Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.07.06

Frida Kahlo varázslatos, szenvedéllyel és szenvedéssel teli munkáiból nyílt kiállítás július 6-án a Magyar Nemzeti Galériában. A 111 évvel ezelőtt született mexikói művésznőtől több mint harminc festményt, köztük életrajzi ihletésű ikonikus portrékat, valamint grafikákat és fényképeket láthatunk. A budapesti Frida Kahlo-kiállítás megnyitójára eljött a művésznő rokona, Cristina Kahlo is.

_D0A3730_Copy
Frida Kahlo műveiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában


A Frida Kahlo – Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás megnyitóját július 6-án tartották a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó a közismert La Llorona (A síró nő) című mexikói dallal vette kezdetét (a dal a következő YouTube-linken meg is hallgatható). Dallama intenzív, érzelmes a fő tartalma pedig a mexikói forradalmi időket, a szerelmet és a fájdalmat eleveníti meg.


_D0A3472_Copy
A Frida Kahlo-kiállítást a neves La Llorona című mexikói dallal nyitották meg


A Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítását Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg. Az államtitkár a beszédében a mexikói művésznővel, festményeivel kapcsolatban a szépséget és a kétségbeesést említette. Ezzel utalt a festőművész tragédiákkal és betegségekkel teli életére, melyek ellenére mégis makacsul ragaszkodott az élethez, a boldogság kereséséhez, „melyet csak a szenvedélyen és alázaton keresztül tudott elképzelni vagy megvalósítani”. Kiemelte a Kahlo-életművet meghatározó önarcképeket, amelyeken „víziók és szürrealista eszközök különös vegyítésével, ám a szürrealistáktól eltérően szinte mindig valóságos”, elsősorban saját életéből vett elemeket örökített meg.


_D0A3483_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


A budapesti tárlat megnyitójára Magyarországra látogatott Frida Kahlo távoli rokona, húgának unokája, Cristina Kahlo is, aki szintén mondott pár szót az eseményen. Elmondta, hogy örül, hogy a kiállítás alkalmából lehetősége nyílt Budapestre látogatni, hiszen már régóta vágyott megnézni az országot. Elmesélte, hogy a napokban meglátott egy blúzt, és akkor tudatosult benne, hogy a gyerekkorában kapott babán ugyanolyan díszítésű blúz volt. „Tulajdonképpen most tudtam meg, hogy a baba, amellyel gyerekkoromban annyit játszottam, egy magyar baba volt” – tette hozzá Cristina Kahlo. A fotóművész kíváncsiságát az is felkeltette a nemzet iránt, hogy rengeteg, általa csodált fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Robert Capa, Martin Munkácsi született az országban. A harmadik okként pedig megemlítette nagymamája, Cristina Kahlo illetve testvére, Frida Kahlo édesapjának, Gulliermo Kahlonak a fényképeit, „amelyek annyira fontosak voltak mindannyiunk számára a Kahlo-családban”.


_D0A3555_Copy
Cristina Kahlo, a festőművész rokona


Cristina Kahlo elmondta azt is, hogy Frida Kahlo szintén gyűjtötte a fényképeket, a Frida Kahlo Múzeumban, Mexikóvárosban háromezer fényképet őriznek, amelyek között vannak magyar fotóművészek, köztük Brassai, Munkácsi és Moholy-Nagy munkái is, „hiszen senki sem szalasztotta el az alkalmat, hogy fényképet készítsen róla, amikor találkoztak”. Hozzátette, a magyar származású Nickolas Muray „nemcsak Frida szívét lopta el, de számos fényképet is készített róla”, amelyekből az egyikre, amelyen Frida a kanapén ül még Diego Rivera is azt mondta, hogy „ez a kép olyan csodálatos, mintha egy Piero della Francesca-festmény lenne”. Ahogy Cristina elmondta, a művésznőnek nem volt problémája azzal, hogy fényképeket készítsenek róla, „gyerekkorától kezdve nagyon kényelmesen érezte magát a kamera előtt is, ugyanúgy, ahogy aztán később a saját önarcképeit is nagyon könnyedén meg tudta festeni” – tette hozzá. Szólt Frida és férje, a híres festőművész Diego Rivera kapcsolatáról is, amelyben bár mindkét fél neves művészként tevékenykedett, „mégis kölcsönösen csodálták egymás művészetét is, ugyanakkor sohasem adták fel egyéni kreativitásukat”.


A Nemzeti Galéria kiállításának megnyitóján beszédet mondott José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára is. „Frida Kahlo művészete és művészeti öröksége izgalomban tartja a művészeket, antropológusokat, pszichológusokat és sok más csoportot is, többek között feministákat és marxistákat, marginális és nem marginális közösséget egyaránt” – mondta az államtitkár. Hozzátette, hogy Frida alakja mára popikonná vált, festményeit és fotóit mindenféle formájú reprodukción meg lehet találni. Kiemelte, hogy ehhez Kahlo személyes stílusa is hozzájárult, hiszen divatot teremtett az egész világon: nagyon szerette a túlméretezett ékszereket, gyűrűket, a természetes virágokat, a népi viseletet és a díszítőelemeket, amelyek az elmúlt évtizedekben a tervezőket is nagyon inspirálták.


_D0A3582_Copy
José Luis Martínez, a Mexikói Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára


Az eseményen dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a művész születésének évfordulóján tartott megnyitón Frida Kahlo utolsó szavait idézte: „remélem, a távozás örömteli lesz és soha nem térek vissza”. „Pedig igazán sose távozott. Ma, 111. születésnapján Budapesten találkozhatunk vele” – fogalmazott Baán László. Az igazgató megköszönte a kiállítás rendezésében közreműködőknek a munkáját, kiemelve a tárlaton látható anyagok nagyobbik részét kölcsönző mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint a magángyűjtők közreműködését.


_D0A3648_Copy
dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója


A nagyszabású tárlat Frida Kahlo 26 ismert festményén és 9 rajzán, valamint fotókon és videofelvételeken keresztül öt szekcióban mutatja be az alkotó munkásságát és életének jelentős részleteit. A kiállításon Frida Kahlo számos védjegyévé vált önarcképe is szerepel, de az egyik legelső vászonfestményét is megtekintheti a közönség. A tárlaton a A festői kibontakozás című részben látható portréi arról az útkeresésről tanúskodnak, amelynek során a művész rátalált saját stílusára. Formális képzésben korábban nem részesült, autodidakta módon fejlesztette tudását, így első modelljei családtagjai, barátai voltak. Ezekből az alkotásokból látható összeállítás a kiállítás ezen részében.


_D0A3774_Copy


A következő, A fájdalom poézise című szekcióban azok a festményei tekinthetők meg, amelyeken gyerek- és felnőttkora testi szenvedéseit jelenítette meg, a bemutató harmadik egysége pedig a művész és Mexikó kapcsolatát mutatja be. Frida Kahlónak fontos volt az ősi gyökerekkel való azonosulás, amely nemcsak képein jelent meg, de az őt körülvevő környezetben is. Férjével, Diego Riverával közös házukat is számtalan régészeti lelet, jellegzetes kerámia és kőszobor díszítette, amelyekhez hasonlókat szintén láthat majd a közönség a bemutatón.


_D0A3743_Copy


A természettel való organikus együttélés, együttlétezés mitikus egységét sejtető képeket tárja a látogatók elé a Viva la Vida című szekció, az utolsó rész pedig Diego Riverával való sokszor ellentmondásos, de szenvedélyes, inspiráló és erős kapcsolatáról szól. Ebben az egységben szó esik Frida Kahlo más szerelmeiről is, mások mellett a magyar származású Nickolas Murayról is. A kiállítás végén Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang és képinstalláció is szerepel. A bemutatót a Fridamánia című blokk zárja, amely a festő személyét övező és a halálát követő évtizedekben kibontakozott rajongással, valamint négy magyar művész alkotásán keresztül a magyar kortárs festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik.


_D0A3835_Copy
A Fridamánia


A Frida Kahlo – Remekművel a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás július 7-től november 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria földszinti kiállítóterében. A tárlat kurátora Lantos Adriána.


Kultúra.hu/MTI
Révy Orsolya

Fotók: Csákvári Zsigmond

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

iatp_201819_bwmetro

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma