2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.02.24

Elmondása szerint már gyerekként megtudta, miért született a világra. Egészen pontosan akkor, amikor a bátyja szerepet másolt színházjegyért, és elmagyarázta neki, mi is a színház. „Átöltözni! Átváltozni! Másnak lenni, mint vagyunk! Más helyett sírni, kacagni, ordítani. E pillanattól kezdve vagyok színésznő” – idézi szavait az 1925-ös Pesti Hírlap. Ő volt Jászai Mari, aki éppen 166 éve 1850. február 24-én született.

hub1_kb_3901_1
Jászai Mari Franz Grillparzer Medea című tragédiájának címszerepében.
1876. december 1. Koller felvétele, Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár
(Fotó: nemzetikonyvtar.blog.hu)


Jászai Mari a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika Krippel József ácsmester és Keszey Julianna gyermekeként jött a világra egy fehérfalú, nádtetős kis házba, de nevét (Krippel, ami beteget jelent) annyira nem szerette, hogy a születési anyakönyvi kivonatából is kiégette egy cigarettával. Hamar munkába kellett állnia, 10 évesen már pesztonkaként dolgozott, tizenhat évesen pedig Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. Azt, hogy a színészi pályát valóban neki találták ki, bizonyítja, hogy pár év múlva, 1872 januárjában a Nemzeti Színház direktora elzarándokolt Erdélybe, csak hogy lássa játszani a színésznőt. Szerződést is ajánlott neki, így lett több mint ötven éven át az ország első színházának ünnepelt tragikája Jászai Mari.

 

Férje Kassai Vidor komikus volt, akitől két év házasság után vált el. Többször megfogalmazták róla, hogy férfifaló, de saját szavai mesélnek legpontosabb arról, mire is vágyott a kapcsolatokban: „Csak azt szerettem, akitől tanulhattam valamit. A lelkem mindig éppen olyan éhes volt, mint a testem.” „Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet! Ez az élet értelme. Szeretni valakit, fölolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme.”


337
Medea szerepében
(Fotó: mek.oszk.hu)


A vágyódás, szenvedés a színpadon is sajátja volt, hiszen főként tragikus sorsú szerepeket alakított, összesen mintegy 300 karaktert. Bemutatkozó előadásában, a Nemzetiben Bánk Bán Gertrudisát játszotta. Életes során összesen 105-ször bújt a királynő szerepébe, utoljára 1920-ban. Feltűnt Shakespeare nőalakjaiként is, játszott Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét az ő fordításában mutatta be a Nemzeti Színház.

 

A színjátszás mellett íróként is kiemelkedett, és sok cikkben fogalmazta meg hitvallását a művészetről, a színházról. Az első világháború felháborította, fizetésének háromnegyed részét a sebesültek támogatására fordította. Maga készítette a nekik szánt csomagokat, de fellépett ingyen kórházakban, kaszárnyákban is.

 

Végső nyughelyet építtetett magának 63 évesen, és 1926. október 5-én halt meg. Saját maga által írt sírfelirata ma is látható a Kerepesi úti temetőben:

 

Jászai Mari
volt
míg élt a ki itt ím
céljához ért
Ti ittátok be lelkem lángját
Régi színházunk kedves kövei
Ti fogadjátok már ismerős öletekbe
Kilobbant poromat.

 


Forrás: a tatabánya Jászai Mari Színház oldala (jaszaiszinhaz.hu); Wikipédia

SZFE_harmadeves_zenes_szinesz_szakos_hallgatoi_c_Ujhegyi_Eva

2016.12.04

MusicOnStage címmel mutatkozik be a Müpa új ismeretterjesztő sorozata, amely a Fesztivál Színházban avat be a zenés színpadi műfajok történetébe. A témát jól ismerő Erkel-díjas zeneszerző és operarendező, Selmeczi György december 6-tól kezdve négy előadáson át vezet be a törzsi rítusoktól az amerikai zenés színházig terjedő szellemtörténeti anyagba.

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

Roma, dzsessz, balkáni és klasszikus zenéket felvonultató fesztivált tartanak jövő ősszel a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt), az Esterházy-kastélyban. A Herbstgold elnevezésű program első napján, szeptember 6-án Nicolas Altstaedt vezényletével fellép az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok, amely a kismartoni Esterházy-kastély rezidens zenekara lesz az év végétől. A koncerten Beethoven, Sosztakovics és Haydn művei csendülnek fel.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma