb online jelenlét nem titkolt célja, hogy a költözés alatt is eleven legyen a kapcsolat a közönséggel. A honlap okostelefonra és tabletre is optimalizált. Az új site nagy hangsúlyt fektet a vizualitásra, az új design a múzeumot trendkövető és trendalakító helyként mutatja be. A P92 RDI által fejlesztett honlap felhasználóbarát, megjelenése friss, jól tükrözi a múzeum által képviselt minőséget és szellemiséget. A weboldal végre lehetőséget teremt arra, hogy a múzeum gazdag tárgyi, képi és hangzó anyagai a lehető legnagyobb számban és esztétikus formában táruljanak a látogató elé.

 

A fejlesztés által a múzeum egy-egy kiállításhoz kapcsolódó komplex tevékenysége is könnyebben követhetővé válik. Emellett a gyűjteményi adatbázisok – fotók, hanganyagok, kéziratok, mozgóképek – is közvetlenül és felhasználóbarát módon válnak hozzáférhetővé nem csupán a kutatók, de a nagyközönség számára is. Így az új honlapon már Bartók Béla digitalizált fonográfiahengereibe is belehallgathat a látogató. A digitális katalógus nagy előnye, hogy egy térkép segítségével vizuálisan is megjeleníthetők a gyűjtések.

 

A Néprajzi Múzeum élő kapcsolatokat ápoló, párbeszédet folytató közgyűjtemény. Ezt a törekvést hatékonyan támogatja a fesztivál-megjelenésekben rejlő kommunikációs lehetőségek kiaknázása. A Néprajzi Múzeum idén először három nagy nyári fesztiválon is képviselteti magát, a Művészetek Völgye, az Ördögkatlan és a Sziget fesztiválokon, mindenütt a megújulás üzenetét közvetítve.


Fotó: Néprajzi Múzeum honlapja

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

A felső-egyiptomi Asszuán kormányzóságban feltárt temetkezési hely a 18. dinasztia (Kr.e. 1550-1292) idejéből való. A kutatók három mészkőkoporsót is találtak, amelyek közül kettő gyerekeknek készült, emellett további 50 felnőtt és gyermek csontmaradványait, valamint edényeket és amuletteket.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma