IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2011.12.20

80 éves korában meghal Ambroise Paré francia orvos. Őt tekintik a modern sebészet atyjának. A seborvos és borbély, akit 1536-ban "kelések, kelevények, daganatok és fekélyek gyógyítására alkalmasnak és megfelelőnek" találtak, karrierjét katonaorvosként kezdte. Itt megfelelő tevékenységi területet talált. A 26 éves Paré már az első hadjáratban, orvosi működésének kezdetén megtette első felfedezését. Mivel az egyik csata után nem volt elég forró olaja, hogy - a tanult módszerek szerint - a sérültek lőtt sebeit ellássa, ehelyett egy saját maga által készített gyomorkeserűt használt, ami tojássárgájából, rózsaolajból és terpentinből állt. Másnap reggel mutatkozott meg, hogy ezeknek a sebesülteknek kisebb fájdalma és láza volt, mint azoknak, akiket forró olajjal kezeltek. Paré legjelentősebb felfedezése azonban az volt, hogy amputálásnál elkötötte az ütőeret. A vérzés csillapítására a kiégetés helyett az artériák lekötését alkalmazta. Paré szolgálatainak elismerését jelentette, hogy négy francia király: II. Henrik, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik orvosa volt.

lukoviczky

2012.11.30
A kőnek bibliai eredetet tulajdonítanak: a monda szerint ezen nyugtatta fejét Jákob, amikor álmában megjelent a mennybe vivő lajtorja. A kő ezután Egyiptom, Szicília és Spanyolország közvetítésével érkezett az ír szigetre, ahol állítólag az írek védőszentje, Patrick is megáldotta. Ezt követően kapta a Sors Köve elnevezést. Skóciában először 836-ban, a Perthhez közeli Scone-ban koronáztak rajta királyt (innen másik neve: a Scone-i kő). A skót királyokat ezután hagyományosan itt koronázták egészen 1296-ig. Ekkor a Walest is leigázó, Arany János által is megénekelt, I. Edward angol király elragadta a skótoktól, s Londonba, a Westminster apátságba vitette. A skót függetlenség jelképe 1996-ban innen tért vissza Skóciába, annak egykori fővárosába, Edinburghba. A követ azonban a királyok londoni koronázására mindig vissza kell vinni, hiszen a brit uralkodót továbbra is ezen a kövön koronázzák. (Skócia 1707-ben lépett hivatalosan Unióra Angliával és a szigetország azóta viseli a Nagy-Britannia nevet. Skóciában a függetlenséget követelő és a brit parlamentben 4 képviselővel rendelkező Skót Nemzeti Párt úgy igyekszik növelni befolyását, hogy a különválás gazdasági előnyeit (brit társaságok kiszorítása, a tengeri olajkincs birtokbavétele) hangoztatja. Közvéleménykutatások szerint támogatottsága már megközelíti a 30 százalékot. Nyilvánvaló, hogy a Sors Kövének a 700 éves évforduló alkalmából történt visszajuttatása ezzel is magyarázható gesztus.)
2012.11.30
Párizsban meghal Oscar Wilde ír köldőt és író. A dublini Trinity College-ban és az oxfordi Magdalen College-ban tanult, megszerezte a baccalaurátust, s Oxfordban Ravenna című költeményével elnyerte a Newdigate-díjat. Pályáját döntően befolyásolták itáliai és görögországi utazásai, valamint oxfordi tanárai, J. Ruskin és W. Pater. Az ő esztétikai elveik révén lett az angol prerafaelita és a francia szimbolista költők követője, a századvég angol l'art pour l'art irányzatának vezéralakja. Már ekkor mindenben a másságot, a gondolkodás-, viselkedés- és öltözködésbeli különbségeket kereste. Londonban gyorsan az előkelő társaságok kedvence lett. 1879-ben jelent meg első verseskötete, Poems címmel. Szellemes előadásaival, melyeket a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban és Kanadában. Az 1880-as években jelentek meg drámái: Vera, a nihilista lány és A páduai hercegnő. 1884-ben megnősült, két fia született. 1891-ben ismerkedett meg a fiatal lord Alfred Douglassal, aki maga is író volt. Esztétikai nézeteik egybeestek, s barátságuk akkor szokatlan kapcsolattá fejlődött. Douglas apja, Queensberry márki szodomitasággal vádolta Wilde-ot, amire ő rágalmazási pert indított. A bíróság végül formailag rágalmazásért, valójában az ifjú lorddal folytatott homoszexuális kapcsolat miatt kétévi börtönre ítélte. Ennek következtében mind anyagilag, mind társadalmilag tönkrement. 1897-es szabadulása után Franciaországban telepedett le, s Párizsban halt meg nagy szegénységben. Kiemelkedő alkotása a Readingi Fegyház balladája, mely a szenvedő ember érzéseit, s az angol börtönviszonyokat írja le, s amely megnyerte számára az európai olvasók rokonszenvét. Jelentősek elbeszéléskötetei, A canterwille-i kísértet, a Lord Arthur Saville bűne, A boldog herceg. Wilde szerette magát aforizmákban kifejezni. `A bűn lényeges eleme a haladásnak`- állította, s ebben rokona lett Baudelaire-nek, Poe-nak, Verlaine-nek. Ennek az elvnek legtisztább kifejezése a Dorian Gray arcképe című regény, amely egy nagyvilági ifjú életét beszéli el az élet tetőpontjától a teljes elzüllésig. Híres darabja A lady Windermere legyezője, amelyben az arisztokrácia és a nagypolgárság hibáit, öncsaló világát veszi célba. Franciául írta a Salomét, a darabot Angliában betiltották, de Európában nagy sikere volt, Richard Strauss operát is írt belőle. További darabjai: A jelentéktelen asszony, Az eszményi férj, s a Bunbury visszatértek a vígjáték-műfajhoz. Wilde nyelvi bravúrjai mellett a jellem- és helyzetkomikumokat remekül kiaknázó, a színpadi hatásokhoz nagyon értő szerző.
2012.11.30
Samuel Langhorne Clemens, művésznevén Mark Twain Floridában született. Kimaradt az iskolából, nyomdászinasnak állt, majd gőzhajók kormányosa és révkalauz lett. A polgárháború alatt két hétig a déli seregben harcolt, aztán sokféle munkával próbálkozott, végül újságíró lett. Akkor vette fel a Mark Twain (a hajózásban kétölnyi vízmélységet jelentő) írói nevet, majd sikeres riportokat, karcolatokat írt. Kalandos ifjúsága, polinéziai és európai utazásai (1899-ben Budapesten is járt), sikertelen vállalkozásai, majd a kilábalás, magánéleti tragédiái és korának visszásságai egyaránt hatottak írásaira. Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjairól szóló történeteinek fesztelen, realista tónusa, pezsgő humora, tiszta plasztikus nyelve az egész amerikai prózairodalomra nagy hatással volt. A modern amerikai irodalomban az elsők között teremtette meg a beszélt nyelv varázsát. Műveinek szatírájával harcolt az amerikai társadalom fonákságai: a rabszolgaság és a pénz utáni hajsza ellen. Leghíresebb írásait - Koldus és királyfi, Egy jenki Arthúr király udvarában, Az egymillió fontos bankjegy - többször megfilmesítették.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma