2014.06.05
Takács Erzsébet

Megnyílt a 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonja június 5-én, mely a közös építés lélekemelő erejére hívja fel a figyelmet. „Az idei kiállítás a Kárpát-medence ismerős, gazdag világát idézi fel” – fejtette ki Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára.

_DSC1677„És mégis mozog” – idézte Galilei szavait Gulyás Gábor nemzeti biztos, aki szerint a gondolat ugyan nem új, de aktuális és fontos. „Lehet, hogy közhelynek számít, hogy a kezdés legalább olyan fontos, mint a végeredmény, de csak azért, mert nehéz megfogalmazni a teremtő munka lélekemelő erejét.” A gondolatsort követve a kiállítás magát az építést, a közös építést mutatja be, azt a szakralitással összefüggő közös munkát, mely támaszként szolgál az az embereknek.

 

Hammerstein Judit elmondta: „az idei kiállítás a Kárpát-medence ismerős, gazdag világát idézi fel”. Hozzátette: a kiállítótérben elhelyezett térképen jelzik azokat a helyeket, ahol közös építések zajlottak. Ennek eredményeként, az építés régi-új formájának következtében hozták létre a kalákákat, melyek egyszerre idézik meg az ősi formákat, és lesznek a jelen és a jövő zálogai. „Az építés folyamatát, közösségformáló erejét, az építőanyagok ellenállása révén a fundamentumok fontosságát hangsúlyozza a kiállítás. Válaszokat láthatunk, melyeket egy kis közösség ad a nagyon is gyakorlatias munkákkal.”

 

_DSC1563„Mindenkihez el lehet ma már jutni, joggal beszélhetünk globális faluról, amely azonban lokális falvakból, kis közösségekből áll” – mondta el Hammerstein Judit. Ennek megerősítéséhez pedig Európának is hozzá kell járulnia a hagyományos közösségek fenntartásával. Míg azonban nemzeteket alkotó közösségekké nem alakulnak újjá, ez nem valósulhat meg – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

 

Az építés mindig több, mint a nem építés. A kalákaépítést dokumentáló fotókon kemény kezeket látunk, önfeledt, derűs hangulatot – ezek az építésre hívják fel a figyelmet, a tudás fontosságára, az összefogás révén létrejövő építmény nagyszerűségére. Kunkovács László fotósorozata is arra hívja fel a figyelmet, hogy a legegyszerűbb anyagokból is elő lehet állítani a népi építészet sajátos remekeit, ami bizonyítja, hogy a szükséghelyzet milyen kreativitásra képes sarkallni minket. Az előtérben továbbá olyan maketteket is láthatunk, melyek egy tér hasznos berendezésére adnak jó példát: a temesvári diákok Szakállszárítója a közösségépítésre helyezi a hangsúlyt. Ugyanők a Giardinibe több padot is elhelyeztek, összesen hat darabot – ezek a kétkezi munka szépségét is hirdetik.

 

A kurátorok egyúttal interaktív játékra invitálják az ide látogatókat: az építésbe egy-egy csipesz kihelyezésével, vagy arra üzenet írásával lehet bekapcsolódni. Ezzel egy formálódó tér alkotó részesévé válhatunk.

 

_DSC1903Velencei Biennále

A Velencei Biennále a mindenkori kortárs építőművészet egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléje. A 2014. évi velencei Nemzetközi Építészeti Biennálét 2014. június 7. és november 23. között rendezik meg, főkurátora Rem Koolhaas holland építész. A főkurátor Fundamentals címmel hirdette meg az ez évi kiállítást, és rendhagyó módon nem alkotókat (építészeket) hívott meg, hanem a maga koordinálta nagyszabású kutatási projektet kívánja bemutatni a Giardini központi pavilonjában és az Arsenale tereiben. A kutatás célja az építészet elmúlt százéves történetének, azaz a modernitás és a posztmodernitás korának elemző bemutatása abból az elgondolásból kiindulva, hogy az építészet globális trendjei a posztmodern korában felülírták-írják a helyi hagyományokat. A kiállítás célja egyrészt ennek a folyamatnak a bemutatása, másrészt a lokális tradíciók továbbélésének, átértelmeződésének feltárása lesz.

 

A magyar pavilon

A 2014. évi velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás koordinátora a magyar nemzeti biztos, Gulyás Gábor, az előző évek gyakorlatához hasonlóan nyílt pályázatot írt ki 2013. október 8-án a kurátori megbízatásra. A pályázatra rekordszámú, húsz pályamű érkezett a 2013. december 8-i határidőig. A pályázatok elbírálására Gulyás Gábor szakmai zsűrit kért fel, az ő döntésük alapján Jakab Csaba és Márton László Attila építészek valósíthatják meg az ÉPÍTÉS/BUILDING - Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályázatukat.

A kiállításon a kurátorok az általuk „Kárpát-medencei modellnek” nevezett oktatási módszert mutatják be, amelynek központi eleme az átriumban megvalósuló demonstratív ÉPÍTÉS”. Koncepciójuk a 2010-es BorderLINE Architecture és a 2012-es Spacemaker című kiállítások gondolatmenetéhez is kapcsolódva, egy, a Kárpát-medencében sajátos építési gyakorlatot, annak példáit és összefüggéseit mutatja be. Ennek központi, kiemelt része a „fogadótér-KAPU” és a magyar pavilon padjának megtervezése és demonstratív felépítése, amely egy lehetséges választ adhat az építés alapproblémáinak újragondolására. A kurátorok a „fogadótér-KAPU”, és ehhez kapcsolódóan a magyar pavilonhoz tartozó pad tervezési-építési munkáira egyetemi hallgatóknak szóló pályázatot írtak ki, melynek eredményeként a nyertes csapat valósíthatja meg a demonstratív építést Velencében. A tervek szerint azonban a Giardini területén lévő többi pad is az ő elképzeléseik szerint fog megújulni.

A kurátorok által kiírt pályázatra összesen 43 munka érkezett. Értékelésük főbb szempontjai a kurátori koncepcióhoz és a Kárpát-medencei modellhez, oktatási módszerhez való igazodás, illetve a hitelesen, attraktív építészeti eszközökkel megfogalmazott hely létrehozása voltak.

Ezek alapján a Szakállszárító jeligével beküldött pályamunka, a temesvári egyetemisták - Järger Zsolt (Temesvár), Molnár Zsolt (Csíkszereda), Szemcsuk Franciska (Déva), Benedek Tímea (Nagyszeben), Czáka Zoltán (Csíkszereda), Tóth Bertalan István (Arad) – által tervezett, újragondolt szakállszárító épül meg a velencei magyar pavilon átriumában. A terv egyesíti a közösségi együttlétet szolgáló, fedett ülőhelyként funkcionáló építmény, és a közösségi építéshez is köthető megvalósulás gondolatát, így jól illeszkedik a kiállítás koncepciójába, erősíti annak üzenetét. Az „újragondolt” szakállszárító letisztult megjelenése, egyszerű szerkesztési elve pedig stílusában is adekvát a kiállítással.


_DSC1568Csipeszek és spontán építés

A kiállítás központi eleméhez szorosan kapcsolódik egy interaktív építési mód is: a látogatók bekapcsolódhatnak a demonstratív építésbe (a magyar pavilonban ehhez rendelkezésre álló) csipeszek feltűzése révén, így részévé válhatnak a közösségi építés(élményé)nek.

A demonstratív építést kísérő kiállítás része Kunkovács László néprajzkutató, fotóművész Ősépítmények című fotókiállítása, a magyarországi építész- és tájépítész képzés építés-kalákáinak anyaga, illetve a kiírt „fogadótér-KAPU” és pad építési pályázatra beadott munkák.

Kunkovács László kiállítása a spontán (anonim) építés „modern kori” Magyarországán született, és a mai napig fellelhető építményeit mutatja be. Ezek a világmodellek alapozták meg a három évtizeddel ezelőtt elindult építéseket, amelyek bemutatása a kiállítás másik felében jelenik meg. Ezeket az építéseket nevezik a kurátorok a „Kárpát-medencei modell”-nek, amely oktatási módszer szerint a fiatal építészek, tájépítészek, egyetemisták egy közösség számára terveznek, majd kalákában velük együtt hoznak létre egy hasznos, közös alkotást. Ezek az építés-kalákák az évtizedek során egyre szaporodva, a hagyományos kalákaforma megújításával napjainkig változatos formákat öltve terjednek a Kárpát-medencében. A módszerben tehát egyesül a valós problémákra adott szakszerűen válasz, a közösségi érdekeket szolgálata, és a leendő építészeket empátiára, valóságértelmezésre, az építészet szolgáló szakralitásának felismerésére való késztetés.


(Fotó: Csákvári Zsigmond)

Kulcsszavak:

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma