NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.12.06

December 5-én mutatták be a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumának első ifjúsági előadását, A kék madár című zenés mesét. Maurice Maeterlinck darabját Szenteczki Zita állította színpadra, zenéjét Ádám Rita és Darvas Benedek szerezte.

Kek_madar_operett


Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett, világhírű író egyik legismertebb műve a boldogság kereséséről, a reményről, a szeretetről szól. Egy testvérpár, Tyltyl és Mytyl a kék madár nyomába ered, hogy megtalálja a boldogság titkát. Útjukon barátokkal és ellenségekkel találkoznak, bejárják az egész univerzumot, a kunyhótól az erdőn és az égbolton át a jövő birodalmáig. Elkíséri őket a Nap, a Hold és a csillagok. Sietniük kell, mert az idő véges, és gyorsan pereg. Az alaptörténetben egy éjszaka alatt nőnek fel a hősök. Az egész életük lejátszódik előttünk, gyerekkoruktól az időskorukig nyomon követhetjük sorsukat.


Kek_madar_operett2


A főbb szerepekben Felföldi Anikó, Papadimitriu Athina, Ullmann Zsuzsa, Kékkovács Mara, Csuha Lajos, Dézsy Szabó Gábor, Lukács Anita, Bojtos Luca, Vágó Zsuzsi, Auksz Éva, Horváth Dániel és Cseh Dávid Péter játszik, de a már ismert és népszerű színészek mellett sok a fiatal: gyermekszereplők és végzős stúdiós növendékek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.


A_kek_madar2_gyermekszereplok
Molnár André Lukács, a gyermek Tyltyl és Krasnyánszki Stefánia Lujza, a gyermek Mytyl


„Létezik egy hétköznapi tragikum, amely sokkal valóságosabb, sokkal mélyebb, és valódi lényünkhöz sokkal közelebb áll, mint a drámai hősök tragikus kalandjai. Megérezni könnyű, az ábrázolása viszont annál kényesebb, e lényegbevágó tragikum ugyanis nem egyszerűen anyagi vagy pszichológiai természetű. Itt már nem két ember vagy két egymással ellentétes vágy elszánt küzdelméről, szenvedély és kötelesség örök harcáról van szó. Sokkal inkább azt kell felmutatni, milyen megdöbbentő létezésünk puszta ténye, s hogyan boldogul a lélek egymagában. Azt kell megszólaltatni, hogy túl az ész és az érzelmek megszokott párbeszédén – milyen végtelen és emelkedett dialógus zajlik ember és végzete között” – írta Maurice Maeterlinck A hétköznapi tragikum című írásában.


csoportke_p
Az előadás alkotói csapata

Lőrinczy György főigazgató elmondta: az volt a cél, hogy Szenteczki Zita korábbi produkciójához, a Szegény Dzsoni és Árnikához hasonlóan ez az előadás is egyaránt szóljon fiatalabbaknak és idősebbeknek, és minden korosztály megtalálja benne a számára fontosat.

Fotók: operett.hu

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma