GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2016.05.11

Illyés Gyula ’56-os följegyzései és papírlapokra írt naplója 2014 áprilisában került elő, melyet az író lánya, Illyés Mária készített elő kiadásra, Horváth István történész közreműködésével. A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választották ki a kiadók. A napló a Magyar Szemle Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia közös kiadásában az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelent meg.

Illyés Gyula naplói a költő halála után felesége, Kozmutza Flóra szöveggondozásában 1987–1995 között összesen nyolc kötetben jelentek meg. Az 1946–1960 közötti időszakra vonatkozó kiadás viszont 1956. október 24. és 1957. május 8. között nem tartalmaz semmilyen bejegyzést, holott Illyés igen jelentős szerepet töltött be az ötvenhatos forradalomban.

A 1987–1995 évek naplói 1987-ben jelentek meg, a korabeli kiadáspolitikai gyakorlat szerint szó sem lehetett volna Illyés ötvenhatos feljegyzéseinek cenzúrázatlan kiadásáról, de valószínűbb, hogy Illyésék a házkutatásoktól tartva '57 körül elrejtették a forradalomra vonatkozó naplót, Kozmutza Flóra pedig megfeledkezett róla.


illyes_gyula_0


Illyés Gyula ’56-os följegyzései, papírlapokra írt naplója 2014 áprilisában került elő, melyet az író lánya, Illyés Mária készített elő kiadásra, Horváth István történész közreműködésével. A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választották ki a kiadók.


A naplót, mely a Magyar Szemle Kiadó és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közös kiadásában az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelenik meg, sajtótájékoztatón mutatta be az MMA, székházában, a Pesti Vigadóban.

 

Az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét mint cselekvő és megfigyelő. Beszámol az október 23. november 4. közti eseményekről is, de a napló különösen izgalmas része a november–decemberi időszak: a Kádár-kormány kiáltványától a munkástanácsok és az írószövetség betiltásáig tartó napok, amikor a fegyveres felkelés leverése után a forradalom és szabadságharc szellemi „fronton”, elsősorban az Írószövetség irányításával folyt tovább.


Illyés Gyula – Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt – volt a forradalom egyik szellemi központjának, az Írószövetség elnökségének az egyik irányítója. Részt vett a politikában a Petőfi Párt – a megújult Nemzeti Parasztpárt – egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel. Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. És ott tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4. után a hatalmukat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal. Történelmi jelentőségűek és forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyekben megörökítette az ezeken elhangzottakat. A gyorsan lejegyzett, hol bővebb, hol csak félmondatokkal rögzített eseménynaplónak része az a néhány, eredetileg megjelenésre szánt, de végül soha nem publikált felhívás, újságcikk-, illetve levéltervezet is, amelyekben Illyés a látott eseményeket értelmezi a napok forgatagában, de mégis történelmi távlatban.


Az ötvenhatos napló közlése nemcsak azért nagyon fontos, mert hamisítatlan képet ad a forradalomról, hanem mert Illyés Gyula személyiségét is hitelesen festi meg, portréjának sok vonását kiigazítja.


A napló és a könyv összeállítását Illyés Mária végezte el, illetve látta el előszóval, míg Horváth István jegyzetei, a forrásokra történő utalásai vagy másutt föllelhető adatokra való filológiai hivatkozásai önálló történészi munkaként is olvashatók, reflektorfénnyel pásztázzák be azt a területet, amelyet Illyés Gyula a naplóban bejárt. Az olvasó, ha kézbe veszi ezt a kötetet, két, egymáshoz kapcsolódó történetet talál benne. Az egyik az, amelyet Illyés Gyula le tudott jegyezni az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig tartó időszakban; a másik pedig az, amellyel Horváth István ennek a történetnek a részleteit föltárta, magyarázatokkal kiegészítette és belehelyezte egy nagyobb keretbe: az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébe.


A naplóból, a jegyzetekből és a függelékből három, illetve az illusztrációkkal együtt négy részből összeálló kötet sajátos történelmi tanulmányként olvasható: a magyar forradalom egy szegmensének történelemkönyve lehet.


„Azok közé a magyarok közé tartoztam, akik népüket bomló, veszendő népnek érezték… Nem a tíz év előtt oly hévvel – s oly igaztalanul – röppentgetett magyar-becsmérlő szólamok hatására. Mohács, Dózsa, Mátyás korára megy vissza a nemzet gerinc-roppanása – mint annyian, én is így vélekedtem.


Ezek óta a tiszta-egű október végi napok óta másképp vélekedek. Mint annyi magyar valamiképp azt érzem, mintha még vér is más kezdene járni bennem. Azt érzem, mintha nem törpegerincű nép fia volnék. Ha most utaznék külföldön, a bejelentő lapra azt hiszem némi büszkeséggel írnám rá, nemzetisége? – magyar.


S nem zavar, hogy ez a hirtelen büszkélkedés nem az én érdemem. A tettet, amely ilyen jólesően csörgedezteti bennem a magyar vért, nem én hajtottam végre. Mégsem érzem holmi szellemi orgazdának magam, aki más érdemével kérkedik. Miért? Mert ezeknek a tetteknek a végrehajtóit testvéreimnek, öcséimnek, fiaimnak érzem. Egy családban tudom velük magam. Azt érzem, hogy helyettem és nevemben cselekedtek.”


(Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 — Atlantisz sorsára jutottunk. Szerk.: Illyés Mária, Horváth István. /Magyar Szemle Könyvek./ Budapest, 2016, Magyar Művészeti Akadémia – Magyar Szemle, 264 oldal)

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma