IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.07.06

Frida Kahlo varázslatos, szenvedéllyel és szenvedéssel teli munkáiból nyílt kiállítás július 6-án a Magyar Nemzeti Galériában. A 111 évvel ezelőtt született mexikói művésznőtől több mint harminc festményt, köztük életrajzi ihletésű ikonikus portrékat, valamint grafikákat és fényképeket láthatunk. A budapesti Frida Kahlo-kiállítás megnyitójára eljött a művésznő rokona, Cristina Kahlo is.

_D0A3730_Copy
Frida Kahlo műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában


A Frida Kahlo – Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás megnyitóját július 6-án tartották a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó a közismert La Llorona (A síró nő) című mexikói dallal vette kezdetét (a dal a következő YouTube-linken meg is hallgatható). Dallama intenzív, érzelmes a fő tartalma pedig a mexikói forradalmi időket, a szerelmet és a fájdalmat eleveníti meg.


_D0A3472_Copy
A Frida Kahlo-kiállítást a neves La Llorona című mexikói dallal nyitották meg


A Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítását Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Az államtitkár a beszédében a mexikói művésznővel, festményeivel kapcsolatban a szépséget és a kétségbeesést említette. Ezzel utalt a festőművész tragédiákkal és betegségekkel teli életére, melyek ellenére mégis makacsul ragaszkodott az élethez, a boldogság kereséséhez, „melyet csak a szenvedélyen és alázaton keresztül tudott elképzelni vagy megvalósítani”. Kiemelte a Kahlo-életművet meghatározó önarcképeket, amelyeken „víziók és szürrealista eszközök különös vegyítésével, ám a szürrealistáktól eltérően szinte mindig valóságos”, elsősorban saját életéből vett elemeket örökített meg.


_D0A3483_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


A budapesti tárlat megnyitójára Magyarországra látogatott Frida Kahlo távoli rokona, húgának unokája, Cristina Kahlo is, aki szintén mondott pár szót az eseményen. Elmondta, hogy örül, hogy a kiállítás alkalmából lehetősége nyílt Budapestre látogatni, hiszen már régóta vágyott megnézni az országot. Elmesélte, hogy a napokban meglátott egy blúzt, és akkor tudatosult benne, hogy a gyerekkorában kapott babán ugyanolyan díszítésű blúz volt. „Tulajdonképpen most tudtam meg, hogy a baba, amellyel gyerekkoromban annyit játszottam, egy magyar baba volt” – tette hozzá Cristina Kahlo. A fotóművész kíváncsiságát az is felkeltette a nemzet iránt, hogy rengeteg, általa csodált fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Robert Capa, Martin Munkácsi született az országban. A harmadik okként pedig megemlítette nagymamája, Cristina Kahlo illetve testvére, Frida Kahlo édesapjának, Gulliermo Kahlonak a fényképeit, „amelyek annyira fontosak voltak mindannyiunk számára a Kahlo-családban”.


_D0A3555_Copy
Cristina Kahlo, a festőművész rokona


Cristina Kahlo elmondta azt is, hogy Frida Kahlo szintén gyűjtötte a fényképeket, a Frida Kahlo Múzeumban, Mexikóvárosban háromezer fényképet őriznek, amelyek között vannak magyar fotóművészek, köztük Brassai, Munkácsi és Moholy-Nagy munkái is, „hiszen senki sem szalasztotta el az alkalmat, hogy fényképet készítsen róla, amikor találkoztak”. Hozzátette, a magyar származású Nickolas Muray „nemcsak Frida szívét lopta el, de számos fényképet is készített róla”, amelyekből az egyikre, amelyen Frida a kanapén ül még Diego Rivera is azt mondta, hogy „ez a kép olyan csodálatos, mintha egy Piero della Francesca-festmény lenne”. Ahogy Cristina elmondta, a művésznőnek nem volt problémája azzal, hogy fényképeket készítsenek róla, „gyerekkorától kezdve nagyon kényelmesen érezte magát a kamera előtt is, ugyanúgy, ahogy aztán később a saját önarcképeit is nagyon könnyedén meg tudta festeni” – tette hozzá. Szólt Frida és férje, a híres festőművész Diego Rivera kapcsolatáról is, amelyben bár mindkét fél neves művészként tevékenykedett, „mégis kölcsönösen csodálták egymás művészetét is, ugyanakkor sohasem adták fel egyéni kreativitásukat”.


A Nemzeti Galéria kiállításának megnyitóján beszédet mondott José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára is. „Frida Kahlo művészete és művészeti öröksége izgalomban tartja a művészeket, antropológusokat, pszichológusokat és sok más csoportot is, többek között feministákat és marxistákat, marginális és nem marginális közösséget egyaránt” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy Frida alakja mára popikonná vált, festményeit és fotóit mindenféle formájú reprodukción meg lehet találni. Kiemelte, hogy ehhez Kahlo személyes stílusa is hozzájárult, hiszen divatot teremtett az egész világon: nagyon szerette a túlméretezett ékszereket, gyűrűket, a természetes virágokat, a népi viseletet és a díszítőelemeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a tervezőket is nagyon inspirálták.


_D0A3582_Copy
José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára


Az eseményen dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a művész születésének évfordulóján tartott megnyitón Frida Kahlo utolsó szavait idézte: „remélem, a távozás örömteli lesz és soha nem térek vissza”. „Pedig igazán sose távozott. Ma, 111. születésnapján Budapesten találkozhatunk vele” – fogalmazott Baán László. Az igazgató megköszönte a kiállítás rendezésében közreműködőknek a munkáját, kiemelve a tárlaton látható anyagok nagyobbik részét kölcsönző mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint a magángyűjtők közreműködését.


_D0A3648_Copy
dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója


A nagyszabású tárlat Frida Kahlo 26 ismert festményén és 9 rajzán, valamint fotókon és videofelvételeken keresztül öt szekcióban mutatja be az alkotó munkásságát és életének jelentős részleteit. A kiállításon Frida Kahlo számos védjegyévé vált önarcképe is szerepel, de az egyik legelső vászonfestményét is megtekintheti a közönség. A tárlaton a A festői kibontakozás című részben látható portréi arról az útkeresésről tanúskodnak, amelynek során a művész rátalált saját stílusára. Formális képzésben korábban nem részesült, autodidakta módon fejlesztette tudását, így első modelljei családtagjai, barátai voltak. Ezekből az alkotásokból látható összeállítás a kiállítás ezen részében.


_D0A3774_Copy


A következő, A fájdalom poézise című szekcióban azok a festményei tekinthetők meg, amelyeken gyerek- és felnőttkora testi szenvedéseit jelenítette meg, a bemutató harmadik egysége pedig a művész és Mexikó kapcsolatát mutatja be. Frida Kahlónak fontos volt az ősi gyökerekkel való azonosulás, amely nemcsak képein jelent meg, de az őt körülvevő környezetben is. Férjével, Diego Riverával közös házukat is számtalan régészeti lelet, jellegzetes kerámia és kőszobor díszítette, amelyekhez hasonlókat szintén láthat majd a közönség a bemutatón.


_D0A3743_Copy


A természettel való organikus együttélés, együttlétezés mitikus egységét sejtető képeket tárja a látogatók elé a Viva la Vida című szekció, az utolsó rész pedig Diego Riverával való sokszor ellentmondásos, de szenvedélyes, inspiráló és erős kapcsolatáról szól. Ebben az egységben szó esik Frida Kahlo más szerelmeiről is, mások mellett a magyar származású Nickolas Murayról is. A kiállítás végén Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang és képinstalláció is szerepel. A bemutatót a Fridamánia című blokk zárja, amely a festő személyét övező és a halálát követő évtizedekben kibontakozott rajongással, valamint négy magyar művész alkotásán keresztül a magyar kortárs festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik.


_D0A3835_Copy
A Fridamánia


A Frida Kahlo – Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás július 7-től november 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria földszinti kiállítóterében. A tárlat kurátora Lantos Adriána.


Kultúra.hu/MTI
Révy Orsolya

Fotók: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma