2017. szeptember 22.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.02.16
Wéber Anikó

„Ha nem élte át, úgy se tudja elképzelni milyen volt” – mondta egy áldozat, akit társaihoz hasonlóan az egykori Szovjetunió táboraiba hurcoltak. A túlélők hosszú éveken át, 1989-ig nem is beszélhettek ezekről az élményeikről, ma pedig, ha tehetnék: elfelejtenék. Pedig amit sokan lezárt múltnak tekintenek, az több, ma élő család történetében még mindig fájó seb.

Csak homályos utalásokból, egy-egy beszélgetésfoszlányból ismerem a történetet, amely nagypapám elhurcolásáról szól. Nem volt bűne, csak annyi, hogy fiatal, sváb férfiként épp a kapuban állt, amikor észrevették. Ha nem áll akkor a kapuban, talán másképp alakul az élete… de ezt már nem tudhatjuk. Ahogy azt sem, mit élt át pontosan. Mondják, hogy éhezett, és kőművesnek mondta magát, amikor a szakmáját kérdezték, mert azoknak könnyebb sorsa volt. De mennyivel? Nem beszélt erről, amikor visszatért. Nem tudni, hogy csak azért, mert tilos volt és félt, vagy azért sem, mert szerette volna elfelejteni. Korai betegségét és halálát is a megélt tragédiákkal magyarázta a családunk. Magával vitte a titkokat, és mi sem beszélünk róla. Ki tudja, hány család őriz hasonló emlékeket, melyek a kevés információ birtokában feledésbe merülnek?

 

_D0A4311_Copy


Erre utalt beszédében Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár is, amikor elmondta: sokáig elhallgatásra ítélt fejezete volt a történelmünknek a magyarok lágerekbe és málenkij robotra hurcolása. Sokszor még az információk tudása is bűnnek számított, így nem csoda, ha a magyar fiatalok nem tudják, mi az a GULAG és GUPVI. Akik pedig átélték, ők sem szívesen mesélnek róla. „Ha nem élte át, úgy se tudja elképzelni, milyen volt (…), amit mi ott elszenvedtünk, azért a világ összes kárpótlása is kevés volna…” – idézte egy túlélő szavait a helyettes államtitkár. Hozzátette: a Gulag-emlékév kiemelkedik az emlékévek sorából, mert az adatok gyűjtése és közreadása sokak számára elérhetővé teszi majd, hogy megismerjék ezt az időszakot. Az emlékév keretében lezajlott digitalizáció, a létrejött alkalmazások időtálló értéket képviselnek majd – hangsúlyozta Krucsainé Herter Anikó február 16-án, a Gulag-projekt bemutatóján, a Magyar Nemzeti Levéltárban.

 

hatterd-1
Fotó: magyarokagulagon.hu/Gulag.eu


„A második világégés utolsó szakaszában és az azt követő néhány évben a szovjet fegyveres erők magyar állampolgárok tízezreit hurcolták, internálták és deportálták a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba. (…) A német származású civilek Szovjetunióba deportálásának hátterében elsősorban gazdasági okok álltak: a háború évei alatt a sztálini állam ugyanis hatalmas veszteségeket szenvedett el, így az újjáépítés nehézségeit csak fokozta a kialakult munkaerőhiány. A problémára annál is inkább megoldás kellett, mivel a Szovjetunió a háború után sem szerelte le a Vörös Hadsereget, így a férfi lakosság nem tért vissza a munkaerőpiacra. A megfélemlítés, az átnevelés és a megtorlás mellett ez vezetett a kényszermunka felhasználásának fokozódásához 1945 után, amelynek akkorra intézményesült keretei léteztek a Szovjetunióban. Az egymás mellett létező táborrendszerek egyike volt a GULAG, amelyben vélt vagy valós tetteikért elítélt rabok végeztek »javítómunkát«. A másik hálózat a GUPVI felügyelete alá tartozott, ahová a hadifoglyok mellett különböző okokból civil csoportokat is internáltak »jóvátételi munka« céljából. (…) A deportáltakra 1-5 év kényszermunka várt a szovjet GUPVI-lágerekben, ahol különösen a kezdeti időszakban rendkívül kedvezőtlenek voltak az élet- és munkakörülmények. Ennek számlájára írható, hogy a deportáltak kb. 30 százaléka életét veszítette az éhezés, a járványok vagy balesetek következtében. A túlélők egy részét a Szovjetunióból egyenesen Németországba telepítették ki, de az újrakezdés (németként) az új magyarországi rendszerben sem volt könnyebb” – olvasható Márkus Beáta tanulmányában.

 

Kovács Emőke, a Gulag Emlékbizottság szakmai vezetője is kiemelte: sokan, akik hazajöttek a robotból, nem találták a családjukat, rokonaikat, nem volt egzisztenciájuk. Megnyomorított sorsok és történetek azok, melyekkel találkozunk az interjúk során – hangsúlyozta a munkára utalva, amelyet a Gulag Emlékbizottság végzett.

 

_D0A4333_Copy


A szakmai vezető megfogalmazta: 2015-ben indult a Gulag-emlékév, amely 2017-ben zárul számtalan eredménnyel. Többek között túlélőkkel készítettek interjút – még éppen az utolsó órában – hiszen az áldozatok ma már mind 80 éven felüliek. Mégis fontos volt megszólaltatni őket, hiszen olyan sokkhatás érte mindannyijukat, amelyről 89–90-ig nem is beszélhettek.

 

Ezen kívül számos nemzetközi konferenciát szerveztek, több tanulmánykötet is kiadtak, és jópár adatbázis, feltárómunka indult el. Az emlékévhez köthető események pedig a határon túlra is kiterjedtek, ahol szintén számtalan történész kapcsolódott be a munkába. „Jó volt találkozni az erdélyi, felvidéki történészekkel, és különböző konferenciákon megismerni kutatásaikat” – jegyezte meg Kovács Emőke, aki hozzátette: civil pályázatok keretében a civil társadalmat is megszólították. „Vannak olyan kis közösségek, ahol évek óta szépen ápolják a málenkij robot és Gulag áldozatainak emlékét. Segítségünkkel anyagi és erkölcsi támogatást kaphattak rendezvényeikhez, de pályáztak konferenciák rendezésére, emlékkönyvek kiadására, emléktáblák avatására is. Igyekeztek a fiatalokat is megszólítani, így készült számukra a témában képregény, de egy zarándokútra is sokukat elvitték. Hihetetlen élmény volt, amikor a diákok találkoztak a túlélőkkel, és rádöbbentek, az addig csak olvasott történetek mennyire valóságosak. Ezek a tragédiák beírták magukat a magyar családok történetébe” – hangsúlyozta a szakmai vezető, hozzátéve: több eseményt szerveznek az emlékév zárásaként, melyekre szeretettel várják a vendégeket.

 

_D0A4293_Copy


A Gulag-emlékév keretében a napokban zárul az a projekt is, amely az egykori Szovjetunió táboraiba hurcolt magyarok legnagyobb itthon őrzött teljes iratanyagát digitalizálta. A munkát a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) végezte, amely a Gulag Emlékbizottság támogatásával multimédiás online oktatóanyagot is készített a témában. Az oldal a kutatóknak és a laikusoknak, a diákoknak is segít informálódni.

 

Ezzel kapcsolatban Mikó Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: magyar állampolgárokat hurcoltak el mindenféle ítélet, és annak belátása nélkül, hogy mikor térhetnek haza. A projekt lehetőséget adott arra, hogy az ezekről szóló iratokat feldolgozhattuk. A főigazgató kiemelte: sokan azt hiszik, hogy ez már mindannyiunk számára ismert időszak, pedig nem így van. A hatalmas iratanyag feldolgozása ahhoz segít hozzá, hogy teljességében érthessük meg a történelem ezen szakaszát. Hozzátette: mindezt nemcsak írásos dokumentumok, hanem hanganyagok, képek is segítik. A dokumentumok többek között arról is tanúskodnak, hogy amit mi lezárt múltnak tekintünk, az sok ma élő család történetében még mindig fájó seb. „Ezek ma is élő történetek” – hangsúlyozta Mikó Zsuzsa.

 

_D0A4391_Copy


A projektet Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese mutatta be. Kiemelte: a munkára költött 37 millió forintot a jövőbe invesztálták, miközben a múltról emlékeztek meg. Többek között restaurálták a nagyon rossz minőségi iratokat, majd digitalizálták azokat.

 

Mint megfogalmazta: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztályának irategyüttesét, melyet most digitalizáltak. Összesen 5-800 ezer magyar áldozatot vittek Oroszországba, ezzel kapcsolatos az az adategyüttes, amelyet feldolgoztak. A 347 kisdoboz terjedelmű iratanyag között voltak levelek, listák az elhurcoltak nevéről, származásáról, foglalkozásáról – de ezeket a digitalizálás mellett rendezni és restaurálni is kellett, mert rendkívül rossz minőségben maradtak meg. A projekt keretében megújult az Archivnet című szaklap, amely elsősorban források közreadásával foglalkozik.

 

_D0A4408_Copy


A munka harmadik elemeként elkészült a Magyarok a Gupvi- és Gulag-táborokban című interaktív, multimédiás oktatóanyag, melyen eddig körülbelül kétezer oldalnyi dokumentum van fent, valamint számtalan fotó, többórás filmanyag és plakátok, eredeti források, tanulmányok is segítik a témában való elmélyülést. Szabó Csaba hangsúlyozta: folyamatosan bővülni fog az alkalmazás, ahol igyekeztek összegyűjteni a Gulag szakirodalmát is. Itt található Márkus Beátának az a tanulmánya is, melyből fentebb idéztem.

 

A levéltár Oktatólapok internetes oldalán nem csak ebben a témában kutathatnak az érdeklődők. Két korábbi alkalmazás is elérhető itt: a Rendszerváltozás Magyarországon 1987–1990 és a Koncepciós perek Magyarországon 1945 után. Mindez szabadon hozzáférhető.

 

Arra törekedtünk, hogy a projekt eredménye ne pillanatnyi legyen, hanem olyan hosszútávú befektetés, melyből évekig profitálhatnak a kutatók, a diákok, a civilek – hangsúlyozta Szabó Csaba. Valóban, az oldal lehetőséget ad arra, hogy elmélyüljünk a témában, és megismerve az elhurcoltak történetét, ráébredjünk: ez nem csak történelem. Ez a mi múltunk, amely hatással van sokunk életére.

 

 

Wéber Anikó

Fotó: Csákvári Zsigmond

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

Andor1

2017.09.21

Kovács Nemes Andor 2008 óta tagja a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának, 2015 tavaszán pedig új „szerepet” vállalt meglévői mellé. Szabadka és Budapest, színpadok és zenekari próbatermek között ingázik, mióta színházi munkája mellett az ír folk-punk-rockot játszó Firkin zenekar frontembere lett. Kovács Nemes Andorral beszélgettünk.

Filharmonia_SoltiGyorgy

2017.09.21

Ha mondanod kellene egy híres karmestert, kinek a nevét emelnéd ki? Kesselyák Gergely, Kobayashi Ken-Ichiro – csak néhány kiváló karmester azok közül, akiket 1974-ben a Nemzetközi Karmesterverseny indított el a pályájukon. Idén újabb fiatal karmesterek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra! Szárnyalásuknak pedig mi is szem- és fültanúi lehetünk, hiszen a televízió is közvetíti a versenyt.

_D0A9491_Copy

2017.09.21

Több mint 90 településen országszerte mintegy 1700 programmal várja a nagyközönséget a 2017-es Múzeumok Őszi Fesztiválja hét héten keresztül szeptember 25. és november 12. között – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szeptember 21-én a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A fesztivál teljes programkínálata elérhető az www.oszifesztival.hu internetes oldalon.

Modernizmus Magyarországon 1900–1930 címmel, a Varsói Királyi Vár Múzeumában Rippl-Rónaitól a Nyolcakon át Kassákig és Moholy-Nagyig több mint száz alkotást bemutató kiállítás zárja a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad másfél éves programsorozatát. A január 7-ig látogatható kiállítást Trócsányi László, a magyar kormány igazságügyi minisztere és Piotr Gliński, a lengyel kormány miniszterelnök-helyettese, kulturális minisztere nyitja meg szeptember 22-én.

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából MagdaFeszt címmel rendez fesztivált a debreceni Csokonai Színház október 2. és 10. között; a fesztiválon a debreceni író műveiből készült vagy általuk inspirált produkciókat láthat a közönség. A fesztivállal Szabó Magda munkásságának ünneplése mellett hagyományt is szeretnének teremteni: a jövőben olyan női alkotókat állítanak majd a középpontba, akik hasonlóképpen egyedülálló, ám kevésbé hallható hangjai a jelen vagy a múlt színházművészetének.

Konferenciával emlékezik a 140 éve született Medgyaszay István építészre a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szeptember 20-án a Pesti Vigadóban. Az eseményen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: Medgyaszay István életműve fontos kapocs a jelen és a múlt között a magyar építészettörténetben.

Deák Júlia Azonosítás című alkotása nyerte el a Svájci Nemzetközi Film Fesztivál legjobb rövidfilm díját. A szeptember 15. és 18. között először megrendezett független „online fesztiválra” hat kategóriában lehetett nevezni. Az Azonosítás című kisfilm a 17 éves Meggie-ről szól, aki egy 1944-es halálmenet helyszínét próbálja megtalálni Budapesten.

Épp a mai napon, szeptember 21-én van a magyar dráma napja, ebből az alkalomból a színházak országszerte és a határon túl is magyar szerzők műveivel, nyílt próbával, díjátadóval és rendhagyó programokkal várják a közönséget. A budapesti Nemzeti Színházban Katona József Bánk bán című darabját mutatják be. Másnap, 22-én a teátrum nyílt nappal várja a látogatókat, gyermek- és ifjúsági programokat szerveznek, nyílt próbákat tartanak, kiállítással, kulisszajárással és ingyenes előadásokkal várják az érdeklődőket.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma