NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.02

Szegénylegények, A kiáltás, Psycho, Casablanca – miben hasonlítanak, illetve különböznek ezek a filmek? Nem, nem arra gondolunk, mikor készültek és ki rendezte őket vagy épp milyen műfajúak, hanem valami másra: arra, milyen snitteket láthatunk bennünk. De mi is az a snitt? Mit takar ez a kifejezés? Cikkünkben erről mesélünk és filmeket is ajánlunk!

A snitt, más szóval beállítás „többnyire az egyik vágástól a másikig terjedő filmszerkezeti egység, melyben folyamatos a kamera által rögzített tér, illetve idő. Amikor az eseményt vagy a film szereplőjét a térnek egy másik pontjáról, vagy ugyanarról, de egy másik képkivágásban látjuk meg, esetleg egy másik időpillanatban, már új beállításról beszélünk.”

 

A snittek általában a cselekmény nagyobb dramatikus egységeibe, jelenetekbe szerveződnek. A filmtörténet során azonban születtek olyan úgynevezett hosszú beállításokkal készülő filmek, amelyek esetében a filmkészítő nem több rövidebb snittből állította össze a jelenetet, hanem egyetlen beállításban láttatta azt. „A hosszú beállításokkal készülő filmben a szokásoshoz képest sokkal kevesebb a vágás, a kamera viszont bonyolultabb mozgásokat végez.” Ez a markáns formanyelvi újítás a ’60-as években jelent meg és olyan alkotók nevéhez fűződik, mint Michelangelo Antonioni, illetve Jancsó Miklós. De van egy igazán kirívó példa is: Alekszandr Szokurov 2002-ben készítette el Az orosz bárka című filmjét, melyben nem találhatunk egyetlen vágást sem. Ebben az alkotásban folyamatos kameramozgással járjuk be a Téli Palotát, az Ermitázst, és egyben az orosz történelem három évszázadát. Ez természetesen egy igazán különleges eset, hiszen általában igen sok – több száz – snittet találhatunk egy filmben.


Casablanca2
Casablanca
Fotó: imdb.com

 

És ha már igen sok beállítás van egy-egy filmben, biztosan akad köztük néhány snitt-ansnitt is – vagyis beállítás-ellenbeállítás. „Ez a fogalompár arra a jelenetezési konvencióra utal, melyben a jelenetek bizonyos típusát (például ahol két ember beszélget vagy párbajozik) általában több beállításból rögzítik és a beállításoknak rögzítik az ellenoldali párját is. A helyszín és a szereplők viszonya így plasztikusabban jelenik meg a nézők számára.”

 

És most jöjjön négy film, amelyeket igen könnyű összehasonlítani, illetve megkülönböztetni egymástól – akkor is, ha csak a bennük felfedezhető snitteket vesszük górcső alá.

 

Szegénylegények

Jancsó Miklós mozgóképei mind történetüket, mind képi világukat tekintve kiemelkedőek. A rendező 1965-ben készítette el Szegénylegények című alkotását. A film 1869-ben játszódik, amikor gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Egyik legfontosabb célja, hogy felkutassa és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik részt vettek az 1848-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével. Az elfogott szegénylegényeket egy alföldi sáncban tartják, ahol a hatalom embereinek markában vannak, akik a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor, aki saját magát próbálja védeni, ezáltal azonban besúgóvá válik – ez lesz a veszte is. De nemcsak az övé: Ráday emberei végül cselhez folyamodnak és lecsapnak a betyárokra.

A Szegénylegények formanyelve új korszakot nyitott a magyar filmtörténetben: a hosszú percekig tartó beállítások, a végtelennek tűnő magyar Alföld statikus keretében aprólékosan koreografált tömegmozgatás, az egyenruhás katonák mind-mind a rendező összetéveszthetetlen alkotói védjegyévé váltak. Itt pedig azt is fontos megjegyezni, hogy Jancsó Miklós az operatőri feladatokból is jócskán kivette a részét, hiszen csakis akkor volt elégedett a filmképpel, ha az pontosan olyan volt, amilyennek ő elképzelte.


pic_20140205112813_na6w6we9bj5
Fotó: urania-nf.hu

 

A kiáltás

Michelangelo Antonioni az európai művészfilm egyik legfontosabb alakja, aki filmjeit hosszú, melankolikus hangulatot árasztó beállításokkal komponálta. Éppen ezzel a módszerrel készítette el A kiáltás című filmjét, mely egy munkás, Aldo tragédiáját mutatja be. A férfi egész életét szerelmére alapozza, ám amikor a nő beleszeret valaki másba, minden összeomlik.

Antonioni egy hétköznapi ember drámáját állítja a középpontba ebben az alkotásban, mely a neorealista filmeket idézi. A rendező lassan mozgó kamerával, rengeteg hosszú beállításban tárja elénk ezt a pesszimista történetet, és nagy lélektani pontossággal ábrázolja a szerelem erejét.


A_kialtas
Fotó: imdb.com

 

Psycho

Alfred Hitchcock Psychóját bizonyára senkinek sem kell bemutatni. A történet kezdetén Marion, a csinos titkárnő meglovasítja főnöke pénzét, majd menekülőre fogja: vásárol egy új autót, éjszakára pedig betér egy félreeső helyen található motelbe, amelynek tulajdonosa egy furcsa, ám némiképp előzékeny fiatalember, Norman Bates, aki valójában a filmtörténet egyik leghátborzongatóbb alakja.

Ha már itt tartunk: a Psycho az első olyan alkotás, melyben a főszereplőt a film felénél megölik. De még hogy… Éppen a híres zuhanyjelenet miatt szükséges most megemlíteni Hitchcock művét, a rendező ugyanis olyan gyorsan váltakozó beállításokban tárja elénk a gyilkosságot, hogy lehetetlenség akár egy pillanatra is levenni a tekintetünket a vászonról.

 

Psycho1
Fotó: imdb.com


Casablanca

Kertész Mihály (Michael Curtiz) 1942-ben készítette el a Casablancát Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével. A romantikus dráma helyszíne Casablanca, itt él Rick, és mindenki az ő mulatójába jár. Ez az egyetlen hely, ahol a nácik elől Amerikába menekülők hamis papírokhoz juthatnak. Rick eddig még mindenkin segített, de egy nap feltűnik régi szerelme egy másik férfi társaságában…

Ez a legendás alkotás több szempontból is különleges: egy magyar származású rendező készítette, a záró mondata pedig szállóigévé vált, akárcsak az a felszólítás, hogy „Játsszd újra, Sam!”. Jelen esetben viszont azt is fontos megjegyeznünk, hogy több snitt-ansnitt is található benne. Ezzel a jelenetezési módszerrel a rendező könnyedén érzékelteti, mennyire feszültséggel teli a filmben megjelenő szerelmi háromszöghelyzet, továbbá arra is lehetőséget ad, hogy azonosuljunk az egyes szereplőkkel.


casablanca
Fotó: fathomevents.com

 

Tóth Eszter

Parbeszed_a_szerelemrol_R

2018.12.19

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

Megvenné a Puskin nevét viselő Moszkvai Állami Képzőművészeti Múzeum az Adonisz és Vénusz című festményt, amelyről szakértői derítették ki, hogy Tiziano munkája. A festményt Vlagyimir Logvinyenko orosz műgyűjtő vásárolta 2005-ben egy franciaországi árverésen mint ismeretlen alkotó 1600 körül készült másolatát a madridi Pradóban őrzött eredetinek. A műgyűjtő a moszkvai Puskin Múzeumtól kért szakvéleményt, ahol arra a megállapításra jutottak, hogy nem a számtalan másolat vagy tanítványok által festett változatok egyike, hanem maga az eredeti. Az orosz sajtó 10-20 millió dollárra becsüli a Tiziano-képet, melyet tulajdonosa egyelőre nem kíván eladni.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma