2017. május 25.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.05.18

Amikor a színpadon táncolók műsorában gyönyörködünk, csak a könnyedséget, az eleganciát, az összhangot és a virtuózitást látjuk. Pedig a tánc megterhelő, kemény fizikai munka. A táncművészeknek éppen ezért rövid pálya adatik. Mihez kezdjenek ezek után? Ez nemcsak számukra égető kérdés, hanem a közönség számára is. Hiszen lehet, hogy azért veszítünk el egy kiváló táncost, mert nem mer erre a pályára lépni.

Mi lesz a táncosaink jövőjével? – ezzel a kérdéssel foglalkozik számos szakember április 18-án és 19-én a Műcsarnok falai között. A tánc jövője – átképzési program létrehozása a táncművészetben című nemzetközi konferenciát a Magyar Táncművészek Szövetsége, a Színházi Dolgozók Szakszervezete, a Nemzetközi Színészszövetség (FIA) és a Hivatásos Táncosok Átképzésének Nemzetközi Szervezete (IOPTD) szervezte meg a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával.


SZG_290416_053
Fotó: Szabó Gábor


„A tánc egyidős az emberiség történetével. A tánc gyönyörködtet és mondanivalót hordoz, akár a költészet vagy a zene” – fogalmazta meg Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében, majd az ókori indiai költő és drámaíró Kalidásza szavait idézte: „A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt. Az egyik ember ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc...”

 

„Történelmünk évszázadai és a magyar néphagyomány emlékei arról tanúskodnak, hogy a táncnak fontos szerepe volt az emberek életében. Gyakran többet tudtak elmondani a tánc nyelvén, mint szavakkal. Azt gondolom, ez a mai napig így van” – emelte ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: a táncművészet a nemzeti kultúránk fontos része. Professzionális táncművészeink, együtteseink nyelvi akadályok nélkül mutatják be műsoraikat nemcsak itthon, hanem határokon túl is, erősítve kultúránk rangját a világban.

 

_D0A9669_Copy


A most kezdődött két napos rendezvény a táncművészet egy olyan aspektusával foglalkozik, mellyel a színpadon táncolók műsorában gyönyörködve nem is gondolunk. Csak a könnyedséget, az eleganciát, az összhangot, virtuózitást látjuk, pedig a tánc megterhelő, kemény fizikai munka – jegyezte meg Krucsainé Herter Anikó. Mint hangsúlyozta: a táncművészetnek rövid pálya adatik. Hivatásos táncosként gyakran már akkor a karrierjük végére érnek, amikor más munkavállalók a legaktívabb éveikbe lépnek. Az állandó próbák és előadások mellett nem mindig fordítanak kellő figyelmet arra, hogy alakul jövőjük, miután már nem tudják ellátni táncos feladataikat. Egy civil pályát is kell választaniuk.

 

Éppen ezért: a konferencia szervezői azt tűzték ki célul, hogy az érintettek megismerjék azokat a módszereket, rendszereket, amelyek Európa több országában már jól működnek az átképzés területén. Bemutatják a holland, belga, angol átképzési programokat, betekintést kaphatnak a szlovák, osztrák, cseh, lengyel táncművészet helyzetébe, és megismerhetik az eddigi hazai törekvéseket, kezdeményezéseket – magyarázta a helyettes államtitkár. A tanácskozás tájékozódási lehetőség is: vajon ezek a példák alkalmasak-e a hazai problémák megoldására? A konferencia párbeszédre ad lehetőséget a szakma és döntéshozók között is.


_D0A9665_Copy


Krucsainé Herter Anikó elmondta: a közelmúlt kezdeményezéseit és eredményeit is méltatni kell. Elkészült a Magyar Táncművészet Szövetsége összefogásával a Nemzeti táncprogram című kiadvány, melynek díszpéldányát átadták 2015 áprilisában Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár számára. A tanulmány a leghangsúlyosabb megoldásra váró problémaként határozta meg a táncos életpályamodell megvalósítását. Ennek része az átképzés témája, a konferencia ezt a témát taglalja.

 

Mihályi Gábor táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészek Szövetsége elnöke hozzátette: nagyon komoly traumát jelent a színpad elhagyása a táncművésznek, ezért is fontos az átképzés. Egy nemzetközi tanulmányban olvasta, hogy a táncosok erényei közé tartozik a kreativitás, a nagy munkabírás, a tolerancia. Ezek a képességek pedig lehetővé teszik, hogy más pályákon is el tudjanak helyezkedni.

 

_D0A9685_Copy


Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára is megjegyezte: remélik, hogy gyümölcsöző lesz a párbeszéd. A fő kérdés: hogyan tudjuk úgy kívánatossá tenni a táncművészeti pályát, hogy félelem nélkül merjék választani a fiatalok? Dr. Kucsera Tamás Gergely hangsúlyozta: senkit sem szabadna elveszíteni amiatt, hogy nem mer erre a pályára lépni, mert nem sejti, mi lesz vele a táncos karrierje után. Ezért a konferencián azt nézzük, milyen gyakorlatok vannak, és bár nyilván egy az egyben nem alkalmazható más országok gyakorlata, de egyes elemei átvehetők.

 

Wéber Anikó

Fotó: Csákvári Zsigmond

Kulcsszavak: tánckonferenciajövőpályaMűcsarnok

szentpeteri_aron_600x428

2017.05.24

Szentpéteri Áron Láthatatlanul című rendezését meghívta a 70. cannes-i filmfesztivál a Cinéfondation programjába, mely a filmes egyetemek legjobbjait vonultatja fel. A 32 perces vizsgafilmet május 24-én mutatják be a fesztivál közönségének. A Kultúra.hu Szentpéteri Áronnal, a film alkotójával beszélgetett a történetről, a forgatásról, valamint arról, milyen Cannes-ban lenni.

20170512_Kepenyes_Pal_kiallitas_megnyito-8

2017.05.24

Mennyire mélyen él az emberben az alkotás vágya, ösztöne, ha még a börtönben, csontsoványan, lelkileg és fizikailag megtörve is szobrot készít a kenyérből? Majd megeszi, mert az éhség győz. De csak pillanatnyilag. A szobrász és ötvös ugyanis megmutatta, hogy a legmélyebb pontról is fel lehet emelkedni. Kepenyes Pál világhírű művésszé vált, akit gyakran emlegetnek a szobrászat Picassójaként. Most találkozhatunk műveivel.

default-facebook-share

2017.05.24

A fából faragott királyfi című táncmű százéves évfordulója alkalmából három egyfelvonásost mutat be május 28-án a Magyar Nemzeti Balett az Operaházban. A centenáriumi alkotást Frenák Pál a kortárs tánc nyelvére ültette át, a Táncszvitből Juhász Zsolt készített a balett és a néptánc elemeit ötvöző interpretációt, és felújításban lesz látható Seregi László A csodálatos mandarin világot bejárt, nagy sikerű koreográfiája.

Gozsdu Talent címmel utcazene fesztivált rendez a népszerű fővárosi szórakozóhely, a Gozsdu Udvar. A projekt keretében rock-, elektronikus, hiphop, klasszikus, etno és kísérleti zenei műfajból is várják a jelentkezőket. Az Utca! Zenélj! szlogennel futó ingyenes fesztivált május 30. és június 20. között keddenként és csütörtökönként rendezik meg.

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet május 26-án este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A csaknem 230 tételt felvonultató aukciós anyagban a legmagasabb a kikiáltási ára Gulácsy Lajos Cogito ergo sum (A falu bolondja) című jelmezes önarcképének van. A mű kikiáltási ára 44 millió forint.

Konferenciával, néptánc bemutatóval, hangversennyel és kiállítással emlékezik a 125 évvel ezelőtt született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerzőre, népzenekutatóra és zenetanárra a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata május 24-én Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az alkalomra a Pesti Vigadó negyedik emeleti folyosóján Lajtha László életéről és munkásságáról szóló, 100 dokumentumot felvonultató tablókiállítást mutatnak be.

Az Érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából országos műveltségi vetélkedőt indított a megyei jogú városok általános és középiskolái, valamint alapfokú művészetoktatási intézményei számára. Az országos döntőt a Müpában rendezik meg június 11-én 10 órától.

Az eddigi legnépesebb résztvevői körrel nyílik meg május 28-án a Nagykanizsához közeli Kisrécsén a Ludvig Nemzetközi Művésztelep, amely sorrendben a 25. alkalom lesz. A 25. művésztelepről egy jubileumi kiadvánnyal is megemlékeznek a szervezők. A mintegy ezer fotót tartalmazó albumban csaknem 120 képzőművészt mutatnak be portréval, életrajzzal és alkotásaikkal, megmutatva mindazt, ami Kendlimajorban történt 1999 óta.

Már második alkalommal választotta be 2015 után az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legrangosabb európai fesztiválok sorába a Művészetek Völgyét. A nemzetközi zsűri szavazata alapján 39 országból 715 fesztivál kapta meg a „figyelemreméltó fesztivál” címet a május 4-én Wiesbadenben tartott EFFE MeetUp keretében.

65_n_masolata

Az Opera egyik népszerű, új keletű hagyományaként az anyák napját megelőző szombaton, május 6-án ismét a kismamákat várja ezúttal Massenet zenedrámája, a Werther előadására. A kismamák a várandóskönyv mellé két-két darab, jelképes összegű, 300 forintos jegyet válthatnak a délelőtt 11 órakor kezdődő előadásra.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma