2017.03.30

Kiemelt feladatnak tekintettük, hogy a magyar népművészet legmagasabb rendű épületét, a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadót is felújítsuk – mondta el Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a március 30-án megtartott épületbejáráson. Az eseményen már látható volt: pompázatos hely készül.

_D0A5156_Copy


„A kulturális kormányzat számára kiemelkedő partner a Hagyományok Háza” – jegyezte meg a Budai Vigadó átépítés alatt álló épületében rendezett sajtótájékoztatón Dr. Hoppál Péter, majd hozzátette: „az elmúlt nagyjából másfél évtized időszakában a Hagyományok Háza bizonyította, hogy Európában is egyedülálló értékek képviseletére szegődött”. A kulturális infrastruktúrafejlesztés a kormányzat kiemelt célja, mely már 2010 óta zajlik. Ezt a folyamatot a Hagyományok Háza székházával folytatjuk. „A 2010. és 2014. közötti időszakban a Pesti Vigadót már teljeskörűen felújítottuk, ugyanúgy, mint a Várkert Bazár vagy a Zeneakadémia épületét, illetve az Erkel Színházat. A 2014 óta eltelt években – nagy részben már kormánydöntésekkel rendelkező beruházásokról van szó – 422 milliárd forint értékben, nemzeti forrás igénybevételével újítunk fel és építünk új kulturális intézményeket” – hangsúlyozta Dr. Hoppál Péter, majd elmondta: 2015-ben 5,5 milliárd forint értékű támogatásról döntött a kormány, melyet az előre nem látott költségek miatt megnöveltek 1,5 milliárd forinttal, így a Budai Vigadó épülete mintegy 7,1 milliárdból újulhat meg 2018 áprilisára. A kivitelezés tavaly novemberben kezdődött, a felújítást pedig ütemterv szerint halad.


_D0A5282_Copy

 

Ugyanakkor nemcsak az épület újul meg, hanem a tartalom is – tette hozzá. A Hagyományok Háza, mint kiemelt intézmény 2017-ben új megbízatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától: közművelődési feladatot lát el a néphagyomány különböző területein az egész Kárpát-medencében. Az intézmény komoly szakmai programot tett le a kormány elé: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot, a határon túli magyar közösségek számára pedig hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, valamint Erdélyben és Kárpátalján. E többletfeladatok többletfinanszírozást igényelnek, ezért a tavalyi mintegy 850 millió forint értékű állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül az intézmény. Bízunk abban, hogy 2018 áprilisa után, mikor már a magyarországi és a határon túli hálózat is rendelkezésre áll, egy újabb lendületet kap népművészeti kincsünk legnagyobb rendű szakmai intézménye – jegyezte meg Dr. Hoppál Péter.


_D0A5256_Copy

 

Az eseményen Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: megkezdték a magyarországi és a kárpát-medencei hálózatok kialakítását, mostanra pedig már hat megyében zajlik is a munka. E program keretében Kárpát-medence-szerte indul el a szakmai munka, a tervek szerint nagy múltú rendezvények kaphatnak új lendületet, szerveződhetnek újak és sok, a magyar közösség igényeit kiszolgáló kisebb esemény jöhet létre a táncházaktól a kézműves szakkörökön át a népzenei mesterkurzusokig – tette hozzá, majd arról is beszámolt: felkutatják a néprajzilag még felderítetlen területeket, gyűjtéseket szerveznek, a meglévő helyi gyűjtéseket pedig digitalizálják, hogy a következő generációknak is megmaradhassanak. Emellett az oktatásban résztvevő pedagógusok és helyi közművelődési szakemberek számára képzéseket indítanak majd el. Kiváló helyi szakemberek kezdték már el a munkát Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban, hat magyarországi megyében pedig nyolc civil szervezettel vették fel a kapcsolatot, hogy feltérképezzék a legsürgetőbb tennivalókat. Kelemen László azt is kiemelte, a hálózatok a szervezett hagyományőrzésben, a kisebbségi magyarság identitásának megerősítésében, valamint a nemzeti kultúra lelki és kulturális egységének megélésében is segítenek.


_D0A5307_Copy

 

A sajtótájékoztatón Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője elárulta: Kárpátalján a magyar néptáncra és népzenére összpontosító mesterképzést tartanak pedagógusoknak, emellett pedig táncházakat rendeznek, de egyre nagyobb az érdeklődés a néptánctáborok iránt is. Pál István Szalonna elmondta, már körülbelül hatvan éve várnak erre a most megvalósult nagy munkára, majd a következő szavakkal zárta beszédét: „azt kérem önöktől, vigyék hírét, milyen fantasztikus dolog történik jelenleg a Hagyományok Házával. Mert erre minden egyes ember büszke lehet.”.

 

Készítette: Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

nemzeti_tancszinhaz_eloter2_hlinka_zsolt_foto_2000px

2019.02.15

Február 15-én nyitja meg kapuit Budapest egyedülálló új kulturális színtere: a Nemzeti Táncszínház új épülete, mely a Millenáris Parkban kapott helyet. A legmodernebb színháztechnikával felszerelt, különleges építészeti megoldásokat felvonultató épületben két színházterem és kamaraterem várja a tánc szerelmeseit, emellett próbatermek segítik a professzionális táncosok felkészülését.

Pataki_Andras

2019.02.15

Imre Zoltán Program (IZP) számokban: 40 táncszínházi nevelési előadás 15 helyszínen 1200 gyermek részvételével, 54 táncelőadás 13 helyen. Emellett konferenciasorozatok, rendezvények, versenyek, szakmai fórumok, külföldi stúdiumok, digitális portfóliók, tréning-, és próbalehetőségek. A hazai táncszakma legújítóbb kezdeményezéséről Pataki András kuratóriumvezetőt, táncművészt, a Szegedi Kortárs Balett igazgatóját kérdeztük.

az_ismeretlen_gorgei_R

2019.02.15

Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma