GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.09.19

Filmkritikusok szavazatai alapján ’58-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg később a Mannheimi, valamint a Budapesti tizenkettő. Mi pedig ezeket alapul véve úgy döntöttünk: cikksorozatot indítunk, és megkérdezzük a magyar film jeles alkotóit, mi az ő „tizenkettőjük”. Tasnádi István és Lichter Péter listája következik!

A Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban a különböző országokat képviselő filmkritikusok szavazatai alapján állították össze a legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. A kritikusok a mozi születésének éve, 1895 és 1955 között elkészült filmekre szavazhattak, listájukon pedig olyan kiváló, máig óriási népszerűségnek örvendő alkotások szerepelnek, mint a Patyomkin páncélos, az Aranyláz, a Biciklitolvajok, a Jeanne d’Arc szenvedései, A nagy ábránd, a Gyilkos arany, a Türelmetlenség, az Anya, az Aranypolgár, A föld, Az utolsó ember, valamint a Dr. Caligari.


1453992928
Aranyláz
Fotó: theredlist.com

 

A Brüsszeli tizenkettő mintájára 1964-ben a mannheimi dokumentumfilm fesztiválon is szavazást kezdeményeztek, melynek elsődleges célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet a dokumentumfilmek értékeire, a filmtörténetben iskolát teremtett dokumentumfilm-rendezőkre és alkotásaikra. A listán szereplő tizenkét film a következő: Nanuk, az eszkimó (Robert Flaherty), Éjjeli posta (Harry Watt és Basil Wright), Turkszib (Viktor Turin), Berlin – egy nagyváros szimfóniája (Walter Ruttmann), Ember a felvevőgéppel (Dziga Vertov), Lousianai történet (Robert Flaherty), Farrebique (Georges Rouquier), Régi és új (Szergej Eisenstein), Heringhalászok (John Grierson), Spanyol föld (Joris Ivens), Föld kenyér nélkül (Luis Buñuel).

 

Mindössze tíz évvel a Brüsszeli és négy évvel a Mannheimi tizenkettő után a magyarországi filmvilág is megválasztotta a „tizenkettőjét”, vagyis az 1948 és 1968 közötti évek 12 legjobbnak tartott magyar filmjét, a Budapesti tizenkettőt. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) ugyanis 1968-ban Budapesten tartotta éves konferenciáját, ez az év pedig a magyar filmgyártás második államosításának huszadik évfordulója volt. Az évforduló alkalmából a Magyar Filmművészek Szövetségének játékfilm- és filmkritikus-szakosztálya titkos szavazással kiválasztott 12 filmet, melyeket a pécsi IV. Magyar Játékfilmszemlén vetítettek le az elmúlt húsz év legjobbnak tartott filmjeként. Nézzük is, hogy fest a Budapesti tizenkettő! Szerepel rajta a Talpalatnyi föld (Bán Frigyes), a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Körhinta (Fábri Zoltán), a Hideg napok (Kovács András), a Budapesti tavasz (Máriássy Félix), a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán), a Bakaruhában (Fehér Imre), a Ház a sziklák alatt (Makk Károly), a Tízezer nap (Kósa Ferenc), a Sodrásban (Gaál István), A tizedes meg a többiek (Keleti Márton), valamint az Apa (Szabó István).


456588_0
Szegénylegények
Fotó: port.hu

 

Az ezredfordulón, 2000-ben aztán újabb lista született, az Új Budapesti Tizenkettő. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Film- és Tévékritikusi Szakosztályának tagjai A Magyar Televízió felkérésére szavaztak arról 2000-ben, hogy mely filmeket tartják a teljes magyar filmtörténet legjobb munkáinak. Így lett minden idők legjobb magyar filmje a Szegénylegények (Jancsó Miklós), a Szerelem (Makk Károly), a Szindbád (Huszárik Zoltán), az Emberek a havason (Szőts István), a Valahol Európában (Radványi Géza), a Megáll az idő (Gothár Péter), a Hyppolit, a lakáj (Székely István), a Körhinta (Fábri Zoltán), A kis Valentino (Jeles András), Az én XX. századom (Enyedi Ildikó), az Apa (Szabó István) és a Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán).

 

Melyek a legjobb filmek? címre keresztelt cikksorozatunkban az 1958-ban, 1964-ben, 1968-ban és 2000-ben megválasztott, legjobbnak tartott filmművészeti alkotásokat ajánljuk olvasóink figyelmébe, és magyar filmes szakembereket szólaltatunk meg, hogy megtudjuk, szerintük melyek a legjobb filmek. A Brüsszeli tizenkettőről szóló ajánlónkat itt olvashatják, következő cikkünkben pedig a Mannheimi tizenkettő darabjait mutatjuk be önöknek. Addig azonban jöjjön – a Memo című filmet és számos forgatókönyvet jegyző – Tasnádi István, valamint – a Fagyott május című avantgárd horrorral külföldön is nagy sikert aratott rendező – Lichter Péter listája.


2001__a_space_odyssey
2001: Űrodüsszeia
Fotó: theredlist.com

 

Tasnádi István „tizenkettője” – avagy egy „nem végtelenül sznob” lista


Andalúziai kutya (Luis Buñuel)

Andrej Rubljov (Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij)

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Titkos és hazugságok (Mike Leigh)

Gyűlölet (Mathieu Kassovitz)

Korcs szerelmek (Alejandro González Iñárritu)

Minden reggel (Alain Conreau)

Szerelem (Makk Károly)

Az ötödik pecsét (Fábry Zoltán)

Megáll az idő (Gothár Péter)

Tanítványok (Bereményi Géza)

És hogy ne legyen végletesen sznob ez a lista, álljon néhány un. szórakoztató film a 12. helyen:

Az ötödik elem (Luc Besson)

MIB (Barry Sonnenfeld)

Holnap határa (Doug Liman)

 

Nyilván lehetetlen vállalkozás kiemelni tizenkét „legjobb” filmet, csak Tarkovszkijtól még legalább két művet fel kellett volna raknom a listára. De ez így talán kiad egy filmtörténeti ívet, stílusban, zsánerben, gondolkodásmódban, ami kedves nekem és elevenen hat rám. Bereményi Géza filmjét, a Tanítványokat azonban szeretném külön kiemelni. Számomra ebben van a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb, legexpresszívebb jelenete, mikor Balkay Géza (aki egy ideje a méltatlanul elfeledett zseniális színészek hosszú sorát gyarapítja), mint parasztpárti politikus, egy bálteremben kaszál gázmaszkkal a fején, míg fehérköpenyes tudósok a pulzusszámát mérik. Ha jól emlékszem, a kísérletben azt vizsgálják, mennyivel lehetne emelni egy kaszáló paraszt teljesítményét. Bereményinek ez az első és legkevésbé ismert filmje – pedig a legjobb.


mccabe
McCabe és Mrs. Miller
Fotó: imdb.com

 

Lichter Péter „tizenkettője” (haiku stílusban)


Leviathan (Lucien Castaing-Taylor és Véréna Paravel)

Impresszionisztikus és felkavaró dokumentumfilm egy amerikai halászhajó mindennapjairól.

Apokalipszis most (Francis Ford Coppola)

Szürreális filmklasszikus, amely tökéletesen megragadta a háborúk abszurditását.

Sivár vidék (Terrence Malick)

Bizarr és költői szerelmi történet egy menekülő párról és a mítosszá válás banalitásáról.

2001: Űrodüsszeia (Stanley Kubrick)

Az egyetlen sci-fi a filmtörténetben, amely olyan hipnotikus, hogy elfelejtünk tőle pislogni.

Standard Gauge (Morgan Fisher)

Szubjektív merengés a filmről és a képarányokról.

McCabe és Mrs. Miller (Robert Altman)

A valaha készült legszebb western.

Dalok a második emeletről (Roy Andersson)

Máshoz alig hasonlíthatóan eredeti svéd szürrealizmus.

Outer Space (Peter Tscherkassky)

Csodálatos osztrák celluloidbomba.

Die Hard – Az élet mindig drága (John McTiernan)

A kedvenc akciófilmem.

Castro Street (Bruce Baillie)

A lírai film Szelíd motorosokja.

Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) Steven Spielberg

Gyerekkorom filmje.

Water and Power (Pat O’Neill)

Expressionisztikus stíluskavalkád Los Angeles vízproblémáiról.

 

A listákat szemlélve azonnal kitűnik, hogy bizony van egyezés: Tasnádi István és Lichter Péter számára egyaránt meghatározó jelentőségű mű a 2001: Űrodüsszeia, ugyanakkor nemcsak ez jelent izgalmas felfedezést, hanem az is, hogy megtudhatjuk, mit tartanak a legjobbnak azok, akik ezekben a percekben is épp formálják a filmművészetet. A filmtörténet ugyanis folyamatosan változik, jelenleg pedig olyan alkotók írják, mint a cikkünkben megszólaltatott filmesek. És hogy nekik mik kedvenceik? Ez olyan kérdés, melyet nemcsak megválaszolni, de megkérdezni is öröm. Épp ezért: mi továbbra így teszünk!

 

Készítette: Tóth Eszter

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma