IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2009.12.02
Kelemen Éva
Pungor András a 168 Óra újságírója, most azonban Hogyismondják? címmel gyerekverskötete jelent meg a Háttér Kiadó gondozásában. Mint kiderült, a kötet egy régi adósság törlesztése a szerző most 18 éves lánya számára, akinek még pólyáskorában ígérte meg a mássalhangzók zenéjére épülő mondókacsokrot. INTERJÚ
 Pungor András
- Jelenleg elsősorban politikai újságírással foglalkozol, most mégis egy gyerekeknek szóló verseskönyvvel rukkoltál elő. Melyik volt előbb: az újságírás, vagy a költészet?
 
- Már ötödikes koromban úgy kezdtem, hogy csináltam egy újságot és egy versesfüzetet. Ezeket édesanyám stencilezte otthon, amiket aztán a gyerekek közt osztogattam. Vuk volt a címe, ami rendkívül nagy fantáziáról tanúskodott (nevet), a külön kis füzetbe pedig gyerekverseket írtam. A kilencvenes években szintén egyszerre kezdődött minden: ekkor kezdtem el újságíróskodni, emellett pedig verseket írogattam, amelyek közül a felnőttversek a Hitelben, a gyerekversek pedig a Dörmögő Dömötörben jelentek meg. Aztán amikor egyre jobban belemártottam magam az újságírásba, ezek háttérbe szorultak. Ez akkor támadt fel bennem újra egy rövid időre, amikor megszületett a lányom.
 
- Ez ihlette a most megjelent verseskötetedet is.
 
- Igen, ekkor megígértem az akkor még pólyás kislányomnak, hogy írok neki egy könyvet, amit majd tud olvasgatni, de valahogy mégsem sikerült betartani az ígéretet. Amikor a kislányom 18 éves lett, elhatároztam, hogy most, az utolsó pillanatban ezt be kell fejezni, az ígéret szép szó. A lányom Luca, és jellemző, hogy ez a könyv is olyan gyorsan készült el, mint a Luca széke (nevet).
 
- Mit szól a kötethez a 18 éves "kislányod"?
 
- A régi verseket már kiskorában hallotta, most ez egy furcsa történet, mert egy 18 éves lány kicsi gyerekeknek szóló verseket annyira persze nem értékel, de nagyon tetszik neki.
 
- Kezdettől verses formában gondolkodtál, vagy a gyerekkönyv tervéhez ez a megszólalási mód illett a legjobban?
 
- Abban gondolkodtam, hogy minél több ritmus legyen benne, hogy változatos legyen. A saját lányomon is megtapasztaltam, hogy egy kisgyerek nem is mindig a szavak értelmét figyeli, hanem hogy milyen a zenéje a versnek, mennyire játékos az a mondóka. Azért is van a kötet borítóján egy gramofon - bár nem beszéltünk össze a Marival (Takács Mari, a könyv illusztrátora) -, mert ő is azt vette észre, hogy ezek inkább dalok, mondókák, amelyeknek a zeneiségét akarta hangsúlyozni.
 
- Takács Marival hogyan találtatok egymásra?
 
- Már korábban is nagyon tetszettek a képei, a kiadó pedig két illusztrátort ajánlott, ő volt az egyikük. Elmeséltem neki, hogy ez egy régi adósságnak a törlesztése. Nem az én kérésemre, de ennek a történetnek a tudatában néhány rajzon, például a fogkefén, vagy a porszívón elrejtette a lányom nevét.
 
 
 
- Mennyire összeegyeztethető számodra az újságírás és az irodalom?

- Bár nem vagyok annyira idős, és lehet, hogy ez nagyképűen hangzik, de sokszor úgy érzem magam, mintha a harmincas években élnék. Parlamenti tudósító is voltam, parlamenti tárcákat is írtam. Valamennyire mindig is az irodalom és a napi újságírás határán mozogtam: mint a régi újságírók, mindennel foglalkozhattam, a tárcáktól kezdve a novellákon keresztül a politikai interjúkig mindent írhattam. Próbáltam arra törekedni, hogy ne szakadjak el az irodalomtól, szerintem a kettő nincs távol egymástól.

lukoviczky

2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 
2013.02.18
A kísérleti film a filmkészítés margóján helyezkedik el, azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos mostohagyereke. Lichter Péter régóta foglalkozik experimentális művek készítésével, mellette az ELTE Doktori Iskolájában írja disszertációját. A kísérleti filmmel kapcsolatos szinonimák helytelen használatáról, nézői előítéletekről és elvárásokról, valamint izgalmas kémiai kísérletekről beszélgettünk.
2013.02.11
Az Uránia Filmnapokat február első hétvégéjén rendezték meg először. A Filmszínház igazgatójával, Bakos Edittel beszélgettünk a programsorozat céljáról, sikeréről, és az 53 magyar film országos turnéjáról.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma