2018.01.04

A hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet január elejétől egy éven keresztül – közölte az Európai Bizottság január 3-án. Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat.

Mint Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta: az európai kulturális fővárosok a kultúrán keresztül segítik egybekovácsolni a közösségeket az adott városoknak, állampolgáraiknak és gazdaságaiknak járó hosszú távú előnyök érdekében. Kiemelte: az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiemeljék a kultúra szerepét az európai identitás megteremtésében – tette hozzá az uniós biztos.


Valletta_city
Valletta
Fotó: telegraph.co.uk

 

A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét. A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. Mint kiemelték: a kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a pályázat előremutató európai dimenzióinak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának.

 

Az Európa Kulturális Fővárosa címek adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez. A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára.


Waag_Leeuwarden_1620
Leeuwarden
Fotó: en.wikipedia.org

 

Európa Kulturális Fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. Majd 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa Kulturális Fővárosát.



Forrás: MTI

_D0A1752_Copy

2018.09.26

Lesz néhány változás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Hangfoglaló Programjának pályázataiban, de a támogatási rendszer jól működik, az idei, ötödik évadra 738 millió forint állt rendelkezésre. Erről Bajnai Zsolt, a program kollégiumának vezetője beszélt szeptember 26-án Budapesten, a Backstage fórum rendezvényen.

article_X

2018.09.26
Két magyar rövidfilm, a Párnaarc című élőszereplős film és a Helix című animáció is versenyez október 12. és 21. között a Varsó Nemzetközi Filmfesztiválon. A rendezvényen Ujj Mészáros Károly legújabb alkotása, az X – A rendszerből törölve című thriller is bemutatkozik. A Liza, a rókatündér rendezőjének új filmje november 1-jétől látható a magyar mozikban.

Avihar1

2018.09.26

„A jogosnak tűnő igazságtétel legtöbbször zsarnoksággal jár” – mondta az MTI-nek Fodor Tamás, aki Shakespeare A vihar című drámájának főszerepét játssza a Budapest Bábszínház szeptember 26-ai bemutatójában. A vihar Shakespeare kései mesterműve a megbocsátásról, a nagylelkűségről és a megvilágosodásról.

Ismét villamoson elhangzó koncert vezeti fel a Budapest Ritmót. A harmadik világzenei fesztivál felvezetőjeként szeptember 26-án, szerdán este a 47-49-es villamoson ad műsort az utazóközönségnek a Dalinda. A női lét szakaszait elmesélő Dalinda a cappella együttes három fiatal énekese indaszerű játékossággal fogalmazza meg a magyar népi dallamokat. Az idei Budapest Ritmo október 5-től 7-ig tart az Akvárium Klubban. A szervező CAFe Budapest és a Hangvető újra teret ad a feltörekvő tehetségeknek is, október 4-én külön showcase napot tartanak a Szimplában. A showcase koncerten a Dalinda is fellép. A vasárnapi zárónapon Roma Ritmo címmel rendeznek estet az elmúlt három évtized hazai vokális cigányzenei előadóinak közreműködésével.

Folytatódik a magyar- és a világtörténelem rejtélyeiről szóló Rejtélyes történelem című művelődéstörténeti előadássorozat a Várkert Bazárban, ahol január végéig minden hónap utolsó csütörtökén Csorba László történész beszélget meghívott vendégeivel. Az előadássorozat következő állomásán, szeptember 27-én Kémek, titkok, csempészett fegyverek, eltűnt ékszerek 1848/1849-ben című előadáson Csorba László Hermann Róbert történésszel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével beszélget. A sorozat következő előadását október 25-én tartják Teleki Pál gróf, miniszterelnök halálának vélt és valódi titkairól, november 29-én az Árpád-ház kihalásáról lesz szó. December 20-án a honfoglalás rejtelmeiről tartanak beszélgetést, január 31-én Szendrey Júlia és Petőfi Sándor életéről és haláláról lesz beszélgetés.

Idén is 18 ezer négyzetméteres területen, több tízezer hangszerrel, koncertekkel, előadásokkal, bemutatókkal várja az érdeklődőket a Budapest Music Expo október 5-től 7-ig a Hungexpo területén. Az ingyenesen látogatható kiállítás az F és a G csarnokban kap helyet, a szakmai és oktatási program egy önálló helyszínnel erősödik. A látogatók a hangszerek kipróbálása mellett azt is megtapasztalhatják, hol tart a hang- és látványtechnika.

Johann Sebastian Bach műveit adja elő az Anima Musicae Kamarazenekar a Bach 333 című őszi koncertsorozaton, amely első alkalommal szeptember 28-án várja a közönséget a Régi Zeneakadémián Budapesten. A hangversenyen az 1. (F-dúr) brandenburgi verseny, az f-moll zongoraverseny és az 1. (C-dúr) zenekari szvit hangzik el Kiss Péter zongoraművész és Dinyés Soma csembalóművész közreműködésével.

Kamaratárlattal emlékezik a hatvan éve született Bubik Istvánra a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol a kiállításhoz kapcsolódóan szeptember 27-én beszélgetésen is felidézik a tragikusan korán elhunyt színművész alakját. A Bajor Gizi Színészmúzeumban Béres Ilona, Borbély Sándor, Kubik Anna, Novák Ferenc, Téri Sándor, Újvári Zoltán és Szinetár Miklós részvételével Bubik István főiskolás éveit és a Nemzeti Színházban töltött időszakát elevenítik fel.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma