IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.11.27

Filmzenei művekből válogatott Cinemusic elnevezésű hétvégi koncertjére a Budafoki Dohnányi Zenekar. A Klasszik rádióval közös programon két felnőtteknek szóló és egy mesékkel tarkított junior változattal készültek a Müpában. Lehet-e szimfonikus remekműnek nevezni John Williams Star Wars opuszát, vagy elég komoly komolyzene-e ez ahhoz, hogy a koncerttermi repertoár részévé válhasson?

Mi a filmzene? Első hallásra ostobaságnak tűnhet a kérdés, hiszen nyilvánvalóan egy filmet kísérő zeneműről van szó. De vajon pusztán zenei sajátosságok alapján is le lehet írni? Hollerung Gábor szerint igen. A karmester úgy véli: egy filmzene nem önmagában jó; attól lesz igazán kiváló, hogy a cselekményt, a dramaturgiai helyzetet és az emocionális hatást erősíti. Ám a Klasszik rádió és a Budafoki Dohnányi Zenekar Cinemusic nevű koncertjén bőven akadtak olyan muzsikák, amelyeket a karmester pazar zeneműként vezetett fel, ám megjegyezte: a film ugyanakkor korántsem tartozik a legjobb alkotások közé.


Filmzene
Fotó: Müpa


Aki ismeri Hollerung Gábor magyarázatokkal tarkított, Megérthető zene sorozatát, sejtheti, miként épült fel a Cinemusic gyerekeknek szóló, Junior címkével ellátott délelőtti koncertje a Müpában. Noha a karmester láthatóan igyekezett a leglényegesebb elemekre szorítkozni a közbevetésekkel, jól érzékelhető volt, hogy az olykor humoros kommentárok leginkább a felnőtt és kamasz gyermekeket szórakoztatták, a kisebbek nehezen tudtak mit kezdeni vele, ők egyre csak a zenét és a hozzá kapcsolódó vetítéseket várták. Eleve problémás, hogy sok szülő három-négy éves gyerekekkel érkezett a koncertre, ami még akkor sem szerencsés, ha a hét-nyolc éves idősebb testvér már őszintén élvezi a produkciót.


hollerung_academy
Hollerung Gábor
Fotó: hollerung.hu


A filmzenei válogatás igen sokszínű volt, akadtak olyan zeneművek, amelyek nem adott filmhez készültek, ám végül egy-egy mozgóképes alkotás emblematikus jelenetei kötődnek hozzájuk. Ilyen volt Balázs Árpád Bodzavirága, amit a valaha kórusban éneklők jól ismerhetnek, ám az Oscar-díjas rövidfilm, a Mindenki kulcsjelenetének dalaként csendült fel ezen a koncerten a Kodály Kórusiskola Laudate gyermekkarának előadásában. Amikor Hollerung Gábor ennek felvezetésében a film üzenetéről szólva a közös éneklés fontosságát hangsúlyozta, még nem is sejtettük, hogy hamarosan mi is több szólamban fogjuk énekelni az Erdő, erdő, de magas a teteje... kezdetű népdalt. Egy pillanat alatt tértek vissza az általános iskolai éneklések emlékei, például amikor a karmester azon dolgozott, hogy képesek legyünk úgy elénekelni az utolsó sort, hogy – a ritmus megtartása mellett – az „..árva madár párját keresi benne” részben ne állandóan sibenne szóljon. A Müpa közönsége – az apukák többségének azért kellett némi unszolás – jókedvűen kapcsolódott be a nagyra törő, nyolcszólamú interpretáció miatt a végére kissé kaotikussá váló éneklésbe. Hollerung Gábor meg is jegyezte, hogy a hetedik és nyolcadik szólamnak külön próbát tart a szünetben.


Ugyancsak már ismert dallamok, Strauss A cigánybárójának nyitánya csendült fel a Szaffi című animációs film kísérőzenéjeként. Az Olsen banda zenére elkövetett rablási epizódja önmagában is zseniális; A manók hegye a dánok nagy nemzeti drámája, amelyhez Friedrich Kuhlau komponált muzsikát, és az ékszerrabláshoz ezen a zenén keresztül vezet az út – a hangos, ütősökkel tarkított részeket kihasználva ütik át a falakat, fúrnak lyukakat, s mindezt a karmesterrel párhuzamosan az alagsorban a banda fővezére a partitúrával a kezében vezényli.



A zenekar ügyelt arra, hogy – a filmhez hűen – a háttérben a gépi fúrás hangját is megjelenítse – komoly derültséget okozva ezzel. Itt a film cselekménysora már eleve a muzsikára szerveződik, ám akadt olyan rész is, amelyet a közönség kizárólag itt hallhatott, és soha nem hittem volna, hogy Bernstein Divertimentójának pulykaügetése ilyen tökéletesen passzol a Sivatagi show erjedt gyümölcstől dülöngélő állatainak filmkockáihoz.


filmzene-budafoki-dohnanyi
A Budafoki Dohnányi Zenekar
Fotó: Müpa


Akadt a repertoárnak olyan része is, amely inkább a felnőtteket örvendeztette meg, ilyen volt a Házibuli andalító zenéje (Csemer Boglárka Boggie előadásában), ám akadt Harry Potter, Repcsik, és ráadásként Star Wars is. Míg John Williams a legrövidebb epizódokhoz írt muzsikáiból is kerekített egy öt-nyolc perces szvitet, addig a filmzenék egy jelentős részéből Werner Gábor írt szimfonikus opuszokat.


Sokszor felmerül a jogos kérdés, hogy a filmzene vajon koncerttermekbe való-e. Egyre több együttes kísérletezik azzal, hogy a filmzene-repertoár kiválóbb darabjait koncertprogramjai részévé tegye, így például januárban az Óbudai Danubia zenekar szerkesztette Zeneakadémiás sorozatába a Star Wars szvitet – Prokofjev és Honegger műveivel társítva. Ám míg a konzervatív közönség egy részéből mindez felszisszenést vált ki, a gyerekközönség java része hálás azért, hogy számára ismerős, érthető, és az ő világához kapcsolható muzsikákat hall. Ha pedig ebbe sikerül belecsempészni Strauss, Bernstein és Balázs Árpád műveit is, akkor tán megnyertek egy újabb hallgatót az ennél komolyabb komolyzenei koncertek számára is.

SzS

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

Alexander_Buzlov

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma