2011.12.20

80 éves korában meghal Ambroise Paré francia orvos. Őt tekintik a modern sebészet atyjának. A seborvos és borbély, akit 1536-ban "kelések, kelevények, daganatok és fekélyek gyógyítására alkalmasnak és megfelelőnek" találtak, karrierjét katonaorvosként kezdte. Itt megfelelő tevékenységi területet talált. A 26 éves Paré már az első hadjáratban, orvosi működésének kezdetén megtette első felfedezését. Mivel az egyik csata után nem volt elég forró olaja, hogy - a tanult módszerek szerint - a sérültek lőtt sebeit ellássa, ehelyett egy saját maga által készített gyomorkeserűt használt, ami tojássárgájából, rózsaolajból és terpentinből állt. Másnap reggel mutatkozott meg, hogy ezeknek a sebesülteknek kisebb fájdalma és láza volt, mint azoknak, akiket forró olajjal kezeltek. Paré legjelentősebb felfedezése azonban az volt, hogy amputálásnál elkötötte az ütőeret. A vérzés csillapítására a kiégetés helyett az artériák lekötését alkalmazta. Paré szolgálatainak elismerését jelentette, hogy négy francia király: II. Henrik, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik orvosa volt.
2012.11.30
A kőnek bibliai eredetet tulajdonítanak: a monda szerint ezen nyugtatta fejét Jákob, amikor álmában megjelent a mennybe vivő lajtorja. A kő ezután Egyiptom, Szicília és Spanyolország közvetítésével érkezett az ír szigetre, ahol állítólag az írek védőszentje, Patrick is megáldotta. Ezt követően kapta a Sors Köve elnevezést. Skóciában először 836-ban, a Perthhez közeli Scone-ban koronáztak rajta királyt (innen másik neve: a Scone-i kő). A skót királyokat ezután hagyományosan itt koronázták egészen 1296-ig. Ekkor a Walest is leigázó, Arany János által is megénekelt, I. Edward angol király elragadta a skótoktól, s Londonba, a Westminster apátságba vitette. A skót függetlenség jelképe 1996-ban innen tért vissza Skóciába, annak egykori fővárosába, Edinburghba. A követ azonban a királyok londoni koronázására mindig vissza kell vinni, hiszen a brit uralkodót továbbra is ezen a kövön koronázzák. (Skócia 1707-ben lépett hivatalosan Unióra Angliával és a szigetország azóta viseli a Nagy-Britannia nevet. Skóciában a függetlenséget követelő és a brit parlamentben 4 képviselővel rendelkező Skót Nemzeti Párt úgy igyekszik növelni befolyását, hogy a különválás gazdasági előnyeit (brit társaságok kiszorítása, a tengeri olajkincs birtokbavétele) hangoztatja. Közvéleménykutatások szerint támogatottsága már megközelíti a 30 százalékot. Nyilvánvaló, hogy a Sors Kövének a 700 éves évforduló alkalmából történt visszajuttatása ezzel is magyarázható gesztus.)
2012.11.30
Párizsban meghal Oscar Wilde ír köldőt és író. A dublini Trinity College-ban és az oxfordi Magdalen College-ban tanult, megszerezte a baccalaurátust, s Oxfordban Ravenna című költeményével elnyerte a Newdigate-díjat. Pályáját döntően befolyásolták itáliai és görögországi utazásai, valamint oxfordi tanárai, J. Ruskin és W. Pater. Az ő esztétikai elveik révén lett az angol prerafaelita és a francia szimbolista költők követője, a századvég angol l'art pour l'art irányzatának vezéralakja. Már ekkor mindenben a másságot, a gondolkodás-, viselkedés- és öltözködésbeli különbségeket kereste. Londonban gyorsan az előkelő társaságok kedvence lett. 1879-ben jelent meg első verseskötete, Poems címmel. Szellemes előadásaival, melyeket a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban és Kanadában. Az 1880-as években jelentek meg drámái: Vera, a nihilista lány és A páduai hercegnő. 1884-ben megnősült, két fia született. 1891-ben ismerkedett meg a fiatal lord Alfred Douglassal, aki maga is író volt. Esztétikai nézeteik egybeestek, s barátságuk akkor szokatlan kapcsolattá fejlődött. Douglas apja, Queensberry márki szodomitasággal vádolta Wilde-ot, amire ő rágalmazási pert indított. A bíróság végül formailag rágalmazásért, valójában az ifjú lorddal folytatott homoszexuális kapcsolat miatt kétévi börtönre ítélte. Ennek következtében mind anyagilag, mind társadalmilag tönkrement. 1897-es szabadulása után Franciaországban telepedett le, s Párizsban halt meg nagy szegénységben. Kiemelkedő alkotása a Readingi Fegyház balladája, mely a szenvedő ember érzéseit, s az angol börtönviszonyokat írja le, s amely megnyerte számára az európai olvasók rokonszenvét. Jelentősek elbeszéléskötetei, A canterwille-i kísértet, a Lord Arthur Saville bűne, A boldog herceg. Wilde szerette magát aforizmákban kifejezni. `A bűn lényeges eleme a haladásnak`- állította, s ebben rokona lett Baudelaire-nek, Poe-nak, Verlaine-nek. Ennek az elvnek legtisztább kifejezése a Dorian Gray arcképe című regény, amely egy nagyvilági ifjú életét beszéli el az élet tetőpontjától a teljes elzüllésig. Híres darabja A lady Windermere legyezője, amelyben az arisztokrácia és a nagypolgárság hibáit, öncsaló világát veszi célba. Franciául írta a Salomét, a darabot Angliában betiltották, de Európában nagy sikere volt, Richard Strauss operát is írt belőle. További darabjai: A jelentéktelen asszony, Az eszményi férj, s a Bunbury visszatértek a vígjáték-műfajhoz. Wilde nyelvi bravúrjai mellett a jellem- és helyzetkomikumokat remekül kiaknázó, a színpadi hatásokhoz nagyon értő szerző.
2012.11.30
Samuel Langhorne Clemens, művésznevén Mark Twain Floridában született. Kimaradt az iskolából, nyomdászinasnak állt, majd gőzhajók kormányosa és révkalauz lett. A polgárháború alatt két hétig a déli seregben harcolt, aztán sokféle munkával próbálkozott, végül újságíró lett. Akkor vette fel a Mark Twain (a hajózásban kétölnyi vízmélységet jelentő) írói nevet, majd sikeres riportokat, karcolatokat írt. Kalandos ifjúsága, polinéziai és európai utazásai (1899-ben Budapesten is járt), sikertelen vállalkozásai, majd a kilábalás, magánéleti tragédiái és korának visszásságai egyaránt hatottak írásaira. Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjairól szóló történeteinek fesztelen, realista tónusa, pezsgő humora, tiszta plasztikus nyelve az egész amerikai prózairodalomra nagy hatással volt. A modern amerikai irodalomban az elsők között teremtette meg a beszélt nyelv varázsát. Műveinek szatírájával harcolt az amerikai társadalom fonákságai: a rabszolgaság és a pénz utáni hajsza ellen. Leghíresebb írásait - Koldus és királyfi, Egy jenki Arthúr király udvarában, Az egymillió fontos bankjegy - többször megfilmesítették.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma