2009.12.02
Kelemen Éva
Pungor András a 168 Óra újságírója, most azonban Hogyismondják? címmel gyerekverskötete jelent meg a Háttér Kiadó gondozásában. Mint kiderült, a kötet egy régi adósság törlesztése a szerző most 18 éves lánya számára, akinek még pólyáskorában ígérte meg a mássalhangzók zenéjére épülő mondókacsokrot. INTERJÚ
 Pungor András
- Jelenleg elsősorban politikai újságírással foglalkozol, most mégis egy gyerekeknek szóló verseskönyvvel rukkoltál elő. Melyik volt előbb: az újságírás, vagy a költészet?
 
- Már ötödikes koromban úgy kezdtem, hogy csináltam egy újságot és egy versesfüzetet. Ezeket édesanyám stencilezte otthon, amiket aztán a gyerekek közt osztogattam. Vuk volt a címe, ami rendkívül nagy fantáziáról tanúskodott (nevet), a külön kis füzetbe pedig gyerekverseket írtam. A kilencvenes években szintén egyszerre kezdődött minden: ekkor kezdtem el újságíróskodni, emellett pedig verseket írogattam, amelyek közül a felnőttversek a Hitelben, a gyerekversek pedig a Dörmögő Dömötörben jelentek meg. Aztán amikor egyre jobban belemártottam magam az újságírásba, ezek háttérbe szorultak. Ez akkor támadt fel bennem újra egy rövid időre, amikor megszületett a lányom.
 
- Ez ihlette a most megjelent verseskötetedet is.
 
- Igen, ekkor megígértem az akkor még pólyás kislányomnak, hogy írok neki egy könyvet, amit majd tud olvasgatni, de valahogy mégsem sikerült betartani az ígéretet. Amikor a kislányom 18 éves lett, elhatároztam, hogy most, az utolsó pillanatban ezt be kell fejezni, az ígéret szép szó. A lányom Luca, és jellemző, hogy ez a könyv is olyan gyorsan készült el, mint a Luca széke (nevet).
 
- Mit szól a kötethez a 18 éves "kislányod"?
 
- A régi verseket már kiskorában hallotta, most ez egy furcsa történet, mert egy 18 éves lány kicsi gyerekeknek szóló verseket annyira persze nem értékel, de nagyon tetszik neki.
 
- Kezdettől verses formában gondolkodtál, vagy a gyerekkönyv tervéhez ez a megszólalási mód illett a legjobban?
 
- Abban gondolkodtam, hogy minél több ritmus legyen benne, hogy változatos legyen. A saját lányomon is megtapasztaltam, hogy egy kisgyerek nem is mindig a szavak értelmét figyeli, hanem hogy milyen a zenéje a versnek, mennyire játékos az a mondóka. Azért is van a kötet borítóján egy gramofon - bár nem beszéltünk össze a Marival (Takács Mari, a könyv illusztrátora) -, mert ő is azt vette észre, hogy ezek inkább dalok, mondókák, amelyeknek a zeneiségét akarta hangsúlyozni.
 
- Takács Marival hogyan találtatok egymásra?
 
- Már korábban is nagyon tetszettek a képei, a kiadó pedig két illusztrátort ajánlott, ő volt az egyikük. Elmeséltem neki, hogy ez egy régi adósságnak a törlesztése. Nem az én kérésemre, de ennek a történetnek a tudatában néhány rajzon, például a fogkefén, vagy a porszívón elrejtette a lányom nevét.
 
 
 
- Mennyire összeegyeztethető számodra az újságírás és az irodalom?

- Bár nem vagyok annyira idős, és lehet, hogy ez nagyképűen hangzik, de sokszor úgy érzem magam, mintha a harmincas években élnék. Parlamenti tudósító is voltam, parlamenti tárcákat is írtam. Valamennyire mindig is az irodalom és a napi újságírás határán mozogtam: mint a régi újságírók, mindennel foglalkozhattam, a tárcáktól kezdve a novellákon keresztül a politikai interjúkig mindent írhattam. Próbáltam arra törekedni, hogy ne szakadjak el az irodalomtól, szerintem a kettő nincs távol egymástól.

2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma