IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2008.04.21
Lőkös Ildikó
Tavaly diplomázott Máté Gábor osztályában Kovács Judit néven. A diplomamunkájában annak próbált a nyomára lelni, földolgozván családja nőágának történeteit, hogy őt magát miféle kényszer sodorta a színészi pályára. Ősztől a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja. A Vidéki Színházak Találkozóján a Bagó Bertalan rendezte III. Richárdban Lady Annaként látható. A színlapon Ligeti Kovács Juditként szerepel. INTERJÚ
- Itt is hemzsegnek a Kovácsok, ezt választottam megkülönböztetésül.
 
- Debreceni lányként jól érzed magad a zalaegerszegi társulatban?
 
- Nagyon jól. Barátságosan fogadtak, megértjük egymást. Elnézik a bolondságaimat. Sok a fiatal, Bagó Bertalan művészeti vezető épít rájuk. De az idősebbekkel is jóban vagyok. Egyáltalán nem tapasztalom, amivel mindig rémisztgettek, hogy majd meglátom, egy társulatban micsoda fúrás-faragások mennek. Ha néha-néha a munka hevében össze is zördülünk, hamar kibékülünk.
 
Ligeti Kovács Judit
- Miért Zalaegerszeget választottad?
 
- Leültünk Bagó Bertalannal beszélgetni, szerződést ajánlott, én meg gondoltam, belevágok. Nem volt semmi konkrét ígéret. De azóta rossz szavam sem lehet, folyamatosan jó szerepeket kapok. Emlékszem, amikor augusztus 21-én először beléptem a színházba, és megláttam a III. Richárd szereposztását kitűzve, nem hittem el, hogy én fogom Lady Annát játszani.
 
- Ez az az előadás, amit a budapesti közönség is láthat. Mikben vagy benne még?
 
- Új magyar zenés színműben, Tasnádi István Tranzitjában Winnerné vagyok. Mivel a történet szerint egy repülőtéri tranzitban rekedtek a szereplők, így folyamatosan másfél órát vagyunk a színen. A Szakács László játszotta férjemmel mi vagyunk a komikus szál, egy látszólagos harmóniában lévő nászutas pár, ám a végére lehull a lepel. Kiderül, nem is olyan rózsaszín a helyzetük, mint mutatták.
 
- A III. Richárdot is játszó Szemenyei János szerezte a zenéjét a darabnak, aki két évvel előtted végzett a színművészeti egyetemen. Gondolom, örültél, hogy itt újra találkoztok.
 
- Az a furcsa, hogy korábban nem ismertem. Mi nagyon be voltunk fogva az egyetemen, Máté Gábor és amíg élt, Horvai Pista bácsi is szigorúan vették, hogy dolgozzunk, szinte éjjel-nappal próbáltunk. Alig láttam más vizsgaelőadásokat. Most itt annyira furcsa, hogy vasárnap nincs előadás, akkor lehet kicsit lazítani. A színészházban lakom, gyakran vannak közös főzések, bevásárlások, ez is nagyon jó. Meg szeretem az iskolaszínházat is, Tucsni András irányításával csináltunk egy Bánk bánt, én vagyok Gertrudis. Iskolákba megyünk, ott játszunk, a diákok közt, ők is résztvevők, ők is kapnak szöveget.
 
- Akkor maradsz Egerszegen?
 
- Egyelőre igen, aláírtam a következő évadra a szerződésem, de sosem lehet tudni, mit hoz a jövő. Szeretném majd később külföldön is, elsősorban Angliában kipróbálni magam. De most még itt van dolgom.  
 

lukoviczky

2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma