IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.09.16
Tóth Eszter

Az idén 132 éves Operaházat több mint három évtizede renoválták, kiszolgáló épülete, a Hajós utcai üzemház ugyanakkor épült, korszerűsítésük tehát elengedhetetlen. „Szükség van a rekonstrukcióra, hogy a belső tartalomhoz, a művészi produktumokhoz méltó tér” lehessen az Operaház – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szeptember 16-án a sajtóbejárással egybekötött társulati ülésen.

Az 1555/2015. számú kormányhatározat értelmében a Magyar Állami Operaház 2016-ban megkezdte az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű beruházását: a MÁV hajdani Északi járműjavítójának épületeiben létrehozza új logisztikai központját, az Eiffel Műhelyházat. A Kőbányai úton, csaknem harmincezer négyzetméteren megépülő komplex központba költözhet az Opera kilenc gyártóműhelye, helyet kap benne egy méretazonos próbaszínpad, a majdani Bánffy Kisszínház, valamint a nyolc, jelenleg távoli külső raktár összes díszletének és kellékének, valamint a mintegy 400 ezer jelmeznek értékőrző tárolására szolgáló raktár. A projekt további fontos hozadéka, hogy lehetővé teszi az Operaház korszerűsítésének megkezdését is, amelyről egy újabb, 2016. augusztus 22-én napvilágot látott kormányhatározat és kiemelt rendelet döntött. Az Operaház a magyar nemzet egyik legfontosabb kulturális intézménye – mondta Balog Zoltán, kinek ötlete nyomán a sajtó képviselői részt vehettek egy különleges túrán, melynek során bejárták az Operaház felújítás előtt álló tereit.


DSC_3773_Copy

 

A sajtóbejárás közben, illetve az azt követő társulati ülésen Ókovács Szilveszter főigazgató elmondta: az Operaház korszerűsítésének programjában az alsó és a felső színpadgépezet rekonstrukciója mellett számos megvalósítandó feladat szerepel. Ezek közül a legfontosabb a nézőtéri akusztika javítása és a nézőtéri padozat mozgatása, a zenekari árok bővítése, az épületvillamosság, az épületgépészeti rendszerek, a fűtési-hűtési rendszerek korszerűsítése, cseréje, a homlokzat tisztítása, díszkivilágítás kiépítése, a szoborpark cseréje, egyes helyiségek funkcióváltása, nyílászárók felújítása, restaurálás, liftépítés és akadálymentesítés. A nézőtér és a színpadi tér akusztikai szempontból „elnyelő” textiljei, felületei ugyancsak megújulnak, az énekhang visszaverődését segítő színpadnyílást pedig megnövelik – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter.


DSC_3833_Copy

 

A magyar színházak közül az Opera teljesít legkiemelkedőbben – jegyezte meg Balog Zoltán a társulati ülésen, utalva arra, hogy a rendkívül magas nézőszám és bevétel, valamint a nívós repertoár egyaránt indokolja a fejlesztést. „Az Opera közönségét újra és újra meg kell teremteni”, ehhez áll majd rendelkezésre egy új, transzparensebb épület, ahol az ifjúság azt is láthatja, hogyan készül az opera. A korszerűsítés első ütemében az Eiffel Műhelyház létrehozását valósítják meg, mely lehetőséget ad arra, hogy maga az Operaház is megújuljon – tette hozzá Balog Zoltán, majd bejelentette: kulturális ágazatot érintő, 15 százalékos béremelés várható 2017. január 1-jétől a közalkalmazotti szférában. Ókovács Szilveszter főigazgató kiemelte: májusban és júniusban már az Eiffel Műhelyházban játszik a társulat, így elkezdődhet az Opera épületének felújítása, mely a tervek szerint 2018 őszére az alkalmazottak és a vendégek számára is 21. századi minőséget, komfortot biztosítva erősíti a művészi színvonalat és a háttérfolyamatok hatékonyságát.


DSC_3991_Copy

 

„Magyar évadot hirdettünk” – mondta Ókovács Szilveszter az Opera 2016/2017-es évadáról, melyben a magyar operairodalom klasszikusai mellett megtalálhatóak lesznek egyéb nagy sikerű darabok is. Az évad első nagybemutatóját szeptember 23-án tartják az Erkel Színházban, 24-én pedig az Operaházba látogathat a közönség a Traviata kőszínházi premierjére. Anger Ferenc Verdi-rendezésében a főszerepet Miklósa Erika és az évad kamaraénekese, Pasztircsák Polina énekli. A nyolc előadásból álló sorozatban Alfred Germont szerepében Fekete Attila és Balczó Péter, öreg Germontként Alexandru Agache és Kelemen Zoltán lép színpadra. A szériát három dirigens vezényli: Halász Péter és Madaras Gergely bemutatkozása előtt Pinchas Steinberg áll dobogóra. A produkció különleges látványát Zöldy Z Gergely tervezte.

 

A Traviata bemutatóját az Erkel Színház új évadának első modern balettpremierje előzi meg a Magyar Nemzeti Balett művészeinek előadásában. A dinamikusan fejlődő, sokoldalú társulat a Kyling It című esttel jelentkezik, amelyben két fantasztikus koreográfus, Jiří Kylián és Johan Inger két-két remekművét mutatják be. A repertoáron szereplő Walking Mad, Falling Angels és Sarabande mellett egy új mű, a Johan Inger’s Rain Dogs magyarországi bemutatója is része lesz a programnak. A főigazgató elmondta: mostanáig az opera műfaja nem tudott kimozdulni az Operaház falai közül, a hamarosan induló M5 csatornának köszönhetően viszont mindenkihez eljut, hiszen az operaelőadások mellett operamagazin és kvízműsor is segíti majd a műfaj megismerését és népszerűsítését.


DSC_4042_Copy

 

Ókovács Szilveszter a társulat tagjaihoz fordulva kijelentette: „megszolgáltuk a bizalmat és egy 21. századi intézmény jövőjét alapoztuk meg”, a korszerűsítés azonban nemcsak a nézőket érinti, hanem az Operaház összes munkatársát, hiszen „ti együtt éltek az Operával, akárcsak én”.



Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma