fejlec_okt.18

2018.02.06

Aranypolgár, Alkony sugárút, Az Álmosvölgy legendája – mi a közös ezekben a filmekben? Az, hogy mindegyikükben használják azt az eszközt, melyet úgy nevezünk: flashback. De mit jelent ez a kifejezés? És milyen szerepe, jelentősége van ennek a filmes eszköznek? Cikkünkben erről mesélünk és filmeket is ajánlunk. Természetesen olyanokat, melyekben fellelhető a flashback!

Az angol flaschback szó visszaugrást, visszapillantást jelent, ám ha egy filmről folytatott beszélgetés során bárhol a világon azt mondjuk, flashback, mindenki érti, mire gondolunk. A kifejezés „a film valamely jelenetébe beillesztett, a cselekmény múltbéli eseményeit elbeszélő képsort” jelöl. A filmelbeszélés gyakran él ezzel az eszközzel, sőt az is előfordul, hogy a film egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel. A flashback sokszor átértelmez, vagy más nézőpontból világít meg egy-egy lényeges motívumot, máskor a történet megértéséhez nélkülözhetetlen háttérinformációkat fed fel. Az is gyakori, hogy magyarázatul szolgál sajátos karaktervonásokra: így ismerhetjük meg például a Ponyvaregényben az aranyóra történetét.


Alkony2
Alkony sugárút
Fotó: danofgeek.com

 

A flashback lehet rövid, alkalmi visszaváltás, de lehet az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv is. „Utóbbira az 1933-ban készült Hatalom és dicsőség az első ismert példa, az előbbi eredete a némafilmkorszakra nyúlik vissza” és főként D. W. Griffith munkásságához köthető. Alkalmanként előfordulhatnak többszörös visszaváltások is: ez történik például az 1953-as A mezítlábas grófnőben, „ahol Humphrey Bogart a főhősnő temetésén felidézi azt az esős éjjelt, amikor az asszony elmesélte neki nászéjszakáját”.

 

A visszatekintésnek olykor rendkívüli dramaturgiai jelentősége van. Jellemző példa erre Robert Wiene Dr. Caligari című munkájának sorsa, „melyet az eredeti elképzelésekkel szemben – és az alkotók állítólagos ellenállását figyelmen kívül hagyva – egy kerettörténettel láttak el producerei, a film egész cselekményét egyetlen flaschbackké minősítve”. Ennek következtében a mű mondanivalója teljesen megváltozott: míg az eredeti verzió a hatalomban megbúvó őrületet ábrázolta volna, az új változat a hatalom istenítését mutatja be és az azzal szembeszegülő karaktert bélyegzi őrültnek. Ez az egyetlen példa is jól mutatja, milyen fontos szerepe van ennek a filmes eszköznek, amelynek használatára egyébként sokszor fel sem figyelünk.

 

Épp ezért: most ajánlunk néhány filmet és eláruljuk, hol és milyen célból rejtőzik bennük flashback. Így aztán máshol is könnyű lesz tetten érni!

 

Aranypolgár

Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám élete végére elfeledkezik róla, hogy valaha egyszerű embert volt. „Rózsabimbó” – ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, és ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse a páratlan karriert befutott férfi titkát. A történet rövid leírásából máris kitűnik: az Aranypolgár egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel, tehát benne lépten-nyomon flashbackre bukkanunk. A visszaemlékezés a film kulcsfontosságú eszköze, hiszen kizárólag csak e révén ismerhetjük meg Kane életét és lelhetünk rá a titokra.


citizenkane
Fotó: thetimes.co.uk

 

Alkony sugárút

Billy Wilder 1950-ben készült filmje különleges alkotás, mely a hangosfilm megszületésének gondterhes idejébe repíti a nézőt. A helyszín Hollywood, egész pontosan a Sunset Boulevard, vagyis a filmsztárok legnépszerűbb lakóhelye. Az egyik itteni luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit húznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Az áldozat egy másodrendű forgatókönyvíró, de a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, ám az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. És épp ezt a különleges viszonyt ismerhetjük meg a filmből, természetesen a flashback eszközének köszönhetően. Billy Wilder művében a visszaemlékezés az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv, melynek segítségével egyre több információt tárul fel előttünk, végül pedig az is kiderül, mi vezetett a tragédiához.


Alkony1
Fotó: paramount.com

 

A vihar kapujában

A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának és felesége megerőszakolásának esetét mindenki különbözőképpen meséli el, a különféle történetek pedig flaschbackek formájában elevenednek meg. Minden egyes szereplő más mesével áll elő, így a film egymástól igencsak eltérő visszaemlékezések sorozata. Pontosan ez, vagyis a flashback eszközének mesteri használata az egyik oka annak, hogy A vihar kapujában 1950-ben meghozta a világsikert a japán Akira Kurosawa számára. Ahogy Berkes Ildikó filmesztéta megfogalmazta: „a különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját”.


Aviharkapujaban
Fotó: rottentomatoes.com

 

Szerelmem, Hiroshima

A francia és az egyetemes filmtörténet egyik legfontosabb alkotója Alain Resnais, akinek Szerelmem, Hiroshima című alkotása messze túllép a hagyományos filmelbeszélés és úgy általában a hagyományos filmkészítés keretein. A különleges, magával ragadó film egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred – ennek a szerelemnek a kialakulását követhetjük végig, a történetben pedig fontos szerep jut a visszaemlékezéseknek. E filmben a flashback csak rövid, alkalmi visszatekintés, ám pótolhatatlan eszköz, mely megmutatja a nézőnek a főhősök emlékeit.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

Az Álmosvölgy legendája

Tim Burton 1999-es horrorfilmjének helyszíne a titokzatos Álmosvölgy, mely a Hudson folyó keleti partvidékének tágas völgyei egyikében húzódik meg. Mesebeli, varázslatos táj tele kísértetjárta helyekkel és babonával. Ide érkezik 1799-ben New Yorkból a legújabb tudományos nyomozási módszerek iránt elkötelezett Ichabod Crane felügyelő, hogy kivizsgálja a faluban történt rejtélyes eseteket. Álmosvölgy békés közösségének nyugalmát ugyanis három rendkívül különös gyilkosság zaklatta fel: mindhárom áldozatnak levágták a fejét, és a fejek eltűntek. A falubéliek azt állítják, tudják, ki követte el a rémséges tetteket: nem más, mint a legendás Fejnélküli Lovas. De vajon ki lehet ő és miért gyilkol? Erre a kérdésre keresi a választ Tim Burton filmjének főhőse, az alkotásban pedig nemcsak borzongató képsorokat, hanem flashbackeket is jócskán találunk. A visszatekintés itt is csak rövid szekvenciákban – pontosabban rémálmok formájában – jelenik meg, ám nagyon fontos szerepe van: a megoldáshoz vezeti a főszereplőt.


003-sleepy-hollow
Fotó: theredlist.com

 

A flashback a filmkészítők kedvelt eszköze, ezért igencsak sok filmben találkozhatunk vele. Ott van a legtöbb film noirban, a bűnügyi filmekben, de még a Harcosok klubjában is. És hogy még milyen alkotásokban? Nos, fedezzétek fel ti magatok!

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

_d0a8119__copy_kis

2018.10.16

Erdélyi tájegységgel bővül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen); a fejlesztés alapkövét október 16-án tették le a múzeumban. A létrejövő új tájegységben 124 épület és mintegy 25-30 ezer műtárgy segítségével mutatják majd be Erdély, a Partium és Moldva hagyományos kultúráját, az ottani emberek életét a nemzetiségi, vallási sokszínűségtől kezdve az oktatáson át a néprajzi örökségig.

bl1_masolata

2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

IM1

2018.10.16

A friss tartószerkezeti vizsgálatok alapján új engedélyezési terv készült az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületének rekonstrukciójára. A Lechner Ödön tervezte szecessziós palota statikai problémái miatt szükségessé vált az épület átfogó felújítása – mondta el a projekt október 16-ai sajtótájékoztatóján Cselovszki Zoltán, az IMM főigazgatója.

Az emberi lélek áll a szentendrei MűvészetMalom új kiállításának középpontjában: a Rényi Katalin festő, grafikus munkáiból 21 gramm címmel rendezett tárlat október 13-án nyílt meg. Rényi Katalin munkáira jellemző, hogy összekapcsolódnak, installatív módon lehet bemutatni őket. A tárlaton látható művek felerősítik egymást, együtt érdemes szemlélni őket, a kiállítás maga is egy megformált egység, egyfajta műalkotás. A 2019. február 17-ig látható kiállításon szereplő művek tárgya minden esetben a lélek vagy a lélekhez kapcsolódó valamilyen transzcendens esemény, olykor misztérium.

Egy illegálisan az Egyesült Államokban élő iráni család mindennapjairól szóló vígjátéksorozaton dolgozik együtt az ABC Studios és Reese Witherspoon Oscar-díjas amerikai színésznő médiacége, a Hello Sunshine. A félórás epizódokból álló Americanized című széria Sara Saedi iráni származású forgatókönyvíró azonos című memoárjára épül – írja a Variety című filmes portál. A sorozat bepillantást nyújt egy közel-keleti háztartás mindennapjaiba, miközben felfedi azokat az egyetemes igazságokat, amelyek összekötnek minden „amerikai” családot.

A miskolci Bartók Plusz Operafesztivál A jövő kulcsa elnevezéssel operaíró verseny hirdetett, a beérkezett művek közül négy jutott tovább: a magyar, cseh, orosz és osztrák zeneszerzők operái a Liszt Ferenc Zeneakadémia Solti-termében december 14-én tartott nyilvános döntőben szállnak versenybe. Az operaíró versenyt azért hirdette meg a Bartók Plusz Operafesztivál, hogy olyan új közönségdarabok szülessenek, amelyekkel újra meg lehet nyerni a hallgatóságot az operának. A kortárs zeneszerzőket megszólító nemzetközi verseny iránti érdeklődés idén minden korábbinál nagyobb volt: az előválogató zsűrinek 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot kellett feldolgoznia, majd meghoznia a döntést.

Melankólia, derű címmel nyílik meg Buhály József, a Szentendrei Régi Művésztelep festőművészének kiállítása október 18-án, csütörtökön, 17 órakor a Nyíregyházi Városi Galériában. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond Tardy-Molnár Anna, a művésztelepet is üzemeltető MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza MJV alpolgármestere. A kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, közreműködnek a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium zenetagozatának növendékei. A megnyitó ingyenes, a kiállítás december 15-ig tekinthető meg keddtől szombatig, 9 és 17 óra között.
Kamarakoncert-sorozat kezdődik A zene természete – Zenében a fényről címmel október 20-án a martonvásári Brunszvik-kastélyban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara előadásában. Első alkalommal a rézfúvós kvintett, november 3-án Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, Rönkös Ildikó és Karasszon Dénes csellóművészek adnak koncertet, december 15-én a fuvoláé lesz a főszerep. Az október 20-ai koncerten Johann Sebastian Bach, Telemann, Händel, Gershwin és Grieg művei szólalnak meg a Beethoven Múzeumban. A sorozat második részében Bach, Liszt, Bartók, Chopin zenéje várja a közönséget A zene természete – A zene tudománya című műsorban. Az adventi koncerten pedig különböző kamarazenei formációkban csendülnek fel karácsonyi muzsikák Bachtól Kodály Zoltánig, felidézve Csajkovszkij A diótörő című művét is.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma