2018.04.03

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg a következő években. A bajnai Sándor–Metternich-kastély, valamint a tatai Esterházy-kastély felújítása már megkezdődött, de az Árpád-ház Program keretében hamarosan elindul a székesfehérvári Szent István Király Múzeum felújításának előkészítése is!

Megkezdődik a székesfehérvári múzeum felújításának előkészítése

Megkezdődik a székesfehérvári Szent István Király Múzeum felújításának előkészítése, amelyre a magyar kormány mintegy 400 millió forint támogatást biztosít – jelentette be Vargha Tamás országgyűlési képviselő, az Árpád-ház Program miniszter biztosa a város polgármesterével közös, április 3-ai sajtótájékoztatóján. Vargha Tamás elmondta, hogy az engedélyes és kiviteli tervek elkészítésére a Belügyminisztériumon keresztül ad forrást a kormány a városnak. Ezzel megkezdődik a múzeum Fő utcai épületének teljes rekonstrukciója, amely így alkalmas lesz a Királyok és szentek. Az Árpádok kora című nagyszabású kiállítás befogadására – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a kormánynak határozott célja és szándéka az Árpád-házi királyok örökségét és életművét elhelyezni mind a magyar, mind az európai közgondolkodásban és emlékezetben. Úgy vélte, erre méltó helyszín Székesfehérvár, hiszen az Árpádok több száz éves uralkodása szorosan összekapcsolódott a várossal.


tn2-szekesfehervari
Szent István Király Múzeum
Fotó: fejervar.hu

 

Cser-Palkovics András polgármester szerint „kifejezetten világszínvonalú, Európát is megszólítani képes tárlat” lesz a 2020-ban megnyíló kiállítás. Jelezte, hogy az épület csak a felújítást követően lesz alkalmas egy ilyen értékes kiállítás bemutatására, majd később a 2022-es Aranybulla-emlékév és a 2038-as Szent István-emlékév programjainak lebonyolítására. A városvezető megemlítette, hogy a támogatás a tervezési munkálatokon túl tartalmazza azt a 98 millió forintot is, amelyből a következő években a nemzeti emlékhely és a múzeum bizonyos raktározási feladatait oldják meg. Kulcsár Mihály múzeumigazgató törvényszerűnek nevezte, hogy Székesfehérváron rendezik meg a kiállítást, hiszen mindig is a város szimbolizálta az Árpád-dinasztia nagyságát, erejét a középkorban. Mint mondta: a fejlesztés során lényegesen nagyobb kiállítóteret alakítanak ki, és évtizedes adósságot törleszthetnek a várostörténeti állandó kiállítás létrehozásával.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkársága március 20-án közölte az MTI-vel, hogy a kormány 1,2 milliárd forinttal támogatja az Árpád-ház Program első ütemében megvalósuló tudományos-szakmai alprogramokat, emellett további 400 millióval a székesfehérvári Szent István Király Múzeum rekonstrukciójának előkészítését.

 

Megkezdődött a bajnai Sándor–Metternich-kastély felújítása

Megkezdődött a bajnai Sándor–Metternich-kastély és a körülötte lévő park felújítása 1,7 milliárd forintos beruházással – jelentette be a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos március 28-án a kastély udvarán. Virág Zsolt kiemelte, hogy a kastélyegyüttes eddigi állagmegóvó munkálatai után a jelenlegi fejlesztés eredményeként az épület bejárhatóvá válik és vonzó attrakcióval várja a látogatókat, a park pedig az egykori tájképi kert hangulatát idézi meg. A főépületben kap helyet az ördöglovast, gróf Sándor Móricot és lányát, Sándor Paulina grófnőt bemutató kiállítás. Emellett a főépületben ajándékboltot és kávézót is kialakítanak.

 

Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője elmondta: az épület és a park felújítása lehetővé teszi, hogy a kastély közösségi térként, új funkcióival ismét jelentős helyet foglaljon el a köztudatban. Virág Zsolt tájékoztatása szerint a beruházás költségeiből 1,5 milliárd forint európai uniós forrásból származik, 200 millió forint pedig kormányzati támogatás. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg a következő években, a felújítások keretösszege jelenleg 57,5 milliárd forint.


Sandor-Metternich-kastely
Sándor–Metternich-kastély
Fotó: commons.wikimedia.org

 

A Sándor–Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt. Sándor Móric gróf, az ördöglovas 1834-ben vette feleségül Metternich Leontina hercegnőt és akkor alakíttatta át a kastélyt Hild Józseffel. Az ingatlanhoz tízhektáros kastélypark tartozik. A második világháború után kórház, szükséglakás, gépállomás, téesz- és pártiroda működött falai között. Az épületet az ezredfordulóig emésztette az idő, majd a Kincstári Vagyoni Igazgatóság saját forrásból, csaknem 800 millió forint ráfordítással először a tetőt, majd az eredetileg halvány sárga főhomlokzatot újította fel és pótolták a kőkerítés hiányzó darabjait. Az összesen csaknem háromezer négyzetméteres ingatlan használatra nem alkalmas, mivel nincs közműhálózata, sem nyílászárói és padlózata. A kastélyból gombafertőzés miatt az összes faszerkezetet, így az ablakokat is eltávolították. A nyílásokat ideiglenesen befalazták, az épület jelenleg nem látogatható.

 

Megkezdődött a tatai Esterházy-kastély felújítása

Megkezdődött a tatai Esterházy-kastély főépületének felújítása 2,3 milliárd forintos beruházással – jelentette be a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos március 29-én a kastély udvarán. Virág Zsolt kiemelte, hogy a kastélyba tervezett kiállítás súlyponti eleme a főúri életforma megidézése. A főépület három, egymástól jól elkülönülő részén a gyermekek, a nők és a férfiak életkörülményeit idézik majd meg.

 

A nagyszalonban az uralkodói látogatások emlékeit mutatják be. Az itt aláírt schönbrunni béke kapcsán megjelenítik az Esterházy-család diplomataként tevékenykedő családtagjait is. A grófi lakosztály írószobájával, biliárdtermével és gardróbjával a földszinten kap helyet. A látogatók itt ismerkedhetnek meg az egykori udvari zenekarral és a kastélyszínházzal, valamint a zeneszerző Esterházy Ferenc gróf szabadtéri színházának muzsikájával. A földszint két egykori nagyszalonja közösségi térré alakul. A kávézóban az Esterházy-család tatai fajanszgyárának termékei fogadják a látogatókat. A tó felőli szalon rendezvénytér lesz a címeres üvegablakkal ellátott kastélykápolnával egybenyitva. Az emeleten a grófnő lakosztályát rendezik be. Az arisztokrata család asszonyait bemutató kiállítás vezeti be a grófnő szalonjának, hálószobájának és fürdőjének bemutatását.


esterhazy-kastely-211-2c7PMejxrQ-l
Esterházy-kastély
Fotó: utazzitthon.hu

 

A felújítás, amely a tervek szerint 2020-ra fejeződik be, a kétszintes épületben közel 3500 négyzetmétert érint. A főépület első szintjén restaurálják az eredeti barokk parkettát, valamint a falfestményeket. A kastély történeti terei jól dokumentáltak, archív felvételek alapján lehetőség nyílik az eredeti szempontoknak megfelelő szigetelésre. A kastélyegyüttes belső udvarát szintén az eredeti állapotoknak megfelelően állítják helyre. Virág Zsolt tájékoztatása szerint a beruházás költségeiből 1,5 milliárd forint európai uniós forrásból származik, 800 millió forint pedig kormányzati támogatás.

 

Bencsik János, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a kastélyt történeti jelentősége, a diplomácia történetében játszott szerepe és természeti környezete emeli ki a magyar kastélyok közül. A beruházásnak köszönhetően a várral és az angolparkkal együtt egy egyedi, Tata arculatát meghatározó kulturális együttes jön létre a tó partján. A tatai Esterházy-kastélyban a II. világháború után idegszanatóriumot rendeztek be, ez nem tett jóvátehetetlen károkat az épületben. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből, a műemlékegyüttes 2002-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került.

 

A tatai Esterházy-kastély 1765 és 1780 között épült Esterházy Miklós, a magyar testőrség kapitányának rezidenciájaként. A kastély több helyiségében eredeti állapotban maradtak meg a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók. A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben, I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró úgynevezett bécsi vagy schönbrunni békét, 1897-ben Ferenc József és II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban, 1921 októberében pedig itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.



Forrás: MTI

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma