GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.09

Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlja az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 projekt döntőjébe a pályázat független nemzetközi szakértői testülete. Mostanra mindhárom város pályázata elkészült! Magyar város második alkalommal viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelyet 2010-ben Pécs érdemelt ki.

IMG_0889_Copy


Debrecen, Győr és Veszprém polgármesterei november 9-én benyújtották városuk pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A pályázatokat Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár vette át a polgármesterektől.


Papp László (Fidesz-KDNP) Debrecen polgármestere az eseményen úgy fogalmazott: az elmúlt három-négy évben gazdasági tekintetben már újraértelmezték a várost és az észak-kelet magyarországi régiót, amelyet a pályázattal szeretnének kulturális tekintetben is megtenni. Hozzátette: a második fordulós debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A 32 programelemmel fűszerezett pályázatuk címe metaforikusan a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi.


Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Győr polgármestere azt hangsúlyozta: a városban megvannak azok az értékek, amelyek arra predesztinálják, hogy megvalósuljon a kulturális rendezvénysorozat.

 

Porga Gyula (Fidesz-KDNP) veszprémi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre beadott veszprémi pályamű küldetése a térségi együttműködés erősítése. A pályázat nemcsak Veszprém városáról szól, hanem a Bakonyról és a Balaton térségéről.

IMG_0787_Copy

Egyhangúlag fogadta el a közgyűlés Debrecen pályázatát

Elkészült Debrecen Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 pályázata, a végeleges dokumentumot november 8-án rendkívüli közgyűlésen, egyhangúlag fogadták el az önkormányzati képviselők – jelentették be a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A város vezetői és a pártok – a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik, a DK és az LMP – képviselői egymás mellett ülve demonstrálták a tájékoztatón azt az egységet, amely végigkísérte az egész pályázati folyamatot. A Sharing Horizons című dokumentumot november 9-én adja át Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester az Emberi Erőforrások Minisztériumában.

 

A debreceni pályázat angol nyelvű szlogenje: Sharing Horizons. A sharing a tudásmegosztást, tapasztalatcserét, a közös alkotást, a partnerséget hordozza magában, míg a horizon kifejezés a Hortobágyból kiindulva a végtelen, ámde inspiráló térre, a biodiverzitásra, a szabadságra, az új távlatok megnyitására, a léptékváltásra utal. A cím tehát metaforikusan a sokrétű párbeszédet és a város előtt álló új kulturális távlatok szellemiségét tükrözi – magyarázták a sajtótájékoztatón.

 

IMG_0820_Copy
Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár,
valamint Papp László, Debrecen polgármestere


„Egy újabb álom előszobájában vagyunk” – fogalmazott Papp László, felidézve, hogy az elmúlt években Debrecen gazdasági fejlődése átalakította az egész régiót, szeretnék, ha ez megtörténne a kulturális életben is és a város a térség kulturális centrumává válna. Papp László a részletekről elmondta: pályázatuk 32 programelemet tartalmaz, fontos elemként van jelen mindegyikben az európaiság. A polgármester „győzelemre esélyes anyagnak” nevezte a dokumentumot, amely „olyan új szervezeti struktúrákat akar előhívni”, amit akkor is érdemes lesz magvalósítani, ha esetlegesen nem nyerik el a kulturális főváros címet. Papp László emlékeztetett arra, hogy a 2010-es debreceni EKF-pályázat elsősorban a kulturális infrastruktúra-fejlesztésre koncentrált, és bár a címet nem nyerték el, a tervezett beruházások azóta elkészültek.

 

Ezúttal az emberi erőforrást, a humán kapacitás bővítését, a kulturális közösségek kapcsolatait helyezi előtérbe a pályázat, amelyet egy felmérés szerint a debreceni lakosok mintegy 95 százaléka támogat – tette hozzá a polgármester. Megjegyezte azt is, hogy 33 európai ország 100 városa szándéknyilatkozatban erősítette meg a programokba való bekapcsolódását, ha 2023-ban Debrecen lesz Európa Kulturális Fővárosa. Méhes Márton, a pályázati programiroda főtanácsadója elmondta: a három magyar város – Debrecen mellett Győr és Veszprém – pályázatáról 12 tagú nemzetközi szakmai zsűri dönt majd azt követően, hogy előbb a helyszínen tájékozódnak a pályázati elemekről, december 13-án pedig Budapesten mutatják be a pályázók dokumentációjukat.


IMG_0838_Copy

 

„Színes, élhető, kreatív város víziója fogalmazódik meg Veszprém pályázatában”

A 21. századi város és térség alapjait hivatott letenni Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázata, melyben egy színes, élhető, kreatív település körvonalazódik – fogalmazott a város polgármestere november 8-ai sajtótájékoztatóján. Porga Gyula elmondta, hogy egy hároméves munkafolyamat fontos állomásához érkeztek, hiszen elkészült Veszprém pályázata, amelyet november 9-én adnak le az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságán. Hozzátette: a 100 oldalas kiadvány majd a december 14-ei eredményhirdetést követően lesz hozzáférhető, egy rövid verziója azonban már pénteken elérhető lesz az interneten. Felidézte: az első fordulós pályázatot tavaly ősszel nyújtották be, Veszprém mellett Győr és Debrecen jutott tovább. Ezt követően a zsűri iránymutatása alapján bővítették és jobban kimunkálták a pályázatot.

 

Laposa Zsófia borász, Veszprém Európa Kulturális Fővárosa pályázatának nagykövete úgy fogalmazott, hogy a pályázat fontos eleme a régióban való gondolkodás. Szavai szerint Veszprémnek és a Balaton régiónak „szüksége van egymásra”, összefogásuk erősíti az egyént és a közösséget egyaránt. Zoób Kati divattervező, a pályázat nagykövete interneten keresztül szólt hozzá az eseményhez. Mint mondta: a saját kultúráját Veszprémnek és a régiónak köszönheti, hiszen „ezer szállal kötődik” a térséghez, ezért tartja feladatának a régió értékeinek megismertetését. Közölte: egy alkotóházat szeretne létrehozni a régióban, ahol a több évtizede gyarapodó textilgyűjteményét kívánja elhelyezni, ahol az érdeklődők a divat „mesterségbeli” oldalával ismerkedhetnek majd meg.


IMG_0875_Copy
Porga Gyula, Veszprém polgármestere és Krucsainé Herter Anikó

 

„Győr már mindenképp nyertese a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázatnak”

Nagyon erős mezőnyből tudott a második fordulóba jutni Veszprém és Debrecen mellett – hangsúlyozta a győri polgármester még 2018 elején. Borkai Zsolt szerint tavaly az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál sikeres megrendezésével bebizonyította a megyeszékhely, hogy nagyszerű vendéglátója Európának és képes arra, hogy egy nagyszabású programot bonyolítson le. A Modern városok program keretében olyan fejlesztések valósulhatnak meg Győrben, amelyek tovább emelik a kulturális infrastruktúra színvonalát és ezzel a sikeres rendezéshez is hozzájárulhatnak.

 

Az Európa Kulturális Fővárosa az Európai Unió által indított kezdeményezés, melynek célja Európa népei közös kulturális vonásainak hangsúlyozása, a kulturális sokszínűség megőrzése és a városok a nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén. A kiválasztandó magyar város második alkalommal viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, miután 2010-ben Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa.


IMG_0852_Copy
Borkai Zsolt, Győr polgármestere és Krucsainé Herter Anikó


Háttér:

A pályázó magyarországi városok közül egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választják ki azt a települést, amely esélyes a címre. Az Európai Bizottság (EB) független nemzetközi szakértői testülete idén februárban Debrecen, Győr és Veszprém pályázatait ajánlotta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF 2023) projekt döntőjébe. Az előzetes kiválasztáson túljutott 3 városnak november 9-ig kellett benyújtania kiegészített és átdolgozott pályázatát. A független szakértői testület öt tagja, amely három külföldi és két magyar delegáltból áll, december 9. és 12. között ellátogat a pályázó városokba. A végleges kiválasztási ülés december 13-án és 14-én lesz Budapesten, ahol meghallgatják mindhárom város képviselőit. A testület az ülés után, december 14-én jelenti be, hogy melyik várost ajánlják a cím viselésére. A tanácsadó testület jelentése alapján az emberi erőforrások minisztere fogja kijelölni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet viselő várost.


Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma