NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2015.09.25
Takács Erzsébet

Mi a jó és mi a rossz, hol húzódik a hitelesség és a hiteltelenség közötti határ? Próféták – Hamis próféták címmel éppen erre keresi a választ Horváth Lóczi Judit és Gyarmati Zsolt közös, szeptember 22-én nyílt kiállítása, melynek a Faur Zsófi Galéria adott otthont. Az izgalmas tárlatvezetésen szónokok, prédikátorok történeteibe is beavatták a jelenlévőket.


_DSC8292_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond

„Nemcsak arra keresik a választ, hogy ki vagyok én, hanem azt is feszegetik, hogy ki vagy te, aki a gondolkodásomat befolyásolja, aki formálja személyiségemet” – mondta el a kiállítás megnyitásán Kaiser Kata kurátor. Jól menő üzletek logói, a számítástechnika ikonjai, piktogramok befolyásolnak minket – tette hozzá. „Fásult tompasággal éljük a hétköznapokat ebben a forgatagban, hogy valamelyest védjük magunkat a tengernyi impulzussal szemben. Sajnos azonban ebben az állapotban válunk a leginkább sebezhetővé. Nem a megfontolásaink vezetnek, hanem felületes benyomások következtében született gyors ítéleteink, melyek sokszor mentesek a racionalitásoktól, így könnyen válunk a megtévesztés áldozataivá. A kiállítás művészei a kóma állapotából szeretnék kirángatni a közönségüket.”

 

_DSC8227_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


A szentábrázolások hitelességét régóta feszítő problematika újrafogalmazását láthatjuk a Faur Zsófi Galéria egyik falán helyett kapott keresztinstallációban, melynek elemei alig különböztethetők meg egymástól. Ismerősen csengő neveket takarnak a kereszt alakba rendezett arcimitációk, a kiállításon pedig a fiktív proféták egy-egy fiktív ereklyéit láthatjuk kiállítva. De nehéz ezek alapján meghatározni, hogy ki az igazi és ki a hamis próféta. Összművészeti alkotás kezdődik meg ezzel: a neonikon faliképeket ironikus irodalmi szösszenet kíséri, a híres Lóczi-legendárium rendezi a kiállított fiktív ereklyéket egy csokorba és helyezi őket kontextusba.

 

Ezek segítségével megismerkedhetünk például Arcimloko történetével. Az újkori olasz származású próféta a Lóczi-legendárium szerint egy ravennai szónoklatot követően semmisítette meg Arcimboldo olasz művész képeit vizsgáló könyvét, pontosabban sokkos állapotban megette azt, így annak csak a gerince maradt ránk. Miután a tömeg túlérett zöldséggel és gyümölccsel dobálta meg a szónoklaton, Arcimloko bánatában és szégyenében halálra ette magát olyan gyümölcsökkel és zöldségekkel, melyeket imádott festője is festett.


_DSC8326_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


A 16. században élő szent Pedgöcse története sem kevésbé érdekes, aki „a későbbi Disneyland területén prédikált (ma USA).” Prédikációjában megjövendölte, hogy az emberi gyarlóság és pénzéhség giccses Mária-szobrok eladásának jövedelméből háborút fog szítani nyugat és kelet között. Azt mondta, a baj akkor köszönt ránk, amikor feltaláljuk a műanyag nevű anyagot, ami forradalmasítja a sokszorosítást. Jóslata beteljesüléséig a XX. századig kellett várni, amikor is műanyag termékekre milliókat költ az emberiség.

 

Jennifer Clayton, aki megvilágosodása előtt életét szépségszalonokban és plázákban töltötte, fő szenvedélye a táplálkozás volt, illetve annak bonyolulttá tétele. Lelki tanácsadója ajánlására azonban Erdélybe utazott, ahol szerencsétlenségére az egyik éjjelt az erdőben töltötte eltévedve. Éhségtől gyötörten meglátott egy fát, melynek szőrösek voltak az ágai, és rántott hús termett az ágak végén. A fa különös módon szólt hozzá: telefonján küldött neki szöveges üzenetet. Kiderült, hogy a fát Isten küldte Jennifernek, hogy visszavezesse a helyes élethez és táplálkozáshoz.


_DSC8243_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


„A gyermeki játékossággal átitatott kritikai attitűd feszültsége leginkábban abban a tárgyban nyilvánul meg, melyben a mindig mosolygós Hófehérke apró műanyagkatonákkal kipárnázott fészekben ül” – utal Pedgöcse történetére a kurátor. Profán fricska, tömjénfüstben. Judit munkái mellett fekete fogsorok vicsorítanak ránk, melyek arra figyelmeztetnek minket, hogy meghatározó történelmi vezetőinket az idő látja el megfelelő előjellel. Csak a névtáblák alapján tudjuk megítélni, melyik a jóságos és melyik a gonosz fogsor.

 

A kiállítás koncepcióját azonban a legjobban Gyarmati Zsolt ábrázolja, annak két interpretációját adja meg: a Krisztus versus Antikrisztus képe rajzolódik ki, a Proféta versus Hamis Proféta képe látható. „Hogy a fordított kereszt Szent Péter szimbóluma, ma már nem egyértelmű. A klisékre épülő virtuális világunk negatív előjellel ruházta fel. Mi pedig, még ha tudjuk is mélyebb tartalmát, megszoktunk, hogy tartsunk tőle. A kiállítás tematikája azonban arra buzdít minket, hogy ne engedjünk primer benyomásainknak. Az eligazodáshoz ugyanis az igazság ismerete kell, annak elfogadásához pedig önismeret” – mondta el Kaiser Kata. Megemlítette: a művészek munkáival ismét pincében találkozunk, mert itt nincs zaj. „Hallják egymást és mi is tisztán halljuk őket. Egy szinte szakrális nyers tér megadja a szemlélődés, gondolkodás lehetőségét.”


_DSC8354_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


„A kapcsolatunk öt-hat évre nyúlik vissza, Judit még egyetemistaként dolgozott egy kiállításomnak otthont adó helyen, így ismerkedtünk meg. Ez nem az első közös projektünk - és feltehetően nem is az utolsó -, úgy gondoljuk, jól érvényesülnek egymás mellett a munkáink. Munkamegosztásról az alkotások létrehozása kapcsán nem nagyon beszélhetünk, a téma megtalálása után mindenki önállóan, a saját műtermében dolgozott, de természetesen a kiállítással kapcsolatos technikai jellegű és kommunikációs feladatokon paritásos alapon megosztoztunk” – mesélte Gyarmati Zsolt. Elmondta, hogy a kiváló munkát végző kurátor, Kaiser Kata feladata volt, hogy kiválogassa azokat a munkákat, amiket be szeretne mutatni, amikről úgy gondolta, hogy megfelelnek a tematikának.

 

„Az én ötletem volt a koncepció. Nagyon foglalkoztat, mik azok az apró distinkciák, amik segítenek abban, hogy megkülönböztethessük az igazságot a hamis próféciától. Feltehetően a kérdés megválaszolásához azonban az időfaktor szükséges: mivel a jelenben zajló, de jövőbe mutató cselekedeteik alapján ítélhetőek meg az emberek, így csak a jövőben, a megmérettetéskor dönthető el egy adott személyről, hogy kiknek a táborát gyarapítja” – mondta el a Kultúra.hu kérdésére a művész

 

_DSC8275_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Hogy alkotásaik miként egészítik ki egymást, több szempontot is említet. „Egyrészről míg én egy jóval didaktikusabb, mindenki által ismert jelképrendszert használok a szentség vagy a gonosz ábrázolására, addig Judit ennél finomabban, és - bár nem szeretem ezt a terminológiát - nőiesebb megközelítéssel viszonyul mindehhez. Másrészről míg az én munkáim valós történelmi személyekhez kapcsolódnak, addig Judit fiktív történetekkel meséli el a prófétákhoz, hamis prófétákhoz fűződő gondolatait.”

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma