2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban a különböző országokat képviselő filmkritikusok szavazatai alapján állították össze a legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak, listájukon pedig olyan kiváló, máig óriási népszerűségnek örvendő alkotások szerepelnek, mint a Patyomkin páncélos, az Aranyláz, a Biciklitolvajok, a Jeanne d’Arc szenvedései, A nagy ábránd, a Gyilkos arany, a Türelmetlenség, az Anya, az Aranypolgár, A föld, Az utolsó ember, valamint a Dr. Caligari.


1453992928
Aranyláz
Fotó: theredlist.com

 

A Brüsszeli tizenkettő mintájára 1964-ben a mannheimi dokumentumfilm fesztiválon is szavazást kezdeményeztek, melynek elsődleges célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a dokumentumfilmek értékeire, a filmtörténetben iskolát teremtett dokumentumfilm-rendezőkre és alkotásaikra. A listán szereplő tizenkét film a következő: Nanuk, az eszkimó (Robert Flaherty), Éjjeli posta (Harry Watt és Basil Wright), Turkszib (Viktor Turin), Berlin – egy nagyváros szimfóniája (Walter Ruttmann), Ember a felvevőgéppel (Dziga Vertov), Lousianai történet (Robert Flaherty), Farrebique (Georges Rouquier), Régi és új (Szergej Eisenstein), Heringhalászok (John Grierson), Spanyol föld (Joris Ivens), Föld kenyér nélkül (Luis Buñuel).

 

Mindössze tíz évvel a Brüsszeli és négy évvel a Mannheimi tizenkettő után a magyarországi filmvilág is megválasztotta a „tizenkettőjét”, vagyis az 1948 és 1968 közötti évek 12 legjobbnak tartott magyar filmjét, a Budapesti tizenkettőt. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) ugyanis 1968-ban Budapesten tartotta éves konferenciáját, ez az év pedig a magyar filmgyártás második államosításának huszadik évfordulója volt. Az évforduló alkalmából a Magyar Filmművészek Szövetségének játékfilm- és filmkritikus-szakosztálya titkos szavazással kiválasztott 12 filmet, melyeket a pécsi IV. Magyar Játékfilmszemlén vetítettek le az elmúlt húsz év legjobbnak tartott filmjeként. Nézzük is, hogy fest a Budapesti tizenkettő! Szerepel rajta a Talpalatnyi föld (Bán Frigyes), a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Körhinta (Fábri Zoltán), a Hideg napok (Kovács András), a Budapesti tavasz (Máriássy Félix), a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán), a Bakaruhában (Fehér Imre), a Ház a sziklák alatt (Makk Károly), a Tízezer nap (Kósa Ferenc), a Sodrásban (Gaál István), A tizedes meg a többiek (Keleti Márton), valamint az Apa (Szabó István).


456588_0
Szegénylegények
Fotó: port.hu

 

Az ezredfordulón, 2000-ben aztán újabb lista született, az Új Budapesti Tizenkettő. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagjai A Magyar Televízió felkérésére szavaztak arról 2000-ben, hogy mely filmeket tartják a teljes magyar filmtörténet legjobb munkáinak. Így lett minden idők legjobb magyar filmje a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Szerelem (Makk Károly), a Szindbád (Huszárik Zoltán), az Emberek a havason (Szőts István), a Valahol Európában (Radványi Géza), a Megáll az idő (Gothár Péter), a Hyppolit, a lakáj (Székely István), a Körhinta (Fábri Zoltán), A kis Valentino (Jeles András), Az én XX. századom (Enyedi Ildikó), az Apa (Szabó István) és a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán).

 

Melyek a legjobb filmek? címre keresztelt cikksorozatunkban az 1958-ban, 1964-ben, 1968-ban és 2000-ben megválasztott, legjobbnak tartott filmművészeti alkotásokat ajánljuk olvasóink figyelmébe, és magyar filmes szakembereket szólaltatunk meg, hogy megtudjuk, szerintük melyek a legjobb filmek. A Brüsszeli tizenkettőről szóló ajánlónkat itt olvashatják, következő cikkünkben pedig a Mannheimi tizenkettő darabjait mutatjuk be önöknek. Addig azonban jöjjön – a Memo című filmet és számos forgatókönyvet jegyző – Tasnádi István, valamint – a Fagyott május című avantgárd horrorral külföldön is nagy sikert aratott rendező – Lichter Péter listája.


2001__a_space_odyssey
2001: Űrodüsszeia
Fotó: theredlist.com

 

Tasnádi István „tizenkettője” – avagy egy „nem végtelenül sznob” lista


Andalúziai kutya (Luis Buñuel)

Andrej Rubljov (Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij)

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Titkos és hazugságok (Mike Leigh)

Gyűlölet (Mathieu Kassovitz)

Korcs szerelmek (Alejandro González Iñárritu)

Minden reggel (Alain Conreau)

Szerelem (Makk Károly)

Az ötödik pecsét (Fábry Zoltán)

Megáll az idő (Gothár Péter)

Tanítványok (Bereményi Géza)

És hogy ne legyen végletesen sznob ez a lista, álljon néhány un. szórakoztató film a 12. helyen:

Az ötödik elem (Luc Besson)

MIB (Barry Sonnenfeld)

Holnap határa (Doug Liman)

 

Nyilván lehetetlen vállalkozás kiemelni tizenkét „legjobb” filmet, csak Tarkovszkijtól még legalább két művet fel kellett volna raknom a listára. De ez így talán kiad egy filmtörténeti ívet, stílusban, zsánerben, gondolkodásmódban, ami kedves nekem és elevenen hat rám. Bereményi Géza filmjét, a Tanítványokat azonban szeretném külön kiemelni. Számomra ebben van a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb, legexpresszívebb jelenete, mikor Balkay Géza (aki egy ideje a méltatlanul elfeledett zseniális színészek hosszú sorát gyarapítja), mint parasztpárti politikus, egy bálteremben kaszál gázmaszkkal a fején, míg fehérköpenyes tudósok a pulzusszámát mérik. Ha jól emlékszem, a kísérletben azt vizsgálják, mennyivel lehetne emelni egy kaszáló paraszt teljesítményét. Bereményinek ez az első és legkevésbé ismert filmje – pedig a legjobb.


mccabe
McCabe és Mrs. Miller
Fotó: imdb.com

 

Lichter Péter „tizenkettője” (haiku stílusban)


Leviathan (Lucien Castaing-Taylor és Véréna Paravel)

Impresszionisztikus és felkavaró dokumentumfilm egy amerikai halászhajó mindennapjairól.

Apokalipszis most (Francis Ford Coppola)

Szürreális filmklasszikus, amely tökéletesen megragadta a háborúk abszurditását.

Sivár vidék (Terrence Malick)

Bizarr és költői szerelmi történet egy menekülő párról és a mítosszá válás banalitásáról.

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Az egyetlen sci-fi a filmtörténetben, amely olyan hipnotikus, hogy elfelejtünk tőle pislogni.

Standard Gauge (Morgan Fisher)

Szubjektív merengés a filmről és a képarányokról.

McCabe és Mrs. Miller (Robert Altman)

A valaha készült legszebb western.

Dalok a második emeletről (Roy Andersson)

Máshoz alig hasonlíthatóan eredeti svéd szürrealizmus.

Outer Space (Peter Tscherkassky)

Csodálatos osztrák celluloidbomba.

Die Hard – Az élet mindig drága (John McTiernan)

A kedvenc akciófilmem.

Castro Street (Bruce Baillie)

A lírai film Szelíd motorosokja.

Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) Steven Spielberg

Gyerekkorom filmje.

Water and Power (Pat O’Neill)

Expressionisztikus stíluskavalkád Los Angeles vízproblémáiról.

 

A listákat szemlélve azonnal kitűnik, hogy bizony van egyezés: Tasnádi István és Lichter Péter számára egyaránt meghatározó jelentőségű mű a 2001: Űrodüsszeia, ugyanakkor nemcsak ez jelent izgalmas felfedezést, hanem az is, hogy megtudhatjuk, mit tartanak a legjobbnak azok, akik ezekben a percekben is épp formálják a filmművészetet. A filmtörténet ugyanis folyamatosan változik, jelenleg pedig olyan alkotók írják, mint a cikkünkben megszólaltatott filmesek. És hogy nekik mik kedvenceik? Ez olyan kérdés, melyet nemcsak megválaszolni, de megkérdezni is öröm. Épp ezért: mi továbbra így teszünk!

 

Készítette: Tóth Eszter

headerkep
2018.11.22

Jövőre lesz ötven éve, hogy a valamikori Ádám sörözőben Mikó István és Gryllus Dániel megalapította a Kaláka együttest. Most – egy évvel az évforduló előtt – ünnepi évadba kezdtek, amelyben régi zenésztársakkal, határon túli turnékkal és új lemezzel emlékeznek meg erről. INTERJÚ

5._kp_-_Berta_Zsolt_-_Szalon

2018.11.22

Berta Zsolt Márai Sándor-díjas író, dalszerző volt a vendége a Cseh Tamás Archívum 7. Alkotóművészeti Szalonjának november 16-án. A zenészként is ismert íróval Mirtse Zsuzsa, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója beszélgetett.

szabodenes_1120

2018.11.21

Szabó Dénes és a Fotofilm válogatott képei az OSZK gyűjteményéből címmel nyílik kiállítás Marosvásárhelyen november 23-án a Kultúrpalotában. A főleg városképeket és tájképeket bemutató tárlat a két világháború közötti Erdélyt idézi meg, több olyan rögzített pillanattal, amely már csak emlék, a valóságban soha többé nem látható.

Keletről jön a legújabb rockszenzáció! a magyar könnyűzene külföldi jelenlétéről (1957–1989) címmel tartanak konferenciát 2018. november 28-án a Budapest Music Center könyvtárában. Az előadásokban hallhatunk a Kádár-kori magyar könnyűzene külföldi vonatkozásairól, de fény derül arra is, milyen mítoszok öveztek egyes zenekarokat. A konferencia záróeseményén Lévai Balázs Bokor Attilát (Color), Karácsony Jánost (Locomotiv GT) és Pásztor Lászlót (Neoton) kérdezi élményeikről és emlékeikről. A konferencián és beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni 2018. november 27-ig az rsvp@hangfoglalo.hu címen lehet.

Szent Gellért püspök egyedüli megmaradt művét mutatják be Temesváron fakszimile kiadásban, amelyet először jelentetnek meg ebben a formában. A Deliberatio Gerardi Moresauae ecclesiae episcopi supra hymnum trium puerorum (A marosi egyház püspökének, Gellértnek értekezése a három ifjú énekéről) című hittudományi kézirat a magyarországi latin nyelvű irodalom legrégibb maradványa Szent István király intelmei mellett. Az egykori püspök munkája befejezetlen, 1724-ben fedezték fel, majd először gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök adatta ki saját költségén, 1790-ben.

A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy az első vértanú püspök munkáját, személyiségét és korát közelebb hozzák a ma emberéhez. A kiadvány bemutatója november 27-én, a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban lesz.

Egy ősi indián civilizációhoz tartozó, több mint 500 éves sírokat tártak fel Bolíviában a régészek, akik szerint a felfedezés bepillantást enged a terjeszkedő Inka Birodalom és a különböző törzsek kapcsolatába. A szakemberek egy föld alatti sírkamrában találtak rá a sírokra egy La Paztól mintegy 30 kilométerre délnyugatra lévő kőfejtőnél. Úgy vélik, hogy a sírok a pacajes indián törzs több mint száz tagjának maradványait őrzik. A csontok mellett több mint 30 sértetlen állapotban lévő edényt is találtak, amelyeket az inkák használtak annak idején a halotti szertartásaiknál, emellett több mint 150 bronztárgyat, köztük nyakláncot, karkötőt, női hajdíszt.

A pacajes indián törzset is magába foglaló Ajmara Királyság a 15. század közepéig virágzott a Bolíviai-magasföldön, amikor is az inkák leigázták.

Csernus Tibor Saint-Tropez, Jan Van Der Heyden Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal, Giovanni Battista Pittoni Szent József halála, Rippl-Rónai József Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával és Willem Adriaensz Key Férfiképmás című festménye kerülhet hamarosan közgyűjteménybe a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja révén. A jegybankközgyű jteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.

A Metró Galéria legújabb kiállításán, az M2-es, M3-as és M4-es metróvonalakon közlekedő szerelvényekben november 20-tól egy hónapon keresztül a Zbigniew Herbert lengyel költő verseiből választott idézeteket olvashatjuk magyar költők, műfordítók tolmácsolásában. A kiállítást a Herbert-év keretében, a lengyel függetlenség és államiság visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából rendezik meg. A szerelvényeken olvasható idézeteket illusztráló plakátok Krzysztof Ducki Magyarországon élő lengyel származású grafikusművész alkotásai, a versidézeteket pedig Csordás Gábor, Körner Gábor és Nagy László fordította.

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma