2018.11.09

Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlja az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 projekt döntőjébe a pályázat független nemzetközi szakértői testülete. Mostanra mindhárom város pályázata elkészült! Magyar város második alkalommal viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelyet 2010-ben Pécs érdemelt ki.

IMG_0889_Copy


Debrecen, Győr és Veszprém polgármesterei november 9-én benyújtották városuk pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A pályázatokat Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár vette át a polgármesterektől.


Papp László (Fidesz-KDNP) Debrecen polgármestere az eseményen úgy fogalmazott: az elmúlt három-négy évben gazdasági tekintetben már újraértelmezték a várost és az észak-kelet magyarországi régiót, amelyet a pályázattal szeretnének kulturális tekintetben is megtenni. Hozzátette: a második fordulós debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A 32 programelemmel fűszerezett pályázatuk címe metaforikusan a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi.


Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere azt hangsúlyozta: a városban megvannak azok az értékek, amelyek arra predesztinálják, hogy megvalósuljon a kulturális rendezvénysorozat.

 

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) veszprémi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre beadott veszprémi pályamű küldetése a térségi együttműködés erősítése. A pályázat nemcsak Veszprém városáról szól, hanem a Bakonyról és a Balaton térségéről.

IMG_0787_Copy

Egyhangúlag fogadta el a közgyűlés Debrecen pályázatát

Elkészült Debrecen Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 pályázata, a végeleges dokumentumot november 8-án rendkívüli közgyűlésen, egyhangúlag fogadták el az önkormányzati képviselők – jelentették be a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A város vezetői és a pártok – a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik, a DK és az LMP – képviselői egymás mellett ülve demonstrálták a tájékoztatón azt az egységet, amely végigkísérte az egész pályázati folyamatot. A Sharing Horizons című dokumentumot november 9-én adja át Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

 

A debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A sharing a tudásmegosztást, tapasztalatcserét, a közös alkotást, a partnerséget hordozza magában, míg a horizon kifejezés a Hortobágyból kiindulva a végtelen, ámde inspiráló térre, a biodiverzitásra, a szabadságra, az új távlatok megnyitására, a léptékváltásra utal. A cím tehát metaforikusan a sokrétű párbeszédet és a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi – magyarázták a sajtótájékoztatón.

 

IMG_0820_Copy
Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár,
valamint Papp László, Debrecen polgármestere


„Egy újabb álom előszobájában vagyunk” – fogalmazott Papp László, felidézve, hogy az elmúlt években Debrecen gazdasági fejlődése átalakította az egész régiót, szeretnék, ha ez megtörténne a kulturális életben is és a város a térség kulturális centrumává válna. Papp László a részletekről elmondta: pályázatuk 32 programelemet tartalmaz, fontos elemként van jelen mindegyikben az európaiság. A polgármester „győzelemre esélyes anyagnak” nevezte a dokumentumot, amely „olyan új szervezeti struktúrákat akar előhívni”, amit akkor is érdemes lesz magvalósítani, ha esetlegesen nem nyerik el a kulturális főváros címet. Papp László emlékeztetett arra, hogy a 2010-es debreceni EKF-pályázat elsősorban a kulturális infrastruktúra-fejlesztésre koncentrált, és bár a címet nem nyerték el, a tervezett beruházások azóta elkészültek.

 

Ezúttal az emberi erőforrást, a humán kapacitás bővítését, a kulturális közösségek kapcsolatait helyezi előtérbe a pályázat, amelyet egy felmérés szerint a debreceni lakosok mintegy 95 százaléka támogat – tette hozzá a polgármester. Megjegyezte azt is, hogy 33 európai ország 100 városa szándéknyilatkozatban erősítette meg a programokba való bekapcsolódását, ha 2023-ban Debrecen lesz Európa Kulturális Fővárosa. Méhes Márton, a pályázati programiroda főtanácsadója elmondta: a három magyar város – Debrecen mellett Győr és Veszprém – pályázatáról 12 tagú nemzetközi szakmai zsűri dönt majd azt követően, hogy előbb a helyszínen tájékozódnak a pályázati elemekről, december 13-án pedig Budapesten mutatják be a pályázók dokumentációjukat.


IMG_0838_Copy

 

„Színes, élhető, kreatív város víziója fogalmazódik meg Veszprém pályázatában”

A 21. századi város és térség alapjait hivatott letenni Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázata, melyben egy színes, élhető, kreatív település körvonalazódik – fogalmazott a város polgármestere november 8-ai sajtótájékoztatóján. Porga Gyula elmondta, hogy egy hároméves munkafolyamat fontos állomásához érkeztek, hiszen elkészült Veszprém pályázata, amelyet november 9-én adnak le az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságán. Hozzátette: a 100 oldalas kiadvány majd a december 14-ei eredményhirdetést követően lesz hozzáférhető, egy rövid verziója azonban már pénteken elérhető lesz az interneten. Felidézte: az első fordulós pályázatot tavaly ősszel nyújtották be, Veszprém mellett Győr és Debrecen jutott tovább. Ezt követően a zsűri iránymutatása alapján bővítették és jobban kimunkálták a pályázatot.

 

Laposa Zsófia borász, Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázatának nagykövete úgy fogalmazott, hogy a pályázat fontos eleme a régióban való gondolkodás. Szavai szerint Veszprémnek és a Balaton régiónak „szüksége van egymásra”, összefogásuk erősíti az egyént és a közösséget egyaránt. Zoób Kati divattervező, a pályázat nagykövete interneten keresztül szólt hozzá az eseményhez. Mint mondta: a saját kultúráját Veszprémnek és a régiónak köszönheti, hiszen „ezer szállal kötődik” a térséghez, ezért tartja feladatának a régió értékeinek megismertetését. Közölte: egy alkotóházat szeretne létrehozni a régióban, ahol a több évtizede gyarapodó textilgyűjteményét kívánja elhelyezni, ahol az érdeklődők a divat „mesterségbeli” oldalával ismerkedhetnek majd meg.


IMG_0875_Copy
Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Krucsainé Herter Anikó

 

„Győr már mindenképp nyertese a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázatnak”

Nagyon erős mezőnyből tudott a második fordulóba jutni Veszprém és Debrecen mellett – hangsúlyozta a győri polgármester még 2018 elején. Borkai Zsolt szerint tavaly az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sikeres megrendezésével bebizonyította a megyeszékhely, hogy nagyszerű vendéglátója Európának és képes arra, hogy egy nagyszabású programot bonyolítson le. A Modern városok program keretében olyan fejlesztések valósulhatnak meg Győrben, amelyek tovább emelik a kulturális infrastruktúra színvonalát és ezzel a sikeres rendezéshez is hozzájárulhatnak.

 

Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok a nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén. A kiválasztandó magyar város második alkalommal viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, miután 2010-ben Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa.


IMG_0852_Copy
Borkai Zsolt, Győr polgármestere és Krucsainé Herter Anikó


Háttér:

A pályázó magyarországi városok közül egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választják ki azt a települést, amely esélyes a címre. Az Európai Bizottság (EB) független nemzetközi szakértői testülete idén februárban Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlotta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) projekt döntőjébe. Az előzetes kiválasztáson túljutott 3 városnak november 9-ig kellett benyújtania kiegészített és átdolgozott pályázatát. A független szakértői testület öt tagja, amely három külföldi és két magyar delegáltból áll, december 9. és 12. között ellátogat a pályázó városokba. A végleges kiválasztási ülés december 13-án és 14-én lesz Budapesten, ahol meghallgatják mindhárom város képviselőit. A testület az ülés után, december 14-én jelenti be, hogy melyik várost ajánlják a cím viselésére. A tanácsadó testület jelentése alapján az emberi erőforrások minisztere fogja kijelölni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet viselő várost.


Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma