tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.24

Elmondása szerint már gyerekként megtudta, miért született a világra. Egészen pontosan akkor, amikor a bátyja szerepet másolt színházjegyért, és elmagyarázta neki, mi is a színház. „Átöltözni! Átváltozni! Másnak lenni, mint vagyunk! Más helyett sírni, kacagni, ordítani. E pillanattól kezdve vagyok színésznő” – idézi szavait az 1925-ös Pesti Hírlap. Ő volt Jászai Mari, aki éppen 166 éve 1850. február 24-én született.

hub1_kb_3901_1
Jászai Mari Franz Grillparzer Medea című tragédiájának címszerepében.
1876. december 1. Koller felvétele, Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár
(Fotó: nemzetikonyvtar.blog.hu)


Jászai Mari a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika Krippel József ácsmester és Keszey Julianna gyermekeként jött a világra egy fehérfalú, nádtetős kis házba, de nevét (Krippel, ami beteget jelent) annyira nem szerette, hogy a születési anyakönyvi kivonatából is kiégette egy cigarettával. Hamar munkába kellett állnia, 10 évesen már pesztonkaként dolgozott, tizenhat évesen pedig Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. Azt, hogy a színészi pályát valóban neki találták ki, bizonyítja, hogy pár év múlva, 1872 januárjában a Nemzeti Színház direktora elzarándokolt Erdélybe, csak hogy lássa játszani a színésznőt. Szerződést is ajánlott neki, így lett több mint ötven éven át az ország első színházának ünnepelt tragikája Jászai Mari.

 

Férje Kassai Vidor komikus volt, akitől két év házasság után vált el. Többször megfogalmazták róla, hogy férfifaló, de saját szavai mesélnek legpontosabb arról, mire is vágyott a kapcsolatokban: „Csak azt szerettem, akitől tanulhattam valamit. A lelkem mindig éppen olyan éhes volt, mint a testem.” „Minden dicsőségnél, minden tehetségnél többet ér: szeretni. Nem az, hogy az embert szeretik, hanem az, hogy az ember szerethet! Ez az élet értelme. Szeretni valakit, fölolvadni benne, érte élni, vele élni, vágyódni, vágyódni, vágyódni utána: ez az élet értelme.”


337
Medea szerepében
(Fotó: mek.oszk.hu)


A vágyódás, szenvedés a színpadon is sajátja volt, hiszen főként tragikus sorsú szerepeket alakított, összesen mintegy 300 karaktert. Bemutatkozó előadásában, a Nemzetiben Bánk Bán Gertrudisát játszotta. Életes során összesen 105-ször bújt a királynő szerepébe, utoljára 1920-ban. Feltűnt Shakespeare nőalakjaiként is, játszott Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét. Fordított is: Ibsen John Gabriel Borkmann című művét az ő fordításában mutatta be a Nemzeti Színház.

 

A színjátszás mellett íróként is kiemelkedett, és sok cikkben fogalmazta meg hitvallását a művészetről, a színházról. Az első világháború felháborította, fizetésének háromnegyed részét a sebesültek támogatására fordította. Maga készítette a nekik szánt csomagokat, de fellépett ingyen kórházakban, kaszárnyákban is.

 

Végső nyughelyet építtetett magának 63 évesen, és 1926. október 5-én halt meg. Saját maga által írt sírfelirata ma is látható a Kerepesi úti temetőben:

 

Jászai Mari
volt
míg élt a ki itt ím
céljához ért
Ti ittátok be lelkem lángját
Régi színházunk kedves kövei
Ti fogadjátok már ismerős öletekbe
Kilobbant poromat.

 


Forrás: a tatabánya Jászai Mari Színház oldala (jaszaiszinhaz.hu); Wikipédia

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma