GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre Ponchielli Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Maria_Callas_Gioconda_
Maria Callas Gioconda szerepében 1952-ben
Forrás: mariacallas1923.blogspot.com

Köztudott, hogy Verdi megszenvedte az Aida bemutatását követő bő évtizedet, azonban a többi, Verdi által leárnyékolt olasz zeneszerző számára talán még nehezebben teltek az 1870-es évek. Hiszen igazán nem volt könnyű a Maestro kor- és pályatársának lenni, hozzá mérettetni, és Verdi operáival versenyre kelni. Ebből az évtizedből voltaképpen csupán egyetlen komponistának sikerült átütően és tartósan sikeres operával előállnia: Amilcare Ponchiellinek.

Ő ugyanis, számos mérsékelten eredményes próbálkozást követően, az 1876-ban bemutatott Giocondával végre megadta mindazt, amit az olasz operák közönsége akkor is és azóta is oly hálásan fogad: áradó érzelmeket és izzó szenvedélyeket, emlékezetes melódiákat és sistergő tetőpontokat, érzékletesen itáliai koloritot és megrendítő tragédiát.

la_gioconda_Hui_He_
Hui He Gioconda szerepében Salernóban 2012-ben.
Fotó forrása: gbopera.it

A Victor Hugo drámája (Angelo, Padova zsarnoka) nyomán készült librettót az anagrammás álnév mögé félig elrejtőző Arrigo Boito, vagyis Tobia Gorrio írta. Az opera cselekményének színtere a 17. századi Velence, a címszereplő utcai énekesnőnek, Giocondának pedig semmi köze sincs Mona Lisához, s nevével ellentétben kevés oka van a vidámságra. Kedvese, a kilétét kényszerűségből titkoló genovai herceg,


Enzo ugyanis mást asszonyt szeret, a kém és besúgó Barnaba pedig mindent elkövet, hogy megszerezze magának – vagy tönkretegye az énekesnőt. Gioconda, miután hozzásegíti a szökéshez és a boldogsághoz Enzót és szerelmesét, végül az öngyilkosságot választja, s e döntéséhez kapcsolódik az opera egyik legnevezetesebb áriája. A szám bevett magyar elnevezése, a Méregária mindazonáltal kissé félrevezető, mivel az öngyilkosság eszköze végül egy tőr lesz.


Enrico_Caruso_r
Enrico Caruso
Forrás: wikipedia.org


Az opera másik sláger szólószáma a tenor románca a II. felvonásból, a híres Cielo e mar, amely egyetlen nagy tenorista koncertrepertoárjáról sem hiányozhat, így aztán Enrico Carusótól Jonas Kaufmannig jószerint mindannyiukkal meglelhetjük és meghallgathatjuk Enzo e szólamrészletét.


Az opera legnevezetesebb részlete mégsem a Méregária vagy Enzo románca, hanem egy balettzene. Ponchielli ugyanis – a francia nagyoperák mintájára – a harmadik felvonásban elhelyezett egy balettjelenetet, Az órák táncát, amely igen hamar az operától és a tánctól függetlenedve, a világ koncerttermeiben is roppant népszerűvé vált:


gioconda_kreativ_1920x1280px


A Gioconda hosszabb szünet után február 22-e estéjén tér vissza az Opera repertoárjára. Az Erkel Színházban megtartandó premiert Kesselyák Gergely vezényli, s az Almási-Tóth András rendezésében színre kerülő opera címszereplője Sümegi Eszter lesz. A produkcióból március 10-ig összesen hat előadást terveznek.


Az eredeti cikk az opera blogján jelent meg.

Kulcsszavak:

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma