IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.09.02

Kun Fruzsina festőművész képeiből válogat a Makacs folt címmel augusztus 30-án nyílt kiállítás a Karinthy Szalonban. Állatfigurákba bújtatott öregasszonyokról és régi játékbabákról készült művek is megtalálhatók a tárlaton. Arra voltam kíváncsi, hogy a hatások, amelyek az embert élete során érik, mennyiben változtatják meg a tárgyról alkotott képet – mondta a művész. A kiállítás szeptember 21-ig látogatható.

40398006_2121943314503243_7639141090225815552_n


Kun Fruzsina 1976-ban született és a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán szerzett diplomát. A Makacs folt című kiállítás anyagát főként az elmúlt egy évben készült festményei alkotják, de a szalon kisebb termében azok a sorozatok is láthatók, amelyek az új munkákat inspirálták. „Ezek a képek mind hatottak egymásra, a korábbi képeim éppúgy, mint a régebbi illusztrátori munkáim” – fejtette ki a művész az MTI-nek.

 

„Régebben volt egy olyan sorozatom, amiben állatfigurákba bújtatott öregasszonyok jelentek meg, ezután következett egy olyan periódus, amikor a régi játékbabáimat kezdtem el festeni” – idézte fel Kun Fruzsina, hozzátéve: itt nem az volt a cél, hogy a babákat rekonstruálja, inkább arra volt kíváncsi, hogy meg lehet-e fogni azt a különbséget, ahogyan valaki felnőttként és gyerekként ugyanazokat a régi, jól ismert arcokat látja. „Arra voltam kíváncsi, hogy mi az a különbség, ami megváltoztat egy érzékelést, hogy azok a hatások, amik az embert élete során érik, mennyiben változtatják meg a tárgyról alkotott képet” – fejtette ki.


40330225_2119803328050575_177312321746501632_n
Épül a kiállítás

 

A korábbi sorozat babaportréiból szemezgető válogatás a hátsó teremben kapott helyet. Az új képeken egy korábbi sorozat állatportréi is visszatérnek, amelyek a babaportrékkal keverednek össze. „Az érdekessége az, hogy maguk a színek harmonikusak, kellemesek, de közben maguk a figurák nyomasztók, hiszen ott van mögöttük egy játékbaba-arc” – jegyezte meg. A művész elmondta, hogy az alkotások között vannak olaj-vászon képek, de vannak olyan munkák is, amelyeket pauszpapírra festette. Ezek érdekessége, hogy a pausz mindkét oldalán különböző portrék láthatók, de egyik sem „működik” a másik nélkül. Ezek laminálva, a teremben függesztve körbejárhatók.


40435390_2121942827836625_5910389961579823104_n

 

A nagy képek címe Figyelemzavar. „Ezek valahogy az én képzeletemben úgy álltak össze, mint amikor gyerekként egy felfújt lufiba belenyomod az arcod, és azon keresztül mindent színesen, de nem tisztán látsz. Nem tudsz odafigyelni a tájra valamitől, ami szép, de valójában eltakarja a valóságot” – árulta el a művész.

 

Kun Fruzsina önálló alkotói munkája mellett számos könyvet illusztrált, legutóbb májusban, Tatabányán voltak láthatók a munkái csoportos kiállításon. A szeptember 21-ig látható Makacs folt című kiállítást Révész Emese nyitotta meg.


 

Forrás: MTI

Fotók: Karinthy Szalon Facebook-oldala

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma