2017.09.12

Ez a célja a Kulturális Örökség Napjai programsorozatnak, amely idén Aranykorok emlékezete címmel a reformáció 500. évfordulójáról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtt megkötött kiegyezésről is megemlékezik. A rendezvény szeptember 16-án és 17-én országszerte várja a közönséget, és arra vállalkozik, hogy megmutatja: „gazdag nép vagyunk”.

A Kulturális Örökség Napjai programsorozat 1984-ben született meg Franciaországban, azóta pedig már 50 országban hirdeti évről évre: az épített és a szellemi örökség minden kultúra fontos értéke. A rendezvény keretében megnyílnak a közönség előtt azon épületek, múzeumok, műemléképítmények és régészeti lelőhelyek, amelyek az év többi napján nem látogathatók. Azok az intézmények pedig, melyek évközben is várják a látogatókat, olyan helyiségeiket is megnyitják, melyeket máskor zárva tartanak – árulta el a Kulturális Örökség Napjai szeptember 12-ei budapesti sajtótájékoztatóján dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára. Arról is szólt: az Európa Tanács javaslata szerint az idei évben a természet és örökség kapcsolata lesz a rendezvény tematikája, témája pedig minden országban eltér kicsit. Hazánkban megemlékeznek az 500 éves reformációról, a 200 éve született Arany Jánosról és a 150 évvel ezelőtti kiegyezésről is. Az Európa Tanács 2017. május 17-én bejelentette, hogy a 2018-as évet a kulturális örökség európai évének választja – mondta el Latorcai Csaba, majd kiemelte: ennek kapcsán Magyarországon is zajlik már az előkészítő munka, és a legfontosabb cél az, hogy „megóvjuk és megismertessük az emberekkel Európa kulturális örökségét”.


museum76935_960_720
Fotó: pixabay.com

 

A szeptember 12-ei sajtótájékoztatón dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos elmondta: a Reformáció Emlékbizottság szorosan együttműködik a Kulturális Örökség Napjai rendezvénnyel, hiszen az idei évben kiemelt téma a reformáció. „Kiemelt év ez számunkra, hiszen 500 éve kezdődött el a reformáció. Az a reformáció, amelynek sokféle örökségéből a mai napig profitál Európa. Mikor majd ezekben az ünnepi napokban az emberek látják a természeti, az épített és más örökségünket, akkor számukra megjelennek mindazok az értékek, amelyeket a reformáció leporolt, újrafogalmazott és stafétabotként átadott az utókor számára” – emelte ki dr. Hafenscher Károly, majd így zárta beszédét: és akkor majd felismerjük, „mi magyarok gazdag nép vagyunk”.

 

Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón bejelentette: a szellemi kulturális örökség jegyzékébe 2017-ben az eddigi öt mellé két új elem kerül fel hazánkból. Magyarország 2006-ban csatlakozott a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményhez, később pedig „az egyezmény előkészítésében játszott szerepének, valamint a magyar hagyományőrzés nemzetközi tekintélyének köszönhetően a kormányközi bizottság tagjának is megválasztották. Ezt a tisztséget így 2014 és 2018 között hazánk tölti be. Én azt gondolom, hogy ez rendkívüli megtiszteltetés az országnak” – mondta el Závonyán Magdolna, majd hangsúlyozta: az UNESCO-listán most öt olyan magyar elem – busójárás, táncház-módszer, matyó népművészet, solymászat, Kodály-módszer – szerepel, amely méltóképpen képviseli hazánkat. Hozzátette: az idei évben a szellemi kulturális örökségek jegyzékébe két új elem kerül fel Magyarországról, a nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok, valamint a höveji csipkevarrás élő hagyománya. A szellemi kulturális örökség jó gyakorlatok listájára a cigány/roma szellemi kulturális örökség megőrzésének pedagógiai programja a Gandhi intézményi rendszerben került fel új elemként. Závogyán Magdolna azt is elárulta: az új szellemi kulturális örökségi elemeket a Kulturális Örökség Napjai országos megnyitóján, szeptember 15-én hirdetik majd ki a debreceni református kollégiumban.


181
Fotó: Kulturális Örökség Napjai Facebook-oldala

 

Ghyczy Gabriella, a Kulturális Örökség Napjai országos koordinátora a sajtótájékoztatón ismertette a rendezvény programjait és elmondta: a www.oroksegnapok.hu oldalon a részletes programleírás mellett úrvonaltervet is készíthetünk, melynek segítségével betáblázhatjuk az egész hétvégét. Örömmel jelentette be: a programhoz Magyarország valamennyi megyéje és Budapest valamennyi kerülete csatlakozott, Szlovákiát pedig Komárno városa képviseli majd. Összesen 624 esemény várja az érdeklődőket, akik a számos épületbe beléphetnek, köztük a hamarosan költöző Néprajzi Múzeumba, a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumba, a budapesti Mentőpalotába, a tolcsvai kastélyba, valamint számos gyönyörű és izgalmas műemléképületbe. Ghyczy Gabriella felszólította a közönséget: „fedezzék fel az országot”.

 

Kintzly Péter, a Kúria elnökének személyi titkára arról beszélt, hogy a Kulturális Örökség Napjai program keretében szeptember 17-én a Kúria is megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. A látogatók beléphetnek a Kúria elnökének dolgozószobájába, a fogadóterembe, a díszterembe, valamint megnézhetik azt a termet is, ahol a tárgyalás előtt a fogvatartottak várakoznak. Interaktív programok, játékok és kiállítások is várják azokat, akik úgy döntenek, hogy ellátogatnak a Kúriába.

Ezt követően Komolay Szabolcs, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere kapott szót, aki elmondta: Debrecen városa idén Szabó Magda születésének századik és a debreceni zsinat négyszázötvenedik évfordulóját is ünnepli, így Debrecenben háromnapos programsorozat lesz a Kulturális Örökség Napjai, melynek fő helyszínei a Kossuth tér, a Déri tér és a Tímárház lesznek. E városban is várja a látogatókat számos, máskor nem bejárható épület, többek között a városháza, a Rickl-ház, valamint a Hősök mauzóleuma, de hat útvonalon hirdetnek kulturális sétákat is.


A Kulturális Örökség Napjai programsorozatot 1991 óta az Európa Tanács védnökségével rendezik meg.



Kultúra.hu

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma