2017. október 19.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.05.18

Amikor a színpadon táncolók műsorában gyönyörködünk, csak a könnyedséget, az eleganciát, az összhangot és a virtuózitást látjuk. Pedig a tánc megterhelő, kemény fizikai munka. A táncművészeknek éppen ezért rövid pálya adatik. Mihez kezdjenek ezek után? Ez nemcsak számukra égető kérdés, hanem a közönség számára is. Hiszen lehet, hogy azért veszítünk el egy kiváló táncost, mert nem mer erre a pályára lépni.

Mi lesz a táncosaink jövőjével? – ezzel a kérdéssel foglalkozik számos szakember április 18-án és 19-én a Műcsarnok falai között. A tánc jövője – átképzési program létrehozása a táncművészetben című nemzetközi konferenciát a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Színházi Dolgozók Szakszervezete, a Nemzetközi Színészszövetség (FIA) és a Hivatásos Táncosok Átképzésének Nemzetközi Szervezete (IOPTD) szervezte meg a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával.


SZG_290416_053
Fotó: Szabó Gábor


„A tánc egyidős az emberiség történetével. A tánc gyönyörködtet és mondanivalót hordoz, akár a költészet vagy a zene” – fogalmazta meg Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében, majd az ókori indiai költő és drámaíró Kalidásza szavait idézte: „A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt. Az egyik ember ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc...”

 

„Történelmünk évszázadai és a magyar néphagyomány emlékei arról tanúskodnak, hogy a táncnak fontos szerepe volt az emberek életében. Gyakran többet tudtak elmondani a tánc nyelvén, mint szavakkal. Azt gondolom, ez a mai napig így van” – emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: a táncművészet a nemzeti kultúránk fontos része. Professzionális táncművészeink, együtteseink nyelvi akadályok nélkül mutatják be műsoraikat nemcsak itthon, hanem határokon túl is, erősítve kultúránk rangját a világban.

 

_D0A9669_Copy


A most kezdődött két napos rendezvény a táncművészet egy olyan aspektusával foglalkozik, mellyel a színpadon táncolók műsorában gyönyörködve nem is gondolunk. Csak a könnyedséget, az eleganciát, az összhangot, virtuózitást látjuk, pedig a tánc megterhelő, kemény fizikai munka – jegyezte meg Krucsainé Herter Anikó. Mint hangsúlyozta: a táncművészetnek rövid pálya adatik. Hivatásos táncosként gyakran már akkor a karrierjük végére érnek, amikor más munkavállalók a legaktívabb éveikbe lépnek. Az állandó próbák és előadások mellett nem mindig fordítanak kellő figyelmet arra, hogy alakul jövőjük, miután már nem tudják ellátni táncos feladataikat. Egy civil pályát is kell választaniuk.

 

Éppen ezért: a konferencia szervezői azt tűzték ki célul, hogy az érintettek megismerjék azokat a módszereket, rendszereket, amelyek Európa több országában már jól működnek az átképzés területén. Bemutatják a holland, belga, angol átképzési programokat, betekintést kaphatnak a szlovák, osztrák, cseh, lengyel táncművészet helyzetébe, és megismerhetik az eddigi hazai törekvéseket, kezdeményezéseket – magyarázta a helyettes államtitkár. A tanácskozás tájékozódási lehetőség is: vajon ezek a példák alkalmasak-e a hazai problémák megoldására? A konferencia párbeszédre ad lehetőséget a szakma és döntéshozók között is.


_D0A9665_Copy


Krucsainé Herter Anikó elmondta: a közelmúlt kezdeményezéseit és eredményeit is méltatni kell. Elkészült a Magyar Táncművészet Szövetsége összefogásával a Nemzeti táncprogram című kiadvány, melynek díszpéldányát átadták 2015 áprilisában Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár számára. A tanulmány a leghangsúlyosabb megoldásra váró problémaként határozta meg a táncos életpályamodell megvalósítását. Ennek része az átképzés témája, a konferencia ezt a témát taglalja.

 

Mihályi Gábor táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészek Szövetsége elnöke hozzátette: nagyon komoly traumát jelent a színpad elhagyása a táncművésznek, ezért is fontos az átképzés. Egy nemzetközi tanulmányban olvasta, hogy a táncosok erényei közé tartozik a kreativitás, a nagy munkabírás, a tolerancia. Ezek a képességek pedig lehetővé teszik, hogy más pályákon is el tudjanak helyezkedni.

 

_D0A9685_Copy


Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára is megjegyezte: remélik, hogy gyümölcsöző lesz a párbeszéd. A fő kérdés: hogyan tudjuk úgy kívánatossá tenni a táncművészeti pályát, hogy félelem nélkül merjék választani a fiatalok? Dr. Kucsera Tamás Gergely hangsúlyozta: senkit sem szabadna elveszíteni amiatt, hogy nem mer erre a pályára lépni, mert nem sejti, mi lesz vele a táncos karrierje után. Ezért a konferencián azt nézzük, milyen gyakorlatok vannak, és bár nyilván egy az egyben nem alkalmazható más országok gyakorlata, de egyes elemei átvehetők.

 

Wéber Anikó

Fotó: Csákvári Zsigmond

Kulcsszavak: tánckonferenciajövőpályaMűcsarnok

Diszterem

2017.10.18

Ismerjük Liszt Ferencet, mint embert, mint saját korának sztárját? Tudjuk, milyen kapcsolat fűzte őt a királyi családhoz? A Gödöllői Királyi Kastélyban október 20. és 22. között a zeneszerző életével és műveivel találkozhatunk a XVI. Liszt Fesztivál keretében, de érkeznek a Virtuózok felfedezettjei és híres külföldi fellépők is. A részletekről dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója mesélt.

kosa1

2017.10.18

Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.

Copy_of_golddigger_still_masolata

2017.10.18

Idén sem maradunk Skandináv Filmfesztivál nélkül: a mustra október 24. és 29. között az Art+ Cinema moziban minden eddiginél gazdagabb kínálatot vonultat fel. A fesztivál hat napja alatt öt kategóriába osztva 30 alkotást láthatnak a skandináv filmek szerelmesei. A sokszínű válogatásban találunk dán drámát, finn dokumentumfilmet, izlandi thrillert, norvég vígjátékot és svéd kosztümös filmet is.

Az egyeztetések eredményeként az NKA vezetése és a programot működtető kollégium tagjai a program nevének változtatása mellett döntöttek, a jövőben Hangfoglaló Programként viszik tovább azokat a projekteket, amelyek eddig a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódtak. Az október 6. előtt született döntések nyomán megvalósuló pályázatok és programok továbbra is a régi néven futnak. Az új pályázatokat már a Hangfoglaló Program keretében hirdetik meg, amelynek első hivatalos eseményét október 26-án tartják az A38 hajón, ahol kihirdetik az Induló Előadói Alprogram és a Klubtámogató Alprogram nyerteseit. A hvg.hu a múlt héten arról írt, hogy a Cseh család a névhasználati jogra kötött megállapodás lejártával nem hosszabbítja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött szerződést.

A hentes, a k*rva és a félszemű című Hegedűs D. Géza, Gryllus Dorka és Nagy Zsolt főszereplésével készült „kegyetlen mese” európai premierje a 44. Genti Filmfesztiválon lesz Szász János részvételével. Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, A nagy füzet) új alkotásával húsz év után tér vissza a nagyszabású nemzetközi filmfesztiválra az Észak Firenzéjeként emlegetett belgiumi Gentbe. A film 2018 elején lesz látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.

A két ifjú művész október 20-án egyesíti művészi erőit a Budapest Kongresszusi Központban. Baráti Kristóf hegedűművész ezúttal hegedű helyett karmesteri pálcát vesz kézbe, mellyel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének boszorkányos dallamai után Várdai István gordonkaművész mutatja be virtuóz hangszerjátékát Sosztakovics I. gordonkaversenyében. A koncert második felében Dvořák méltán népszerű Újvilág szimfóniáját hallhatja a közönség.

Visszatérő címmel különleges ifjúsági előadással készül az idei évadban 25 éves jubileumát ünneplő Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház: az évfordulóhoz kapcsolódó darabot október 24-én, kedden mutatják be. Czukor Balázs legújabb rendezése a színház alapító tagjainak személyes élettörténeteiből meríti anyagát. Az életesemények generációkon átívelve szólnak a máról, gyerekkorunkról, kamasz éveinkről, szüleinkkel kialakított kapcsolatunkról, valamint saját szülői hivatásunkról.

Sohasem használt római kori színházra bukkantak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában. A Wilson-ív alatti épületet, melynek maradványaira kerek színpaddal, ülőhelyekkel és lépcsőkkel találtak rá, egykor kétszáz néző befogadására tervezték. A fedett és zárt terű, tehát zenés előadásokra is alkalmas, általában egykor odeonnak nevezett épület jóval kisebb az Izraelben másfelé, Bét Guvrinban vagy Cezareában megtalált szabadtéri színházaknál. A régészek különösen jelentősnek tartják a színházépület megtalálását, mert a korabeli írásos források – köztük Josephus Flavius könyvei – is megemlítik a Jeruzsálemben lévő, római kori színházakat, de mindeddig nem bukkantak ilyen épületek nyomaira.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma