728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2018.08.31

Mi jut eszetekbe, ha azt a szót halljátok: horror? Bizonyára egy-két filmcím, néhány képkocka, no meg az az érzés, hogy „tuti akkor ugrik elő a gyilkos, amikor a főhős becsukja a hűtőajtót”. Ez utóbbi mellesleg egy igen fontos horrorfilmes eszközhöz, a sokkeffektushoz kapcsolódó gondolat. De mi az a sokkeffektus? Cikkünkből megtudhatjátok!

A sokkeffektus, más néven buszeffektus elsősorban a horrorfilmekben és thrillerekben alkalmazott dramaturgiai eszköz. Lényege, hogy egy hosszú jelenet egyre fokozódó feszültségét váratlanul valami jelentéktelen esemény szakítja meg: „például a főhősnő percekig lopakodik egy gonosztevőt rejtő sötét padlásszobában, az aláfestő zene egyre hangosabb, majd az izgalom tetőfokán hirtelen becsapódik egy ablak. A feszültségnek ez a – valójában ironikus – feloldása buszeffektus elnevezéssel a Macskaemberek (1942) című amerikai horrorfilmből származik.” Hogy miért éppen innen? Nos, a film egyik jelenetében a női szereplő egyre fokozódó pánikban menekül, nyomában egy ismeretlen rémalakkal, majd váratlanul berobban a képbe egy autóbusz – természetesen sokkolva a nézőt –, amely azután a felszálló hősnővel vidáman továbbrobog.


movie-horror
Fotó: scarysteve.com

 

A ’70-es évek amerikai és olasz horrorfilmjei azért csavartak egyet az eredeti sokkeffektuson: „a jelentéktelen eseményt egy pillanattal később valódi, sokkoló borzalom követte”. Tegyük fel: becsapódik egy ablak, a padlásszobában rettegő főhősnő megkönnyebbül, mire a gyilkos egy jégcsákányt vág a homlokába…

 

Az angol nyelvben a „jump scare” elnevezéssel jelölik ezt a dramaturgiai fogást, amelyre a filmkritikusok úgy tekintenek, mint olcsó, lusta megoldásra. A sokkeffektus azonban azt szolgálja, hogy a néző egy-egy pillanatra „halálra ijedjen”, és ez általában be is jön. Nem meglepő tehát, hogy a horrorfilmek készítői a mai napig élnek ezzel a fogással, amely egyébként a horrorfilmes eszköztár egyik legalapvetőbb építőkövének tekinthető és használata sok esetben igen is helytálló, sőt elengedhetetlen.

 

Most pedig következzen néhány film, amelyekben tetten érhető a sokkeffektus!

 

Macskaemberek

Ahogy már szóba került, Jacques Tourneur 1942-es filmjéből származik a sokkeffektus másik elnevezése, a buszeffektus. Ez volt ugyanis az első olyan alkotás, amelyben használták ezt a semmiképpen sem könnyen felejthető dramaturgiai fogást. De nézzük a történetet! A Macskaemberek főhőse, az amerikai Oliver Reed feleségül vesz egy nőt, aki Szerbiából érkezett az Egyesült Államokba. A nő azonban nem emiatt különleges: úgy gondolja, hogy leszármazottja egy olyan fajnak, mely képes macskává változni.

 

És íme, az említett jelenet!


 

 

A Where’s the Jump? nevezetű oldal szerkesztőinek köszönhetően a következő filmek esetén azt is eláruljuk, pontosan hány „jump scare” található az alkotásban. Rettegésre – és számolásra – fel!

 

Rémálom az Elm utcában (11)

Wes Craven 1984-es filmjének főszereplője Nancy Thompson, egy átlagos amerikai kamaszlány, aki boldogan éli az életét egészen addig, mígnem rémálmok kezdik gyötörni. Amikor a legközelebbi barátainak beszámol az álmairól, kiderül, hogy nemcsak őt kísértik lidérces képek éjszakánként. Aztán egy napon Nancy egyik barátnőjét álmában meggyilkolják. A rendőrség az áldozat barátnőjét gyanúsítja, Nancy azonban azt érzi, hogy leomlik a fantáziavilág és a valóság közötti határ, és a képzelete szülte szörnyeteg életre kap, és végez mindegyikükkel…


Elm
Fotó: imdb.com

 

Az ördögűző (10)

William Friedkin Az ördögűző című horrorja minden idők egyik legfélelmetesebb filmje. Lássuk csak, miről is szól! Regan MacNeil egy hétköznapinak mondható kislány, akit azonban egy napon megszáll az ördög. Édesanyja tanácstalanul és döbbenten figyeli kislánya egyre különösebb viselkedését, és egyik orvostól a másikig jár, hátha valaki megfejti különleges betegsége okát. Az orvosok kellemetlenebbnél kellemetlenebb vizsgálatoknak vetik alá a kislányt, míg végül Chris elkeseredésében Merrin atyához, az ismert ördögűzőhöz fordul.


the-exorcist-2
Fotó: inews.co.uk

 

Az átok (23)

Takashi Shimizu 2004-ben készítette el ezt a filmet, amelynek főhőse a szociális munkásnak készülő Karen, aki cserediákként tanul Japánban. A lány – mit sem sejtve – elvállalja, hogy helyettesít egy nővért, aki aznap nem jelent meg a házban, ahol dolgoznia kellett volna. Mikor Karen megérkezik a megadott címre, a házban egy idős amerikai asszonyt talál, aki a teljes katatónia állapotában van. Miközben ellátja az asszonyt, Karen hangokat hall az emeletről, és mikor utánajár a dolognak, olyan természetfeletti borzalommal találja magát szemben, amit legrosszabb rémálmaiban sem tudott volna elképzelni.


Atok
Fotó: imdb.com

 

Az elnémultak (23)

Az elnémultak című, 2014-es horror története némiképp Az ördögűzőt idézi: főhőse egy fiatal lány, Jane, akit megszállnak a sötétség erői. Az oxfordi egyetem különc professzora, Coupland sajátos módszerrel próbálja megszabadítani tőlük, a London melletti félreeső birtokon végzett kísérleteibe pedig néhány tanítványát is bevonja. Ennek során a zseniális oktató és az ambiciózus hallgatók rájönnek, hogy olyan erőt szabadítottak el, amely minden képzeletüket felülmúlja, és az életüket fenyegeti.


Elnemultak
Fotó: imdb.com

 

Hang nélkül (14)

John Krasinski első rendezése egy rendkívüli film, amely mind történetében, mind megvalósításában különleges. A posztapokaliptikus történet kiindulópontja az, hogy világunkat látszólag sebezhetetlen, ragadozó lények foglalták el, melyek a legkisebb zajra is azonnal lecsapnak prédájukra. Egy leleményes családnak sikerült életben maradnia teljes csendben, úgy, hogy elnyomnak minden lehetséges zajt, ami a mindennapi életükkel jár. Egyik gyermekük már odaveszett a borzalomban, így a szülők és a két megmaradt gyermek a gyásztól sújtva küszködnek a túlélésért...


Hangnelkul
Fotó: imdb.com


 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Életre rajzolt múlt címmel történelmi képregényfesztivál és -kiállítás lesz Esztergomban szeptember 7-én.

astmain_1922074b

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma