GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.05.23

A bbc.com Culture rovatának szerkesztői 2017 augusztusában felkértek 253 kritikust, hogy nevezzék meg kedvenc vígjátékaikat. A céljuk az volt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: különböző filmeket találnak-e humorosnak a nők és a férfiak? Vajon a nemünk vagy valami más határozza meg azt, milyen filmeket szeretünk? Egyáltalán hogyan lehet ezt megállapítani? Cikkünkben megadjuk a választ!

A nők imádják a romantikus vígjátékokat, a férfiak pedig hangosan nevetnek a fekete komédiákon – valljuk be, hallottuk már ezt a megállapítást és mi magunk is mondtuk azt egyszer-kétszer, hogy „hm, ez olyan csajos/pasis” film. Szóval igenis él az a sztereotíp elgondolás, hogy a nők és a férfiak különböző filmeket találnak kedvükre valónak. Ez a megállapítás pedig számos pszichológiai kutatást ösztönzött már. Egy amerikai kutatás eredménye azt mutatja, hogy a női főiskolai hallgatók a romantikus filmműfajokat – köztük a romantikus komédiákat – részesítik előnyben, míg a férfiak inkább „sötétebb” vígjátékokat választanak. Ennek oka pedig a kultúra mellett a filmmarketing világában keresendő – hiszen még egy kisgyerek is meg tudja állapítani, hogy egy filmcím a fiúkat vagy a lányokat szólítja-e meg. Ugyanakkor egyes kutatások azt is bizonyították, hogy a férfiak és a nők agya másként dolgozza fel a humort, például különböző mozdulatokat is tesznek, miközben „feldolgoznak” egy humoros helyzetet, ám más kutatások azt mondják: nem létezik olyan, hogy „férfi” és „női” agy.


maxresdefault
Harry és Sally
Fotó: youtube.com

 

No, de mi a helyzet a szakmabéliekkel? Másfajta humorérzékkel bírnak a női és a férfi kritikusok? És ez hatással van a „filmes ízlésükre”? A bbc.com Culture rovata 2017 augusztusában világszerte 253 kritikust – 118 nőt és 135 férfit – keresett fel, hogy részvételükkel összeállítsanak egy tízes listát, melyen minden idők legjobb vígjátékai szerepelnek. A szavazás adatai pedig tökéletesen alkalmasak a kérdés megválaszolására: különböző filmeket találnak humorosnak a nők és a férfiak? A résztvevő kritikusoknak 100 filmet kellett rangsorolniuk aszerint, hogy melyiket találják a leginkább, illetve a legkevésbé humorosnak. Vajon a férfiak és a nők más kedvenceket választottak?

 

Íme az öt legnépszerűbb/legjobb vígjáték

A női kritikusok szerint:

  1. Van, aki forrón szereti (Billy Wilder, 1959)
  2. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Stanley Kubrick, 1964)
  3. Annie Hall (Woody Allen, 1977)
  4. Brian élete (Terry Jones, 1979)
  5. Kacsaleves (Leo McCarey, 1933)


A férfi kritikusok szerint:

  1. Van, aki forrón szereti (Billy Wilder, 1959)
  2. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Stanley Kubrick, 1964)
  3. Idétlen időkig (Harold Ramis, 1993)
  4. Annie Hall (Woody Allen, 1977)
  5. Playtime (Jacques Tati, 1967)

 

Van_aki_forron_szereti
Van, aki forrón szereti
Fotó: imdb.com


Mint láthatjuk, a két lista nagyon hasonló és a győztes a nőknél, illetve a férfiaknál is ugyanaz. Ahogy a bbc.com újságírója, Miriam Quick írja: „statisztikailag nincs jelentős különbség a listák között, ami azt jelenti, hogy a férfi és a női kritikusok hasonló szempontok szerint rangsorolják a filmeket. A férfi és a női résztvevők pontszámai átlagosan 2 százalékkal különböznek, tehát bárhogyan is szeleteljük a statisztikai süteményt, nincs különbség a nemek között.” Azok tehát, akik ösztönösen elutasítják a nemek szerinti megkülönböztetést, megnyugodhatnak: az, hogy milyen nemű az illető, aligha játszik szerepet abban, mely filmeket élvezi jobban. Vagyis a „pasis/csajos film” meghatározás az esetek többségében felesleges és irreleváns.

 

De van itt még valami, ami kimondottan érdekes: vannak olyan filmek – a 100-ból összesen 14 –, amelyek népszerűségéről bizony a szavazó neme döntött. A bbc.com közvélemény-kutatásának adatai azt mutatják, hogy 9 film népszerűbb a férfiak, 5 pedig a nők körében.


annie_hall_-_h_-_1977
Annie Hall
Fotó: hollywoodreporter.com

 

Népszerűbb vígjátékok

A női kritikusoknál:

  1. Spinédzserek (Amy Heckerling, 1995)
  2. Harry és Sally (Rob Reiner, 1989)
  3. Hétköznapi vámpírok (Jemaine Clement és Taika Waititi, 2014)
  4. A diktátor (Charlie Chaplin, 1940)
  5. Bajos csajok (Mark Waters, 2004)


A férfi kritikusoknál:

  1. Dilidoki (Jerry Lewis, 1963)
  2. Playtime (Jacques Tati, 1967)
  3. Party zóna (John Landis, 1978)
  4. Idétlen időkig (Harold Ramis, 1993)
  5. Ifjabb Sherlock detektív (Buster Keaton, 1924)
  6. Stan és Pan Chicagóban (William A. Seiter, 1933)
  7. Gyalog galopp (Terry Gilliam és Terry Jones, 1975)
  8. Arizonai ördögfióka (Joel és Ethan Coen, 1987)
  9. A generális (Clyde Bruckman és Buster Keaton, 1926)

 

E filmek közül néhányra egész nyugodtan használhatjuk a „csajos/pasis” jelzőt: a Bajos csajok és a Spinédzserek olyan szituációkat mutatnak be, amelyek a férfiak számára kifejezetten érdektelenek lehetnek, más filmek – például a Dilidoki vagy a Stan és Pan Chicagóban – pedig a történetük miatt nem olyan izgalmasak a nők számára. A Hétköznapi vámpíroknál azonban „megáll a tudomány”… Ugyanis annak ellenére, hogy ez egy groteszk humorral átitatott vámpírfilm, a nőknél sokkal népszerűbb volt, mint a férfiaknál. Ez is azt jelzi: általában nem a nemünk határozza meg, mely filmeket – jelen esetben vígjátékokat – szeretjük jobban. Ahogy Miriam Quick írja: „német kutatók a közelmúltban megállapították: bár van eltérés aközött, mely filmműfajokat kedvelik a férfiak és a nők – a férfiak jobban szeretik az akció- és a horrorfilmeket, a nők pedig a romantikus drámákat –, az emberek nagymértékben túlbecsülik a nemi meghatározottság fontosságát.” Vagyis van igazság a sztereotípiákban, de a különbségek sokkal kisebbek, mint gondolnánk.


4-20170520-playtime
Playtime
Fotó: artsrepublic.sg

 

Miért a kedvenc filmünk a kedvencünk? – avagy így vizsgálhatjuk filmnézési szokásainkat

Nos, nemcsak a nők és a férfiak különbözőek: senki sem egyforma. Éppen ezért abban is eltérünk egymástól, milyen filmeket szeretünk. Vannak, akik a romantikus komédiákat részesítik előnyben, vannak, akik a „kaszabolós” horrorokat és vannak, akik az akciófilmeket, de ezt egyáltalán nem az határozza meg, hogy az illető milyen nemű. Filmnézési szokásainkat számos tényező befolyásolja: ahhoz, hogy meghatározzuk saját ízlésünket, a filmelmélet különböző ágait hívhatjuk segítségül.

 

Például a kognitív filmelméletet, mely elsősorban azt vizsgálja, miként működik az emberi elme, amikor a néző filmet néz. E kérdésre a kognitív filmelmélet nem pszichológiai, hanem természettudományos válaszokat keres. Fontos alakja volt James J. Gibson, aki azt mondta: az észlelés olyan folyamat, melyet meghatároznak a korábbi tapasztalatok. Másik fontos megállapítása – amit a tárgy affordanciájának nevez –, hogy amikor megpillantunk egy tárgyat, nemcsak azt tudjuk, mi az, hanem azt is, mire használható. Az ilyen, észlelést vizsgáló kutatások segítségével megválaszolható a filmelmélet fontos kérdése is: hogyan befolyásolják filmnézési szokásainkat a korábban látott filmek? Vegyünk egy egyszerű példát: ha megnézünk egy filmet, akkor nemcsak egy történetet ismerünk meg, hanem azt a műfajt is, amelybe az adott alkotás sorolható, ily módon pedig el tudjuk dönteni, hogy az tetszik-e nekünk vagy sem. Legközelebb tehát ez is befolyásolja azt a döntésünket, milyen filmet választunk.


what-we-do-in-the-shadows1
Hétköznapi vámpírok
Fotó: indiewire.com

 

Míg a kognitív filmelmélet természettudományos szempontokat figyelembe véve vizsgálja a befogadót, addig a filmelmélet egy másik ága, a pszichoanalitikus filmelmélet inkább a pszichét veszi górcső alá. A pszichoanalitikus kutatások a filmet – az álmokhoz hasonlóan – az alkotó tudatalattijának kivetüléseként elemzik és személyiségére, átélt traumáira vonatkozó következtetéseket vonnak le belőle. Hasonló módon vizsgálják az adott film szereplőit és azok egymás közti viszonyait is, ám ami számunkra igazán érdekes, az a film nézőjének és a filmi befogadás folyamatának vizsgálata. A pszichoanalitikus filmelmélet azt mondja ki: az, hogy milyen filmeket választunk és azok mennyire nyerik el a tetszésünket, nagyban függ a korunktól, a nemünktől, a társadalmi státuszunktól, de még attól is, hogyan szocializálódtunk, illetve, hogy éppen milyen élethelyzetben vagyunk.

 

Mindezek fényében azt mondhatjuk tehát: előfordulhat, hogy más filmeket szeret a nő és a férfi, ugyanakkor nemcsak a nemünk határozza meg, mit szeretünk. Egy törékeny nő is lehet horror-rajongó, és bizony találunk olyan macsót is, aki ki nem állhatja az akciófilmeket. Azt ugyanis, hogy milyen filmeket – és ez vonatkozik a könyvekre, a zenére és sok-sok egyébre is – szeret egy ember, csakis úgy tudjuk meghatározni, ha igazán megismerjük. Gondoljunk csak bele, melyik a kedvenc filmünk és próbáljunk választ adni arra a kérdésre is, miért éppen az. Talán a színész miatt, aki játszik benne? Vagy a története miatt? Esetleg a képi világa kápráztat el minket? Egy biztos: ahhoz, hogy rájöjjünk, miért a kedvenc filmünk a kedvencünk, jól magunkba kell néznünk.



Tóth Eszter


Forrás: http://www.bbc.com/culture/story/20170817-do-men-and-women-find-different-films-funny

Film- és médiafogalmak kisszótára

plakat003

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

Svejk_R
2019.03.22

Tart az ötödik MOnodráma és STúdiószínházi FESZT a tatabányai Jászai Mari Színházban. Crespo Rodrigo igazgató szerint a közönségük egyre nyitottabb a bátor, kísérletező előadásokra. A következő évad programja kortárs darabokból áll össze, ami még egy fővárosi színháztól is merész vállalás lenne. Interjú.

UjMuhely_kiallitas-megnyito_R

2019.03.22

A Szentendrei Régi és Új Művésztelep alkotóinak munkáiból válogatott, MűHelyek című kiállítással megnyílt csütörtökön a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) új kiállítóhelye Szentendrén.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Április 26-án Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, majd másnap a Péterfy Bori & Love Band koncertjével nyitja meg kapuit a Zichy-kastély udvara. A Kobuciban idén is a különböző műfajok legrangosabb hazai és olykor nemzetközi művészei váltják majd egymást, emellett kevésbé ismert formációk is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Az első hetek különlegessége a Bohemian Betyars és a Parno Graszt május 11-i közös estje, a későbbiekben pedig fellép a Hiperkarma, a Tribali, a Pannonia All Stars Ska Orchestra, Ripoff Rasklonikov, a Kiscsillag, de lesz Blues Fesztivál és Világzenei Hét is, ahol a Kobuci 10. születésnapját is megünnepelhetjük majd.

Egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig kedden a világhírű moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, egy pillanatra megállva a leghíresebb festmények előtt. Miközben magára vonta a látogatók figyelmét, egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A képtár szerint művészek engedély nélküli performanszáról volt szó. Egy éven belül ez volt a harmadik, látogatók által okozott incidens a világhírű állami képtárban. Tavaly májusban egy fanatikus ultranacionalista összevagdosta a leghíresebb orosz festő, Ilja Repin Rettegett Iván cárt ábrázoló festményét, ez év januárjában pedig egy büntetett előéletű férfi a látogatók és a biztonsági őrök szeme láttára sétált ki a múzeumból Arhip Kuindzsi 19. századi jeles orosz tájképfestő Ai-Petri Krím című festményével.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Beres_1

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

Izgalmas krimiket, érdekes drámákat és pódiumbeszélgetéseket is kínál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus Filmfesztiválja, amelyet hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendeznek meg március 25. és 28. között Budapesten, a Ludovika Vívóteremben.

A New York-ban élő Jan Vogler napjaink egyik legjelentősebb gordonkaművésze. A német muzsikus húszévesen lett a Drezdai Staatskapelle szólamvezetője, több mint húsz éve pedig szólistaként járja a világot. Mesés hangú Stradivari hangszerén a zeneirodalom valamennyi nagy művét eljátszotta már. Március 22-én a Nemzeti Filharmonikusok vendégművészeként Saint-Saëns I. csellóversenyét adja elő a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma