image001

2016. szeptember 30.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2016.02.24

Elmondása szerint már gyerekként megtudta, miért született a világra. Egészen pontosan akkor, amikor a bátyja szerepet másolt színházjegyért, és elmagyarázta neki, mi is a színház. „Átöltözni! Átváltozni! Másnak lenni, mint vagyunk! Más helyett sírni, kacagni, ordítani. E pillanattól kezdve vagyok színésznő” – idézi szavait az 1925-ös Pesti Hírlap. Ő volt Jászai Mari, aki éppen 166 éve 1850. február 24-én született.

hub1_kb_3901_1
Jászai Mari Franz Grillparzer Medea című tragédiájának címszerepében.
1876. december 1. Koller felvétele, Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár
(Fotó: nemzetikonyvtar.blog.hu)


Jászai Mari a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika Krippel József ácsmester és Keszey Julianna gyermekeként jött a világra egy fehérfalú, nádtetős kis házba, de nevét (Krippel, ami beteget jelent) annyira nem szerette, hogy a születési anyakönyvi kivonatából is kiégette egy cigarettával. Hamar munkába kellett állnia, 10 évesen már pesztonkaként dolgozott, tizenhat évesen pedig Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. Azt, hogy a színészi pályát valóban neki találták ki, bizonyítja, hogy pár év múlva, 1872 januárjában a Nemzeti Színház direktora elzarándokolt Erdélybe, csak hogy lássa játszani a színésznőt. Szerződést is ajánlott neki, így lett több mint ötven éven át az ország első színházának ünnepelt tragikája Jászai Mari.

 

Férje Kassai Vidor komikus volt, akitől két év házasság után vált el. Többször megfogalmazták róla, hogy férfifaló, de saját szavai mesélnek legpontosabb arról, mire is vágyott a kapcsolatokban: „Csak azt szerettem, akitől tanulhattam valamit. A lelkem mindig éppen olyan éhes volt, mint a testem.” „Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet! Ez az élet értelme. Szeretni valakit, fölolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme.”


337
Medea szerepében
(Fotó: mek.oszk.hu)


A vágyódás, szenvedés a színpadon is sajátja volt, hiszen főként tragikus sorsú szerepeket alakított, összesen mintegy 300 karaktert. Bemutatkozó előadásában, a Nemzetiben Bánk Bán Gertrudisát játszotta. Életes során összesen 105-ször bújt a királynő szerepébe, utoljára 1920-ban. Feltűnt Shakespeare nőalakjaiként is, játszott Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét az ő fordításában mutatta be a Nemzeti Színház.

 

A színjátszás mellett íróként is kiemelkedett, és sok cikkben fogalmazta meg hitvallását a művészetről, a színházról. Az első világháború felháborította, fizetésének háromnegyed részét a sebesültek támogatására fordította. Maga készítette a nekik szánt csomagokat, de fellépett ingyen kórházakban, kaszárnyákban is.

 

Végső nyughelyet építtetett magának 63 évesen, és 1926. október 5-én halt meg. Saját maga által írt sírfelirata ma is látható a Kerepesi úti temetőben:

 

Jászai Mari
volt
míg élt a ki itt ím
céljához ért
Ti ittátok be lelkem lángját
Régi színházunk kedves kövei
Ti fogadjátok már ismerős öletekbe
Kilobbant poromat.

 


Forrás: a tatabánya Jászai Mari Színház oldala (jaszaiszinhaz.hu); Wikipédia

Zrinyi_banner59090_2

DSC_5947_Copy

2016.09.29

Vízióból tettek címmel tizenhárom tablón dolgozza fel Széchenyi István életművének legfontosabb eredményeit a Külgazdasági- és Külügyminisztérium aulájában szeptember 29-én nyílt kiállítás. A tárlat főleg a gazdasági, technikai és kulturális modernizáció terén létrehozott alkotásokra fókuszál. A tablók képi világát Nyilassyné Simon Ilona grafikusművész tervezte.

class_enemy_145mm_300dpi_base_5

2016.09.29

Első alkalommal rendezik meg a Szlovén Filmnapokat a fővárosi Toldi Moziban, ahol október 14. és 16. között három szlovén filmet mutatnak be eredeti nyelven, magyar felirattal – közölték a szervezők. A fesztivál nyitófilmje Sonja Prosenc első nagyjátékfilmje, A fa című alkotás lesz, amely három szemszögből meséli el ugyanazt a történetet.

bhp_8149

2016.09.29

Bartók Béla Concerto című darabját és Beethoven Hármasversenyét adja elő a Concerto Budapest Keller András vezényletével a szeptember 30-ai évadnyitó koncertjén a Zeneakadémián. Az évadnyitón három fiatal muzsikus – Devich Gergely Junior Prima-díjas csellista, Balogh Ádám zongorista és Pusker Júlia hegedűművész – lép színpadra.

A Jan Styka lengyel festőművész vezetésével az 1849-es nagyszebeni csatáról készült Erdélyi Panorámát bemutató kiállítás nyílt szeptember 28-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

A Janne Teller dán írónő ifjúsági regénye alapján készült, Semmi című előadás lesz az első bemutatója az idei évadban a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának. A darabot elsősorban a kamaszoknak ajánlják.

A Budapesti Operettszínház és a Magyar Nemzeti Múzeum szeptember 28-án együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódva a Lady Budapest című előadás és a Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című kiállítás látogatóinak különböző kedvezményeket biztosítanak az intézmények.

Az Anconai szerelmesek című zenés komédiát mutatja be szeptember 30-án a Veresegyházán működő Veres1Színház, amely a tervek szerint a jövőben új színházépületet is kap.

I. (Nagy) Lajos király tiszteletére avattak domborművet szeptember 28-án a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen, a korábban létrehozott királyi galériában.

Szerelem, vonzódás, vallomás, közelség, cselszövés, sorsok. A Szenvedély fülledt szerelmi játék Ingmar Bergman filmje alapján Kiss Csaba rendezésében a Gobbi Hilda Színpadon.

image003

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma