IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.05.15
Kolonics Réka

Az Óbudai Társaskör május 14-én különleges produkciót hívott falai közé: Grecsó Krisztián és Grecsó Zoltán összművészeti estje, a Mellettünk az évad egyetlen fővárosi előadásaként „Krúdy kerületében” kapott teret, hogy a nézőközönségnek szerelemről, elválásról, életről meséljen. Szép szóval, tánccal, meg ahogy lehet.

Az Árpád híd tövében él még az a bizonyos régi óbudai hangulat: a Korona tér, a Kiskorona utca, és a Mókus utca által határolt tömbben büszkén áll az Óbudai Társaskör épülete, melynek múltja, mint Óbudáé, a római korig nyúlik vissza. Miféle csodákat tartogat a városrész? Az ember nem is hinné. Házainak falairól vissza-visszaköszön a Krúdy-féle romantika. Az író Óbudához való kötődését idézte fel a Melletünk címet kapott est legelején Grecsó Krisztián is. „Sokat halljuk mostanában, hogy amit nem írtak meg, az nem is létezik. Óbuda esetében ez épp fordítva van: a régi Óbuda csak az író emlékezetében létezik, onnan ismerhetjük meg azt” – mondta. Bizonyos tekintetben ezt teszi Grecsó Krisztián is: regényeiben sokszor a Viharsarok helyszínei elevenednek meg úgy, ahogy ő azt fiatalkorában megélte. A falu zárt világa meghatározó élmény mindkét Grecsónak: erről is beszéltek ők ketten ezen a közös esten, tánccal, zenével, irodalommal.


grecsok3


Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regénye a nyolcadik kiadásnál tart, a belőle készült színdarabot a bécsi Theater Brett mutatta be 2014 tavaszán. A könyvből kiindulva Grecsó Zoltán koreográfiát is készített: a táncművész és koreográfus 10 év szakmai múltja alatt közel 60 különböző produkcióban vett részt, 2011 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2009-ben pedig létrehozta saját improvizációs stúdióját, a Willany Leó improvizációs Táncszínházat is. A Mellettünk előadásaira épp New Yorkból érkezett haza. „Öcsém Grecsó Zoltán táncművész, édes-bolond zseni, amikor kerekezik haza, és a csomagtartóban ott ül Zokni, a kutyája, megáll a Ráday utcában az élet” – írta róla Grecsó Krisztián. Azt pedig, ők együtt miféle világot raknak művészetükkel össze, igazán érdekes nézni.


grecsok4


Ezen az óbudai esten az író Grecsó Megyek utánad című, tavaly megjelent kötetéből, valamint novelláiból olvasott fel egy válogatásnyit: megtudhattunk, milyen is az az Orosz nyár, az Anyám első süteménye és az Össze kéne szedni pedig a családi történetekből és legendákból merített egy-egy kanállal. A táncművész Grecsó, Döbrösi Laura éneklő dúdolására és Kertész Endre csellójátékára szintén az elhangzottakról mesélt, csupán egy másik nyelven. „A tánc nem magyarázza a szöveget, nem pantomim” – írták már a programajánlóban is. A témák az élet stációit követték: kezdődött fiatalsággal, felelőtlenséggel, folytatódott szívszakadással, elválással. Az idő volt itt a főszereplő, megmutatta, hogyan vesznek el évek, világok. Pedig a produkció alig volt több mint másfél óra: sokkal többnek tűnt. Talán azért, mert volt benne tartalom, és ez a mai, műanyag világban különös.


lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma