GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2015.11.12
Varga Adrienn

A milánói expó magyar pavilonjában heteken keresztül nyitva álló Bíró László emlékkiállítást most az Országos Széchényi Könyvtárban tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítást Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg köszöntő beszédével.

Generációk nőttek – nőnek fel úgy, hogy nem ismerik Bíró László nevét. A világhíres feltalálónk halálának 30. évfordulójának alkalmából, egy kiállítással tiszteleg az Országos Széchényi Könyvtár, melynek célja, hogy sokkal többen megismerjék azt a magyar feltalálót, akinek többek között a nevéhez kötődik a golyóstoll feltalálása. Bíró László nem csak találmányaival írta be magát a történelembe, érdeklődése sokfelé terjedt: szeretett írni – állandó rovata, a Budapesten jól ismert „Előre” -, egész életét végig kísérő hobbija pedig a festészet és a szobrászat volt.

tumblr_nxp8lyHMVW1qf42k7o10_1280
Az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató helyettese, Káldos János fejtette ki, miért tartja fontosnak, hogy a könyvtár adjon helyet a kiállításnak.


„A könyvtár, mint az írásbeli információk őrzőhelye, méltó környezetet igyekszik adni ehhez a tárlathoz. A hetedik emeleti katalógus térben rendeztük be a kiállítást, bízva abban, hogy olvasóink, akik golyóstollal jegyzetelnek és más érdeklődök is, szívesen nézik meg a Bíró László életét bemutató tablókat és a Montegrappa kollekció gyönyörű darabjait.”


tumblr_nxp8lyHMVW1qf42k7o7_1280


Káldos Jánost követően Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó, valamint az Országos Könyvtári Kuratórium elnöke osztotta meg javaslatait a látogatókkal, annak érdekében, hogy sziklaszilárdan megmaradjon a magyar feltaláló emléke hazánkban.


„A következőket kezdeményezem: nyilvánítsuk mi is a feltalálók napjává szeptember 29-ét, Bíró László születésnapját. Helyezzünk emléktáblát az épületre, amely Bíró egykori szülőháza helyén áll. Kerüljön Bíró szobor valamelyik közeli, erre, alkalmas köztérre.” Szőcs Géza továbbá javasolta azt is, hogy országszerte nevezzenek el Bíró Lászlóról utcákat, iskolákat.


12247186_10154400553404126_3483539983171617265_n


A kiállítást Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg.


„Egy legenda újrateremtése a legfőbb cél. A mai kiállítás voltaképpen három dologról szól. Egyik az azzal kapcsolatos felelősségünk, hogy mindaz, amit a magyar diaszpóra alkotott, ehhez az örökséghez nekünk milyen a viszonyunk. A kiállítás másik fontos célja, hogy egy olyan magyar fejlesztő, designer, feltaláló is szerepet kap, mint Megyeri Gábor. Az új tollak fejlesztésével bizonyította, hogy létezik a magyar kreativitás, amire büszkének kell lennünk. A múlt és a jövő összekapcsolódik a mai alkalommal. A legfontosabb maga a helyszín, hogy itt vagyunk a Széchenyi Könyvtárban. A helyszín arra figyelmeztet mindenkit, hogy soha ne fogyjon el előbb a gondolat, mint a tinta.”


tumblr_nxp8lyHMVW1qf42k7o9_1280

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma