2016.05.12

Megszínesített napfény címmel nyílik kiállítás Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában 2016. május 13-án a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet szervezésében. A tárlaton felnagyított fotók, eredeti vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével adnak átfogó képet Róth Miksa sokszínű és sokrétű munkásságáról.

Róth Miksa már életében a 20. század legismertebb és legelismertebb magyar iparművésze volt. Igazi nemzetközi sztár, aki sorra nyerte a világkiállítások üvegfestészeti díjait. Egyedülálló alkotásai díszítik többek között a holland királynő palotáját Hágában, Oslo legnagyobb templomát, Mexico Cityben a Teatro Nacionalt, és elkészítette a város egyik büszkeségének, a „kristályfüggönynek” tervét és modelljét, amit Tiffany cége kivitelezett.


Roth_miksa_2

Róth Miksa a 19–20. század fordulóján megújuló magyar ólombetétes üvegablak és mozaik művészet legismertebb és legtermékenyebb magyar műhelyének alapítója és vezetője volt. A kiegyezés után egymás után épülő, új gazdasági és közigazgatási funkciókat kiszolgáló épületekbe, kulturális és szórakoztatási célokat szolgáló együttesekbe, valamint bérházakba és magánházakba az épület jelentőségét és funkcióját reprezentáló műveket tervezett és kivitelezett itthon és világ minden táján egyaránt. Olyan kiemelt épületek, mint például az Országház ólombetétes színes üvegablakai is Róth műhelyéből kerültek ki.


A Róth-műhely sikerének titka mindenekelőtt a kiváló minőségben, magas technikai színvonalban kereshető. Tiffany-féle üvegből készült munkáival megújította a magyar üvegablak művészetet és mozaik-tervezést. Róth Miksa mesterembernek, iparművésznek tartotta magát, akinek az épület stílusához, funkciójához kell igazodnia. Kiváló kapcsolatot tartott fenn mind az építészekkel, a mesterként tisztelt Steindl Imrével, Maróti Gézával, Horti Pállal, mind az üvegablakokat tervező festőkkel, Székely Bertalannal, Vajda Zsigmonddal és a gödöllői művésztelep vezetőivel, különösen Nagy Sándorral.


A sikerekben, elismerésekben gazdag életpálya a második világháború kitörésével tragikus fordulatot vett. Zsidó származása miatt nehéz évek elé nézett. 1939-ben, a második zsidótörvény után bezárta műhelyét. 1944-ben, otthonában halt meg.


A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet a Megszínesített napfény című kiállítást Marosvásárhelyre is elhozza. Nincs méltóbb helye a jubileumi kiállításnak, mint a Kultúrpalota kiállítótermei, mely épület üvegablakai szintén Róth Miksát dicsérik. Felnagyított fotók, eredeti vázlatok, korabeli és újabb fényképek segítségével felidézzük a műhely sokszínű és sokrétű munkásságát; bemutatjuk az életpálya főbb szakaszait és főműveit, s mindennek teret a marosvásárhelyi szecessziós építészet ad.


Roth_miksa_2_4A tárlaton szerepelnek a saját tervezésű és a műhelymunkák mellett a kor kiemelkedő festőivel (Székely Bertalan, Vaszary János, a gödöllői műhely alkotói stb.) való együttműködésének emlékei is.

Az alkotások többsége a valóságban olyan épületekben található, amit nem könnyű látogatóként megnézni. Az üvegfestmények jelentős része olyan helyen áll, ahová igen nehéz szabadon bejutni (például a pannonhalmi főapát magánkápolnájában, a Magyar Nemzeti Bankban, vagy épp az Orosz Kereskedelmi Kirendeltség épületében). A tárlaton művészi fotók segítségével mutatjuk be a fentiek miatt „láthatatlan” üvegfestményeit is.


A kiállítás több közintézmény – többek között a Forster Központ – Magyar Építészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Róth Miksa Emlékház, a Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, valamint fotóművész együttműködésével valósulhat meg.


Megszínesített napfény

A kiállítás megnyitójára 2016. május 13-án, pénteken 18 órától kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A megnyitó alkalmával házigazdaként köszönti a vendégeket Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója. A kiállítást megnyitja Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója.

A megnyitón tárlatvezetést tart Gellér Katalin művészettörténész, a Magyar Szecessziós Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa.

A kiállítás kurátora: Bodnár Zita, Balassi Intézet.

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma