2018.02.06

Aranypolgár, Alkony sugárút, Az Álmosvölgy legendája – mi a közös ezekben a filmekben? Az, hogy mindegyikükben használják azt az eszközt, melyet úgy nevezünk: flashback. De mit jelent ez a kifejezés? És milyen szerepe, jelentősége van ennek a filmes eszköznek? Cikkünkben erről mesélünk és filmeket is ajánlunk. Természetesen olyanokat, melyekben fellelhető a flashback!

Az angol flaschback szó visszaugrást, visszapillantást jelent, ám ha egy filmről folytatott beszélgetés során bárhol a világon azt mondjuk, flashback, mindenki érti, mire gondolunk. A kifejezés „a film valamely jelenetébe beillesztett, a cselekmény múltbéli eseményeit elbeszélő képsort” jelöl. A filmelbeszélés gyakran él ezzel az eszközzel, sőt az is előfordul, hogy a film egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel. A flashback sokszor átértelmez, vagy más nézőpontból világít meg egy-egy lényeges motívumot, máskor a történet megértéséhez nélkülözhetetlen háttérinformációkat fed fel. Az is gyakori, hogy magyarázatul szolgál sajátos karaktervonásokra: így ismerhetjük meg például a Ponyvaregényben az aranyóra történetét.


Alkony2
Alkony sugárút
Fotó: danofgeek.com

 

A flashback lehet rövid, alkalmi visszaváltás, de lehet az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv is. „Utóbbira az 1933-ban készült Hatalom és dicsőség az első ismert példa, az előbbi eredete a némafilmkorszakra nyúlik vissza” és főként D. W. Griffith munkásságához köthető. Alkalmanként előfordulhatnak többszörös visszaváltások is: ez történik például az 1953-as A mezítlábas grófnőben, „ahol Humphrey Bogart a főhősnő temetésén felidézi azt az esős éjjelt, amikor az asszony elmesélte neki nászéjszakáját”.

 

A visszatekintésnek olykor rendkívüli dramaturgiai jelentősége van. Jellemző példa erre Robert Wiene Dr. Caligari című munkájának sorsa, „melyet az eredeti elképzelésekkel szemben – és az alkotók állítólagos ellenállását figyelmen kívül hagyva – egy kerettörténettel láttak el producerei, a film egész cselekményét egyetlen flaschbackké minősítve”. Ennek következtében a mű mondanivalója teljesen megváltozott: míg az eredeti verzió a hatalomban megbúvó őrületet ábrázolta volna, az új változat a hatalom istenítését mutatja be és az azzal szembeszegülő karaktert bélyegzi őrültnek. Ez az egyetlen példa is jól mutatja, milyen fontos szerepe van ennek a filmes eszköznek, amelynek használatára egyébként sokszor fel sem figyelünk.

 

Épp ezért: most ajánlunk néhány filmet és eláruljuk, hol és milyen célból rejtőzik bennük flashback. Így aztán máshol is könnyű lesz tetten érni!

 

Aranypolgár

Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám élete végére elfeledkezik róla, hogy valaha egyszerű embert volt. „Rózsabimbó” – ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, és ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse a páratlan karriert befutott férfi titkát. A történet rövid leírásából máris kitűnik: az Aranypolgár egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel, tehát benne lépten-nyomon flashbackre bukkanunk. A visszaemlékezés a film kulcsfontosságú eszköze, hiszen kizárólag csak e révén ismerhetjük meg Kane életét és lelhetünk rá a titokra.


citizenkane
Fotó: thetimes.co.uk

 

Alkony sugárút

Billy Wilder 1950-ben készült filmje különleges alkotás, mely a hangosfilm megszületésének gondterhes idejébe repíti a nézőt. A helyszín Hollywood, egész pontosan a Sunset Boulevard, vagyis a filmsztárok legnépszerűbb lakóhelye. Az egyik itteni luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit húznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Az áldozat egy másodrendű forgatókönyvíró, de a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, ám az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. És épp ezt a különleges viszonyt ismerhetjük meg a filmből, természetesen a flashback eszközének köszönhetően. Billy Wilder művében a visszaemlékezés az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv, melynek segítségével egyre több információt tárul fel előttünk, végül pedig az is kiderül, mi vezetett a tragédiához.


Alkony1
Fotó: paramount.com

 

A vihar kapujában

A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának és felesége megerőszakolásának esetét mindenki különbözőképpen meséli el, a különféle történetek pedig flaschbackek formájában elevenednek meg. Minden egyes szereplő más mesével áll elő, így a film egymástól igencsak eltérő visszaemlékezések sorozata. Pontosan ez, vagyis a flashback eszközének mesteri használata az egyik oka annak, hogy A vihar kapujában 1950-ben meghozta a világsikert a japán Akira Kurosawa számára. Ahogy Berkes Ildikó filmesztéta megfogalmazta: „a különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját”.


Aviharkapujaban
Fotó: rottentomatoes.com

 

Szerelmem, Hiroshima

A francia és az egyetemes filmtörténet egyik legfontosabb alkotója Alain Resnais, akinek Szerelmem, Hiroshima című alkotása messze túllép a hagyományos filmelbeszélés és úgy általában a hagyományos filmkészítés keretein. A különleges, magával ragadó film egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred – ennek a szerelemnek a kialakulását követhetjük végig, a történetben pedig fontos szerep jut a visszaemlékezéseknek. E filmben a flashback csak rövid, alkalmi visszatekintés, ám pótolhatatlan eszköz, mely megmutatja a nézőnek a főhősök emlékeit.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

Az Álmosvölgy legendája

Tim Burton 1999-es horrorfilmjének helyszíne a titokzatos Álmosvölgy, mely a Hudson folyó keleti partvidékének tágas völgyei egyikében húzódik meg. Mesebeli, varázslatos táj tele kísértetjárta helyekkel és babonával. Ide érkezik 1799-ben New Yorkból a legújabb tudományos nyomozási módszerek iránt elkötelezett Ichabod Crane felügyelő, hogy kivizsgálja a faluban történt rejtélyes eseteket. Álmosvölgy békés közösségének nyugalmát ugyanis három rendkívül különös gyilkosság zaklatta fel: mindhárom áldozatnak levágták a fejét, és a fejek eltűntek. A falubéliek azt állítják, tudják, ki követte el a rémséges tetteket: nem más, mint a legendás Fejnélküli Lovas. De vajon ki lehet ő és miért gyilkol? Erre a kérdésre keresi a választ Tim Burton filmjének főhőse, az alkotásban pedig nemcsak borzongató képsorokat, hanem flashbackeket is jócskán találunk. A visszatekintés itt is csak rövid szekvenciákban – pontosabban rémálmok formájában – jelenik meg, ám nagyon fontos szerepe van: a megoldáshoz vezeti a főszereplőt.


003-sleepy-hollow
Fotó: theredlist.com

 

A flashback a filmkészítők kedvelt eszköze, ezért igencsak sok filmben találkozhatunk vele. Ott van a legtöbb film noirban, a bűnügyi filmekben, de még a Harcosok klubjában is. És hogy még milyen alkotásokban? Nos, fedezzétek fel ti magatok!

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

kassa-marai-sandor-szobra-2

2019.01.17

Január 22-én, a magyar kultúra napján Márai Sándor Emlékkiállítás nyílik Kassán. A tárlat a Grosschmid család egykori lakásában, a Mészáros utcai ház első emeletén kap helyet, ahol az író fiatalkorát töltötte.

Coraline_1

2019.01.17

Neil Gaiman angol fantasy író Coraline című, számos díjat elnyert könyve elevenedik meg január 17-én a Budapesti Bábszínház legújabb bemutatóján. Az előadás egy 12 éves lány kalandos utazását mutatja meg a valóságban és annak tülkörképében, Ascher Tamás rendezésében.

Szonyi_Istvan
2019.01.17

125 évvel ezelőtt, 1894. január 17-én született Szőnyi István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alkotója, a plein-air irányzat kiváló képviselője, a Dunakanyar varázsos szépségű tájainak festője. Alkotásainak változatossága, dinamikája, sablonoktól mentes természetessége tette művészetét újszerűvé, ugyanakkor klasszikussá.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

obudai-danubia-zenekar

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma