IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.02.05
Végh Nóra
Február 6-án megnyitja kapuit a Fonó Szalon három hétvégét felölelő programsorozata. Lemezbemutatókkal, hangszer- és fotókiállítással, irodalmi estekkel és finom borokkal várja látogatóit a Fonó Budai Zeneház. A programokról Rosonczy-Kovács Mihály művészeti vezetőt kérdeztük.

_MG_9971
Fotó: Zsugonits Gábor

Mettől meddig tart a Fonó Szalon?

Az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő program február 6-tól 22-ig tart, három hétvégét felölelve.


Milyen lemezbemutatókkal készülnek?

A Fonó Szalon keretén belül két lemezbemutatónk is lesz. A moldvai-csángó népzenét játszó Berka együttes február 13-án mutatja be a „Csángu országba” című lemezét, amely moldvai költők megzenésített verseit tartalmazza. Majd február 14-én a Világzene határtalan elnevezésű napunkon Herczku Ágnes a Nicolav Parovval közösen szerzett Bandázom nevet viselő lemezét mutatja be.


Milyen újdonságokra számíthatunk a már hagyományosnak számító Hegedűkészítők szalonjában?

A szalonban magyar hangszerkészítő mesterek, köztük kilenc hegedű- és egy vonókészítő mester állítja ki a legújabb hangszereit. A programot azonban nemcsak azoknak ajánljuk, akik szorosan érdeklődnek a hangszerkészítés vagy a hegedűk iránt. Egy ilyen eseményhez megfelelő rangú előadók is dukálnak. Banda Ádám hegedűművész szólókoncertjét Roby Lakatos kvartettjének koncertje fogja követni, aki emiatt a fellépés miatt utazik haza Brüsszelből.


Roby_Lakatos2

A koncertek mellett kiállítások, irodalmi estek is színesítik a rendezvényt.

A Fonó Szalon szokásához híven a népzene, a világzene és jazz portfóliójából szemezget, de teret ad az egyébként is rokon műfajoknak. Így például elsősorban az irodalomnak, amely végig jelen lesz. Az esemény nyitónapján, február 6-án Karácsonyi Zsolt, erdélyi író, költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke lesz a vendégünk. Lackfi János február 7-én, Iancu Laura és Gábor Felícia pedig 13-án látogat el hozzánk. Ezen a – Moldva énekben és versben elnevezésű – napon a moderátor szerepét Navratil Andrea tölti be. Ugyanezen a napon fog bemutatkozni a Magyar Napló a Ferenc körúton újonnan nyitott könyvesboltja. Február 14-én a Hangvető társszervezésével világzenei szakmai napot tartunk, amire mindenkit szeretettel várunk. Itt elsősorban arra készítjük fel az érdeklődő zenészeket, kultúrmenedzsereket, hogyan tudják a Magyarországon október végén megrendezésre kerülő világzenei expót minél hatékonyabban kihasználni. A rendezvény alkalmából egy fotókiállítást is megnyitunk, amely szorosan kapcsolódik a szalon hangulatához. Borkompozíciók címmel három kortárs fotóművész képeit tekinthetik meg a látogatók.


Wineandviolin


A bor milyen szerepet kap majd a rendezvényen?

A magyar kézműves borok folyamatosan jelen lesznek a szalonban. Mi nemcsak irodalmi és zenei élményt kínálunk, hiszen egy szalon elmaradhatatlan kellékei közé tartoznak a finom borok is. Emellett még egy plusz különlegességgel is készülünk, február 20-án egy kulturális sakkszalonnal. A fekete-fehér témát pedig egy harmonika koncert viszi tovább. Hat kiváló harmonikást hallhatunk majd játszani, a kíséret szerepét pedig ezúttal olyan szólisták fogják betölteni, mint Pál István „Szalonna” prímás vagy Bede Péter szaxofonos.


A részletes programról a www.fono.hu oldalról tudnak tájékozódni.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma