2018.05.23

A bbc.com Culture rovatának szerkesztői 2017 augusztusában felkértek 253 kritikust, hogy nevezzék meg kedvenc vígjátékaikat. A céljuk az volt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: különböző filmeket találnak-e humorosnak a nők és a férfiak? Vajon a nemünk vagy valami más határozza meg azt, milyen filmeket szeretünk? Egyáltalán hogyan lehet ezt megállapítani? Cikkünkben megadjuk a választ!

A nők imádják a romantikus vígjátékokat, a férfiak pedig hangosan nevetnek a fekete komédiákon – valljuk be, hallottuk már ezt a megállapítást és mi magunk is mondtuk azt egyszer-kétszer, hogy „hm, ez olyan csajos/pasis” film. Szóval igenis él az a sztereotíp elgondolás, hogy a nők és a férfiak különböző filmeket találnak kedvükre valónak. Ez a megállapítás pedig számos pszichológiai kutatást ösztönzött már. Egy amerikai kutatás eredménye azt mutatja, hogy a női főiskolai hallgatók a romantikus filmműfajokat – köztük a romantikus komédiákat – részesítik előnyben, míg a férfiak inkább „sötétebb” vígjátékokat választanak. Ennek oka pedig a kultúra mellett a filmmarketing világában keresendő – hiszen még egy kisgyerek is meg tudja állapítani, hogy egy filmcím a fiúkat vagy a lányokat szólítja-e meg. Ugyanakkor egyes kutatások azt is bizonyították, hogy a férfiak és a nők agya másként dolgozza fel a humort, például különböző mozdulatokat is tesznek, miközben „feldolgoznak” egy humoros helyzetet, ám más kutatások azt mondják: nem létezik olyan, hogy „férfi” és „női” agy.


maxresdefault
Harry és Sally
Fotó: youtube.com

 

No, de mi a helyzet a szakmabéliekkel? Másfajta humorérzékkel bírnak a női és a férfi kritikusok? És ez hatással van a „filmes ízlésükre”? A bbc.com Culture rovata 2017 augusztusában világszerte 253 kritikust – 118 nőt és 135 férfit – keresett fel, hogy részvételükkel összeállítsanak egy tízes listát, melyen minden idők legjobb vígjátékai szerepelnek. A szavazás adatai pedig tökéletesen alkalmasak a kérdés megválaszolására: különböző filmeket találnak humorosnak a nők és a férfiak? A résztvevő kritikusoknak 100 filmet kellett rangsorolniuk aszerint, hogy melyiket találják a leginkább, illetve a legkevésbé humorosnak. Vajon a férfiak és a nők más kedvenceket választottak?

 

Íme az öt legnépszerűbb/legjobb vígjáték

A női kritikusok szerint:

  1. Van, aki forrón szereti (Billy Wilder, 1959)
  2. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Stanley Kubrick, 1964)
  3. Annie Hall (Woody Allen, 1977)
  4. Brian élete (Terry Jones, 1979)
  5. Kacsaleves (Leo McCarey, 1933)


A férfi kritikusok szerint:

  1. Van, aki forrón szereti (Billy Wilder, 1959)
  2. Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Stanley Kubrick, 1964)
  3. Idétlen időkig (Harold Ramis, 1993)
  4. Annie Hall (Woody Allen, 1977)
  5. Playtime (Jacques Tati, 1967)

 

Van_aki_forron_szereti
Van, aki forrón szereti
Fotó: imdb.com


Mint láthatjuk, a két lista nagyon hasonló és a győztes a nőknél, illetve a férfiaknál is ugyanaz. Ahogy a bbc.com újságírója, Miriam Quick írja: „statisztikailag nincs jelentős különbség a listák között, ami azt jelenti, hogy a férfi és a női kritikusok hasonló szempontok szerint rangsorolják a filmeket. A férfi és a női résztvevők pontszámai átlagosan 2 százalékkal különböznek, tehát bárhogyan is szeleteljük a statisztikai süteményt, nincs különbség a nemek között.” Azok tehát, akik ösztönösen elutasítják a nemek szerinti megkülönböztetést, megnyugodhatnak: az, hogy milyen nemű az illető, aligha játszik szerepet abban, mely filmeket élvezi jobban. Vagyis a „pasis/csajos film” meghatározás az esetek többségében felesleges és irreleváns.

 

De van itt még valami, ami kimondottan érdekes: vannak olyan filmek – a 100-ból összesen 14 –, amelyek népszerűségéről bizony a szavazó neme döntött. A bbc.com közvélemény-kutatásának adatai azt mutatják, hogy 9 film népszerűbb a férfiak, 5 pedig a nők körében.


annie_hall_-_h_-_1977
Annie Hall
Fotó: hollywoodreporter.com

 

Népszerűbb vígjátékok

A női kritikusoknál:

  1. Spinédzserek (Amy Heckerling, 1995)
  2. Harry és Sally (Rob Reiner, 1989)
  3. Hétköznapi vámpírok (Jemaine Clement és Taika Waititi, 2014)
  4. A diktátor (Charlie Chaplin, 1940)
  5. Bajos csajok (Mark Waters, 2004)


A férfi kritikusoknál:

  1. Dilidoki (Jerry Lewis, 1963)
  2. Playtime (Jacques Tati, 1967)
  3. Party zóna (John Landis, 1978)
  4. Idétlen időkig (Harold Ramis, 1993)
  5. Ifjabb Sherlock detektív (Buster Keaton, 1924)
  6. Stan és Pan Chicagóban (William A. Seiter, 1933)
  7. Gyalog galopp (Terry Gilliam és Terry Jones, 1975)
  8. Arizonai ördögfióka (Joel és Ethan Coen, 1987)
  9. A generális (Clyde Bruckman és Buster Keaton, 1926)

 

E filmek közül néhányra egész nyugodtan használhatjuk a „csajos/pasis” jelzőt: a Bajos csajok és a Spinédzserek olyan szituációkat mutatnak be, amelyek a férfiak számára kifejezetten érdektelenek lehetnek, más filmek – például a Dilidoki vagy a Stan és Pan Chicagóban – pedig a történetük miatt nem olyan izgalmasak a nők számára. A Hétköznapi vámpíroknál azonban „megáll a tudomány”… Ugyanis annak ellenére, hogy ez egy groteszk humorral átitatott vámpírfilm, a nőknél sokkal népszerűbb volt, mint a férfiaknál. Ez is azt jelzi: általában nem a nemünk határozza meg, mely filmeket – jelen esetben vígjátékokat – szeretjük jobban. Ahogy Miriam Quick írja: „német kutatók a közelmúltban megállapították: bár van eltérés aközött, mely filmműfajokat kedvelik a férfiak és a nők – a férfiak jobban szeretik az akció- és a horrorfilmeket, a nők pedig a romantikus drámákat –, az emberek nagymértékben túlbecsülik a nemi meghatározottság fontosságát.” Vagyis van igazság a sztereotípiákban, de a különbségek sokkal kisebbek, mint gondolnánk.


4-20170520-playtime
Playtime
Fotó: artsrepublic.sg

 

Miért a kedvenc filmünk a kedvencünk? – avagy így vizsgálhatjuk filmnézési szokásainkat

Nos, nemcsak a nők és a férfiak különbözőek: senki sem egyforma. Éppen ezért abban is eltérünk egymástól, milyen filmeket szeretünk. Vannak, akik a romantikus komédiákat részesítik előnyben, vannak, akik a „kaszabolós” horrorokat és vannak, akik az akciófilmeket, de ezt egyáltalán nem az határozza meg, hogy az illető milyen nemű. Filmnézési szokásainkat számos tényező befolyásolja: ahhoz, hogy meghatározzuk saját ízlésünket, a filmelmélet különböző ágait hívhatjuk segítségül.

 

Például a kognitív filmelméletet, mely elsősorban azt vizsgálja, miként működik az emberi elme, amikor a néző filmet néz. E kérdésre a kognitív filmelmélet nem pszichológiai, hanem természettudományos válaszokat keres. Fontos alakja volt James J. Gibson, aki azt mondta: az észlelés olyan folyamat, melyet meghatároznak a korábbi tapasztalatok. Másik fontos megállapítása – amit a tárgy affordanciájának nevez –, hogy amikor megpillantunk egy tárgyat, nemcsak azt tudjuk, mi az, hanem azt is, mire használható. Az ilyen, észlelést vizsgáló kutatások segítségével megválaszolható a filmelmélet fontos kérdése is: hogyan befolyásolják filmnézési szokásainkat a korábban látott filmek? Vegyünk egy egyszerű példát: ha megnézünk egy filmet, akkor nemcsak egy történetet ismerünk meg, hanem azt a műfajt is, amelybe az adott alkotás sorolható, ily módon pedig el tudjuk dönteni, hogy az tetszik-e nekünk vagy sem. Legközelebb tehát ez is befolyásolja azt a döntésünket, milyen filmet választunk.


what-we-do-in-the-shadows1
Hétköznapi vámpírok
Fotó: indiewire.com

 

Míg a kognitív filmelmélet természettudományos szempontokat figyelembe véve vizsgálja a befogadót, addig a filmelmélet egy másik ága, a pszichoanalitikus filmelmélet inkább a pszichét veszi górcső alá. A pszichoanalitikus kutatások a filmet – az álmokhoz hasonlóan – az alkotó tudatalattijának kivetüléseként elemzik és személyiségére, átélt traumáira vonatkozó következtetéseket vonnak le belőle. Hasonló módon vizsgálják az adott film szereplőit és azok egymás közti viszonyait is, ám ami számunkra igazán érdekes, az a film nézőjének és a filmi befogadás folyamatának vizsgálata. A pszichoanalitikus filmelmélet azt mondja ki: az, hogy milyen filmeket választunk és azok mennyire nyerik el a tetszésünket, nagyban függ a korunktól, a nemünktől, a társadalmi státuszunktól, de még attól is, hogyan szocializálódtunk, illetve, hogy éppen milyen élethelyzetben vagyunk.

 

Mindezek fényében azt mondhatjuk tehát: előfordulhat, hogy más filmeket szeret a nő és a férfi, ugyanakkor nemcsak a nemünk határozza meg, mit szeretünk. Egy törékeny nő is lehet horror-rajongó, és bizony találunk olyan macsót is, aki ki nem állhatja az akciófilmeket. Azt ugyanis, hogy milyen filmeket – és ez vonatkozik a könyvekre, a zenére és sok-sok egyébre is – szeret egy ember, csakis úgy tudjuk meghatározni, ha igazán megismerjük. Gondoljunk csak bele, melyik a kedvenc filmünk és próbáljunk választ adni arra a kérdésre is, miért éppen az. Talán a színész miatt, aki játszik benne? Vagy a története miatt? Esetleg a képi világa kápráztat el minket? Egy biztos: ahhoz, hogy rájöjjünk, miért a kedvenc filmünk a kedvencünk, jól magunkba kell néznünk.



Tóth Eszter


Forrás: http://www.bbc.com/culture/story/20170817-do-men-and-women-find-different-films-funny

Film- és médiafogalmak kisszótára

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

_D0A1251_Copy

2018.09.25

Csaknem négyszáz látogató volt kíváncsi az NKA Fesztiválhajóra, amelyet a MANK Nonprofit Kft. indított el a Dunán szeptember 24-én. A fedélzeten a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) létrehozásának 25. évfordulója alkalmából 25 éves képzőművészek műveiből nyílt kiállítás.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Az egész estés dokumentumfilm kategória győztese Domokos János A te neved című filmje lett, a rövid dokumentumfilm kategóriát Balla Dávid alkotása, a Ne bámuljanak már című film nyerte, míg a rövid, fikciós szekcióban Chilton Nóra Telefonok összetörve és célkeresztben című alkotása bizonyult a legjobbnak az Ars Sacra Filmfesztiválon.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma