Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban a különböző országokat képviselő filmkritikusok szavazatai alapján állították össze a legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak, listájukon pedig olyan kiváló, máig óriási népszerűségnek örvendő alkotások szerepelnek, mint a Patyomkin páncélos, az Aranyláz, a Biciklitolvajok, a Jeanne d’Arc szenvedései, A nagy ábránd, a Gyilkos arany, a Türelmetlenség, az Anya, az Aranypolgár, A föld, Az utolsó ember, valamint a Dr. Caligari.


1453992928
Aranyláz
Fotó: theredlist.com

 

A Brüsszeli tizenkettő mintájára 1964-ben a mannheimi dokumentumfilm fesztiválon is szavazást kezdeményeztek, melynek elsődleges célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a dokumentumfilmek értékeire, a filmtörténetben iskolát teremtett dokumentumfilm-rendezőkre és alkotásaikra. A listán szereplő tizenkét film a következő: Nanuk, az eszkimó (Robert Flaherty), Éjjeli posta (Harry Watt és Basil Wright), Turkszib (Viktor Turin), Berlin – egy nagyváros szimfóniája (Walter Ruttmann), Ember a felvevőgéppel (Dziga Vertov), Lousianai történet (Robert Flaherty), Farrebique (Georges Rouquier), Régi és új (Szergej Eisenstein), Heringhalászok (John Grierson), Spanyol föld (Joris Ivens), Föld kenyér nélkül (Luis Buñuel).

 

Mindössze tíz évvel a Brüsszeli és négy évvel a Mannheimi tizenkettő után a magyarországi filmvilág is megválasztotta a „tizenkettőjét”, vagyis az 1948 és 1968 közötti évek 12 legjobbnak tartott magyar filmjét, a Budapesti tizenkettőt. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) ugyanis 1968-ban Budapesten tartotta éves konferenciáját, ez az év pedig a magyar filmgyártás második államosításának huszadik évfordulója volt. Az évforduló alkalmából a Magyar Filmművészek Szövetségének játékfilm- és filmkritikus-szakosztálya titkos szavazással kiválasztott 12 filmet, melyeket a pécsi IV. Magyar Játékfilmszemlén vetítettek le az elmúlt húsz év legjobbnak tartott filmjeként. Nézzük is, hogy fest a Budapesti tizenkettő! Szerepel rajta a Talpalatnyi föld (Bán Frigyes), a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Körhinta (Fábri Zoltán), a Hideg napok (Kovács András), a Budapesti tavasz (Máriássy Félix), a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán), a Bakaruhában (Fehér Imre), a Ház a sziklák alatt (Makk Károly), a Tízezer nap (Kósa Ferenc), a Sodrásban (Gaál István), A tizedes meg a többiek (Keleti Márton), valamint az Apa (Szabó István).


456588_0
Szegénylegények
Fotó: port.hu

 

Az ezredfordulón, 2000-ben aztán újabb lista született, az Új Budapesti Tizenkettő. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagjai A Magyar Televízió felkérésére szavaztak arról 2000-ben, hogy mely filmeket tartják a teljes magyar filmtörténet legjobb munkáinak. Így lett minden idők legjobb magyar filmje a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Szerelem (Makk Károly), a Szindbád (Huszárik Zoltán), az Emberek a havason (Szőts István), a Valahol Európában (Radványi Géza), a Megáll az idő (Gothár Péter), a Hyppolit, a lakáj (Székely István), a Körhinta (Fábri Zoltán), A kis Valentino (Jeles András), Az én XX. századom (Enyedi Ildikó), az Apa (Szabó István) és a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán).

 

Melyek a legjobb filmek? címre keresztelt cikksorozatunkban az 1958-ban, 1964-ben, 1968-ban és 2000-ben megválasztott, legjobbnak tartott filmművészeti alkotásokat ajánljuk olvasóink figyelmébe, és magyar filmes szakembereket szólaltatunk meg, hogy megtudjuk, szerintük melyek a legjobb filmek. A Brüsszeli tizenkettőről szóló ajánlónkat itt olvashatják, következő cikkünkben pedig a Mannheimi tizenkettő darabjait mutatjuk be önöknek. Addig azonban jöjjön – a Memo című filmet és számos forgatókönyvet jegyző – Tasnádi István, valamint – a Fagyott május című avantgárd horrorral külföldön is nagy sikert aratott rendező – Lichter Péter listája.


2001__a_space_odyssey
2001: Űrodüsszeia
Fotó: theredlist.com

 

Tasnádi István „tizenkettője” – avagy egy „nem végtelenül sznob” lista


Andalúziai kutya (Luis Buñuel)

Andrej Rubljov (Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij)

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Titkos és hazugságok (Mike Leigh)

Gyűlölet (Mathieu Kassovitz)

Korcs szerelmek (Alejandro González Iñárritu)

Minden reggel (Alain Conreau)

Szerelem (Makk Károly)

Az ötödik pecsét (Fábry Zoltán)

Megáll az idő (Gothár Péter)

Tanítványok (Bereményi Géza)

És hogy ne legyen végletesen sznob ez a lista, álljon néhány un. szórakoztató film a 12. helyen:

Az ötödik elem (Luc Besson)

MIB (Barry Sonnenfeld)

Holnap határa (Doug Liman)

 

Nyilván lehetetlen vállalkozás kiemelni tizenkét „legjobb” filmet, csak Tarkovszkijtól még legalább két művet fel kellett volna raknom a listára. De ez így talán kiad egy filmtörténeti ívet, stílusban, zsánerben, gondolkodásmódban, ami kedves nekem és elevenen hat rám. Bereményi Géza filmjét, a Tanítványokat azonban szeretném külön kiemelni. Számomra ebben van a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb, legexpresszívebb jelenete, mikor Balkay Géza (aki egy ideje a méltatlanul elfeledett zseniális színészek hosszú sorát gyarapítja), mint parasztpárti politikus, egy bálteremben kaszál gázmaszkkal a fején, míg fehérköpenyes tudósok a pulzusszámát mérik. Ha jól emlékszem, a kísérletben azt vizsgálják, mennyivel lehetne emelni egy kaszáló paraszt teljesítményét. Bereményinek ez az első és legkevésbé ismert filmje – pedig a legjobb.


mccabe
McCabe és Mrs. Miller
Fotó: imdb.com

 

Lichter Péter „tizenkettője” (haiku stílusban)


Leviathan (Lucien Castaing-Taylor és Véréna Paravel)

Impresszionisztikus és felkavaró dokumentumfilm egy amerikai halászhajó mindennapjairól.

Apokalipszis most (Francis Ford Coppola)

Szürreális filmklasszikus, amely tökéletesen megragadta a háborúk abszurditását.

Sivár vidék (Terrence Malick)

Bizarr és költői szerelmi történet egy menekülő párról és a mítosszá válás banalitásáról.

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Az egyetlen sci-fi a filmtörténetben, amely olyan hipnotikus, hogy elfelejtünk tőle pislogni.

Standard Gauge (Morgan Fisher)

Szubjektív merengés a filmről és a képarányokról.

McCabe és Mrs. Miller (Robert Altman)

A valaha készült legszebb western.

Dalok a második emeletről (Roy Andersson)

Máshoz alig hasonlíthatóan eredeti svéd szürrealizmus.

Outer Space (Peter Tscherkassky)

Csodálatos osztrák celluloidbomba.

Die Hard – Az élet mindig drága (John McTiernan)

A kedvenc akciófilmem.

Castro Street (Bruce Baillie)

A lírai film Szelíd motorosokja.

Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) Steven Spielberg

Gyerekkorom filmje.

Water and Power (Pat O’Neill)

Expressionisztikus stíluskavalkád Los Angeles vízproblémáiról.

 

A listákat szemlélve azonnal kitűnik, hogy bizony van egyezés: Tasnádi István és Lichter Péter számára egyaránt meghatározó jelentőségű mű a 2001: Űrodüsszeia, ugyanakkor nemcsak ez jelent izgalmas felfedezést, hanem az is, hogy megtudhatjuk, mit tartanak a legjobbnak azok, akik ezekben a percekben is épp formálják a filmművészetet. A filmtörténet ugyanis folyamatosan változik, jelenleg pedig olyan alkotók írják, mint a cikkünkben megszólaltatott filmesek. És hogy nekik mik kedvenceik? Ez olyan kérdés, melyet nemcsak megválaszolni, de megkérdezni is öröm. Épp ezért: mi továbbra így teszünk!

 

Készítette: Tóth Eszter

Roma_nok_kultura_banner_002

Harsanyi_Attila_es_Kiraly_Attila_

2019.06.25

A tizenegy éve elhunyt Kaszás Attiláról elnevezett kitüntetés a színházi szakma egyik legrangosabbjának számít. Három kiváló színészt, Harsányi Attilát, Orosz Ákost és Király Attilát jelölték idén a díjra. A három színművész közül a közönség választja ki azt, aki átveheti az elismerést augusztus 30-án a Pesti Magyar Színházban, az országos színházi évadnyitón.

Bori6

2019.06.25

A Péterfy Bori és a Love Band lemezei mindig olyanok, mint egy film, amelyen egy adott női karakter vonul végig: a Szédülés egy szerelmi dráma volt, az új lemez, a BoriX szereplője pedig őrülten bulizik egy Dark Discóban. Az énekesnő azt mondja, szereti ezt a fajta változatosságot, a zenekar művészi halálát jelentené, ha mindig ugyanazt kellene csinálniuk.

cegled_R

2019.06.25

„Igen szép és érdekes levelezőlapok készültek el és kaphatók Sebők Béka papírkereskedésében. A levelezőlapokon városunk legszebb pontjai közül az Árpád tér, takarékpénztár, református templom, római katolikus templom és a városháza vannak reprodukálva igen szép kivitelben. Úgy hisszük, hogy eme csinos levelezőlapok nagy kelendőségnek fognak örvendeni” – olvasható a Czegléd hetilap 1898. március 20-ai számában az első ceglédi képeslapról.

Bogdán Árpád filmje Ázsia egyik legnevesebb filmes rendezvényén a Belt and Road, azaz „egy övezet, egy út” válogatásában szerepelt, melynek mottója „a fény és az élet” volt. 24 alkotás közül választották ki a Genezist, a díjátadón a rendező mellett Dobos Tamás operatőr is részt vett. A film hamarosan Kínában is látható lesz.

A 83 évesen, hétfőn elhunyt zongoraművész Budapesten született 1936-ban. Ötéves korában kezdett zongorát tanulni, később a Zeneakadémián Kadosa Pál volt a mestere. Zeneszerzést is tanult, olyan tanároktól, mint Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Nagy Olivér és Szőnyi Erzsébet. 1956 után egy amerikai ösztöndíj segítségével a bécsi zeneakadémián tanult tovább, 1961-ben diplomázott zeneszerzés- és zongoraszakon. Volt korrepetitor a Bécsi Állami Operánál Herbert von Karajan ajánlásával, szólistaként pedig Karl Böhmmel és a bécsi filharmonikusokkal lépett föl. 1967-től a grazi zeneakadémia, 1989-től a bécsi Musikhochschule professzora volt. Erőd Ivánt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia zenei alkotóművészeti osztálya 2009-ben választotta meg rendes tagnak.

Az Új-mexikói Egyetem könyvtárának volt professzora, Russ Davidson ajándékozza George Orwell angol író, kritikus és újságíró (1903-1950) műveiből álló gyűjteményét. Az Állatfarm és az 1984 különböző nyelvekre fordított első kiadásait is tartalmazó kollekcióból kiállítást is rendeznek.

A július 5. és 7. zajló Bogart Fesztivál helyszíne a Festetics-Inkey kastélyt övező húsz hektáros terület lesz, ahol minden korosztály számára kínálnak szórakozást. Ehhez hasonló, hagyományőrző és -teremtő fesztivál még nem volt a somogyi községben. Fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája, a Balkán Fanatik, a Nox énekesnőjeként ismertté vált Péter Szabó Szilvia, az Anima Sound System, a Zagar DJ set, a Budapest Bár és a Gypo Circus is.

A Pink Floyd együttes frontemberének 126 hangszere 21,5 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény legdrágább darabja egy 1969-ben készült Black Fender Stratocaster lett, amelyet kilététét felfedni nem kívánó vásárlója négymillió dollárért szerzett meg. A Christie's adatai szerint ez a világ legdrágábban elárverezett gitárja. A 73 éves Gilmour a bevételt a klímaváltozás ellen harcoló ClientEarth környezetvédelmi csoportnak adja.

Weöres Sándor műveit állítja középpontba a Gyulai Várszínház szezonnyitó, június 26-án és 27-én zajló programsorozata.

az-ejszaka-csodai-1024x683

Június 28-án kezdődik a Szent László Napok programsorozat Győrben, ahol három napon át többek közt lovas bemutatókkal, játszóházzal és a király életét feldolgozó lovasszínházi zenés show-val várják az érdeklődőket.

Június utolsó hétvégéjén, június 29-30-én megnyílnak a Csepel Művek épületei, és felfedezhetjük a 240 hektárnyi, gazdag ipari örökség izgalmas jelenkora.

Június 28-án a Bujdosó Trió ad koncertet az óbudai Gázlámpa Kioszk teraszán. A Esernyős névre keresztelt helyszín célja, hogy a finom kávék mellett kultúrát is kínálhassanak a különleges hangulatú fő téren.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma