IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.03.30

Kiemelt feladatnak tekintettük, hogy a magyar népművészet legmagasabb rendű épületét, a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadót is felújítsuk – mondta el Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a március 30-án megtartott épületbejáráson. Az eseményen már látható volt: pompázatos hely készül.

_D0A5156_Copy


„A kulturális kormányzat számára kiemelkedő partner a Hagyományok Háza” – jegyezte meg a Budai Vigadó átépítés alatt álló épületében rendezett sajtótájékoztatón Dr. Hoppál Péter, majd hozzátette: „az elmúlt nagyjából másfél évtized időszakában a Hagyományok Háza bizonyította, hogy Európában is egyedülálló értékek képviseletére szegődött”. A kulturális infrastruktúrafejlesztés a kormányzat kiemelt célja, mely már 2010 óta zajlik. Ezt a folyamatot a Hagyományok Háza székházával folytatjuk. „A 2010. és 2014. közötti időszakban a Pesti Vigadót már teljeskörűen felújítottuk, ugyanúgy, mint a Várkert Bazár vagy a Zeneakadémia épületét, illetve az Erkel Színházat. A 2014 óta eltelt években – nagy részben már kormánydöntésekkel rendelkező beruházásokról van szó – 422 milliárd forint értékben, nemzeti forrás igénybevételével újítunk fel és építünk új kulturális intézményeket” – hangsúlyozta Dr. Hoppál Péter, majd elmondta: 2015-ben 5,5 milliárd forint értékű támogatásról döntött a kormány, melyet az előre nem látott költségek miatt megnöveltek 1,5 milliárd forinttal, így a Budai Vigadó épülete mintegy 7,1 milliárdból újulhat meg 2018 áprilisára. A kivitelezés tavaly novemberben kezdődött, a felújítást pedig ütemterv szerint halad.


_D0A5282_Copy

 

Ugyanakkor nemcsak az épület újul meg, hanem a tartalom is – tette hozzá. A Hagyományok Háza, mint kiemelt intézmény 2017-ben új megbízatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától: közművelődési feladatot lát el a néphagyomány különböző területein az egész Kárpát-medencében. Az intézmény komoly szakmai programot tett le a kormány elé: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot, a határon túli magyar közösségek számára pedig hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, valamint Erdélyben és Kárpátalján. E többletfeladatok többletfinanszírozást igényelnek, ezért a tavalyi mintegy 850 millió forint értékű állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül az intézmény. Bízunk abban, hogy 2018 áprilisa után, mikor már a magyarországi és a határon túli hálózat is rendelkezésre áll, egy újabb lendületet kap népművészeti kincsünk legnagyobb rendű szakmai intézménye – jegyezte meg Dr. Hoppál Péter.


_D0A5256_Copy

 

Az eseményen Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: megkezdték a magyarországi és a kárpát-medencei hálózatok kialakítását, mostanra pedig már hat megyében zajlik is a munka. E program keretében Kárpát-medence-szerte indul el a szakmai munka, a tervek szerint nagy múltú rendezvények kaphatnak új lendületet, szerveződhetnek újak és sok, a magyar közösség igényeit kiszolgáló kisebb esemény jöhet létre a táncházaktól a kézműves szakkörökön át a népzenei mesterkurzusokig – tette hozzá, majd arról is beszámolt: felkutatják a néprajzilag még felderítetlen területeket, gyűjtéseket szerveznek, a meglévő helyi gyűjtéseket pedig digitalizálják, hogy a következő generációknak is megmaradhassanak. Emellett az oktatásban résztvevő pedagógusok és helyi közművelődési szakemberek számára képzéseket indítanak majd el. Kiváló helyi szakemberek kezdték már el a munkát Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban, hat magyarországi megyében pedig nyolc civil szervezettel vették fel a kapcsolatot, hogy feltérképezzék a legsürgetőbb tennivalókat. Kelemen László azt is kiemelte, a hálózatok a szervezett hagyományőrzésben, a kisebbségi magyarság identitásának megerősítésében, valamint a nemzeti kultúra lelki és kulturális egységének megélésében is segítenek.


_D0A5307_Copy

 

A sajtótájékoztatón Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője elárulta: Kárpátalján a magyar néptáncra és népzenére összpontosító mesterképzést tartanak pedagógusoknak, emellett pedig táncházakat rendeznek, de egyre nagyobb az érdeklődés a néptánctáborok iránt is. Pál István Szalonna elmondta, már körülbelül hatvan éve várnak erre a most megvalósult nagy munkára, majd a következő szavakkal zárta beszédét: „azt kérem önöktől, vigyék hírét, milyen fantasztikus dolog történik jelenleg a Hagyományok Házával. Mert erre minden egyes ember büszke lehet.”.

 

Készítette: Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma