2017.03.30

Kiemelt feladatnak tekintettük, hogy a magyar népművészet legmagasabb rendű épületét, a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadót is felújítsuk – mondta el Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a március 30-án megtartott épületbejáráson. Az eseményen már látható volt: pompázatos hely készül.

_D0A5156_Copy


„A kulturális kormányzat számára kiemelkedő partner a Hagyományok Háza” – jegyezte meg a Budai Vigadó átépítés alatt álló épületében rendezett sajtótájékoztatón Dr. Hoppál Péter, majd hozzátette: „az elmúlt nagyjából másfél évtized időszakában a Hagyományok Háza bizonyította, hogy Európában is egyedülálló értékek képviseletére szegődött”. A kulturális infrastruktúrafejlesztés a kormányzat kiemelt célja, mely már 2010 óta zajlik. Ezt a folyamatot a Hagyományok Háza székházával folytatjuk. „A 2010. és 2014. közötti időszakban a Pesti Vigadót már teljeskörűen felújítottuk, ugyanúgy, mint a Várkert Bazár vagy a Zeneakadémia épületét, illetve az Erkel Színházat. A 2014 óta eltelt években – nagy részben már kormánydöntésekkel rendelkező beruházásokról van szó – 422 milliárd forint értékben, nemzeti forrás igénybevételével újítunk fel és építünk új kulturális intézményeket” – hangsúlyozta Dr. Hoppál Péter, majd elmondta: 2015-ben 5,5 milliárd forint értékű támogatásról döntött a kormány, melyet az előre nem látott költségek miatt megnöveltek 1,5 milliárd forinttal, így a Budai Vigadó épülete mintegy 7,1 milliárdból újulhat meg 2018 áprilisára. A kivitelezés tavaly novemberben kezdődött, a felújítást pedig ütemterv szerint halad.


_D0A5282_Copy

 

Ugyanakkor nemcsak az épület újul meg, hanem a tartalom is – tette hozzá. A Hagyományok Háza, mint kiemelt intézmény 2017-ben új megbízatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától: közművelődési feladatot lát el a néphagyomány különböző területein az egész Kárpát-medencében. Az intézmény komoly szakmai programot tett le a kormány elé: Magyarországon belül megyei intézményegység-hálózatot, a határon túli magyar közösségek számára pedig hálózati rendszert hoznak létre a Vajdaságban, a Felvidéken, valamint Erdélyben és Kárpátalján. E többletfeladatok többletfinanszírozást igényelnek, ezért a tavalyi mintegy 850 millió forint értékű állami működési támogatás után idén 1,6 milliárdban részesül az intézmény. Bízunk abban, hogy 2018 áprilisa után, mikor már a magyarországi és a határon túli hálózat is rendelkezésre áll, egy újabb lendületet kap népművészeti kincsünk legnagyobb rendű szakmai intézménye – jegyezte meg Dr. Hoppál Péter.


_D0A5256_Copy

 

Az eseményen Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója elmondta: megkezdték a magyarországi és a kárpát-medencei hálózatok kialakítását, mostanra pedig már hat megyében zajlik is a munka. E program keretében Kárpát-medence-szerte indul el a szakmai munka, a tervek szerint nagy múltú rendezvények kaphatnak új lendületet, szerveződhetnek újak és sok, a magyar közösség igényeit kiszolgáló kisebb esemény jöhet létre a táncházaktól a kézműves szakkörökön át a népzenei mesterkurzusokig – tette hozzá, majd arról is beszámolt: felkutatják a néprajzilag még felderítetlen területeket, gyűjtéseket szerveznek, a meglévő helyi gyűjtéseket pedig digitalizálják, hogy a következő generációknak is megmaradhassanak. Emellett az oktatásban résztvevő pedagógusok és helyi közművelődési szakemberek számára képzéseket indítanak majd el. Kiváló helyi szakemberek kezdték már el a munkát Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban, hat magyarországi megyében pedig nyolc civil szervezettel vették fel a kapcsolatot, hogy feltérképezzék a legsürgetőbb tennivalókat. Kelemen László azt is kiemelte, a hálózatok a szervezett hagyományőrzésben, a kisebbségi magyarság identitásának megerősítésében, valamint a nemzeti kultúra lelki és kulturális egységének megélésében is segítenek.


_D0A5307_Copy

 

A sajtótájékoztatón Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője elárulta: Kárpátalján a magyar néptáncra és népzenére összpontosító mesterképzést tartanak pedagógusoknak, emellett pedig táncházakat rendeznek, de egyre nagyobb az érdeklődés a néptánctáborok iránt is. Pál István Szalonna elmondta, már körülbelül hatvan éve várnak erre a most megvalósult nagy munkára, majd a következő szavakkal zárta beszédét: „azt kérem önöktől, vigyék hírét, milyen fantasztikus dolog történik jelenleg a Hagyományok Házával. Mert erre minden egyes ember büszke lehet.”.

 

Készítette: Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

emlekerem3

2018.11.19

Több mint 150 helyszínen rendeztek programokat Kanadától a moldvai Magyarfaluig a Mátyás király-emlékév keretében, amelyet a király trónra lépésének 560. és születésének 575. évfordulója alkalmából hirdetett meg az év elején a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. Az eredményekről sajtótájékoztatón számoltak be.

2018_11_17_weegee2

2018.11.19

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

zene_haza

2018.11.19

Elkészült a Magyar Zene Háza zenei nevelést támogató, tartalmi koncepciója, amely élményeken keresztül ösztönöz a zene szeretetére és művelésére. Az intézmény építési munkálatai a nyár végén kezdődtek Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervei alapján. Az új ismeretterjesztő központ várhatóan 2020 végén nyíliik meg.

A nemzet művésze, Kocsár Miklós 85. születésnapja alkalmából ünnepi kilenc kórus fellépésével kórushangversenyt rendeznek november 20-án este 6-kor a szegedi piarista templomban.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem idei díját Barabási Albert-László magyar származású világhírű fizikus, hálózatkutató kapja. A művészeti egyetem 2006-ban alapított elismeréssel Moholy-Nagy László tanításának, alkotó művészetének eredetiségét, kísérletező habitusát szeretnék továbbörökíteni. A korábbi díjazottak között szerepel Rubik Ernő, Kossuth-díjas építész, formatervező, Dieter Rams, ipari formatervező, designer, Gőz László harsonaművész, producer és Nádasdy Ádám nyelvész professzor, közíró. Az elismerést november 21.-én adják át. Az eseményen Barabási Albert-László előadást is tart a kultúra és a fizika összefonódásáról.

A november 10-i győri premier után november 21-én 19.00 órától a Müpában is látható a Győri Balett legújabb előadása. Az I. világháború áldozatainak emléket állító , Black to Say Silence – Sötét, csönd című előadás üzenete: van jövő egy nehéz időszak után is. A táncdarab koreográfusa Ángel Rodriguez, zeneszerzője Fernando Lázaro.

Arthur Brand holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű, 6. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el Lythrangomi falu Panayia Kanakaria templomából. A műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede.

Rippl-Rónai József Kékruhás lány virágos kalapban című festménye a BÁV aukcióinak történetében rekordáron , 75,6 millió forintért kelt el. Az árverésen jól szerepeltek a magyar absztrakt és kortárs festészet meghatározó alakjai is. A Zsolnay-tárgyak közül egy ritka, párduccal díszített art deco váza érte el a legmagasabb leütési árat.

A Rábaköz hagyományait, népi iparművészetének jellegzetes tárgyait, motívumait és ma is aktív alkotóit mutatja be a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum november végéig látogatható, időszaki kiállítása. A tárlatról Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató muzeológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.

2018_11_18_Szaladostol

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma