2018.02.06

Aranypolgár, Alkony sugárút, Az Álmosvölgy legendája – mi a közös ezekben a filmekben? Az, hogy mindegyikükben használják azt az eszközt, melyet úgy nevezünk: flashback. De mit jelent ez a kifejezés? És milyen szerepe, jelentősége van ennek a filmes eszköznek? Cikkünkben erről mesélünk és filmeket is ajánlunk. Természetesen olyanokat, melyekben fellelhető a flashback!

Az angol flaschback szó visszaugrást, visszapillantást jelent, ám ha egy filmről folytatott beszélgetés során bárhol a világon azt mondjuk, flashback, mindenki érti, mire gondolunk. A kifejezés „a film valamely jelenetébe beillesztett, a cselekmény múltbéli eseményeit elbeszélő képsort” jelöl. A filmelbeszélés gyakran él ezzel az eszközzel, sőt az is előfordul, hogy a film egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel. A flashback sokszor átértelmez, vagy más nézőpontból világít meg egy-egy lényeges motívumot, máskor a történet megértéséhez nélkülözhetetlen háttérinformációkat fed fel. Az is gyakori, hogy magyarázatul szolgál sajátos karaktervonásokra: így ismerhetjük meg például a Ponyvaregényben az aranyóra történetét.


Alkony2
Alkony sugárút
Fotó: danofgeek.com

 

A flashback lehet rövid, alkalmi visszaváltás, de lehet az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv is. „Utóbbira az 1933-ban készült Hatalom és dicsőség az első ismert példa, az előbbi eredete a némafilmkorszakra nyúlik vissza” és főként D. W. Griffith munkásságához köthető. Alkalmanként előfordulhatnak többszörös visszaváltások is: ez történik például az 1953-as A mezítlábas grófnőben, „ahol Humphrey Bogart a főhősnő temetésén felidézi azt az esős éjjelt, amikor az asszony elmesélte neki nászéjszakáját”.

 

A visszatekintésnek olykor rendkívüli dramaturgiai jelentősége van. Jellemző példa erre Robert Wiene Dr. Caligari című munkájának sorsa, „melyet az eredeti elképzelésekkel szemben – és az alkotók állítólagos ellenállását figyelmen kívül hagyva – egy kerettörténettel láttak el producerei, a film egész cselekményét egyetlen flaschbackké minősítve”. Ennek következtében a mű mondanivalója teljesen megváltozott: míg az eredeti verzió a hatalomban megbúvó őrületet ábrázolta volna, az új változat a hatalom istenítését mutatja be és az azzal szembeszegülő karaktert bélyegzi őrültnek. Ez az egyetlen példa is jól mutatja, milyen fontos szerepe van ennek a filmes eszköznek, amelynek használatára egyébként sokszor fel sem figyelünk.

 

Épp ezért: most ajánlunk néhány filmet és eláruljuk, hol és milyen célból rejtőzik bennük flashback. Így aztán máshol is könnyű lesz tetten érni!

 

Aranypolgár

Orson Welles 1941-es filmjének középpontjában egy Charles Foster Kane nevű sajtómágnás áll, aki sikeres, elismert és gazdag, ám élete végére elfeledkezik róla, hogy valaha egyszerű embert volt. „Rózsabimbó” – ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, és ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse a páratlan karriert befutott férfi titkát. A történet rövid leírásából máris kitűnik: az Aranypolgár egész cselekménye múltbéli eseményeket idéz fel, tehát benne lépten-nyomon flashbackre bukkanunk. A visszaemlékezés a film kulcsfontosságú eszköze, hiszen kizárólag csak e révén ismerhetjük meg Kane életét és lelhetünk rá a titokra.


citizenkane
Fotó: thetimes.co.uk

 

Alkony sugárút

Billy Wilder 1950-ben készült filmje különleges alkotás, mely a hangosfilm megszületésének gondterhes idejébe repíti a nézőt. A helyszín Hollywood, egész pontosan a Sunset Boulevard, vagyis a filmsztárok legnépszerűbb lakóhelye. Az egyik itteni luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit húznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Az áldozat egy másodrendű forgatókönyvíró, de a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, ám az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. És épp ezt a különleges viszonyt ismerhetjük meg a filmből, természetesen a flashback eszközének köszönhetően. Billy Wilder művében a visszaemlékezés az egész filmen végigvonuló szerkesztőelv, melynek segítségével egyre több információt tárul fel előttünk, végül pedig az is kiderül, mi vezetett a tragédiához.


Alkony1
Fotó: paramount.com

 

A vihar kapujában

A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának és felesége megerőszakolásának esetét mindenki különbözőképpen meséli el, a különféle történetek pedig flaschbackek formájában elevenednek meg. Minden egyes szereplő más mesével áll elő, így a film egymástól igencsak eltérő visszaemlékezések sorozata. Pontosan ez, vagyis a flashback eszközének mesteri használata az egyik oka annak, hogy A vihar kapujában 1950-ben meghozta a világsikert a japán Akira Kurosawa számára. Ahogy Berkes Ildikó filmesztéta megfogalmazta: „a különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját”.


Aviharkapujaban
Fotó: rottentomatoes.com

 

Szerelmem, Hiroshima

A francia és az egyetemes filmtörténet egyik legfontosabb alkotója Alain Resnais, akinek Szerelmem, Hiroshima című alkotása messze túllép a hagyományos filmelbeszélés és úgy általában a hagyományos filmkészítés keretein. A különleges, magával ragadó film egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred – ennek a szerelemnek a kialakulását követhetjük végig, a történetben pedig fontos szerep jut a visszaemlékezéseknek. E filmben a flashback csak rövid, alkalmi visszatekintés, ám pótolhatatlan eszköz, mely megmutatja a nézőnek a főhősök emlékeit.


image-w1280
Fotó: mubi.com

 

Az Álmosvölgy legendája

Tim Burton 1999-es horrorfilmjének helyszíne a titokzatos Álmosvölgy, mely a Hudson folyó keleti partvidékének tágas völgyei egyikében húzódik meg. Mesebeli, varázslatos táj tele kísértetjárta helyekkel és babonával. Ide érkezik 1799-ben New Yorkból a legújabb tudományos nyomozási módszerek iránt elkötelezett Ichabod Crane felügyelő, hogy kivizsgálja a faluban történt rejtélyes eseteket. Álmosvölgy békés közösségének nyugalmát ugyanis három rendkívül különös gyilkosság zaklatta fel: mindhárom áldozatnak levágták a fejét, és a fejek eltűntek. A falubéliek azt állítják, tudják, ki követte el a rémséges tetteket: nem más, mint a legendás Fejnélküli Lovas. De vajon ki lehet ő és miért gyilkol? Erre a kérdésre keresi a választ Tim Burton filmjének főhőse, az alkotásban pedig nemcsak borzongató képsorokat, hanem flashbackeket is jócskán találunk. A visszatekintés itt is csak rövid szekvenciákban – pontosabban rémálmok formájában – jelenik meg, ám nagyon fontos szerepe van: a megoldáshoz vezeti a főszereplőt.


003-sleepy-hollow
Fotó: theredlist.com

 

A flashback a filmkészítők kedvelt eszköze, ezért igencsak sok filmben találkozhatunk vele. Ott van a legtöbb film noirban, a bűnügyi filmekben, de még a Harcosok klubjában is. És hogy még milyen alkotásokban? Nos, fedezzétek fel ti magatok!

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/port.hu

maxresdefault_masolata

2018.05.23

A bbc.com Culture rovatának szerkesztői 2017 augusztusában felkértek 253 kritikust, hogy nevezzék meg kedvenc vígjátékaikat. A céljuk az volt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: különböző filmeket találnak-e humorosnak a nők és a férfiak? Vajon a nemünk vagy valami más határozza meg azt, milyen filmeket szeretünk? Egyáltalán hogyan lehet ezt megállapítani? Cikkünkben megadjuk a választ!

MagyarRadioSzimfonikusZenekara

2018.05.23

Elindult a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek megújult honlapja, a radiomusic.hu weboldal – jelentette be a vezetőség május 23-án sajtótájékoztató keretében. A bejelentés továbbá alkalmat adott arra is, hogy az elmúlt negyedév sikereit áttekintsék, valamint meséljenek az új évadról.

rippl405

2018.05.23

A modern magyar festészet vezéralakjának színekben tobzódó festményein a posztimpresszionizmus és a szecesszió stílusjegyei tükröződnek. De vajon mi volt az eredeti szakmája Rippl-Rónai Józsefnek? És vajon milyen néven született? Mit takar a „kukoricás” stílus? Cikkünkben a 157 éve, 1861. május 23-án Kaposváron született Rippl-Rónai Józsefre emlékezünk.

Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az énekes cipőinek sarkába v-alakú éket vágtak, azok beleillettek egy sarokrögzítőbe vagy -pántba, amelyet a talajhoz rögzítettek és ez a cipőt megtartó trükk segített neki abban, hogy erősebben dőlhessen előre.

Budapest tizenegy helyszínén mintegy 600 szabadtéri minikoncerttel várja a közönséget május 25. és augusztus 12. között a Zenélő Budapest című koncertsorozat – mondta el a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) ügyvezetője az M1 aktuális csatorna műsorában. Bán Teodóra hozzátette: a fesztivál két új helyszíne a Halászbástya és a Magyar Nemzeti Galéria előtere, emellett a szokásos előadótereken készülnek koncertekkel a következő hónapokban. A részletekről a zenelobudapest.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Először lép föl Magyarországon a Cappella Romana, amely június 2-én a Szent Efrém Férfikarral ad koncertet a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplomban Budapesten. Az Orientale lumen 2018 sorozat zárókoncertjén a Cappella Romana Árpád-kori bizánci zenéket, a Szent Efrém Férfikar a Kárpát-medence dallamait szólaltatja meg. Az egyedi műsor közös éneklésben csúcsosodik ki, felidézve Bizánc és a Magyar Királyság fénykorát, történetét, zenei kultúráját. A Capella Romana a budapesti közös koncertet követően a Hajdúdorogi Görögkatolikus Metropólia székhelyén és támogatásával, Debrecenben az Attila téri Metropóliai Székesegyházban önálló hangversenyt ad június 3-án a Grottaferrata-i Kódex című műsorából.

Eszéken, a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban látható a Mátyás király – Mecénás és katona című vándorkiállítás a Mátyás-emlékév keretében. A tárlat, amely Mátyás király életének főbb eseményeit eleveníti fel, Pozsonyban kezdte meg Kárpát-medencei körútját, egyetlen Magyarországi helyszíne Székesfehérvár volt. A tárlaton Somodi András és Merényi Zoltán közös, rézből, acélból és textilből készült kompozíciói lesznek megtekinthetők. Az alkotás kivitelében modern, viszont a 20. század elején és közepén dolgozó történészek tollából olyan idézetekkel tarkított, amelyek Mátyás korából eddig nem ismert részleteket mutatnak meg. A tárlat, amely a vajdasági Zentáról érkezik az intézménybe, június 15-ig lesz megtekinthető. A tervek szerint Eszék után Szlovéniába és Erdélybe is elviszik a kiállítást.

A Kaposvári Egyetem (KE) Németh Antalról (1903-1968), a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról, egyetemi tanárról, színháztörténeti íróról nevezi el kulturális központját. A névadó ünnepséget május 23-án tartották a somogyi megyeszékhelyen a Latinka-házként is ismert épületben. Az egyetem a névadással Németh Antal munkásságára szeretné felhívni a figyelmet, hogy jelentőségéhez méltó módon, a kaposvári színészképzés részévé tegye az általa képviselt színházi eszmét és minőséget. A KE 2017 márciusban nyitotta meg újra kulturális központját, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson művészhallgatói számára és gazdagítsa Kaposvár kulturális életét.

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

credit_sinco

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma