NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2017.04.11

Elindult és jelenleg is zajlik a hetedik Versmaraton a Magyar Rádió Márványtermében. Minden évben, április 11-én, a költészet napján rendeznek maratont költőink, ám nem csak az ünneplés a cél: közelebb szeretnék hozni a fiatalokhoz a kortárs költészetet, teret adva a kezdő verselőknek is. Az idei évben 12 órán át 65 költő verseit hallhatják az érdeklődők.

D_SOS20170411001
Fotó: MTI/Soós Lajos


Az idei maratont a Kossuth Rádió programigazgatója, Mucsányi Marianna és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta: az idei év az Arany János-emlékévből kifolyólag a költészeté, nemcsak az írók és a költők, hanem a diákok, a tanárok és bárki számára.


A 2010 óta megrendezett Versmaratonon mindig az előző évben megjelent Az év versei című antológiából olvasnak fel a költők. A modulok óránként váltják egymást, és általában öt-hat költő olvassa fel verseit, akikkel előtte pályájukról, annak indulásáról, alakulásáról és aktuális terveikről beszélget a műsorvezető. A maraton első modulja 10 órakkor indult, és hat költő – G. István László, Iancu Laura, Kürti László, Rózássy Barbara, Szetmártoni János, Vári Fábián László – olvasta fel alkotását, akikkel ezt megelőzően Zsille Gábor József Attila-díjas költő, a Magyar Napló szerkesztője beszélgetett. Zsille Gábor kiemelte: ez az antológia összefogja az egész évet, a versekből pedig kitűnik, hogy költőink kezdenek visszatalálni a kötött formákhoz az avantgárd költészet után.


Szentmártoni Jánost – aki egyben a Versmaraton egyik szervezője is – arról kérdeztük: miben változott a kezdeti Versmaratonhoz képest az idei, hetedik rendezvény? Elmondta: kezdettől fogva az volt a céljuk, hogy a közönség ne csak a költők verseit, de őket magukat is jobban megismerje, ezzel is közelebb kívánják hozni az emberekhez a kortárs költészetet.


D_MAR20170411002
Mucsányi Marianna
Fotó: MTI/Marjai János


„Ami az elmúlt évek újdonsága, hogy igyekszünk előkészíteni a Versmaratont különböző beharangozó programokkal. Így már másodszor rendeztük meg a Hanghordozók című eseményt. Ezen a rendezvényen a kortárs zenészek, előadók, énekesek mindig az előző év antológiájának versanyagából zenésítenek meg kortárs költeményeket. Ez nagyon fontos kiegészítő program, hiszen a zene és a költészet mindig közös bölcsőben ringott. És elképzelhető, hogy a jövőben újra gyökeret ereszt ez a két művészeti ág, hiszen a zene azonnal hat és talán nagyobb teret is nyer a kortárs költészetnek, mint mondjuk egy könyv formájában olvasható verseskötet” – hangsúlyozta az Írószövetség elnöke. Ezután kiemelte a további kiegészítő programokat is, melyek a még szélesebb közönség ingerküszöbét célozták meg többek között egy „maratoni” futással. Az antológiában szereplő költők április 8-án – maratont szimbolizálva – 42 kilométert, azaz 42 kört futottak le. „Ezzel is azt kívántuk megmutatni: a költők nem csudabogarak, és nemcsak a könyvtárakban vagy a tankönyvekben találhatók meg, hanem köztünk élnek és ugyanolyan emberek, mint bárki más.”

Emellett minden évben, a nyári könyvhéten megszerveznek egy hajóutat, amelyen szintén az adott év antológiájában szereplő költők vesznek részt, és itt is találkozhatnak és beszélgethetnek olvasóikkal.


D_MAR20170411014
Fotó: MTI/Marjai János


„Azt gondolom, hogy kezdettől fogva egy kicsit felrázta a költői hitvallást ez az antológia és a köré szerveződött programok. Jó hangulatban, jó szívvel lépnek fel és adják át ezeket a verseket a költők, és bízom benne, hogy a fiatalokat is bevonzzuk. Nagyon fontos volt kezdettől fogva, hogy olyan fiatalokat is reflektorfénybe állítsunk ezekkel a programokkal és az antológiával, akik most indulnak a pályán, és nagyon nagy szükségük van a bíztatásra, a figyelemre. Ugyanakkor fontos a határon vagy a tengeren túli költőtársakat is bevonni a programba” – mutatta be Szentmártoni János a rendezvény sokszínűségét. A Versmaratonnak tehát kettős célja van: egyrészt a fiatalokhoz kívánja közelebb hozni a kortárs költészetet, másrészt az alkotókat is felrázza és összefogja ez a már hagyománynak számító esemény.


A Versmaratonon idén 12 órán keresztül 65 költő olvassa fel verseit élőben, és számos alkotó csatlakozik telefonon. A rendezvény 22:00-ig tart, és bárki meghallgathatja a Magyar Rádió Márványtermében.



Fischer Viktória/MTI

kovacsolas_1
2019.09.20

Hogyan lesz ma valaki kovács? Mesterség ez, vagy művészet? Hogy került egy a 17. században épült, a párizsi kommün idején leégett palota kapuja Pápára? Többek között ezeket is megtudtuk Lehoczky János kovács iparművésztől.

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

A Vers – mindegy kinek sorozat első videóját, amelyben az előadóművész Ady Endre Áldásadás a vonaton című költeményét szavalja el, két hét alatt több mint 120 ezren nézték meg a Facebookon. A sorozatban Lutter Imre klasszikus és kortárs költők ismert, vagy kevésbé ismert verseit egyedi hangvételben, filmes eszközökkel fűszerezve adja elő. Minden versfilmhez készül egy beszélgetés is, amelyben Lutter Imre Vlasits Barbara színésznővel osztja meg gondolatait az elmondott költeményekről.

A gyűjteménybe ezúttal egy Ikarus 211-es és egy Ikarus 280-as kerülhetett be. Az előbbi típus a 200-as típuscsalád egyetlen nagyobb szériában gyártott midibusza volt. Összesen 5650 darab készült belőlük 1974 és 1990 között; szinte kizárólag csak a hazai és az akkori NDK piacra. Az Ikarus 280-as az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár legsikeresebb, világszerte ismert és használt városi-elővárosi csuklós busza volt. Becslések szerint az 1970-es és 1980-as években a világ csuklósbusz-gyártásának a kétharmadát ez a típus tette ki.

Október 22-én a Juan Diego Flórez, az operavilág ünnepelt előadója ad koncertet az Erkel Színházban, ahol a műfaj legismertebb áriái mellett az operettirodalom legismertebb dallamai is felcsendülnek az Operaház zenekarának kíséretében. Juan Diego Flórez hangja a tenorok és azokon belül is a „bel canto” tenorok között is ritka kincs. Kezdetben főként Bellini-, Donzietti- és Rossini-szerepek kaptak helyet repertoárjában, mostanra azonban, ahogy hangja érettebbé, előadásmódja erőteljesebbé vált, szép számmal találkozhatunk Mozart, Verdi és Puccini áriáival is.

Szombaton újabb Magyar Örökség Díjakat adnak át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Elismerésben részesül Snétberger Ferenc gitárművészete és zenei tehetséggondozó munkássága, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség folytonos küzdelme és a magyarság megtartásáért vállalt küldetése, Eötvös Loránd világhírű fizikus-geofizikusnak a magyar tudományt és oktatást példamutatóan szolgáló életműve, Féja Géza írói és szociográfiai munkássága, az oktatói munkában 150 éves eredményes és a leányképzésben első Veres Pálné Gimnázium, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert és Vidnyánszky Attila színházteremtő művészete. A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.

A Siess haza, vár a mama című alkotást, amelyet Hajdu Eszter rendezett, szeptember 21-én, szombaton este mutatják be a fővárosi MagyaRock Hírességek Csarnokában a RaM Colosseumban. Barta Tamás a hatvanas évek közepétől a Syconorban játszott, megfordult a Syriusban, majd a Hungáriába került. 1971-ben Presser Gáborral, Frenreisz Károllyal és Laux Józseffel együtt megalakította a Locomotiv GT-t, az ő gitárjátéka hallható az LGT első három lemezén, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című albumon, valamint Zalatnay Sarolta és Kovács Kati egy-egy lemezén. 1974-ben nem tért haza az LGT amerikai turnéjáról; egy darabig még zenélt, aztán különböző üzletekbe fogott. 1982-ben máig tisztázatlan körülmények között lelőtték Los Angelesben.

Szeptember 26-án 19.00-kor a MOM Kulturális Központban ad koncertet Sebestyén Márta. A műsoron felcsendülő dalok évszázadokon és népeken ívelnek át, írott forrásokból és a szájhagyomány gazdag tárházából egyaránt merítve.

Sebestyen_Marta

Koncertekkel, családi, gasztronómiai és művészeti programokkal várják az érdeklődőket szeptember 27. és 28. között a Bartók Béla úton az Eleven Ősz fesztiválon, amelynek középpontjában idén a digitális kultúra áll.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma