2013.12.19
Kultúra.hu

A jó mesekönyv egyfajta irodalmi élmény nyújt a gyerekeknek, akik a történeteket „magukkal viszik”, elgondolkodnak, elmélkednek rajtuk, ezért nem csak a színes képek a fontosak, hanem a tartalom is – állítja Halász Csilla, a Látóhatár Kiadó által karácsonyra megjelentetett A titokzatos csizmaevő szörny című mesekötet szerkesztője.

Mesekotet_boritoAz alcím szerint igaz történeteket olvashatunk valódi gyerekekről. Pontosan mit jelent ez?

A kötet tizenhárom mesét tartalmaz. Szerkesztőként azt kértem a szerzőktől, hogy próbáljanak megírni a saját életükből vett történeteket, amelyek esetleg a saját gyermekükkel estek meg, amelyeknek tanulsága van, és amelyekből más szülők, gyerekek is okulhatnak. Minden családban kering olyan sztori, amelyet az anyukák, apukák, nagyszülők éveken át felemlegetnek, immár nevetve a régi gondon, bajon, stresszen. De amikor megtörtént, érzelmileg nagy hatással volt minden szereplőre. Ezekre az érzelmileg telített történetekre voltam kíváncsi. A felkérésnek az is része volt, hogy ezeket a történeteket mesésíteni kell, vagyis meseköntösbe kell bújtatni, hiszen a gyerekek a mesékre fogékonyak, a hétköznapi, prózai történet még nem feltétlenül érdekli őket.

 

Esetleg a gyerekek valódi félelmeit fogták össze egy könyvbe?

Nem a gyerekek félelmeiről akartunk szólni, hanem arról, hogy az életben sok minden történhet velük. A gyerek lehet magányos, kiközösíthetik, lehet csintalan, tehet rosszat, akár tiltott dolgot is. Egyrészt fel akartuk hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy nem érdemes veszélyes dolgokat kitalálni, szeleburdinak lenni, mert akkor nagy bajba keveredhetnek, másrészt azt akartuk üzenni ezekkel a kedves történetekkel, hogy a gyermek és a szülő közötti szoros érzelmi kapcsolat sok problémán átsegít. Egyfajta erkölcsi útmutató is a könyv: próbáld a helytelen dolgokat elkerülni, ne csapd be a szeretteidet, viszont ha mégis bajba kerültél, vagy elkövettél valamit, amit megbántál, akkor támaszkodj az anyukádra, apukádra, mert a szeretet erejével a nehézségeket is könnyebben legyőzhetjük.


Milyen korosztálynak szól a kötet? A címből sejthetően nem a legkisebbeknek készült.

Nem a legkisebbeknek, bár vannak olyan mesék benne, amelyeket a legkisebbek is megérthetnek, és a képanyag olyan szép, olyan hatásos, hogy tapasztalataink szerint a másfél évesek kezéből is nehéz kivenni a könyvet, ha egyszer már megkaparintották. A kötetet 4 és 12 év közötti gyermekeknek szántuk, a 8 év fölöttiek önállóan olvashatják, egyébként pedig jó, ha a szülő felolvassa nekik is, mert akkor együtt lehet megbeszélni a tanulságot. Érzelmileg azokra a gyerekekre lehet nagy hatással, akiket már kezd érdekelni a világ működése.

 

A szülők számos mesekönyv közül válogathatnak a karácsonyfa alá: mit mondana, miért ezt a kötetet válasszák?

Ismerem a karácsonyi kínálatot, és az a tapasztalatom, hogy nagyon sok olyan kiadványt árulnak mesekönyvként, amelyek tartalmilag lényegében üresek. Sok színes kép, hozzá néhány sor, aztán majd jó lesz az a kicsiknek. Ennél jobban kéne tisztelni a gyerekeket, és nem kéne azzal letudni a karácsonyi könyvvásárlást, hogy legyen tarkabarka, mert azt annyira szereti a gyerek, hiszen az ő lelkiviláguk ennél sokkal gazdagabb. Az érzelmi hatás legalább olyan fontos, mint a vizuális. A tartalom és a forma egységében hiszek, amikor a két dolog erősíti egymást, mert helyettesíteni egyiket a másikkal nem lehet.

 

Miben különleges a könyv?

Abban, hogy ezek novellisztikus elemekkel átszőtt mesék, de ez nem jelenti azt, hogy nehéz lenne a gyermek számára a befogadás. Sőt! Mivel a mesék érzelmileg rendkívül gazdagok, és a célunk is az, hogy a gyermekek érzelmeire hassunk, biztos vagyok benne, hogy a gyerekek ezeket a történeteket „magukkal viszik”, elgondolkodnak, elmélkednek rajtuk. Mint ahogy mi felnőttek is gondolkodunk egy általunk olvasott kiváló regényen, novellán. Ezek a mesék egyfajta irodalmi élményt nyújthatnak a gyerekeknek és a szülőknek is. Az is megkönnyíti az érzelmi azonosulást, hogy a gyerekek a mesékben magukra ismerhetnek, hiszen Marci, Julcsi, Nándi és a többiek történeteihez hasonlót jó eséllyel már maguk is átéltek. A szép, lírai történeteket Csillag István grafikusművész olyan gyönyörűen rajzolta meg, hogy az illusztrációk fokozzák a katarzist.

 

Minden mesénk más az írója. Hogyan állt össze a szerzőgárda?

A szerzők többségében újságírók, írók, akiket én kértem fel erre a feladatra. Nem volt egyszerű megoldani, és el kell árulnom: volt olyan szerzőjelölt, nem is egy, aki végül nem tudott megbirkózni a feladattal. Nem olyan könnyű ugyanis mesét írni, hiszen szépirodalmi műfajról van szó. Megírásához nem elég egy jó történet, kell hozzá írói véna és ezenkívül ihlet is. Azok a mesék kerültek be a kötetbe, amelyek ennek a hármas követelménynek megfeleltek.

Kulcsszavak:

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma