hangf_spotify_banner_728x90

2015.04.25

Több mint kétszáz kortárs magyar alkotó munkáit vonultatja fel a Műcsarnok Itt és most című kiállítása. A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg április 25-én, Fekete György, az MMA elnöke pedig köszöntőjében méltatta a kiállított alkotásokat.

Fekete György emlékeztetett rá, hogy néhány évvel ezelőtt a szomszédos Olof Palme Házban merült fel először a Nemzeti Szalon létrehozásának ötlete, ekkor azonban nem talált meghallgatásra. Később részben a Nemzeti Szalonok miatt kapta az MMA azt a feladatot, hogy felelős gazdája legyen a Műcsarnoknak. A sorozat évente egy-egy művészeti ág hazai keresztmetszetét adja, majd öt esztendőnként újrakezdődik.


Tavaly a magyar építészet mutatkozhatott be a Műcsarnokban, jövőre az intermediális és fotóművészet, a negyedik évben az iparművészet és a design, majd az élő népművészet bizonyítja, hogy a magyar vizuális művészetek a világ élvonalában vannak.


Fekete György szólt arról is, hogy a Nemzeti Szalonnal egy időben magángalériák és civil szervezetek bemutatkozások sokaságát szervezték meg, "ilyen módon vált a méltatlan harc a művek egészséges vetélkedésévé", ráadásul a Magyar Nemzeti Galéria április 24-én nyílt kiállítása hetven év erdélyi művészetét hozta el a Budai Várba.


Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár megnyitó beszédében kiemelte, jelentős társadalmi igény és erős tradíció az, aminek ma részesei lehetünk, az igény ugyanis az első Nemzeti Szalonok mintegy száz évvel ezelőtti megrendezése óta megmaradt az új és hagyományos értékek látására és láttatására. "A közönség a lábával szavaz: több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi a tavalyi építészeti Nemzeti Szalonra is" - fűzte hozzá.


ittesmost
MTI Fotó: Kovács Tamás


Az államtitkár elmondása szerint a képzőművészeti Nemzeti Szalonon 207 alkotó munkái láthatóak, akik a kurátor válogatásának eredményeképpen Magyarország legreprezentánsabb kiállítóterében építik a közízlést.


Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy a 19. századi Párizsban a kevés megmutatkozási lehetőség miatt hatalmas szerepe volt az évente megrendezett szalon-kiállításoknak, majd a század végén francia mintára Magyarországon is magas színvonalú országos seregszemlék nyíltak.


Idővel azonban mindkét országban egyre jobban elsekélyesedtek ezek a tárlatok, és 1945 után az akkori kulturális kormányzat is hiába próbálkozott újjáélesztésükkel, be kellett látnia, hogy a művészeti fejlődés a szakmaibb rendezvények felé mutat. Az utóbbi időszakban a kurátori kiállítások váltak jellemzővé, melyekben egy szakember saját koncepciója szerint állította össze az anyagot, de nem tudta a művészek széles körét megmozgatni, így bizonyos alkotók kerülhettek helyzetbe, mások háttérbe szorultak.


A művészettörténész szerint a Nemzeti Szalonnal most újra teremtődik egy olyan lehetőség, amely széles kereteket teremt a művészeknek a bemutatkozásra, így a közönség is keresztmetszetet kaphat a magyar művészet tendenciáiból. Régi hiány teljesül, de sok szakmai vita volt a Nemzeti Szalon körül - emlékeztetett, hozzátéve, hogy a rendezők hiába próbálták meg sok száz művész meghívásával kiterjeszteni a lehetőségeket, voltak, akik a tiltakozásra használták fel a meghívást.


"Nem sikerült a magyar kortárs képzőművészet egészét megszólítani, mégis rendkívül gazdag képet kaphatunk elsősorban a hagyományos műfajok, a festészet, a szobrászat és a grafika képviselőitől" - méltatta a tárlatot Fertőszögi Péter, hozzátéve, hogy jövőre az új médiumok képviselői mutatkozhatnak be a Nemzeti Szalonon.

 

MTI

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

fecske_2.R

2019.05.26

A Kolozsvári Magyar Operával koprodukcióban, az 1927-es magyarországi bemutató helyszínén, az akkoriban Városinak nevezett Erkel Színházban, május 26-án és 27-én szólal meg újra A fecske. Anger Ferenc rendezővel Puccini különleges, ritkán játszott lírai operájának sajátos kettősségéről beszélgettünk, a fővárosit megelőző kolozsvári premiert is érintve.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma