2017.02.16
Wéber Anikó

„Ha nem élte át, úgy se tudja elképzelni milyen volt” – mondta egy áldozat, akit társaihoz hasonlóan az egykori Szovjetunió táboraiba hurcoltak. A túlélők hosszú éveken át, 1989-ig nem is beszélhettek ezekről az élményeikről, ma pedig, ha tehetnék: elfelejtenék. Pedig amit sokan lezárt múltnak tekintenek, az több, ma élő család történetében még mindig fájó seb.

Csak homályos utalásokból, egy-egy beszélgetésfoszlányból ismerem a történetet, amely nagypapám elhurcolásáról szól. Nem volt bűne, csak annyi, hogy fiatal, sváb férfiként épp a kapuban állt, amikor észrevették. Ha nem áll akkor a kapuban, talán másképp alakul az élete… de ezt már nem tudhatjuk. Ahogy azt sem, mit élt át pontosan. Mondják, hogy éhezett, és kőművesnek mondta magát, amikor a szakmáját kérdezték, mert azoknak könnyebb sorsa volt. De mennyivel? Nem beszélt erről, amikor visszatért. Nem tudni, hogy csak azért, mert tilos volt és félt, vagy azért sem, mert szerette volna elfelejteni. Korai betegségét és halálát is a megélt tragédiákkal magyarázta a családunk. Magával vitte a titkokat, és mi sem beszélünk róla. Ki tudja, hány család őriz hasonló emlékeket, melyek a kevés információ birtokában feledésbe merülnek?

 

_D0A4311_Copy


Erre utalt beszédében Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár is, amikor elmondta: sokáig elhallgatásra ítélt fejezete volt a történelmünknek a magyarok lágerekbe és málenkij robotra hurcolása. Sokszor még az információk tudása is bűnnek számított, így nem csoda, ha a magyar fiatalok nem tudják, mi az a GULAG és GUPVI. Akik pedig átélték, ők sem szívesen mesélnek róla. „Ha nem élte át, úgy se tudja elképzelni, milyen volt (…), amit mi ott elszenvedtünk, azért a világ összes kárpótlása is kevés volna…” – idézte egy túlélő szavait a helyettes államtitkár. Hozzátette: a Gulag-emlékév kiemelkedik az emlékévek sorából, mert az adatok gyűjtése és közreadása sokak számára elérhetővé teszi majd, hogy megismerjék ezt az időszakot. Az emlékév keretében lezajlott digitalizáció, a létrejött alkalmazások időtálló értéket képviselnek majd – hangsúlyozta Krucsainé Herter Anikó február 16-án, a Gulag-projekt bemutatóján, a Magyar Nemzeti Levéltárban.

 

hatterd-1
Fotó: magyarokagulagon.hu/Gulag.eu


„A második világégés utolsó szakaszában és az azt követő néhány évben a szovjet fegyveres erők magyar állampolgárok tízezreit hurcolták, internálták és deportálták a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba. (…) A német származású civilek Szovjetunióba deportálásának hátterében elsősorban gazdasági okok álltak: a háború évei alatt a sztálini állam ugyanis hatalmas veszteségeket szenvedett el, így az újjáépítés nehézségeit csak fokozta a kialakult munkaerőhiány. A problémára annál is inkább megoldás kellett, mivel a Szovjetunió a háború után sem szerelte le a Vörös Hadsereget, így a férfi lakosság nem tért vissza a munkaerőpiacra. A megfélemlítés, az átnevelés és a megtorlás mellett ez vezetett a kényszermunka felhasználásának fokozódásához 1945 után, amelynek akkorra intézményesült keretei léteztek a Szovjetunióban. Az egymás mellett létező táborrendszerek egyike volt a GULAG, amelyben vélt vagy valós tetteikért elítélt rabok végeztek »javítómunkát«. A másik hálózat a GUPVI felügyelete alá tartozott, ahová a hadifoglyok mellett különböző okokból civil csoportokat is internáltak »jóvátételi munka« céljából. (…) A deportáltakra 1-5 év kényszermunka várt a szovjet GUPVI-lágerekben, ahol különösen a kezdeti időszakban rendkívül kedvezőtlenek voltak az élet- és munkakörülmények. Ennek számlájára írható, hogy a deportáltak kb. 30 százaléka életét veszítette az éhezés, a járványok vagy balesetek következtében. A túlélők egy részét a Szovjetunióból egyenesen Németországba telepítették ki, de az újrakezdés (németként) az új magyarországi rendszerben sem volt könnyebb” – olvasható Márkus Beáta tanulmányában.

 

Kovács Emőke, a Gulag Emlékbizottság szakmai vezetője is kiemelte: sokan, akik hazajöttek a robotból, nem találták a családjukat, rokonaikat, nem volt egzisztenciájuk. Megnyomorított sorsok és történetek azok, melyekkel találkozunk az interjúk során – hangsúlyozta a munkára utalva, amelyet a Gulag Emlékbizottság végzett.

 

_D0A4333_Copy


A szakmai vezető megfogalmazta: 2015-ben indult a Gulag-emlékév, amely 2017-ben zárul számtalan eredménnyel. Többek között túlélőkkel készítettek interjút – még éppen az utolsó órában – hiszen az áldozatok ma már mind 80 éven felüliek. Mégis fontos volt megszólaltatni őket, hiszen olyan sokkhatás érte mindannyijukat, amelyről 89–90-ig nem is beszélhettek.

 

Ezen kívül számos nemzetközi konferenciát szerveztek, több tanulmánykötet is kiadtak, és jópár adatbázis, feltárómunka indult el. Az emlékévhez köthető események pedig a határon túlra is kiterjedtek, ahol szintén számtalan történész kapcsolódott be a munkába. „Jó volt találkozni az erdélyi, felvidéki történészekkel, és különböző konferenciákon megismerni kutatásaikat” – jegyezte meg Kovács Emőke, aki hozzátette: civil pályázatok keretében a civil társadalmat is megszólították. „Vannak olyan kis közösségek, ahol évek óta szépen ápolják a málenkij robot és Gulag áldozatainak emlékét. Segítségünkkel anyagi és erkölcsi támogatást kaphattak rendezvényeikhez, de pályáztak konferenciák rendezésére, emlékkönyvek kiadására, emléktáblák avatására is. Igyekeztek a fiatalokat is megszólítani, így készült számukra a témában képregény, de egy zarándokútra is sokukat elvitték. Hihetetlen élmény volt, amikor a diákok találkoztak a túlélőkkel, és rádöbbentek, az addig csak olvasott történetek mennyire valóságosak. Ezek a tragédiák beírták magukat a magyar családok történetébe” – hangsúlyozta a szakmai vezető, hozzátéve: több eseményt szerveznek az emlékév zárásaként, melyekre szeretettel várják a vendégeket.

 

_D0A4293_Copy


A Gulag-emlékév keretében a napokban zárul az a projekt is, amely az egykori Szovjetunió táboraiba hurcolt magyarok legnagyobb itthon őrzött teljes iratanyagát digitalizálta. A munkát a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) végezte, amely a Gulag Emlékbizottság támogatásával multimédiás online oktatóanyagot is készített a témában. Az oldal a kutatóknak és a laikusoknak, a diákoknak is segít informálódni.

 

Ezzel kapcsolatban Mikó Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: magyar állampolgárokat hurcoltak el mindenféle ítélet, és annak belátása nélkül, hogy mikor térhetnek haza. A projekt lehetőséget adott arra, hogy az ezekről szóló iratokat feldolgozhattuk. A főigazgató kiemelte: sokan azt hiszik, hogy ez már mindannyiunk számára ismert időszak, pedig nem így van. A hatalmas iratanyag feldolgozása ahhoz segít hozzá, hogy teljességében érthessük meg a történelem ezen szakaszát. Hozzátette: mindezt nemcsak írásos dokumentumok, hanem hanganyagok, képek is segítik. A dokumentumok többek között arról is tanúskodnak, hogy amit mi lezárt múltnak tekintünk, az sok ma élő család történetében még mindig fájó seb. „Ezek ma is élő történetek” – hangsúlyozta Mikó Zsuzsa.

 

_D0A4391_Copy


A projektet Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese mutatta be. Kiemelte: a munkára költött 37 millió forintot a jövőbe invesztálták, miközben a múltról emlékeztek meg. Többek között restaurálták a nagyon rossz minőségi iratokat, majd digitalizálták azokat.

 

Mint megfogalmazta: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztályának irategyüttesét, melyet most digitalizáltak. Összesen 5-800 ezer magyar áldozatot vittek Oroszországba, ezzel kapcsolatos az az adategyüttes, amelyet feldolgoztak. A 347 kisdoboz terjedelmű iratanyag között voltak levelek, listák az elhurcoltak nevéről, származásáról, foglalkozásáról – de ezeket a digitalizálás mellett rendezni és restaurálni is kellett, mert rendkívül rossz minőségben maradtak meg. A projekt keretében megújult az Archivnet című szaklap, amely elsősorban források közreadásával foglalkozik.

 

_D0A4408_Copy


A munka harmadik elemeként elkészült a Magyarok a Gupvi- és Gulag-táborokban című interaktív, multimédiás oktatóanyag, melyen eddig körülbelül kétezer oldalnyi dokumentum van fent, valamint számtalan fotó, többórás filmanyag és plakátok, eredeti források, tanulmányok is segítik a témában való elmélyülést. Szabó Csaba hangsúlyozta: folyamatosan bővülni fog az alkalmazás, ahol igyekeztek összegyűjteni a Gulag szakirodalmát is. Itt található Márkus Beátának az a tanulmánya is, melyből fentebb idéztem.

 

A levéltár Oktatólapok internetes oldalán nem csak ebben a témában kutathatnak az érdeklődők. Két korábbi alkalmazás is elérhető itt: a Rendszerváltozás Magyarországon 1987–1990 és a Koncepciós perek Magyarországon 1945 után. Mindez szabadon hozzáférhető.

 

Arra törekedtünk, hogy a projekt eredménye ne pillanatnyi legyen, hanem olyan hosszútávú befektetés, melyből évekig profitálhatnak a kutatók, a diákok, a civilek – hangsúlyozta Szabó Csaba. Valóban, az oldal lehetőséget ad arra, hogy elmélyüljünk a témában, és megismerve az elhurcoltak történetét, ráébredjünk: ez nem csak történelem. Ez a mi múltunk, amely hatással van sokunk életére.

 

 

Wéber Anikó

Fotó: Csákvári Zsigmond

01Spite-DannyWillems_vagott

2017.11.18

Wim Vandekeybus egyéni hangvételű flamand táncos és koreográfus 1999-ben készített In Spite of Wishing and Wanting című alkotásának 2016-ban kibővített változata érkezik november 23-án és 24-én a Trafó – Kortárs Művészetek Házába. Az Ultima Vez társulat előadása szilaj, intenzív, markánsan mai és férfi energiákkal telített. Vandekeybus megkapó, játékos koreográfiájához David Byrne szerzett zenét.

maxresdefault_600x337_kis

2017.11.18

Suren Bagratuni világhírű csellóművész lesz a Nemzeti Filharmonikusok november 20-ai hangversenyének szólistája. A művész a Zeneakadémia csodálatos hangversenytermében Schumann mindössze két hét alatt komponált, különleges szépségű a-moll gordonkaversenyét adja elő a zenekarral, Hamar Zsolt vezényletével.

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

Egyhangúlag megszavazta november 16-ai ülésén a baranyai megyeszékhely képviselő-testülete a Pécsi Harmadik Színházat (PHSZ) fenntartó, teljes mértékben önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság eladását a Moravetz Produkció részére. Az 1988-ban alapított, állandó társulattal nem rendelkező, Vincze János vezetésével működő teátrumnak a Pécsi Nemzeti Színházba (PNSZ) történő beolvasztásáról szeptember 7-én döntött a megyeszékhely képviselő-testülete.

Sergio Ramírez nicaraguai író, volt alelnök nyerte el az idei Cervantes-díjat, amely a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének számít – ismertette a zsűri döntését Ínigo Méndez de Vigo spanyol kulturális miniszter november 16-án Madridban. A döntőbizottság méltatásában kiemelte, hogy Ramírez műveiben a mindennapi élet elevensége az, ami műalkotássá változtatja a realitást.

A nagy érdeklődést és a zenei szakma kérését figyelembe véve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) november 20-áig meghosszabbítja a jelentkezést A Dal 2018 pályázatra. A pályázóknak az eredeti határidőhöz képest öt nappal tovább, november 20-án éjfélig van lehetőségük feltölteni a www.mediaklikk.hu/adal oldalra pályaműveiket, hogy A Dal 2018 indulói között lehessenek.

A Legjobb Animáció díját kapta Klingl Béla Boxi című 3D-s animációs sorozatának Zöldben című epizódja, míg A legjobb ifjúsági film kategória győztese Andristyák Marcell IN Corp. – Integrated Nanotechnologies című alkotása lett a belgrádi Green Fest Nemzetközi Zöld Kultúra Fesztiválon.

Rekordáron, 450 millió dollárért (119 milliárd forint) kelt el egy 500 éves, Leonardo da Vincinek tulajdonított festmény egy november 15-ei esti New York-i árverésen. A kép Salvator Mundi (Világmegváltó) néven ismert. A valaha árverésen műalkotásért fizetett legmagasabb összeget adták érte. A meg nem nevezett vevő telefonon vett részt a licitálásban.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma