2016.07.12
Végh Nóra

Megújult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) központi adatbázisa. A fejlesztés fő célkitűzése a digitalizált kulturális értékek korszerű megőrzése és közkinccsé tétele, illetve a mai felhasználói igények korszerű kiszolgálása – jelentették be július 12-én az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságán.

Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár felidézte: július 11-én Ózdon jártak, ahol az elmúlt években történt hatalmas fejlesztés végeredményeként a tervrajzok életre keltek, és átadták a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Amellett, hogy jelentős oktatási, kulturális és turisztikai fejlesztésről van szó, a beruházásnak köszönhetően új munkahelyek is teremtődnek – hívta fel rá a figyelmet. Az államtitkár a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) adatbázisának célját a digitalizált értékek gyűjtésében, rendszerezésében és a nyilvánosság számára közkinccsé tételében határozta meg. „A digitális technikai forradalmat követően korunk fontos igénye, hogy a rendelkezésre álló értékeket átköltöztessük a fizikai térből a digitálisba” – fejtette ki.


Hoppal_Peter1


Az adatbázis lehetővé teszi a digitalizált magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség kereshetőségét, rendszerezését egy nyilvános online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Az adatbázis betekintést nyújt intézményi partnerei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne beazonosítható.


Az államtitkár arról is beszélt, hogy 500 fő kulturális közfoglalkoztatott dolgozik a digitális tér építésén, amely több mint 350 ezer dokumentumot és több millió oldalt foglal magában, és most már csupán néhány kattintással elérhetők lesznek a jogtiszta tartalmak. Dr. Hoppál Péter az elmúlt tíz esztendőben végbemenő technikai változásokról szólva kiemelte: termékként kell tekinteni a kulturális tartalmakra, az adatbázis a lexikonunkká válhat.


A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázisának tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik – így egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, és így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.


Emmi


Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója az enciklopédiaépítést az ökológiai lábnyom után „kulturális lábnyomnak” nevezte. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. Az adatbázis folyamatosan gyarapszik, naponta akár 700–800 új digitalizált dokumentum kerül bele.


„A használat során felmerült igényeket vettük figyelembe az új rendszer kialakításánál. Ilyenek például, hogy míg korábban csak a cím és a leírás mezőkben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt lehetőség van már leltári/regisztrációs számra való keresésre is. Továbbá újdonság, hogy most már a rekordok is megjeleníthetők intézményi bontásban. Elkészült a site akadálymentesített változata is, és a kor tendenciáinak megfelelően reszponzív designt kapott a weboldal” – ismertette Lovas Lajos.



Végh Nóra

Fotó: Csákvári Zsigmond

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma