IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.11.14

A Müpában 2017. április 25-én debütál Várkonyi Mátyás rendezésében Georg Friedrich Händel nagyszabású rockoratórikus passiója, a Messiás.ma. A közreműködő művészek azzal teszik különlegessé az eseményt, hogy egymástól látszólag elütő, távoli műfajokból érkeznek, létrehozva egy új, korszerű, fúziós kortársművészeti produkciót.

A reformáció 500. évfordulójának emlékére dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa egy nagyszabású produkciót álmodott meg, melyet Várkonyi Mátyás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Generál együttes vezetője és a Rock Színház alapító-igazgatója kelt életre. Georg Friedrich Händel halhatatlan remekművéből, a Messiás című oratóriumból egy modern, magyar nyelvű, látványos előadás kerül színpadra. Az átdolgozás elektronikus hangszerekkel kombinált rockoratórium és passió, melynek bemutatója 2017. április 25-én a Művészetek Palotája Bartók Béla Hangversenytermében lesz Messiás.ma címmel.


messias.ma_sajtokep

 

A közreműködő művészek azzal teszik különlegessé az eseményt, hogy egymástól látszólag elütő, távoli műfajokból érkeznek, létrehozva egy új, korszerű, fúziós kortársművészeti produkciót. A barokk hangzást a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a nagy szakmai elismertségnek és közszeretetnek örvendő Új Liszt Ferenc Kamarakórus képviseli. Az oratórium klasszikus vonulatát a négy vezető szólista: Rácz Rita (szoprán), Balogh Eszter (alt), Csengeri Attila (tenor), valamint Gábor Géza (basszus) képviseli.

 

A közreműködő gárdában olyan ismert, magas művészi színvonalú szereplőket is találunk, mint a rocklegenda Horváth Charlie (Generál) vagy Karácsony James (LGT), valamint a Jézus Krisztus Szupersztár magyarországi ősbemutatójának szereposztásából, illetve a hazai musical színpadokról is ismert Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál és Szemenyei János. A mű elektronikus hangszerek megszólaltatásával válik még különlegesebbé, aktuálisabbá, maibbá.

 

„Előadásunkkal olyan crossover jellegű (elektronikus zenével ötvözött) színpadi művet kívánunk létrehozni, amelyben a szöveg értése megsokszorozza a zenei élmény hatását” – árulja el Várkonyi Mátyás. Ezzel az előadással a zeneszerető közönség szélesebb rétegét igyekeznek megszólítani, az elektronikus zenei fesztiválokra járó fiataloktól egészen a komolyzenét kedvelő idősebb korosztályig. Az előadás csaknem száz művész részvételével jön létre, melyben a Fodor Zoltán Harangozó Gyula-díjas koreográfus által vezetett Inversdance társulat képviseli a színpadi mozgást és táncot. A produkció jelmeztervezője Horváth Kata. A budapesti bemutatót követően több magyar városban is tervezik a Messiás.ma rockoratórikus passió bemutatását a 2017-es év folyamán.

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma