2014.06.05
Takács Erzsébet

Megnyílt a 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonja június 5-én, mely a közös építés lélekemelő erejére hívja fel a figyelmet. „Az idei kiállítás a Kárpát-medence ismerős, gazdag világát idézi fel” – fejtette ki Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára.

_DSC1677„És mégis mozog” – idézte Galilei szavait Gulyás Gábor nemzeti biztos, aki szerint a gondolat ugyan nem új, de aktuális és fontos. „Lehet, hogy közhelynek számít, hogy a kezdés legalább olyan fontos, mint a végeredmény, de csak azért, mert nehéz megfogalmazni a teremtő munka lélekemelő erejét.” A gondolatsort követve a kiállítás magát az építést, a közös építést mutatja be, azt a szakralitással összefüggő közös munkát, mely támaszként szolgál az az embereknek.

 

Hammerstein Judit elmondta: „az idei kiállítás a Kárpát-medence ismerős, gazdag világát idézi fel”. Hozzátette: a kiállítótérben elhelyezett térképen jelzik azokat a helyeket, ahol közös építések zajlottak. Ennek eredményeként, az építés régi-új formájának következtében hozták létre a kalákákat, melyek egyszerre idézik meg az ősi formákat, és lesznek a jelen és a jövő zálogai. „Az építés folyamatát, közösségformáló erejét, az építőanyagok ellenállása révén a fundamentumok fontosságát hangsúlyozza a kiállítás. Válaszokat láthatunk, melyeket egy kis közösség ad a nagyon is gyakorlatias munkákkal.”

 

_DSC1563„Mindenkihez el lehet ma már jutni, joggal beszélhetünk globális faluról, amely azonban lokális falvakból, kis közösségekből áll” – mondta el Hammerstein Judit. Ennek megerősítéséhez pedig Európának is hozzá kell járulnia a hagyományos közösségek fenntartásával. Míg azonban nemzeteket alkotó közösségekké nem alakulnak újjá, ez nem valósulhat meg – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

 

Az építés mindig több, mint a nem építés. A kalákaépítést dokumentáló fotókon kemény kezeket látunk, önfeledt, derűs hangulatot – ezek az építésre hívják fel a figyelmet, a tudás fontosságára, az összefogás révén létrejövő építmény nagyszerűségére. Kunkovács László fotósorozata is arra hívja fel a figyelmet, hogy a legegyszerűbb anyagokból is elő lehet állítani a népi építészet sajátos remekeit, ami bizonyítja, hogy a szükséghelyzet milyen kreativitásra képes sarkallni minket. Az előtérben továbbá olyan maketteket is láthatunk, melyek egy tér hasznos berendezésére adnak jó példát: a temesvári diákok Szakállszárítója a közösségépítésre helyezi a hangsúlyt. Ugyanők a Giardinibe több padot is elhelyeztek, összesen hat darabot – ezek a kétkezi munka szépségét is hirdetik.

 

A kurátorok egyúttal interaktív játékra invitálják az ide látogatókat: az építésbe egy-egy csipesz kihelyezésével, vagy arra üzenet írásával lehet bekapcsolódni. Ezzel egy formálódó tér alkotó részesévé válhatunk.

 

_DSC1903Velencei Biennále

A Velencei Biennále a mindenkori kortárs építőművészet egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléje. A 2014. évi velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2014. június 7. és november 23. között rendezik meg, főkurátora Rem Koolhaas holland építész. A főkurátor Fundamentals címmel hirdette meg az ez évi kiállítást, és rendhagyó módon nem alkotókat (építészeket) hívott meg, hanem a maga koordinálta nagyszabású kutatási projektet kívánja bemutatni a Giardini központi pavilonjában és az Arsenale tereiben. A kutatás célja az építészet elmúlt százéves történetének, azaz a modernitás és a posztmodernitás korának elemző bemutatása abból az elgondolásból kiindulva, hogy az építészet globális trendjei a posztmodern korában felülírták-írják a helyi hagyományokat. A kiállítás célja egyrészt ennek a folyamatnak a bemutatása, másrészt a lokális tradíciók továbbélésének, átértelmeződésének feltárása lesz.

 

A magyar pavilon

A 2014. évi velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás koordinátora a magyar nemzeti biztos, Gulyás Gábor, az előző évek gyakorlatához hasonlóan nyílt pályázatot írt ki 2013. október 8-án a kurátori megbízatásra. A pályázatra rekordszámú, húsz pályamű érkezett a 2013. december 8-i határidőig. A pályázatok elbírálására Gulyás Gábor szakmai zsűrit kért fel, az ő döntésük alapján Jakab Csaba és Márton László Attila építészek valósíthatják meg az ÉPÍTÉS/BUILDING - Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályázatukat.

A kiállításon a kurátorok az általuk „Kárpát-medencei modellnek” nevezett oktatási módszert mutatják be, amelynek központi eleme az átriumban megvalósuló demonstratív ÉPÍTÉS”. Koncepciójuk a 2010-es BorderLINE Architecture és a 2012-es Spacemaker című kiállítások gondolatmenetéhez is kapcsolódva, egy, a Kárpát-medencében sajátos építési gyakorlatot, annak példáit és összefüggéseit mutatja be. Ennek központi, kiemelt része a „fogadótér-KAPU” és a magyar pavilon padjának megtervezése és demonstratív felépítése, amely egy lehetséges választ adhat az építés alapproblémáinak újragondolására. A kurátorok a „fogadótér-KAPU”, és ehhez kapcsolódóan a magyar pavilonhoz tartozó pad tervezési-építési munkáira egyetemi hallgatóknak szóló pályázatot írtak ki, melynek eredményeként a nyertes csapat valósíthatja meg a demonstratív építést Velencében. A tervek szerint azonban a Giardini területén lévő többi pad is az ő elképzeléseik szerint fog megújulni.

A kurátorok által kiírt pályázatra összesen 43 munka érkezett. Értékelésük főbb szempontjai a kurátori koncepcióhoz és a Kárpát-medencei modellhez, oktatási módszerhez való igazodás, illetve a hitelesen, attraktív építészeti eszközökkel megfogalmazott hely létrehozása voltak.

Ezek alapján a Szakállszárító jeligével beküldött pályamunka, a temesvári egyetemisták - Järger Zsolt (Temesvár), Molnár Zsolt (Csíkszereda), Szemcsuk Franciska (Déva), Benedek Tímea (Nagyszeben), Czáka Zoltán (Csíkszereda), Tóth Bertalan István (Arad) – által tervezett, újragondolt szakállszárító épül meg a velencei magyar pavilon átriumában. A terv egyesíti a közösségi együttlétet szolgáló, fedett ülőhelyként funkcionáló építmény, és a közösségi építéshez is köthető megvalósulás gondolatát, így jól illeszkedik a kiállítás koncepciójába, erősíti annak üzenetét. Az „újragondolt” szakállszárító letisztult megjelenése, egyszerű szerkesztési elve pedig stílusában is adekvát a kiállítással.


_DSC1568Csipeszek és spontán építés

A kiállítás központi eleméhez szorosan kapcsolódik egy interaktív építési mód is: a látogatók bekapcsolódhatnak a demonstratív építésbe (a magyar pavilonban ehhez rendelkezésre álló) csipeszek feltűzése révén, így részévé válhatnak a közösségi építés(élményé)nek.

A demonstratív építést kísérő kiállítás része Kunkovács László néprajzkutató, fotóművész Ősépítmények című fotókiállítása, a magyarországi építész- és tájépítész képzés építés-kalákáinak anyaga, illetve a kiírt „fogadótér-KAPU” és pad építési pályázatra beadott munkák.

Kunkovács László kiállítása a spontán (anonim) építés „modern kori” Magyarországán született, és a mai napig fellelhető építményeit mutatja be. Ezek a világmodellek alapozták meg a három évtizeddel ezelőtt elindult építéseket, amelyek bemutatása a kiállítás másik felében jelenik meg. Ezeket az építéseket nevezik a kurátorok a „Kárpát-medencei modell”-nek, amely oktatási módszer szerint a fiatal építészek, tájépítészek, egyetemisták egy közösség számára terveznek, majd kalákában velük együtt hoznak létre egy hasznos, közös alkotást. Ezek az építés-kalákák az évtizedek során egyre szaporodva, a hagyományos kalákaforma megújításával napjainkig változatos formákat öltve terjednek a Kárpát-medencében. A módszerben tehát egyesül a valós problémákra adott szakszerűen válasz, a közösségi érdekeket szolgálata, és a leendő építészeket empátiára, valóságértelmezésre, az építészet szolgáló szakralitásának felismerésére való késztetés.


(Fotó: Csákvári Zsigmond)

Kulcsszavak:

CC_banner

madachimre

2018.01.20

„Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Idézetek, melyeket mind ismerünk, és álmunkból felébredve is tudjuk: Az ember tragédiájából valók. Madách Imre műve világhírű lett, de vajon tudjuk-e, hogy fogságban írta meg az első verzióját? Ismerjük-e a regényeket, melyek róla és feleségéről szólnak? Cikkünkben érdekességeket gyűjtöttünk össze annak apropóján, hogy éppen 195 éve született Madách Imre.

Cseh_Tamas-20060826-04

2018.01.20

Cseh Tamás énekes, zeneszerző, előadóművész 1943. január 22-én, 75 éve született, éppen a magyar kultúra napján. Az évforduló alkalmából több különleges programon is találkozhatunk Cseh Tamás művészetével, így a Cseh Tamás Archívumban Víg Mihály és a Balaton zenekar ad koncertet, míg a Kolibri Színházban Másik János, Novák János, Márta István, Kecskeméti Gábor, vagyis az Ad Libitum együttes lép fel.

Edgar_Allan_Poe_2
2018.01.19

„A zsenit egy hajszál választja el az őrülttől” – tartja a mondás. Edgar Allan Poe pedig valóban ilyen ember volt. Egy zseni, aki „feltalálta” a detektívregényeket. Úttörő volt az amerikai irodalomban, azonban misztikus, hátborzongató történeteivel gyanút keltett az emberekben, és többen őrültnek gondolták. A 209 éve született íróra emlékezünk.

A gyulai Almásy-kastély 150 ezredik látogatóját köszöntötték január 18-án. A felújított műemléket kevesebb mint két év alatt látogatták meg ennyien. Egy Füzesgyarmaton üdülő, Budapesten élő pár és kisfia volt a szerencsés 150 ezredik látogató, akiket Dombi Ildikó ügyvezető igazgató gyulai kolbászt, pálinkát és lekvárt is tartalmazó ajándékcsomaggal köszöntött.

Jövőre kezdhetik el felépíteni Berlinben a 20. századi műalkotásokat bemutató új állami múzeumot, amelytől azt remélik a német fővárosban, hogy a modern képzőművészet területén is felzárkóznak a világvárosok élvonalába, London, Párizs és New York mellé. A beruházás várhatóan 200 millió euróba (62 milliárd forint) kerül, a kivitelezés 2019 végén kezdődhet, és a Der Tagesspiegel című berlini lap becslése szerint nagyjából öt évig tarthat. A pontos menetrendről még nem határozott a tartományi rangú főváros kormánya.

Szekszárdon a Csak tiszta forrásból című komoly- és népzenei gálaműsorával várják az érdeklődőket: az esten Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában. Dombóváron a magyar kultúra napján nyílik meg a nagyközönség előtt a Helytörténeti Gyűjtemény, Bonyhádon pedig A tolna hadosztály a Don-kanyarban című kötetet mutatják be.
Életműdíjat kap Monica Bellucci olasz-francia színésznő és Jean-Paul Belmondo a Lumières-díjátadó február 5-ei, párizsi ceremóniáján – adta hírül a The Hollywood Reporter. Tavaly Marion Cotillard kapta a Lumières-életműdíjat. A Lumières Akadémia a Franciaországban dolgozó külföldi újságírókat képviseli, és évente adja át díjait az előző év legjobb francia filmjeinek.
Fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel ünneplik a magyar kultúra napját Fejér megyében. Bicskén Bicskétől a csillagokig címmel asztrofotókból nyílik kiállítás, Székesfehérváron Földes László Hobo Látja Isten, hogy állok a napon címmel tart zenés irodalmi estet, Móron pedig Tóth Auguszta Hoztam valamit a hegyekből – Mezei Mária című önálló estjét láthatják az érdeklődők.

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

EDV_4041

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

Ismét jótékonysági gálát szervez Radó Denise színész-rendező a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián. A már hagyományosnak nevezhető programban ezúttal sem csak ismert művészek lépnek a közönség elé, hanem például a Szolnoki Liget Otthon tehetséges gondozottjai is. A lélekemelő délután bevételét fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézetek kapják.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma