kultura.hu_banner_herend_002uj

2018.01.17

Szatyor Győző faszobrász, festő és grafikus alkotásaiból nyílt kiállítás a Vigadó Galériában. A 70 éves, ormánsági születésű ipar- és képzőművésztől többek közt faszobrokat, grafikai illusztrációkat, valamint az alföldi tanyavilágról készült festménysorozatot láthatunk. A január 22-éig nyitva tartó tárlatról a művészt, Szatyor Győzőt kérdeztük.

20171202_szatyor_gyozo_webre_10.JPG


Szatyor Győző az Ormánság nyugati részén található Bogdásán született, és bár a főiskolát már a Pécsi Tanárképző Főiskolán végezte, a művészete teljes mértékben szülőföldjének hagyományaiban gyökerezik. A művész erről a következőt mesélte a Kultúra.hu-nak:

„Szinte a műhelyekben nőttem fel, a rokonságomban két asztalosmester és két bognármester is volt. Már gyerekkoromban elvarázsolt a műhelyek világa, nagyon sokat tanultam ott. Megtanultam, melyik fából mit lehet készíteni, a mesterek megmutatták a szakma minden csínját-bínját. Gyönyörű világra találtam, és szemtanúja lehettem annak, e mesterek hogyan készítenek el egy szekeret, hogyan építenek hintót, de azt is láttam, hogy Lehel Károly sógorbácsi hogyan készít pusztán hobbiból hangszereket. Készített bőgőt, cimbalmot, citerákat, prímhegedűt, brácsát, és a hangszereivel országos kiállításon aranyérmet is nyert. Gimnazista és főiskolás koromban már tudatosan készültem erre a pályára, és végül a tanítás és a művészet lett az életem középpontja.” Hozzátette, hogy mindezek által azt a tudást, amelyet „egyszerű, régi és jó mesterektől tanult meg, az iparművészet rangjára emelhette”.


20171202_szatyor_gyozo_webre_04.JPG
Szatyor Győző művész a Vigadó Galériában megrendezett életműkiállításának megnyitóján


A Kós Károly-díjas népi iparművész életműkiállításán többéle műfajból láthatóak munkák, például a faművességben használatos tárgyak, bútorok és hangszerek, a bemutatott grafikái pedig a Kodolányi-regényekhez készített illusztrációk. A tárlaton megtekinthetjük a Pusztuló tanyák című festménysorozatát is, melyeken az alföldi tanyavilág és az ormánsági falvak már lepusztult emlékeit idézi meg. Szatyor Győző a finn Kalevalát is feldolgozta több művészeti ágban, grafikákkal és szobrokkal illusztrálta. Köztéri szobrait, építményeit és szerkezeteit a kiállítás keretében nagyméretű fotókon tekintheti meg a közönség.


„Nem tájképeket festek. Mindig is az ormánsági festett kazettás templomok foglalkoztattak, ezért hasonló világot próbáltam létrehozni a műveimben is. Tavaly, a reformáció 500. évfordulójára minden baranyai református templomba készítettem egy királykazettát. Összesen 130-at festettem meg nagyméretű, 80x80-as rétegelt bükkfalemezre temperával; ezeken felhasználtam a református egyház szimbólumait, egy-egy szép igét a Bibliából, valamint az évfordulóra utaló évszámot (1517–2017), feltüntettem rajta az adott helység nevét, a széleket pedig reneszánsz-barokk-rokokó motívumokkal díszítettem. A Pusztuló tanyák című sorozatomban viszont az Alföld elpusztult tanyáit festettem meg szintén temperával, egyébként ez a festésmód is nagyon érdekel” – mesélte az iparművész.


Templomkazettak_-_2016.JPG
Fotó: vigado.hu


A 70 éves ormánsági művész nagyméretű kilátókat is tervez. Három nagy kilátóját megtalálhatjuk Pécsett, a Malomvölgyi-tónál, valamint Villányban, a Templom-hegyen, illetve a Geresdi-tetőn. Mint mesélte: mindig is lenyűgözték a régi épületek, a fatalpas vagy éppen a zsúptetős házak és a templomok is. A fa mint alapanyag, mely Szatyor Győző életművének alapját képezi, a természetesség jelképe, de ahogy elmondta: csak a kisebb szobrainál tudja figyelni, milyen alakot ölt a fa, és ezt követni, kihasználni a munkáiban. Szobrait általában fűrészelt, legyalult, lecsiszolt fából rakja össze, melyeket erdészektől vásárol, a témájukban pedig leginkább a hagyomány és a népművészet jelenik meg.


20171202_szatyor_gyozo_webre_11.JPG


Szatyor Győző elmondása szerint mostanában fejezte be egy újabb kilátó munkálatait, valamint könyvet is írt, melyben bemutatja az általa festett kazettákat és az ormánsági református templomokat. A Pesti Vigadóban kiállított munkáiról befejezésül a következőket mondta: „mindegyik a kedvencem, mindegyik örömet adott, amikor készítettem őket”. A jubileum alkalmából egy kiadvány is megjelent a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjának életművéről. A gazdagon illusztrált, az MMA támogatásával és a Pro Pannonia Kiadó gondozásában napvilágot látott Hagyomány, mesterség, művészet – A mesterség dicsérete című könyv tartalmazza Szatyor Győző írásait, valamint másokét is, akik méltatják a nagymúltú művész munkásságát, életművét.


A Vigadó Galériában megrendezett tárlat január 22-éig várja a közönséget.


20171202_szatyor_gyozo_webre_12.JPG


Szatyor Győző 1947. december 8-án született a baranyai Bogdásán, a főiskoláig az első húsz évét itt is töltötte. A Pécsi Tanárképző Főiskolán 1972-ben végzett földrajz–rajz tanári szakon. A faműves népi iparművész munkái a szülőföldjében gyökereznek: a hagyományban, a régi mesterségekben, a falusi ezermesterek tudásában, a magyar népi művészetben, melyeket saját világlátásával ötvözött. Bútorokat, használati tárgyakat, az 1970-es évek óta nagyméretű köztéri munkákat készít, köztük játszótereket és faszobrokat.


„…a játszótér műfaját a népi játék és a népi (táj)építészet oldaláról közelítette meg. Természetes anyagot használt: fát, ez már magában megváltoztatta a látványt, az érzetet. […] A játékok megtervezésénél figyelembe vette a környezetet, a tájra, településre jellemző hagyományos építészeti elemeket, a már meglévő, vagy majdan telepítendő növényeket. Nagyméretű köztéri szobrainak alapvetései is hasonlóak: népi ihletésű formák, a természetes anyag lehetőségeit kihasználó szerkezeti megoldások, néhol finomabb faragásokkal súlypontozott, néhol totemszerűen csak egy nagy tömbből faragott, a földből felmagasodó figurák, a fa és a föld színeivel. Szoborkompozíciói középpontjában olyan erős, gyakran szakrális szimbólumokat találunk, mint a Nap, a Hold, az életfa, mitikus szarvas állatok és természetesen a kereszt, a feszület” – írják az MMA oldalán.


Szatyor Győzőt 2002-ben Bogdás polgármesterének is megválasztották, mely posztot 2010-ig töltötte be.



Révy Orsolya

Fotók: Magyar Művészeti Akadémia

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

22

2019.07.16

Takács Vilkó és Lugosi Dani a kultikussá vált Nirvana Unplugged in New York album dalaival járják az országot – Budapesten legközelebb július 20-án láthatjuk őket a Kobuci Kertben , de olyan számokat is műsorra tűztek, amelyek azóta eggyé váltak a legendás zenekar munkásságával. A 061-nek arról meséltek, hogy mitől lehet a Nirvana ma is aktuális, van-e még létjogosultsága grunge-nak, és hogy összejöhet-e a nagy találkozás Dave Grohllal a Szigeten.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma