GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2013.12.19
Kultúra.hu

A jó mesekönyv egyfajta irodalmi élmény nyújt a gyerekeknek, akik a történeteket „magukkal viszik”, elgondolkodnak, elmélkednek rajtuk, ezért nem csak a színes képek a fontosak, hanem a tartalom is – állítja Halász Csilla, a Látóhatár Kiadó által karácsonyra megjelentetett A titokzatos csizmaevő szörny című mesekötet szerkesztője.

Mesekotet_boritoAz alcím szerint igaz történeteket olvashatunk valódi gyerekekről. Pontosan mit jelent ez?

A kötet tizenhárom mesét tartalmaz. Szerkesztőként azt kértem a szerzőktől, hogy próbáljanak megírni a saját életükből vett történeteket, amelyek esetleg a saját gyermekükkel estek meg, amelyeknek tanulsága van, és amelyekből más szülők, gyerekek is okulhatnak. Minden családban kering olyan sztori, amelyet az anyukák, apukák, nagyszülők éveken át felemlegetnek, immár nevetve a régi gondon, bajon, stresszen. De amikor megtörtént, érzelmileg nagy hatással volt minden szereplőre. Ezekre az érzelmileg telített történetekre voltam kíváncsi. A felkérésnek az is része volt, hogy ezeket a történeteket mesésíteni kell, vagyis meseköntösbe kell bújtatni, hiszen a gyerekek a mesékre fogékonyak, a hétköznapi, prózai történet még nem feltétlenül érdekli őket.

 

Esetleg a gyerekek valódi félelmeit fogták össze egy könyvbe?

Nem a gyerekek félelmeiről akartunk szólni, hanem arról, hogy az életben sok minden történhet velük. A gyerek lehet magányos, kiközösíthetik, lehet csintalan, tehet rosszat, akár tiltott dolgot is. Egyrészt fel akartuk hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy nem érdemes veszélyes dolgokat kitalálni, szeleburdinak lenni, mert akkor nagy bajba keveredhetnek, másrészt azt akartuk üzenni ezekkel a kedves történetekkel, hogy a gyermek és a szülő közötti szoros érzelmi kapcsolat sok problémán átsegít. Egyfajta erkölcsi útmutató is a könyv: próbáld a helytelen dolgokat elkerülni, ne csapd be a szeretteidet, viszont ha mégis bajba kerültél, vagy elkövettél valamit, amit megbántál, akkor támaszkodj az anyukádra, apukádra, mert a szeretet erejével a nehézségeket is könnyebben legyőzhetjük.


Milyen korosztálynak szól a kötet? A címből sejthetően nem a legkisebbeknek készült.

Nem a legkisebbeknek, bár vannak olyan mesék benne, amelyeket a legkisebbek is megérthetnek, és a képanyag olyan szép, olyan hatásos, hogy tapasztalataink szerint a másfél évesek kezéből is nehéz kivenni a könyvet, ha egyszer már megkaparintották. A kötetet 4 és 12 év közötti gyermekeknek szántuk, a 8 év fölöttiek önállóan olvashatják, egyébként pedig jó, ha a szülő felolvassa nekik is, mert akkor együtt lehet megbeszélni a tanulságot. Érzelmileg azokra a gyerekekre lehet nagy hatással, akiket már kezd érdekelni a világ működése.

 

A szülők számos mesekönyv közül válogathatnak a karácsonyfa alá: mit mondana, miért ezt a kötetet válasszák?

Ismerem a karácsonyi kínálatot, és az a tapasztalatom, hogy nagyon sok olyan kiadványt árulnak mesekönyvként, amelyek tartalmilag lényegében üresek. Sok színes kép, hozzá néhány sor, aztán majd jó lesz az a kicsiknek. Ennél jobban kéne tisztelni a gyerekeket, és nem kéne azzal letudni a karácsonyi könyvvásárlást, hogy legyen tarkabarka, mert azt annyira szereti a gyerek, hiszen az ő lelkiviláguk ennél sokkal gazdagabb. Az érzelmi hatás legalább olyan fontos, mint a vizuális. A tartalom és a forma egységében hiszek, amikor a két dolog erősíti egymást, mert helyettesíteni egyiket a másikkal nem lehet.

 

Miben különleges a könyv?

Abban, hogy ezek novellisztikus elemekkel átszőtt mesék, de ez nem jelenti azt, hogy nehéz lenne a gyermek számára a befogadás. Sőt! Mivel a mesék érzelmileg rendkívül gazdagok, és a célunk is az, hogy a gyermekek érzelmeire hassunk, biztos vagyok benne, hogy a gyerekek ezeket a történeteket „magukkal viszik”, elgondolkodnak, elmélkednek rajtuk. Mint ahogy mi felnőttek is gondolkodunk egy általunk olvasott kiváló regényen, novellán. Ezek a mesék egyfajta irodalmi élményt nyújthatnak a gyerekeknek és a szülőknek is. Az is megkönnyíti az érzelmi azonosulást, hogy a gyerekek a mesékben magukra ismerhetnek, hiszen Marci, Julcsi, Nándi és a többiek történeteihez hasonlót jó eséllyel már maguk is átéltek. A szép, lírai történeteket Csillag István grafikusművész olyan gyönyörűen rajzolta meg, hogy az illusztrációk fokozzák a katarzist.

 

Minden mesénk más az írója. Hogyan állt össze a szerzőgárda?

A szerzők többségében újságírók, írók, akiket én kértem fel erre a feladatra. Nem volt egyszerű megoldani, és el kell árulnom: volt olyan szerzőjelölt, nem is egy, aki végül nem tudott megbirkózni a feladattal. Nem olyan könnyű ugyanis mesét írni, hiszen szépirodalmi műfajról van szó. Megírásához nem elég egy jó történet, kell hozzá írói véna és ezenkívül ihlet is. Azok a mesék kerültek be a kötetbe, amelyek ennek a hármas követelménynek megfeleltek.

Kulcsszavak:

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma