kultura.hu_banner_herend_002uj

2016.05.11

Illyés Gyula ’56-os följegyzései és papírlapokra írt naplója 2014 áprilisában került elő, melyet az író lánya, Illyés Mária készített elő kiadásra, Horváth István történész közreműködésével. A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választották ki a kiadók. A napló a Magyar Szemle Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia közös kiadásában az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelent meg.

Illyés Gyula naplói a költő halála után felesége, Kozmutza Flóra szöveggondozásában 1987–1995 között összesen nyolc kötetben jelentek meg. Az 1946–1960 közötti időszakra vonatkozó kiadás viszont 1956. október 24. és 1957. május 8. között nem tartalmaz semmilyen bejegyzést, holott Illyés igen jelentős szerepet töltött be az ötvenhatos forradalomban.

A 1987–1995 évek naplói 1987-ben jelentek meg, a korabeli kiadáspolitikai gyakorlat szerint szó sem lehetett volna Illyés ötvenhatos feljegyzéseinek cenzúrázatlan kiadásáról, de valószínűbb, hogy Illyésék a házkutatásoktól tartva '57 körül elrejtették a forradalomra vonatkozó naplót, Kozmutza Flóra pedig megfeledkezett róla.


illyes_gyula_0


Illyés Gyula ’56-os följegyzései, papírlapokra írt naplója 2014 áprilisában került elő, melyet az író lánya, Illyés Mária készített elő kiadásra, Horváth István történész közreműködésével. A kötet címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választották ki a kiadók.


A naplót, mely a Magyar Szemle Kiadó és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közös kiadásában az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelenik meg, sajtótájékoztatón mutatta be az MMA, székházában, a Pesti Vigadóban.

 

Az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló számot ad arról, hogy a költő hogyan élte át a forradalom és a korai megtorlások idejét mint cselekvő és megfigyelő. Beszámol az október 23. november 4. közti eseményekről is, de a napló különösen izgalmas része a november–decemberi időszak: a Kádár-kormány kiáltványától a munkástanácsok és az írószövetség betiltásáig tartó napok, amikor a fegyveres felkelés leverése után a forradalom és szabadságharc szellemi „fronton”, elsősorban az Írószövetség irányításával folyt tovább.


Illyés Gyula – Déry Tiborral, Németh Lászlóval, Tamási Áronnal és Veres Péterrel együtt – volt a forradalom egyik szellemi központjának, az Írószövetség elnökségének az egyik irányítója. Részt vett a politikában a Petőfi Párt – a megújult Nemzeti Parasztpárt – egyik vezetőjeként, Bibó Istvánnal és Bisztrai Farkas Ferenccel. Tanácskozott Nagy Imrével, Tildy Zoltánnal és a forradalom más politikai vezetőivel. És ott tárgyalt az írói delegációk tagjaként a feszült, éles találkozókon a szovjet városparancsnokkal, vagy november 4. után a hatalmukat fokozatosan megerősítő kommunistákkal: Münnich Ferenccel, Kállai Gyulával és Tömpe Istvánnal. Történelmi jelentőségűek és forrásértékűek azok a jegyzetek, amelyekben megörökítette az ezeken elhangzottakat. A gyorsan lejegyzett, hol bővebb, hol csak félmondatokkal rögzített eseménynaplónak része az a néhány, eredetileg megjelenésre szánt, de végül soha nem publikált felhívás, újságcikk-, illetve levéltervezet is, amelyekben Illyés a látott eseményeket értelmezi a napok forgatagában, de mégis történelmi távlatban.


Az ötvenhatos napló közlése nemcsak azért nagyon fontos, mert hamisítatlan képet ad a forradalomról, hanem mert Illyés Gyula személyiségét is hitelesen festi meg, portréjának sok vonását kiigazítja.


A napló és a könyv összeállítását Illyés Mária végezte el, illetve látta el előszóval, míg Horváth István jegyzetei, a forrásokra történő utalásai vagy másutt föllelhető adatokra való filológiai hivatkozásai önálló történészi munkaként is olvashatók, reflektorfénnyel pásztázzák be azt a területet, amelyet Illyés Gyula a naplóban bejárt. Az olvasó, ha kézbe veszi ezt a kötetet, két, egymáshoz kapcsolódó történetet talál benne. Az egyik az, amelyet Illyés Gyula le tudott jegyezni az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig tartó időszakban; a másik pedig az, amellyel Horváth István ennek a történetnek a részleteit föltárta, magyarázatokkal kiegészítette és belehelyezte egy nagyobb keretbe: az 1956-os forradalom és szabadságharc történetébe.


A naplóból, a jegyzetekből és a függelékből három, illetve az illusztrációkkal együtt négy részből összeálló kötet sajátos történelmi tanulmányként olvasható: a magyar forradalom egy szegmensének történelemkönyve lehet.


„Azok közé a magyarok közé tartoztam, akik népüket bomló, veszendő népnek érezték… Nem a tíz év előtt oly hévvel – s oly igaztalanul – röppentgetett magyar-becsmérlő szólamok hatására. Mohács, Dózsa, Mátyás korára megy vissza a nemzet gerinc-roppanása – mint annyian, én is így vélekedtem.


Ezek óta a tiszta-egű október végi napok óta másképp vélekedek. Mint annyi magyar valamiképp azt érzem, mintha még vér is más kezdene járni bennem. Azt érzem, mintha nem törpegerincű nép fia volnék. Ha most utaznék külföldön, a bejelentő lapra azt hiszem némi büszkeséggel írnám rá, nemzetisége? – magyar.


S nem zavar, hogy ez a hirtelen büszkélkedés nem az én érdemem. A tettet, amely ilyen jólesően csörgedezteti bennem a magyar vért, nem én hajtottam végre. Mégsem érzem holmi szellemi orgazdának magam, aki más érdemével kérkedik. Miért? Mert ezeknek a tetteknek a végrehajtóit testvéreimnek, öcséimnek, fiaimnak érzem. Egy családban tudom velük magam. Azt érzem, hogy helyettem és nevemben cselekedtek.”


(Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 — Atlantisz sorsára jutottunk. Szerk.: Illyés Mária, Horváth István. /Magyar Szemle Könyvek./ Budapest, 2016, Magyar Művészeti Akadémia – Magyar Szemle, 264 oldal)

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Ady_Endre_
2019.07.15

Ady gondolatai kortárs megfogalmazásban, műfaji megkötöttség nélkül: verseken, képeken kívül versszínházi előadásokat, mozgásművészeti produkciókat, megzenésített verset tartalmazó videoklipeket is vár a Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft. most meghirdetett, ADY100 – Ady arcai című pályázata. Mirtse Zsuzsa művészeti tanácsadóval arról is beszélgettünk, tud-e még nekünk ma újat mondani az egy évszázaddal ezelőtt elhunyt költő.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.

Feltehetően Charles Étienne Gudin, Napóleon egyik kedvenc tábornokának földi maradványait találták meg egy parkban Szmoleszkben, egy szovjet időkben emelt táncterem talapzata alatt, több mint 200 évvel azután, hogy a tábornok belehalt egy oroszországi csatában szerzett sérülésébe. Korabeli feljegyzések szerint Gudinnek a harctéri sérülése következtében amputálni kellett a bal lábát, és a jobb lába is megsebesült. A koporsóban talált holttest sérülései megegyeznek a tábornokéval.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

annabal-balatonfured-2015-2

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.

A víz kerül a középpontba a szentendrei Ister Napokon július 20-án és 21-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma