MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2018.02.06

Aranypolgár, Alkony sugárút, Az Álmosvölgy legendája – mi a közös ezekben a filmekben? Az, hogy mindegyikükben használják azt az eszközt, melyet úgy nevezünk: flashback. De mit jelent ez a kifejezés? És milyen szerepe, jelentősége van ennek a filmes eszköznek? Cikkünkben erről mesélünk és filmeket is ajánlunk. Természetesen olyanokat, melyekben fellelhető a flashback!

Az angol flaschback szó visszaugrást, visszapillantást jelent, ám ha egy filmről folytatott beszélgetés során bárhol a világon azt mondjuk, flashback, mindenki érti, mire gondolunk. A kifejezés „a film valamely jelenetébe beillesztett, a cselekmény múltbéli eseményeit elbeszélő képsort” jelöl. A filmelbeszélés gyakran él ezzel az eszközzel, sőt az is előfordul, hogy a film egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel. A flashback sokszor átértelmez, vagy más nézőpontból világít meg egy-egy lényeges motívumot, máskor a történet megértéséhez nélkülözhetetlen háttérinformációkat fed fel. Az is gyakori, hogy magyarázatul szolgál sajátos karaktervonásokra: így ismerhetjük meg például a Ponyvaregényben az aranyóra történetét.


Alkony2
Alkony sugárút
Fotó: danofgeek.com

 

A flashback lehet rövid, alkalmi visszaváltás, de lehet az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv is. „Utóbbira az 1933-ban készült Hatalom és dicsőség az első ismert példa, az előbbi eredete a némafilmkorszakra nyúlik vissza” és főként D. W. Griffith munkásságához köthető. Alkalmanként előfordulhatnak többszörös visszaváltások is: ez történik például az 1953-as A mezítlábas grófnőben, „ahol Humphrey Bogart a főhősnő temetésén felidézi azt az esős éjjelt, amikor az asszony elmesélte neki nászéjszakáját”.

 

A visszatekintésnek olykor rendkívüli dramaturgiai jelentősége van. Jellemző példa erre Robert Wiene Dr. Caligari című munkájának sorsa, „melyet az eredeti elképzelésekkel szemben – és az alkotók állítólagos ellenállását figyelmen kívül hagyva – egy kerettörténettel láttak el producerei, a film egész cselekményét egyetlen flaschbackké minősítve”. Ennek következtében a mű mondanivalója teljesen megváltozott: míg az eredeti verzió a hatalomban megbúvó őrületet ábrázolta volna, az új változat a hatalom istenítését mutatja be és az azzal szembeszegülő karaktert bélyegzi őrültnek. Ez az egyetlen példa is jól mutatja, milyen fontos szerepe van ennek a filmes eszköznek, amelynek használatára egyébként sokszor fel sem figyelünk.

 

Épp ezért: most ajánlunk néhány filmet és eláruljuk, hol és milyen célból rejtőzik bennük flashback. Így aztán máshol is könnyű lesz tetten érni!

 

Aranypolgár

Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám élete végére elfeledkezik róla, hogy valaha egyszerű embert volt. „Rózsabimbó” – ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, és ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse a páratlan karriert befutott férfi titkát. A történet rövid leírásából máris kitűnik: az Aranypolgár egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel, tehát benne lépten-nyomon flashbackre bukkanunk. A visszaemlékezés a film kulcsfontosságú eszköze, hiszen kizárólag csak e révén ismerhetjük meg Kane életét és lelhetünk rá a titokra.


citizenkane
Fotó: thetimes.co.uk

 

Alkony sugárút

Billy Wilder 1950-ben készült filmje különleges alkotás, mely a hangosfilm megszületésének gondterhes idejébe repíti a nézőt. A helyszín Hollywood, egész pontosan a Sunset Boulevard, vagyis a filmsztárok legnépszerűbb lakóhelye. Az egyik itteni luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit húznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Az áldozat egy másodrendű forgatókönyvíró, de a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, ám az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. És épp ezt a különleges viszonyt ismerhetjük meg a filmből, természetesen a flashback eszközének köszönhetően. Billy Wilder művében a visszaemlékezés az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv, melynek segítségével egyre több információt tárul fel előttünk, végül pedig az is kiderül, mi vezetett a tragédiához.


Alkony1
Fotó: paramount.com

 

A vihar kapujában

A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának és felesége megerőszakolásának esetét mindenki különbözőképpen meséli el, a különféle történetek pedig flaschbackek formájában elevenednek meg. Minden egyes szereplő más mesével áll elő, így a film egymástól igencsak eltérő visszaemlékezések sorozata. Pontosan ez, vagyis a flashback eszközének mesteri használata az egyik oka annak, hogy A vihar kapujában 1950-ben meghozta a világsikert a japán Akira Kurosawa számára. Ahogy Berkes Ildikó filmesztéta megfogalmazta: „a különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját”.


Aviharkapujaban
Fotó: rottentomatoes.com

 

Szerelmem, Hiroshima

A francia és az egyetemes filmtörténet egyik legfontosabb alkotója Alain Resnais, akinek Szerelmem, Hiroshima című alkotása messze túllép a hagyományos filmelbeszélés és úgy általában a hagyományos filmkészítés keretein. A különleges, magával ragadó film egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred – ennek a szerelemnek a kialakulását követhetjük végig, a történetben pedig fontos szerep jut a visszaemlékezéseknek. E filmben a flashback csak rövid, alkalmi visszatekintés, ám pótolhatatlan eszköz, mely megmutatja a nézőnek a főhősök emlékeit.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

Az Álmosvölgy legendája

Tim Burton 1999-es horrorfilmjének helyszíne a titokzatos Álmosvölgy, mely a Hudson folyó keleti partvidékének tágas völgyei egyikében húzódik meg. Mesebeli, varázslatos táj tele kísértetjárta helyekkel és babonával. Ide érkezik 1799-ben New Yorkból a legújabb tudományos nyomozási módszerek iránt elkötelezett Ichabod Crane felügyelő, hogy kivizsgálja a faluban történt rejtélyes eseteket. Álmosvölgy békés közösségének nyugalmát ugyanis három rendkívül különös gyilkosság zaklatta fel: mindhárom áldozatnak levágták a fejét, és a fejek eltűntek. A falubéliek azt állítják, tudják, ki követte el a rémséges tetteket: nem más, mint a legendás Fejnélküli Lovas. De vajon ki lehet ő és miért gyilkol? Erre a kérdésre keresi a választ Tim Burton filmjének főhőse, az alkotásban pedig nemcsak borzongató képsorokat, hanem flashbackeket is jócskán találunk. A visszatekintés itt is csak rövid szekvenciákban – pontosabban rémálmok formájában – jelenik meg, ám nagyon fontos szerepe van: a megoldáshoz vezeti a főszereplőt.


003-sleepy-hollow
Fotó: theredlist.com

 

A flashback a filmkészítők kedvelt eszköze, ezért igencsak sok filmben találkozhatunk vele. Ott van a legtöbb film noirban, a bűnügyi filmekben, de még a Harcosok klubjában is. És hogy még milyen alkotásokban? Nos, fedezzétek fel ti magatok!

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

kaszas_kultura596-90

_D0A0522_Copy

2018.08.14

A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (MANK) augusztus 14-én Budapesten meghirdette az Oláh János szerkesztői ösztöndíjat. Az eseményen Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár elmondta: ez az ösztöndíj nagy segítség lesz a fiatal szerkesztő-tehetségek számára, akiknek munkája nélkülözhetetlen az irodalmi életben.

_BNO4953_

2018.08.14

Varázslatos környezetben, a Margitsziget fáit díszletként használva adták elő Verdi klasszikusát, a Rigolettót augusztus 3-án és 5-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A neves külföldi vendégművészeket és kiemelkedően tehetséges hazai énekeseket felvonultató előadás elsöprő sikert aratott. A bemutató kapcsán Gábor Gézával, a Sparafucilét alakító énekessel beszélgettünk.

kerekdomb3

2018.08.14

A tokaji borvidék aprócska települése, Tállya szeptember 13. és 16. között kitárja nagy múltú kastélyának kapuját, templomainak ajtajait, feldíszíti utcácskáit, csinosítja dűlőit, pincészeteit. A szeptemberi napsütésben, a tokaji szőlőskertek ölelésében idén negyedik alkalommal indul útjára Észak-Magyarország leghangulatosabb őszi fesztiválja, a Kerekdomb.

Bencze Máté szaxofonos képviseli idén Magyarországot a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben, ahol augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra. A zenész az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című műsorában elmondta: a nyár eddig a felkészülésről szólt számára és nagyon felemelő érzésnek tartja, hogy ő képviselheti Magyarországot a rangos nemzetközi versenyen.

Több évtizednyi várakozás után hamarosan megnyitja kapuit a felső-egyiptomi Szóhág városának grandiózus új múzeuma. A Szóhági Nemzeti Múzeum 1993-ban megkezdett építési munkálatait számos alkalommal meg kellett szakítani a műszaki részleteket, belsőépítészeti megoldásokat és kiállítási tárgyakat érintő viták, valamint finanszírozási problémák miatt. Két évvel ezelőtt azonban a munkálatok felgyorsultak és a múzeum a tervek szerint az augusztus 20-ai héten fogja megnyitni a kapuit a nagyközönség előtt.

A várakozásokat jócskán felülmúlva debütált a kasszasikerlista élén a Warner Bros. stúdió Meg – Az őscápa című akció-horrorja, amely 44,5 millió dollár bevételt hozott az augusztus 10-ei bemutatóhétvégén több mint 4100 észak-amerikai moziban iparági becslések szerint. A Jason Statham főszereplésével készült mozi könnyedén letaszította a toplista éléről a Mission: Impossible – Utóhatás című filmet, amely 20 millió dollárt hozott forgalmazásának harmadik hétvégéjén.

A csíksomlyói hegynyeregben mutatja be ingyenes előadáson augusztus 18-án a Csíksomlyói passiót a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A 20 órakor kezdődő nagyszabású produkcióról Vidnyánszky Attila az MTI-nek elmondta: a színház társulata és a táncegyüttes táncosai és zenészei mellett erdélyi vendégművészek, néptáncosok, énekesek, kórus és Molnár Levente operaénekes is fellép az előadásban. A produkciót a Duna Televízió élőben közvetíti.

A Madách Színház is saját halottjának tekinti az augusztus 11-én elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottat, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, színigazgatót, egyetemi tanárt, publicistát, érdemes és kiváló művészt. A Madách Színház társulata mély fájdalommal értesült Kerényi Imre haláláról – olvasható a színház igazgatóságának közleményében. Kerényi Imre 12 éven át a Madách Színház rendezője és 15 éven át igazgatója volt.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma