Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.11.07

Az 1810-ben e napon, Gyulán született Erkel Ferencet mindenki a Himnusz és a Bánk bán zeneszerzőjeként azonosítja. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése, valamint a Zeneakadémia megalapítása. És mi még? Összegyűjtöttünk néhány érdekességet, amelyet kevesen tudnak róla!

Erkel Ferenc élete és munkássága

Erkel Ferenc magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész 1810. november 7-én látta meg a napvilágot Gyulán. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvárott, de alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. Az 1837-es évben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. Első operáját, a Bátori Máriát 1840-ben írta meg. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában.


Erkel_Ferenc_Pollak
Fotó: hu.wikipedia.org

 

Erkel Ferenc 1844-ben megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött 1875-ben a Zeneakadémia megalapításánál, amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zene átélésével, kifejezési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a magyar főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében.


 

Érdekességek Erkelről születésnapján

 

Ő volt a Zeneakadémia első igazgatója, kilenc tantárgyat tanított, olykor Liszt Ferencet helyettesítette.


Zeneakademia
A Zeneakadémia épülete
Fotó: hu.wikipedia.org

 

Kiváló sakkozó volt, ő alapította a Pesti Sakk-kört.


erkel_sakk_ill_tm_003
Fotó: erkel.oszk.hu

 

Erkel hozta létre az első magyar hivatásos szimfonikus zenekart, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát.


aboutus
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Fotó: bftz.hu

 

Az első zeneszerző volt, aki cimbalmot használt operazenekarban. A Bánk bán bemutatóján 15 éves fia, Sándor játszotta a cimbalom szólamot, mert a zenekar tagjai közül senki nem tudott cimbalmozni.


cimbalom-hungarikum-foto-4
cimbalom
Fotó: hungarikum.hu

 

Erkel dirigálta Magyarországon először Beethoven IX. szimfóniáját.


erkel_portre03
Fotó: erkel.oszk.hu

 

Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként, Kolozsváron kezdte, és egész életében ezt vallotta: „Ami vagyok, azt mind Kolozsváron töltött éveimnek köszönhetem”.


Erkel_Ferenc
Györgyi Giergl Alajos festménye az 1850-es évekből
Fotó: hu.wikipedia.org

Az Erkel Ferenc nevét viselő Erkel Színház 2013-ban nyitotta meg újra kapuit a közönség előtt, miután 1,7 milliárd forint értékű kormányzati támogatásból teljes körűen felújították.

14.jpg.1200x0_q85
Fotó: opera.hu

 

Kultúra.hu

Forrás: MTI Sajtóadatbank

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma