15_eves

2017.03.30

Kiemelt feladatnak tekintettük, hogy a magyar népművészet legmagasabb rendű épületét, a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadót is felújítsuk – mondta el Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a március 30-án megtartott épületbejáráson. Az eseményen már látható volt: pompázatos hely készül.

_D0A5156_Copy


„A kulturális kormányzat számára kiemelkedő partner a Hagyományok Háza” – jegyezte meg a Budai Vigadó átépítés alatt álló épületében rendezett sajtótájékoztatón Dr. Hoppál Péter, majd hozzátette: „az elmúlt nagyjából másfél évtized időszakában a Hagyományok Háza bizonyította, hogy Európában is egyedülálló értékek képviseletére szegődött”. A kulturális infrastruktúrafejlesztés a kormányzat kiemelt célja, mely már 2010 óta zajlik. Ezt a folyamatot a Hagyományok Háza székházával folytatjuk. „A 2010. és 2014. közötti időszakban a Pesti Vigadót már teljeskörűen felújítottuk, ugyanúgy, mint a Várkert Bazár vagy a Zeneakadémia épületét, illetve az Erkel Színházat. A 2014 óta eltelt években – nagy részben már kormánydöntésekkel rendelkező beruházásokról van szó – 422 milliárd forint értékben, nemzeti forrás igénybevételével újítunk fel és építünk új kulturális intézményeket” – hangsúlyozta Dr. Hoppál Péter, majd elmondta: 2015-ben 5,5 milliárd forint értékű támogatásról döntött a kormány, melyet az előre nem látott költségek miatt megnöveltek 1,5 milliárd forinttal, így a Budai Vigadó épülete mintegy 7,1 milliárdból újulhat meg 2018 áprilisára. A kivitelezés tavaly novemberben kezdődött, a felújítást pedig ütemterv szerint halad.


_D0A5282_Copy

 

Ugyanakkor nemcsak az épület újul meg, hanem a tartalom is – tette hozzá. A Hagyományok Háza, mint kiemelt intézmény 2017-ben új megbízatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától: közművelődési feladatot lát el a néphagyomány különböző területein az egész Kárpát-medencében. Az intézmény komoly szakmai programot tett le a kormány elé: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot, a határon túli magyar közösségek számára pedig hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, valamint Erdélyben és Kárpátalján. E többletfeladatok többletfinanszírozást igényelnek, ezért a tavalyi mintegy 850 millió forint értékű állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül az intézmény. Bízunk abban, hogy 2018 áprilisa után, mikor már a magyarországi és a határon túli hálózat is rendelkezésre áll, egy újabb lendületet kap népművészeti kincsünk legnagyobb rendű szakmai intézménye – jegyezte meg Dr. Hoppál Péter.


_D0A5256_Copy

 

Az eseményen Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: megkezdték a magyarországi és a kárpát-medencei hálózatok kialakítását, mostanra pedig már hat megyében zajlik is a munka. E program keretében Kárpát-medence-szerte indul el a szakmai munka, a tervek szerint nagy múltú rendezvények kaphatnak új lendületet, szerveződhetnek újak és sok, a magyar közösség igényeit kiszolgáló kisebb esemény jöhet létre a táncházaktól a kézműves szakkörökön át a népzenei mesterkurzusokig – tette hozzá, majd arról is beszámolt: felkutatják a néprajzilag még felderítetlen területeket, gyűjtéseket szerveznek, a meglévő helyi gyűjtéseket pedig digitalizálják, hogy a következő generációknak is megmaradhassanak. Emellett az oktatásban résztvevő pedagógusok és helyi közművelődési szakemberek számára képzéseket indítanak majd el. Kiváló helyi szakemberek kezdték már el a munkát Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban, hat magyarországi megyében pedig nyolc civil szervezettel vették fel a kapcsolatot, hogy feltérképezzék a legsürgetőbb tennivalókat. Kelemen László azt is kiemelte, a hálózatok a szervezett hagyományőrzésben, a kisebbségi magyarság identitásának megerősítésében, valamint a nemzeti kultúra lelki és kulturális egységének megélésében is segítenek.


_D0A5307_Copy

 

A sajtótájékoztatón Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője elárulta: Kárpátalján a magyar néptáncra és népzenére összpontosító mesterképzést tartanak pedagógusoknak, emellett pedig táncházakat rendeznek, de egyre nagyobb az érdeklődés a néptánctáborok iránt is. Pál István Szalonna elmondta, már körülbelül hatvan éve várnak erre a most megvalósult nagy munkára, majd a következő szavakkal zárta beszédét: „azt kérem önöktől, vigyék hírét, milyen fantasztikus dolog történik jelenleg a Hagyományok Házával. Mert erre minden egyes ember büszke lehet.”.

 

Készítette: Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma