kultura.hu_banner_herend_002uj

2013.12.19
Kultúra.hu

A jó mesekönyv egyfajta irodalmi élmény nyújt a gyerekeknek, akik a történeteket „magukkal viszik”, elgondolkodnak, elmélkednek rajtuk, ezért nem csak a színes képek a fontosak, hanem a tartalom is – állítja Halász Csilla, a Látóhatár Kiadó által karácsonyra megjelentetett A titokzatos csizmaevő szörny című mesekötet szerkesztője.

Mesekotet_boritoAz alcím szerint igaz történeteket olvashatunk valódi gyerekekről. Pontosan mit jelent ez?

A kötet tizenhárom mesét tartalmaz. Szerkesztőként azt kértem a szerzőktől, hogy próbáljanak megírni a saját életükből vett történeteket, amelyek esetleg a saját gyermekükkel estek meg, amelyeknek tanulsága van, és amelyekből más szülők, gyerekek is okulhatnak. Minden családban kering olyan sztori, amelyet az anyukák, apukák, nagyszülők éveken át felemlegetnek, immár nevetve a régi gondon, bajon, stresszen. De amikor megtörtént, érzelmileg nagy hatással volt minden szereplőre. Ezekre az érzelmileg telített történetekre voltam kíváncsi. A felkérésnek az is része volt, hogy ezeket a történeteket mesésíteni kell, vagyis meseköntösbe kell bújtatni, hiszen a gyerekek a mesékre fogékonyak, a hétköznapi, prózai történet még nem feltétlenül érdekli őket.

 

Esetleg a gyerekek valódi félelmeit fogták össze egy könyvbe?

Nem a gyerekek félelmeiről akartunk szólni, hanem arról, hogy az életben sok minden történhet velük. A gyerek lehet magányos, kiközösíthetik, lehet csintalan, tehet rosszat, akár tiltott dolgot is. Egyrészt fel akartuk hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy nem érdemes veszélyes dolgokat kitalálni, szeleburdinak lenni, mert akkor nagy bajba keveredhetnek, másrészt azt akartuk üzenni ezekkel a kedves történetekkel, hogy a gyermek és a szülő közötti szoros érzelmi kapcsolat sok problémán átsegít. Egyfajta erkölcsi útmutató is a könyv: próbáld a helytelen dolgokat elkerülni, ne csapd be a szeretteidet, viszont ha mégis bajba kerültél, vagy elkövettél valamit, amit megbántál, akkor támaszkodj az anyukádra, apukádra, mert a szeretet erejével a nehézségeket is könnyebben legyőzhetjük.


Milyen korosztálynak szól a kötet? A címből sejthetően nem a legkisebbeknek készült.

Nem a legkisebbeknek, bár vannak olyan mesék benne, amelyeket a legkisebbek is megérthetnek, és a képanyag olyan szép, olyan hatásos, hogy tapasztalataink szerint a másfél évesek kezéből is nehéz kivenni a könyvet, ha egyszer már megkaparintották. A kötetet 4 és 12 év közötti gyermekeknek szántuk, a 8 év fölöttiek önállóan olvashatják, egyébként pedig jó, ha a szülő felolvassa nekik is, mert akkor együtt lehet megbeszélni a tanulságot. Érzelmileg azokra a gyerekekre lehet nagy hatással, akiket már kezd érdekelni a világ működése.

 

A szülők számos mesekönyv közül válogathatnak a karácsonyfa alá: mit mondana, miért ezt a kötetet válasszák?

Ismerem a karácsonyi kínálatot, és az a tapasztalatom, hogy nagyon sok olyan kiadványt árulnak mesekönyvként, amelyek tartalmilag lényegében üresek. Sok színes kép, hozzá néhány sor, aztán majd jó lesz az a kicsiknek. Ennél jobban kéne tisztelni a gyerekeket, és nem kéne azzal letudni a karácsonyi könyvvásárlást, hogy legyen tarkabarka, mert azt annyira szereti a gyerek, hiszen az ő lelkiviláguk ennél sokkal gazdagabb. Az érzelmi hatás legalább olyan fontos, mint a vizuális. A tartalom és a forma egységében hiszek, amikor a két dolog erősíti egymást, mert helyettesíteni egyiket a másikkal nem lehet.

 

Miben különleges a könyv?

Abban, hogy ezek novellisztikus elemekkel átszőtt mesék, de ez nem jelenti azt, hogy nehéz lenne a gyermek számára a befogadás. Sőt! Mivel a mesék érzelmileg rendkívül gazdagok, és a célunk is az, hogy a gyermekek érzelmeire hassunk, biztos vagyok benne, hogy a gyerekek ezeket a történeteket „magukkal viszik”, elgondolkodnak, elmélkednek rajtuk. Mint ahogy mi felnőttek is gondolkodunk egy általunk olvasott kiváló regényen, novellán. Ezek a mesék egyfajta irodalmi élményt nyújthatnak a gyerekeknek és a szülőknek is. Az is megkönnyíti az érzelmi azonosulást, hogy a gyerekek a mesékben magukra ismerhetnek, hiszen Marci, Julcsi, Nándi és a többiek történeteihez hasonlót jó eséllyel már maguk is átéltek. A szép, lírai történeteket Csillag István grafikusművész olyan gyönyörűen rajzolta meg, hogy az illusztrációk fokozzák a katarzist.

 

Minden mesénk más az írója. Hogyan állt össze a szerzőgárda?

A szerzők többségében újságírók, írók, akiket én kértem fel erre a feladatra. Nem volt egyszerű megoldani, és el kell árulnom: volt olyan szerzőjelölt, nem is egy, aki végül nem tudott megbirkózni a feladattal. Nem olyan könnyű ugyanis mesét írni, hiszen szépirodalmi műfajról van szó. Megírásához nem elég egy jó történet, kell hozzá írói véna és ezenkívül ihlet is. Azok a mesék kerültek be a kötetbe, amelyek ennek a hármas követelménynek megfeleltek.

Kulcsszavak:

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Ady_Endre_
2019.07.15

Ady gondolatai kortárs megfogalmazásban, műfaji megkötöttség nélkül: verseken, képeken kívül versszínházi előadásokat, mozgásművészeti produkciókat, megzenésített verset tartalmazó videoklipeket is vár a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. most meghirdetett, ADY100 – Ady arcai című pályázata. Mirtse Zsuzsa művészeti tanácsadóval arról is beszélgettünk, tud-e még nekünk ma újat mondani az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt költő.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.

Feltehetően Charles Étienne Gudin, Napóleon egyik kedvenc tábornokának földi maradványait találták meg egy parkban Szmoleszkben, egy szovjet időkben emelt táncterem talapzata alatt, több mint 200 évvel azután, hogy a tábornok belehalt egy oroszországi csatában szerzett sérülésébe. Korabeli feljegyzések szerint Gudinnek a harctéri sérülése következtében amputálni kellett a bal lábát, és a jobb lába is megsebesült. A koporsóban talált holttest sérülései megegyeznek a tábornokéval.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

annabal-balatonfured-2015-2

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.

A víz kerül a középpontba a szentendrei Ister Napokon július 20-án és 21-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma