GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.02

Szegénylegények, A kiáltás, Psycho, Casablanca – miben hasonlítanak, illetve különböznek ezek a filmek? Nem, nem arra gondolunk, mikor készültek és ki rendezte őket vagy épp milyen műfajúak, hanem valami másra: arra, milyen snitteket láthatunk bennünk. De mi is az a snitt? Mit takar ez a kifejezés? Cikkünkben erről mesélünk és filmeket is ajánlunk!

A snitt, más szóval beállítás „többnyire az egyik vágástól a másikig terjedő filmszerkezeti egység, melyben folyamatos a kamera által rögzített tér, illetve idő. Amikor az eseményt vagy a film szereplőjét a térnek egy másik pontjáról, vagy ugyanarról, de egy másik képkivágásban látjuk meg, esetleg egy másik időpillanatban, már új beállításról beszélünk.”

 

A snittek általában a cselekmény nagyobb dramatikus egységeibe, jelenetekbe szerveződnek. A filmtörténet során azonban születtek olyan úgynevezett hosszú beállításokkal készülő filmek, amelyek esetében a filmkészítő nem több rövidebb snittből állította össze a jelenetet, hanem egyetlen beállításban láttatta azt. „A hosszú beállításokkal készülő filmben a szokásoshoz képest sokkal kevesebb a vágás, a kamera viszont bonyolultabb mozgásokat végez.” Ez a markáns formanyelvi újítás a ’60-as években jelent meg és olyan alkotók nevéhez fűződik, mint Michelangelo Antonioni, illetve Jancsó Miklós. De van egy igazán kirívó példa is: Alekszandr Szokurov 2002-ben készítette el Az orosz bárka című filmjét, melyben nem találhatunk egyetlen vágást sem. Ebben az alkotásban folyamatos kameramozgással járjuk be a Téli Palotát, az Ermitázst, és egyben az orosz történelem három évszázadát. Ez természetesen egy igazán különleges eset, hiszen általában igen sok – több száz – snittet találhatunk egy filmben.


Casablanca2
Casablanca
Fotó: imdb.com

 

És ha már igen sok beállítás van egy-egy filmben, biztosan akad köztük néhány snitt-ansnitt is – vagyis beállítás-ellenbeállítás. „Ez a fogalompár arra a jelenetezési konvencióra utal, melyben a jelenetek bizonyos típusát (például ahol két ember beszélget vagy párbajozik) általában több beállításból rögzítik és a beállításoknak rögzítik az ellenoldali párját is. A helyszín és a szereplők viszonya így plasztikusabban jelenik meg a nézők számára.”

 

És most jöjjön négy film, amelyeket igen könnyű összehasonlítani, illetve megkülönböztetni egymástól – akkor is, ha csak a bennük felfedezhető snitteket vesszük górcső alá.

 

Szegénylegények

Jancsó Miklós mozgóképei mind történetüket, mind képi világukat tekintve kiemelkedőek. A rendező 1965-ben készítette el Szegénylegények című alkotását. A film 1869-ben játszódik, amikor gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Egyik legfontosabb célja, hogy felkutassa és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik részt vettek az 1848-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével. Az elfogott szegénylegényeket egy alföldi sáncban tartják, ahol a hatalom embereinek markában vannak, akik a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor, aki saját magát próbálja védeni, ezáltal azonban besúgóvá válik – ez lesz a veszte is. De nemcsak az övé: Ráday emberei végül cselhez folyamodnak és lecsapnak a betyárokra.

A Szegénylegények formanyelve új korszakot nyitott a magyar filmtörténetben: a hosszú percekig tartó beállítások, a végtelennek tűnő magyar Alföld statikus keretében aprólékosan koreografált tömegmozgatás, az egyenruhás katonák mind-mind a rendező összetéveszthetetlen alkotói védjegyévé váltak. Itt pedig azt is fontos megjegyezni, hogy Jancsó Miklós az operatőri feladatokból is jócskán kivette a részét, hiszen csakis akkor volt elégedett a filmképpel, ha az pontosan olyan volt, amilyennek ő elképzelte.


pic_20140205112813_na6w6we9bj5
Fotó: urania-nf.hu

 

A kiáltás

Michelangelo Antonioni az európai művészfilm egyik legfontosabb alakja, aki filmjeit hosszú, melankolikus hangulatot árasztó beállításokkal komponálta. Éppen ezzel a módszerrel készítette el A kiáltás című filmjét, mely egy munkás, Aldo tragédiáját mutatja be. A férfi egész életét szerelmére alapozza, ám amikor a nő beleszeret valaki másba, minden összeomlik.

Antonioni egy hétköznapi ember drámáját állítja a középpontba ebben az alkotásban, mely a neorealista filmeket idézi. A rendező lassan mozgó kamerával, rengeteg hosszú beállításban tárja elénk ezt a pesszimista történetet, és nagy lélektani pontossággal ábrázolja a szerelem erejét.


A_kialtas
Fotó: imdb.com

 

Psycho

Alfred Hitchcock Psychóját bizonyára senkinek sem kell bemutatni. A történet kezdetén Marion, a csinos titkárnő meglovasítja főnöke pénzét, majd menekülőre fogja: vásárol egy új autót, éjszakára pedig betér egy félreeső helyen található motelbe, amelynek tulajdonosa egy furcsa, ám némiképp előzékeny fiatalember, Norman Bates, aki valójában a filmtörténet egyik leghátborzongatóbb alakja.

Ha már itt tartunk: a Psycho az első olyan alkotás, melyben a főszereplőt a film felénél megölik. De még hogy… Éppen a híres zuhanyjelenet miatt szükséges most megemlíteni Hitchcock művét, a rendező ugyanis olyan gyorsan váltakozó beállításokban tárja elénk a gyilkosságot, hogy lehetetlenség akár egy pillanatra is levenni a tekintetünket a vászonról.

 

Psycho1
Fotó: imdb.com


Casablanca

Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1942-ben készítette el a Casablancát Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével. A romantikus dráma helyszíne Casablanca, itt él Rick, és mindenki az ő mulatójába jár. Ez az egyetlen hely, ahol a nácik elől Amerikába menekülők hamis papírokhoz juthatnak. Rick eddig még mindenkin segített, de egy nap feltűnik régi szerelme egy másik férfi társaságában…

Ez a legendás alkotás több szempontból is különleges: egy magyar származású rendező készítette, a záró mondata pedig szállóigévé vált, akárcsak az a felszólítás, hogy „Játsszd újra, Sam!”. Jelen esetben viszont azt is fontos megjegyeznünk, hogy több snitt-ansnitt is található benne. Ezzel a jelenetezési módszerrel a rendező könnyedén érzékelteti, mennyire feszültséggel teli a filmben megjelenő szerelmi háromszöghelyzet, továbbá arra is lehetőséget ad, hogy azonosuljunk az egyes szereplőkkel.


casablanca
Fotó: fathomevents.com

 

Tóth Eszter

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma