IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.07.12
Végh Nóra

Megújult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) központi adatbázisa. A fejlesztés fő célkitűzése a digitalizált kulturális értékek korszerű megőrzése és közkinccsé tétele, illetve a mai felhasználói igények korszerű kiszolgálása – jelentették be július 12-én az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságán.

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: július 11-én Ózdon jártak, ahol az elmúlt években történt hatalmas fejlesztés végeredményeként a tervrajzok életre keltek, és átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Amellett, hogy jelentős oktatási, kulturális és turisztikai fejlesztésről van szó, a beruházásnak köszönhetően új munkahelyek is teremtődnek – hívta fel rá a figyelmet. Az államtitkár a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) adatbázisának célját a digitalizált értékek gyűjtésében, rendszerezésében és a nyilvánosság számára közkinccsé tételében határozta meg. „A digitális technikai forradalmat követően korunk fontos igénye, hogy a rendelkezésre álló értékeket átköltöztessük a fizikai térből a digitálisba” – fejtette ki.


Hoppal_Peter1


Az adatbázis lehetővé teszi a digitalizált magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség kereshetőségét, rendszerezését egy nyilvános online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Az adatbázis betekintést nyújt intézményi partnerei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne beazonosítható.


Az államtitkár arról is beszélt, hogy 500 fő kulturális közfoglalkoztatott dolgozik a digitális tér építésén, amely több mint 350 ezer dokumentumot és több millió oldalt foglal magában, és most már csupán néhány kattintással elérhetők lesznek a jogtiszta tartalmak. Dr. Hoppál Péter az elmúlt tíz esztendőben végbemenő technikai változásokról szólva kiemelte: termékként kell tekinteni a kulturális tartalmakra, az adatbázis a lexikonunkká válhat.


A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázisának tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik – így egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, és így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.


Emmi


Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója az enciklopédiaépítést az ökológiai lábnyom után „kulturális lábnyomnak” nevezte. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. Az adatbázis folyamatosan gyarapszik, naponta akár 700–800 új digitalizált dokumentum kerül bele.


„A használat során felmerült igényeket vettük figyelembe az új rendszer kialakításánál. Ilyenek például, hogy míg korábban csak a cím és a leírás mezőkben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt lehetőség van már leltári/regisztrációs számra való keresésre is. Továbbá újdonság, hogy most már a rekordok is megjeleníthetők intézményi bontásban. Elkészült a site akadálymentesített változata is, és a kor tendenciáinak megfelelően reszponzív designt kapott a weboldal” – ismertette Lovas Lajos.



Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma