IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.01

Megkezdődött május 31-én a negyedik Komlói Amatőr Színházi Találkozó (KASZT), amelynek versenyprogramjában június 2-ig tizenegy produkció szerepel. Az idei versenydarabokat mintegy 80 produkcióból válogatták ki. A seregszemlét Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg a mecseki városban.

33992981_1757580534330970_5138579004139241472_n
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár


A politikus köszöntőjében kiemelte: a színház mint művészeti ág nem tud létezni anélkül, hogy a kultúra valamennyi területét – köztük az irodalmat, a táncot és a zenét – össze ne fogná. Egyúttal működésképtelen anélkül, hogy ne legyen kapcsolata a közművelődéssel – hívta fel a figyelmet arra a KASZT egy minőségi fesztivál. Az előző kormány által megkezdett kultúrpolitikáról Fekete Péter elmondta: „töretlenül, ugyanabba az irányba fog haladni” a jelenlegi kormányzati ciklusban is. Fekete Péter az eseményen Petőfi Sándor 1844-ben kiadott – a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) található – színházi zsebkönyvének egyik nyomatát ajándékozta a szervezőknek.


20934862_1422084871240241_7372652843434785067_o
Részlet a Soltis Lajos Színház Shakespeare Szentivánéji álom című darabjából
Fotó: soltiszinhaz.hu


Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgató-főrendezője, a KASZT fesztiváligazgatója a seregszemle népszerűségére utalva elmondta: a komlói fesztivált – akárcsak a korábbi években – idén is teltházas érdeklődés kíséri. Felidézte: az idei 11 versenydarabot mintegy 80 produkcióból válogatták ki: azok között egy határon túli, a romániai Érmihályfalváról érkező társulat által játszott darab is található,


  • ezenkívül látható lesz a celldömölki Soltis Lajos Színház Shakespeare Szentivánéji álom című darabja,
  • a komlói Súgólyuk Színház Michael Frayn Még egyszer hátulról című komédiájával lép fel a fesztiválon
  • a győri Rév Színház és az inárcsi KB35 közös produkciójában Shakespeare Othellója lesz látható,
  • a pápai SK Társulat pedig Gogol Egy őrült naplója című művét játssza,
  • míg a székesfehérvári Szabad Színháztól Hubay Miklós Római karneválját,
  • a veszprémi Alig Színpadtól Egressy Zoltán Nyár utca végállomás című darabját,
  • az inárcsi KB35 együttesétől a Ti, mint én című produkciót,
  • a körmendi Kastélyszínháztól Alessandro Baricc Novecentóját,
  • a pécsi Escargo Hajója csoporttól Maros András Büntetőjét,
  • az ikervári Rába(p)Art Társulattól pedig Jack London Osztozkodás című alkotását válogatták be a versenyprogramba.


Pataki András beszámolt arról is: a szakmai zsűrit idén Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész vezeti, aki a megnyitón Reményik Sándor versével köszöntötte a publikumot. Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a KASZT fővédnöke a fesztivál szervezőinek munkáját megköszönve és a komlói közművelődési intézményrendszert is méltatva arról beszélt: a seregszemle a magyar nyelvű amatőr színjátszás legrangosabb, legsikeresebb fesztiváljává vált.


34063325_1757580347664322_2306231454645878784_n
Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője


A KASZT offprogramjai között a Súgólyuk Színház és a komlói 40+ zenekar közös előadása, a The Budapest Jazz Orchestra, illetve Vastag Csaba koncertje, valamint Varga Miklós, Rudán Joe és Kalapács József fellépése is szerepel.


A programokról bővebben ITT olvashattok.

 


Forrás: MTI

Fotó: KASZT – Komlói Amatőr Színházi Találkozó facebook-oldala

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma