2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban a különböző országokat képviselő filmkritikusok szavazatai alapján állították össze a legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak, listájukon pedig olyan kiváló, máig óriási népszerűségnek örvendő alkotások szerepelnek, mint a Patyomkin páncélos, az Aranyláz, a Biciklitolvajok, a Jeanne d’Arc szenvedései, A nagy ábránd, a Gyilkos arany, a Türelmetlenség, az Anya, az Aranypolgár, A föld, Az utolsó ember, valamint a Dr. Caligari.


1453992928
Aranyláz
Fotó: theredlist.com

 

A Brüsszeli tizenkettő mintájára 1964-ben a mannheimi dokumentumfilm fesztiválon is szavazást kezdeményeztek, melynek elsődleges célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a dokumentumfilmek értékeire, a filmtörténetben iskolát teremtett dokumentumfilm-rendezőkre és alkotásaikra. A listán szereplő tizenkét film a következő: Nanuk, az eszkimó (Robert Flaherty), Éjjeli posta (Harry Watt és Basil Wright), Turkszib (Viktor Turin), Berlin – egy nagyváros szimfóniája (Walter Ruttmann), Ember a felvevőgéppel (Dziga Vertov), Lousianai történet (Robert Flaherty), Farrebique (Georges Rouquier), Régi és új (Szergej Eisenstein), Heringhalászok (John Grierson), Spanyol föld (Joris Ivens), Föld kenyér nélkül (Luis Buñuel).

 

Mindössze tíz évvel a Brüsszeli és négy évvel a Mannheimi tizenkettő után a magyarországi filmvilág is megválasztotta a „tizenkettőjét”, vagyis az 1948 és 1968 közötti évek 12 legjobbnak tartott magyar filmjét, a Budapesti tizenkettőt. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) ugyanis 1968-ban Budapesten tartotta éves konferenciáját, ez az év pedig a magyar filmgyártás második államosításának huszadik évfordulója volt. Az évforduló alkalmából a Magyar Filmművészek Szövetségének játékfilm- és filmkritikus-szakosztálya titkos szavazással kiválasztott 12 filmet, melyeket a pécsi IV. Magyar Játékfilmszemlén vetítettek le az elmúlt húsz év legjobbnak tartott filmjeként. Nézzük is, hogy fest a Budapesti tizenkettő! Szerepel rajta a Talpalatnyi föld (Bán Frigyes), a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Körhinta (Fábri Zoltán), a Hideg napok (Kovács András), a Budapesti tavasz (Máriássy Félix), a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán), a Bakaruhában (Fehér Imre), a Ház a sziklák alatt (Makk Károly), a Tízezer nap (Kósa Ferenc), a Sodrásban (Gaál István), A tizedes meg a többiek (Keleti Márton), valamint az Apa (Szabó István).


456588_0
Szegénylegények
Fotó: port.hu

 

Az ezredfordulón, 2000-ben aztán újabb lista született, az Új Budapesti Tizenkettő. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagjai A Magyar Televízió felkérésére szavaztak arról 2000-ben, hogy mely filmeket tartják a teljes magyar filmtörténet legjobb munkáinak. Így lett minden idők legjobb magyar filmje a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Szerelem (Makk Károly), a Szindbád (Huszárik Zoltán), az Emberek a havason (Szőts István), a Valahol Európában (Radványi Géza), a Megáll az idő (Gothár Péter), a Hyppolit, a lakáj (Székely István), a Körhinta (Fábri Zoltán), A kis Valentino (Jeles András), Az én XX. századom (Enyedi Ildikó), az Apa (Szabó István) és a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán).

 

Melyek a legjobb filmek? címre keresztelt cikksorozatunkban az 1958-ban, 1964-ben, 1968-ban és 2000-ben megválasztott, legjobbnak tartott filmművészeti alkotásokat ajánljuk olvasóink figyelmébe, és magyar filmes szakembereket szólaltatunk meg, hogy megtudjuk, szerintük melyek a legjobb filmek. A Brüsszeli tizenkettőről szóló ajánlónkat itt olvashatják, következő cikkünkben pedig a Mannheimi tizenkettő darabjait mutatjuk be önöknek. Addig azonban jöjjön – a Memo című filmet és számos forgatókönyvet jegyző – Tasnádi István, valamint – a Fagyott május című avantgárd horrorral külföldön is nagy sikert aratott rendező – Lichter Péter listája.


2001__a_space_odyssey
2001: Űrodüsszeia
Fotó: theredlist.com

 

Tasnádi István „tizenkettője” – avagy egy „nem végtelenül sznob” lista


Andalúziai kutya (Luis Buñuel)

Andrej Rubljov (Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij)

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Titkos és hazugságok (Mike Leigh)

Gyűlölet (Mathieu Kassovitz)

Korcs szerelmek (Alejandro González Iñárritu)

Minden reggel (Alain Conreau)

Szerelem (Makk Károly)

Az ötödik pecsét (Fábry Zoltán)

Megáll az idő (Gothár Péter)

Tanítványok (Bereményi Géza)

És hogy ne legyen végletesen sznob ez a lista, álljon néhány un. szórakoztató film a 12. helyen:

Az ötödik elem (Luc Besson)

MIB (Barry Sonnenfeld)

Holnap határa (Doug Liman)

 

Nyilván lehetetlen vállalkozás kiemelni tizenkét „legjobb” filmet, csak Tarkovszkijtól még legalább két művet fel kellett volna raknom a listára. De ez így talán kiad egy filmtörténeti ívet, stílusban, zsánerben, gondolkodásmódban, ami kedves nekem és elevenen hat rám. Bereményi Géza filmjét, a Tanítványokat azonban szeretném külön kiemelni. Számomra ebben van a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb, legexpresszívebb jelenete, mikor Balkay Géza (aki egy ideje a méltatlanul elfeledett zseniális színészek hosszú sorát gyarapítja), mint parasztpárti politikus, egy bálteremben kaszál gázmaszkkal a fején, míg fehérköpenyes tudósok a pulzusszámát mérik. Ha jól emlékszem, a kísérletben azt vizsgálják, mennyivel lehetne emelni egy kaszáló paraszt teljesítményét. Bereményinek ez az első és legkevésbé ismert filmje – pedig a legjobb.


mccabe
McCabe és Mrs. Miller
Fotó: imdb.com

 

Lichter Péter „tizenkettője” (haiku stílusban)


Leviathan (Lucien Castaing-Taylor és Véréna Paravel)

Impresszionisztikus és felkavaró dokumentumfilm egy amerikai halászhajó mindennapjairól.

Apokalipszis most (Francis Ford Coppola)

Szürreális filmklasszikus, amely tökéletesen megragadta a háborúk abszurditását.

Sivár vidék (Terrence Malick)

Bizarr és költői szerelmi történet egy menekülő párról és a mítosszá válás banalitásáról.

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Az egyetlen sci-fi a filmtörténetben, amely olyan hipnotikus, hogy elfelejtünk tőle pislogni.

Standard Gauge (Morgan Fisher)

Szubjektív merengés a filmről és a képarányokról.

McCabe és Mrs. Miller (Robert Altman)

A valaha készült legszebb western.

Dalok a második emeletről (Roy Andersson)

Máshoz alig hasonlíthatóan eredeti svéd szürrealizmus.

Outer Space (Peter Tscherkassky)

Csodálatos osztrák celluloidbomba.

Die Hard – Az élet mindig drága (John McTiernan)

A kedvenc akciófilmem.

Castro Street (Bruce Baillie)

A lírai film Szelíd motorosokja.

Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) Steven Spielberg

Gyerekkorom filmje.

Water and Power (Pat O’Neill)

Expressionisztikus stíluskavalkád Los Angeles vízproblémáiról.

 

A listákat szemlélve azonnal kitűnik, hogy bizony van egyezés: Tasnádi István és Lichter Péter számára egyaránt meghatározó jelentőségű mű a 2001: Űrodüsszeia, ugyanakkor nemcsak ez jelent izgalmas felfedezést, hanem az is, hogy megtudhatjuk, mit tartanak a legjobbnak azok, akik ezekben a percekben is épp formálják a filmművészetet. A filmtörténet ugyanis folyamatosan változik, jelenleg pedig olyan alkotók írják, mint a cikkünkben megszólaltatott filmesek. És hogy nekik mik kedvenceik? Ez olyan kérdés, melyet nemcsak megválaszolni, de megkérdezni is öröm. Épp ezért: mi továbbra így teszünk!

 

Készítette: Tóth Eszter

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma