NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.06

Frida Kahlo varázslatos, szenvedéllyel és szenvedéssel teli munkáiból nyílt kiállítás július 6-án a Magyar Nemzeti Galériában. A 111 évvel ezelőtt született mexikói művésznőtől több mint harminc festményt, köztük életrajzi ihletésű ikonikus portrékat, valamint grafikákat és fényképeket láthatunk. A budapesti Frida Kahlo-kiállítás megnyitójára eljött a művésznő rokona, Cristina Kahlo is.

_D0A3730_Copy
Frida Kahlo műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában


A Frida Kahlo – Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás megnyitóját július 6-án tartották a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó a közismert La Llorona (A síró nő) című mexikói dallal vette kezdetét (a dal a következő YouTube-linken meg is hallgatható). Dallama intenzív, érzelmes a fő tartalma pedig a mexikói forradalmi időket, a szerelmet és a fájdalmat eleveníti meg.


_D0A3472_Copy
A Frida Kahlo-kiállítást a neves La Llorona című mexikói dallal nyitották meg


A Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítását Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Az államtitkár a beszédében a mexikói művésznővel, festményeivel kapcsolatban a szépséget és a kétségbeesést említette. Ezzel utalt a festőművész tragédiákkal és betegségekkel teli életére, melyek ellenére mégis makacsul ragaszkodott az élethez, a boldogság kereséséhez, „melyet csak a szenvedélyen és alázaton keresztül tudott elképzelni vagy megvalósítani”. Kiemelte a Kahlo-életművet meghatározó önarcképeket, amelyeken „víziók és szürrealista eszközök különös vegyítésével, ám a szürrealistáktól eltérően szinte mindig valóságos”, elsősorban saját életéből vett elemeket örökített meg.


_D0A3483_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


A budapesti tárlat megnyitójára Magyarországra látogatott Frida Kahlo távoli rokona, húgának unokája, Cristina Kahlo is, aki szintén mondott pár szót az eseményen. Elmondta, hogy örül, hogy a kiállítás alkalmából lehetősége nyílt Budapestre látogatni, hiszen már régóta vágyott megnézni az országot. Elmesélte, hogy a napokban meglátott egy blúzt, és akkor tudatosult benne, hogy a gyerekkorában kapott babán ugyanolyan díszítésű blúz volt. „Tulajdonképpen most tudtam meg, hogy a baba, amellyel gyerekkoromban annyit játszottam, egy magyar baba volt” – tette hozzá Cristina Kahlo. A fotóművész kíváncsiságát az is felkeltette a nemzet iránt, hogy rengeteg, általa csodált fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Robert Capa, Martin Munkácsi született az országban. A harmadik okként pedig megemlítette nagymamája, Cristina Kahlo illetve testvére, Frida Kahlo édesapjának, Gulliermo Kahlonak a fényképeit, „amelyek annyira fontosak voltak mindannyiunk számára a Kahlo-családban”.


_D0A3555_Copy
Cristina Kahlo, a festőművész rokona


Cristina Kahlo elmondta azt is, hogy Frida Kahlo szintén gyűjtötte a fényképeket, a Frida Kahlo Múzeumban, Mexikóvárosban háromezer fényképet őriznek, amelyek között vannak magyar fotóművészek, köztük Brassai, Munkácsi és Moholy-Nagy munkái is, „hiszen senki sem szalasztotta el az alkalmat, hogy fényképet készítsen róla, amikor találkoztak”. Hozzátette, a magyar származású Nickolas Muray „nemcsak Frida szívét lopta el, de számos fényképet is készített róla”, amelyekből az egyikre, amelyen Frida a kanapén ül még Diego Rivera is azt mondta, hogy „ez a kép olyan csodálatos, mintha egy Piero della Francesca-festmény lenne”. Ahogy Cristina elmondta, a művésznőnek nem volt problémája azzal, hogy fényképeket készítsenek róla, „gyerekkorától kezdve nagyon kényelmesen érezte magát a kamera előtt is, ugyanúgy, ahogy aztán később a saját önarcképeit is nagyon könnyedén meg tudta festeni” – tette hozzá. Szólt Frida és férje, a híres festőművész Diego Rivera kapcsolatáról is, amelyben bár mindkét fél neves művészként tevékenykedett, „mégis kölcsönösen csodálták egymás művészetét is, ugyanakkor sohasem adták fel egyéni kreativitásukat”.


A Nemzeti Galéria kiállításának megnyitóján beszédet mondott José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára is. „Frida Kahlo művészete és művészeti öröksége izgalomban tartja a művészeket, antropológusokat, pszichológusokat és sok más csoportot is, többek között feministákat és marxistákat, marginális és nem marginális közösséget egyaránt” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy Frida alakja mára popikonná vált, festményeit és fotóit mindenféle formájú reprodukción meg lehet találni. Kiemelte, hogy ehhez Kahlo személyes stílusa is hozzájárult, hiszen divatot teremtett az egész világon: nagyon szerette a túlméretezett ékszereket, gyűrűket, a természetes virágokat, a népi viseletet és a díszítőelemeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a tervezőket is nagyon inspirálták.


_D0A3582_Copy
José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára


Az eseményen dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a művész születésének évfordulóján tartott megnyitón Frida Kahlo utolsó szavait idézte: „remélem, a távozás örömteli lesz és soha nem térek vissza”. „Pedig igazán sose távozott. Ma, 111. születésnapján Budapesten találkozhatunk vele” – fogalmazott Baán László. Az igazgató megköszönte a kiállítás rendezésében közreműködőknek a munkáját, kiemelve a tárlaton látható anyagok nagyobbik részét kölcsönző mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint a magángyűjtők közreműködését.


_D0A3648_Copy
dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója


A nagyszabású tárlat Frida Kahlo 26 ismert festményén és 9 rajzán, valamint fotókon és videofelvételeken keresztül öt szekcióban mutatja be az alkotó munkásságát és életének jelentős részleteit. A kiállításon Frida Kahlo számos védjegyévé vált önarcképe is szerepel, de az egyik legelső vászonfestményét is megtekintheti a közönség. A tárlaton a A festői kibontakozás című részben látható portréi arról az útkeresésről tanúskodnak, amelynek során a művész rátalált saját stílusára. Formális képzésben korábban nem részesült, autodidakta módon fejlesztette tudását, így első modelljei családtagjai, barátai voltak. Ezekből az alkotásokból látható összeállítás a kiállítás ezen részében.


_D0A3774_Copy


A következő, A fájdalom poézise című szekcióban azok a festményei tekinthetők meg, amelyeken gyerek- és felnőttkora testi szenvedéseit jelenítette meg, a bemutató harmadik egysége pedig a művész és Mexikó kapcsolatát mutatja be. Frida Kahlónak fontos volt az ősi gyökerekkel való azonosulás, amely nemcsak képein jelent meg, de az őt körülvevő környezetben is. Férjével, Diego Riverával közös házukat is számtalan régészeti lelet, jellegzetes kerámia és kőszobor díszítette, amelyekhez hasonlókat szintén láthat majd a közönség a bemutatón.


_D0A3743_Copy


A természettel való organikus együttélés, együttlétezés mitikus egységét sejtető képeket tárja a látogatók elé a Viva la Vida című szekció, az utolsó rész pedig Diego Riverával való sokszor ellentmondásos, de szenvedélyes, inspiráló és erős kapcsolatáról szól. Ebben az egységben szó esik Frida Kahlo más szerelmeiről is, mások mellett a magyar származású Nickolas Murayról is. A kiállítás végén Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang és képinstalláció is szerepel. A bemutatót a Fridamánia című blokk zárja, amely a festő személyét övező és a halálát követő évtizedekben kibontakozott rajongással, valamint négy magyar művész alkotásán keresztül a magyar kortárs festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik.


_D0A3835_Copy
A Fridamánia


A Frida Kahlo – Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás július 7-től november 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria földszinti kiállítóterében. A tárlat kurátora Lantos Adriána.


Kultúra.hu/MTI
Révy Orsolya

Fotók: Csákvári Zsigmond

Parbeszed_a_szerelemrol_R

2018.12.19

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

A 160 ezer darabos saját gyűjteménnyel rendelkező és évente 30-35 kiállítást rendező hágai Gemeentemuseum jelenlegi elnevezése (közösségi múzeum) nem tükrözi, hogy a gyűjteményt egykoron művészek alapították, ezért a 2019 őszére tervezett nagy Monet-kiállítás alkalmából felveszi a külföldiek által is könnyen megjegyezhető Hágai Művészeti Múzeum (angolul: Art Museum of The Hague) elnevezést. A múzeum kollekciója főleg a 20. század első feléből származik, itt található a világ legnagyobb gyűjteménye Piet Mondrian (1872-1944) holland festőtől, benne utolsó, befejezetlen képével, a Victory Boogie Woogie-val. A múzeumot Hendrik Petrus Berlage holland építész tervezte, az art deco épület a stílus egyik ikonikus példánya.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója elondása szerint a műsor megszólít minden korosztályt és társadalmi réteget, értékes, de ugyanakkor elég populáris ahhoz, hogy mindenkinek kedve legyen megnézni részben a látvány, részben a sokszínűség okán. Az december 28-án Igazából karácsony címmel tartandó műsor során ötvözik a zenét a tánccal és a képpel, ünnepi kikapcsolódást nyújtva az egész családnak.

_BDZ_igazabol_karacsony_

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma