NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.07.12

A 100 éve elhunyt Csontváry Kosztka Tivadarra emlékezve szerveztek a Hagyományok Házában június 29-én egész napos emlékkonferenciát, melyen művészettörténeti, grafológiai, művészetelméleti, vallásfilozófiai, csillagászati, nyelvészeti és művelődéstörténeti megközelítésben is hallhattunk a festő életéről, pályájáról, alkotásainak értelmezési lehetőségeiről.

Csontvary_konferencia3


Makoldi Sándor festőművész, grafikus, tanár már csak felvételről lehetett jelen, egy 2016-ban tartott előadását idézték meg a szervezők, melyet a Debreceni Televízió rögzített. Rajta kívül a konferencián W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, Szabó Antónia képzőművész, Miklósölgyi János festőművész, Menyhárt László kritikus, művészeti író és Szántai Lajos műveltségkutató előadásait hallgathatták meg az érdeklődők. Az előadók tevékenységében közös nevezőként tűnik fel Pap Gábor Magyar Örökség díjas művészettörténész, irodalomtörténész személye, aki meghatározó szerepet töltött be abban, hogy érdeklődésük Csontváry művészete felé terelődött.


Abban mindannyian egyetértettek, hogy Csontváry Kosztka Tivadar művészete az emberiség vizuális műveltségének egyik csúcspontja. Elhívást kapott a festészetre, arra, hogy ő legyen a világ legnagyobb Napút-festője. Megítélése halála után is rendkívül problematikus volt. Többek között azért is, mert Bernáth Aurél, a Képzőművészeti Főiskola oktatója, akinek szava meghatározó volt az 1919 és 1963 közötti időszak képzőművészetében, őrültnek titulálta a festőt. Mindössze egy művéről, az Önarcképről ismerte el, hogy zsenialitást tükröz, és egy másiknak egy kisebb részletéről, A taorminai görög színház romjait ábrázoló festmény kékes egéről.

onarckep
Önarckép

Az utókor Gerlóczy Gedeon építésznek köszönheti, hogy Csontváry festményeit megismerheti. Ő talált rá a festő Hadik-házban lévő műtermében a hagyatékra, és az akkor kézhez kapott öröksége erejéig, húsz ezer svájci frank összegben felvásárolta a képeket.


Csontváry sikeresen törte át mindazt, amit a kor művészete elvárt volna tőle, újító volt, akinek festményei végtelen asszociációkra adnak lehetőséget. A személyiségéről kialakult általános véleményt, miszerint őrült, pszichopata, illetve skizofrén volt, kézírásának alapos vizsgálata nem támasztja alá. Írásképe korai éveitől kezdve változatlanul lendületről, koncentrációról, fegyelemről tanúskodik.

taormina1
A taorminai görög színház romjai

A konferencián szó esett a képek restaurálásánál elkövetett hibákról is. A nem restaurált képeken vagy képrészleteken jól észrevehető a művész egyedi vonalvezetése, a precíz, pontos kidolgozások, a színekkel való leheletnyi játék. Anyaghasználata is sajátos volt, különleges festékkeverékeket alkalmazott, melyeket gyógyszerész lévén fantáziadúsan tudott előállítani. Jellemző színei a vakító fehérek, melyekhez a Napút színeit, a sárgát, a pirosat, a rózsaszínt és a kéket társította. A restaurálások nyomán a képek torzulnak, eltűnnek a hullámos ecsetkezelések, színek, megváltoznak a fraktúrák, kontúrok. A restaurátorok más jellegű ecsetvonásokat használnak, a művek így megváltoznak. Aki csak ezeket látja, az a torzult képek alapján ítéli meg Csontváry művészetét.


20050216-033940-e988-1
Mária kútja Názáretben

Megtudhattuk, hogy a műtárgypiacon rengeteg Csontváry-hamisítvány kering, ezáltal egyre inkább felhígul a róla alkotott kép. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a műveivel kapcsolatos, még ma is jellemző meg nem értettség abban a szélesebb társadalmi problémában keresendő, hogy a mai világ leszoktatja az embert az intuíciókról, a gondolkodásmód egyre inkább racionális-központúvá válik. Minden, ami a középszerhez nem hasonlítható, leértékelődött. Csontváry festményei azonban lelki megnyilvánulások, ő egy megkreált illúzió világban alkotja meg az embert, ezért művészete lehetőséget ad arra is, hogy a társadalom meggyógyítsa magát.


L.U.96.15_resize
Magányos cédrus

A festészetre való elhívással kapcsolatosan hallhattuk azt a Jungtól származó gondolatot, hogy ilyen elhívást minden ember kap a saját életére vonatkozóan. Csontváry abban is különleges volt, hogy nemcsak meghallotta ezt az elhívást, de mindent alárendelt annak, hogy ezt be is teljesítse. Műtermét egy alkímiai műhelyhez hasonlóan kell elképzelnünk, ahol festékekkel, anyagokkal kísérletezett. Rendkívül tudatos volt mind a festészetben, mind a képek megszerkesztésében. Az egyetemes művészettörténet összes fogásával tisztában volt, és alkalmazta is azokat. Sok képét egy bizonyos szemszögből nézve azt is észrevehetjük, hogy térben kimozdulnak az ábrázolások.


775
Titokzatos sziget

A konferencián bemutattak két, újonnan felfedezett Csontváry-festményt is. Az egyik egy kisváros távoli látképe. Menyhárt László azt a felfedezést osztotta meg az érdeklődőkkel, hogy a képen Városszalónakot láthatjuk, mely Ausztriában, Burgenlandban található, Felsőőrtől hét kilométerre. A másik, kisebb festmény egy erdei patak részletét ábrázolja, kövekkel. Az előadók véleménye megoszlott abban a kérdésben, hogy ez utóbbi kép valóban Csontváry festmény-e. A műértők dolgát nehezíti az a tény, hogy a festő nem szignálta műveit, így csak a stílusjegyekből és egyéb tulajdonságok alapján lehet bizonyosságot szerezni arról, hogy valóban ő alkotta-e őket.


Rácz Anna

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

gyori-mark-R

2019.09.18

Győri Márk apja hippilelkész volt, az első keresztény rockbandát ő alapíotta. Ő tehénpásztornak készült, de operatőr lett, nem is akármilyen: az első magyar, aki netflixes filmet fényképezett, a Calibre című „skót Gyilkos túrát”, amely még Stephen Kingre is a frászt hozta. Dolgozott mások mellett Peter Stricklanddal (Varga Katalin balladája), Sopsits Árpáddal (A hetedik kör), a Mátyássy Áron rendezte Víkend című film fényképezéséért pedig Aranyszem-díjat kapott. Soós Tamás interjúja.

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

Le kell bontani a Sheraton-lánc egy szállodáját Cuzco városában, mert építésekor ötszáz éves inka falakat romboltak le – döntött egy perui bíróság. Arról is döntöttek, hogy a lerombolt inka falakat újra kell építeni. A hétemeletes szállodát olyan városrészben, Cuzco történelmi belvárosában emelték, ahol az épületek magasságát két emeletben korlátozzák. A kulturális minisztérium korábban az építtetőt 2,2 millió dollárra (664 millió forint) büntette. A hatóságok 2016-ban állították le az építkezést, amikor már majdnem készen állt a szálloda. Cuzco történelmi városközpontja 1983-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

image002

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma