NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.01.09

Megújul a nyíregyházi, a veszprémi és a győri állatkert. Csaknem négyszer annyi múzeumba látogathatnak el a diákok kedvezményes utazással. Még több támogatást kapnak azok az óvodák, melyek belecsempészik a gyermekek nevelésébe a kultúrát. Mi minden történt 2017-ben a kulturális életben, és mi várható 2018-ban? Kattints, hogy megtudd, mi mindent köszönhetsz a fejlesztéseknek a mindennapokban!

A kis településeken is könyvhöz juttatják az embereket: felújítják az összes fiókkönyvtárat, és könyvtárbuszok járnak ki a lakókhoz. A könyvtárak, levéltárak és múzeumok teljes gyűjteményének felét szeretnék digitalizálni 2020-ra. Többek között ezekről a teljesítményekről és célokról beszélt január 9-én Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár Budapesten, egy sajtótájékoztató keretében. Cikkünkben pontokba szedve mutatjuk be olvasóinknak, mit érdemes tudni a fejlesztésekről, eredményekről, tervekről, és mi mindent köszönhetünk majd a mindennapokban ezeknek.

 

1. Megújulnak a színházak, a közterek

Nagyon fontos minél több emberhez eljuttatni a kultúrát, ezért hatalmas léptékben javul az infrastrukturális ellátás – és nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. A fejlesztésekre 360 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 60 milliárd forint kifejezetten a vidéki felújításokra. Többek között színházak, közterek újulnak meg ennek köszönhetően. A Modern Városok Program keretében például a Szolnoki Művésztelep kap teljesen új külsőt.

 

dsc_3614__copy__600x399


2. Fejlesztik a vidéki állatkerteket

Számos állatkerti fejlesztés is lesz vidéken, így a jövőben ellátogathatunk majd a felújított nyíregyházi, veszprémi és győri állatkertbe.

 

3. Több helyszínre látogathatnak el kedvezményesen a diákok

Népszerűvé vált a múzeumba járás, már 10 millió fölé emelkedett a múzeumba látogatók száma, annak ellenére, hogy a felújítások kapcsán több fővárosi múzeum is bezárt. A múzeumfejlesztéseknek köszönhetően egyre szélesebb kört érnek el a múzeumok, és a szám tovább nőhet, hiszen a Kultúráért Felelős Államtitkárság növelte a MÁV-kedvezményes helyek számát. Eddig tizenhárom fővárosi és egy vidéki helyszínt látogathattak meg kedvezményesen a diákok. Ez most több mint harminc fővárosi és vidéki történelmi, nemzeti és kulturális helyszínnel bővült. „A tanulmányi kirándulások különösen fontos szerepet töltenek be a diákok életében, élményekkel, tapasztalatokkal lehetnek gazdagabbak a fiatalok” – tudtuk meg Hoppál Pétertől.

 

4. A legkisebbekhez is elér a kultúra

„A legkisebbekre is gondolunk, ezt demonstrálja a Kincses Kultúróvoda-program, melynek keretében támogatásban részesülnek azon óvodák, ahol a pedagógusok belecsempészik a népművészetet, a kultúrát a gyermekek nevelésbe” – fogalmazta meg az államtitkár, kiemelve: idén még több forrás jut majd a programra.

 

_d0a7112__copy__600x428


5. Digitalizálják a közgyűjteményt

Fontos a 21. század kihívásainak megfelelni, ezért a teljes, állami és önkormányzati fenntartású közgyűjtemény dokumentumállományának legalább felét digitalizáljuk 2020-ra – ígérte Hoppál Péter. A könyvtár, levéltár és múzeumi gyűjtemény digitalizálására 10 milliárd forint forrást biztosít a kormány.

 

6. Könyvtárbuszok járnak a kis településekre

A kulturális alapellátás egyik fontos célja könyvhöz juttatni az embereket. Így az ötezer fő alatti településeket is bevonták a könyvtári szolgáltatásba. A fiókkönyvtárak 70 százalékát felújították, a kisebb helységekre pedig könyvtárbuszok járnak hetente, kéthetente. A terv az, hogy 2018 végéig minden vidéki fiókkönyvtár fejlesztése megtörténjen.

 

7. Milliárdokkal támogatják a néptánc- és a népzenei együtteseket

Elindult a Csoóri Sándor Program, melyre idén a kormány 2,5 milliárd forintos forrást nyújtott. Az államtitkár kiemelte: jövőre, 2018-ban már duplájára, ötmilliárd forintra nő ez a támogatási összeg, így összesen 7,5 milliárd forinttal segítik a hazai magyar és nemzetiségi, valamint határon túli magyar néptánc-, népzenei együttesek és népdalkörök szakmai munkáját.

 

_d0a0926__copy__600x400


8. Új szak indult el a felsőoktatásban

Összesen hét tudományegyetemen indult el a közösségszervező BA szak 2017 szeptember elsejétől. A közművelődést kiszolgáló alapszakra több mint háromszáz hallgató nyert felvételt.

 

9. Több támogatást kapnak a fiatal tehetségek

Még több támogatást kapnak a tehetséges fiatal művészek, hiszen 2018-tól a MANK Nonprofit Kft. (MANK) által kezelt 12 alkotóművészeti ösztöndíj összegét 100 százalékkal emelik. Így bruttó 100 ezer forint helyett bruttó 200 ezer forintot vihetnek majd haza az alkotók. Emellett két új ösztöndíj is elindul. A Szegedi Kis István kutatói ösztöndíj célja a magyar kultúrtörténet és egyháztörténet korai protestáns egyház-, irodalom-, liturgia- és társadalomtörténeti kutatásának ösztönzése lesz, és évente 10 fő nyerheti el az ösztöndíjat. Az Oláh János szerkesztői ösztöndíj célja pedig, hogy tehetséges fiataloknak nyújtson segítséget a könyv- és folyóiratszerkesztői pályakezdéséhez, valamint kedvező feltétételeket biztosítson a magas színvonalú szakmai gyakorlat megszerzéséhez. Az ösztöndíjat két évre kaphatja meg 10 fő, és kétévente fogják kiírni.

 

10. Művészjáradékot kaphatnak az alkotók

Művészjáradékot kaphatnak életük végéig a 65 éven felüli, már valamilyen állami kitüntetéssel jutalmazott művészek, akik más állami támogatásban nem részesülnek.

 

_d0a6633__copy__600x439


11. Új iskolai kórusok jöttek létre

A 2017-es év derekán pályázatot hirdettek iskolai kórusok alapítására, illetve már meglévő énekkarok munkájának támogatására. Az emberi erőforrások minisztere által hirdetett programra 100 millió forintos keretösszeget biztosítottak. A már működő énekkarok egymillió forintra, míg az alakuló új iskolai kórusok 500 ezer forintra pályázhattak, amennyiben az énekkar az Éneklő Ifjúság hangversenyen minősítést kért. Abban az esetben, ha még csak a kezdő lépéseket vállalták az induló kórusok, 300 ezer forint támogatást nyerhettek el. Az államtitkár kiemelte: majdnem 300 iskola adott be sikeres pályázatot, és mindegyik meg is kapta a támogatást. Jó hír, hogy közülük 61 iskola vállalta: új kórust indít. A cél: minél több gyerekhez eljuttatni az éneklés felszabadító, csodálatos élményét.

 

Kultúra.hu

 

12. Eredmények számokban:

Országszerte 54 kulturális infrastruktúrát érintő nagyberuházásra 83,5 milliárd forintot költött a kormányzat 2017-ben.

 

Tavaly a kulturális államtitkárság az előirányzott 118 milliárd forint helyett 136,7 milliárd forint forrást használt fel.

 

Közösségfejlesztésre, tanulástámogató infrastruktúrára és iskolán kívüli tanulásra több mint 100 milliárd forint európai uniós forrást sikerült pályázaton kiosztani.

Tavaly 15 százalékos illetménypótlékkal nőtt a kulturális területen dolgozó közalkalmazottak bére, ez több mint 20 ezer főt érint.

 

Idén egymillió 800 ezer forintra emelkedik a települések könyvtári és közművelődési feladatokra fordítható normatív támogatása.

 

Hoppál Péter elmondta: 2017 végén mintegy nyolcmilliárd forint költségvetési maradványforrás érkezett az ágazatba, ebből mintegy kétmilliárd forintot a Nemzeti Színház felújítására, 300 millió forintot a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál támogatására fordítanak.

 

Idén a vidéki fesztiválok támogatási kerete 500 millióról 750 millió forintra nő.

 

Forrás: MTI/Kultúra.hu



Fotó: Csákvári Zsigmond

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma