NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

Kovacs_Zsofia_a_kiallitas_kuratora_1_Copy
Az aktról Kovács Zsófia, a kiállítás kurátora mesél

Az 1903-ban festett akt 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forint) került magyar tulajdonba, és a Szépművészeti Múzeum más korabeli impresszionista festményekkel, többek között Cézanne, Gauguin és Pissarro munkáival együtt mutatja be a közönségnek augusztus 20-ig.


2019 elején már sikerült egy hasonlóan fontos festményt megszerezni: akkor az elmúlt száz év legmagasabb árú befektetéseként tudták megvásárolni a magyar állam támogatásával Anthonis Van Dyck egy mesterművét. Ez a rekord azonban hamar megdőlt, hiszen a kormányzat segítségével most a Szépművészeti impresszionista gyűjteménye is igazi remekművel gyarapodhatott.


Renoir_fekvo_akt_3


A most megvásárolt alkotás Renoir késői korszakának kiemelkedő darabja. A művész 1903-ban készítette a festményt felesége unokatestvéréről, a több száz képéhez modellt álló Gabrielle Renard-ról. Az idős mester olyan elégedett volt az akttal, hogy négy évig magánál tartotta, és két újabb verzióban is megfestette. Az első változat került most a Szépművészetibe, míg a későbbi verziókat olyan világhírű gyűjtemények őrzik, mint a párizsi Musée d'Orsay és Musée de l'Orangerie.


A képet nem most először állítják ki Budapesten. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum kezdeményezésére 1907-ben a Nemzeti Szalon három kiállítást is rendezett a modern francia festészetnek szentelve, kimondottan műtárgyszerzési célzattal. Tavasszal és nyáron az állam öt festményt vásárolt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe, Daubigny, Sisley, Pisarro, Boudin és Gauguin egy-egy remekművét. Érdekesség, hogy ezek a szerzemények Sisley művét kivéve azóta is a Múzeum tulajdonában vannak, ez utóbbit ugyanis Claude Monet Hölgy legyezővel című festményére cserélték egy későbbi lehetőséget kihasználva.


Renoir_fekvo_akt_4


A korabeli múzeumvezetés progresszív beállítottságát dicséri, hogy Paul Gauguin munkái csupán az előző évben váltak közismertté első párizsi kiállítását követően, a Szépművészeti Múzeum pedig máris mellette döntött.


1907 decemberében nyílt meg a Nemzeti Szalon harmadik tárlata a modern francia nagymesterek műveiből – köztük Renoir 11 festményével. A képek között volt a Fekvő női akt is, amit a kifogyott büdzséje miatt akkor nem tudott megszerezni a múzeum.


A képet a péntektől látható kamarakiállításon az 1907-ben megvásárolt festményekkel – Paul Gauguin, Camille Pissarro, Eugene Boudin és Charles-Francois Daubigny képeivel – együtt mutatják be. A művek közül többet – Paul Cézanne, Maurice Denis és Pierre Puvis de Chavannes vásznait – magyar magángyűjtők – köztük Nemes Marcell és Hatvany Ferenc – vettek meg, és később kerültek a múzeum gyűjteményébe.


Forrás: MTI/ Kultúra.hu

Fotók: Kultúra.hu/ Csákvári Zsigmond

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

foter-fesztival_R

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma