GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2015.04.25

Több mint kétszáz kortárs magyar alkotó munkáit vonultatja fel a Műcsarnok Itt és most című kiállítása. A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg április 25-én, Fekete György, az MMA elnöke pedig köszöntőjében méltatta a kiállított alkotásokat.

Fekete György emlékeztetett rá, hogy néhány évvel ezelőtt a szomszédos Olof Palme Házban merült fel először a Nemzeti Szalon létrehozásának ötlete, ekkor azonban nem talált meghallgatásra. Később részben a Nemzeti Szalonok miatt kapta az MMA azt a feladatot, hogy felelős gazdája legyen a Műcsarnoknak. A sorozat évente egy-egy művészeti ág hazai keresztmetszetét adja, majd öt esztendőnként újrakezdődik.


Tavaly a magyar építészet mutatkozhatott be a Műcsarnokban, jövőre az intermediális és fotóművészet, a negyedik évben az iparművészet és a design, majd az élő népművészet bizonyítja, hogy a magyar vizuális művészetek a világ élvonalában vannak.


Fekete György szólt arról is, hogy a Nemzeti Szalonnal egy időben magángalériák és civil szervezetek bemutatkozások sokaságát szervezték meg, "ilyen módon vált a méltatlan harc a művek egészséges vetélkedésévé", ráadásul a Magyar Nemzeti Galéria április 24-én nyílt kiállítása hetven év erdélyi művészetét hozta el a Budai Várba.


Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár megnyitó beszédében kiemelte, jelentős társadalmi igény és erős tradíció az, aminek ma részesei lehetünk, az igény ugyanis az első Nemzeti Szalonok mintegy száz évvel ezelőtti megrendezése óta megmaradt az új és hagyományos értékek látására és láttatására. "A közönség a lábával szavaz: több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi a tavalyi építészeti Nemzeti Szalonra is" - fűzte hozzá.


ittesmost
MTI Fotó: Kovács Tamás


Az államtitkár elmondása szerint a képzőművészeti Nemzeti Szalonon 207 alkotó munkái láthatóak, akik a kurátor válogatásának eredményeképpen Magyarország legreprezentánsabb kiállítóterében építik a közízlést.


Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy a 19. századi Párizsban a kevés megmutatkozási lehetőség miatt hatalmas szerepe volt az évente megrendezett szalon-kiállításoknak, majd a század végén francia mintára Magyarországon is magas színvonalú országos seregszemlék nyíltak.


Idővel azonban mindkét országban egyre jobban elsekélyesedtek ezek a tárlatok, és 1945 után az akkori kulturális kormányzat is hiába próbálkozott újjáélesztésükkel, be kellett látnia, hogy a művészeti fejlődés a szakmaibb rendezvények felé mutat. Az utóbbi időszakban a kurátori kiállítások váltak jellemzővé, melyekben egy szakember saját koncepciója szerint állította össze az anyagot, de nem tudta a művészek széles körét megmozgatni, így bizonyos alkotók kerülhettek helyzetbe, mások háttérbe szorultak.


A művészettörténész szerint a Nemzeti Szalonnal most újra teremtődik egy olyan lehetőség, amely széles kereteket teremt a művészeknek a bemutatkozásra, így a közönség is keresztmetszetet kaphat a magyar művészet tendenciáiból. Régi hiány teljesül, de sok szakmai vita volt a Nemzeti Szalon körül - emlékeztetett, hozzátéve, hogy a rendezők hiába próbálták meg sok száz művész meghívásával kiterjeszteni a lehetőségeket, voltak, akik a tiltakozásra használták fel a meghívást.


"Nem sikerült a magyar kortárs képzőművészet egészét megszólítani, mégis rendkívül gazdag képet kaphatunk elsősorban a hagyományos műfajok, a festészet, a szobrászat és a grafika képviselőitől" - méltatta a tárlatot Fertőszögi Péter, hozzátéve, hogy jövőre az új médiumok képviselői mutatkozhatnak be a Nemzeti Szalonon.

 

MTI

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma