2017. február 21.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2017.02.08

Nem hullott az ölébe a siker. Simándy József autószerelőként kezdte, és az éjszakai műszak alatt énekelt a kollégáinak, hogy el ne aludjon. Hihetetlen tehetségének és szorgalmának köszönhetően azonban néhány év múlva már az Operaház magánénekese lett. Az életpályájáról szóló tárlaton lánya: Simándi Kata, a kiállítás kurátora vezetett végig bennünket.

„Ha csak beszél, hangja akkor is olyan, mintha énekelne. Nyugodtan merem mondani, hogy Magyarország legszebb hangja az öné” – írta egy lelkes rajongó Simándy Józsefnek, aki 40 éves pályája során számtalan levelet kapott. Sokan voltak, akik éppen az ő hangját hallva szerettek bele az opera műfajába. Egy kislány megköszönte, hogy a reggeli rádióban hallgatva annyi energiát és kedvet kapott, hogy utána az iskolában ötöst írt matematikából, és akadt olyan rajongó is, aki idejét nem kímélve gyűjtötte össze az énekesről szóló összes újságcikket saját készítésű albumokba. Ebből is látszik, hogy nem csupán egy különleges hangról van szó, hanem olyan tehetségről, aki meg tudta érinteni a hallgatóságát, átadva nekik az éneklés örömét.

 

robi161006002


„Bárhova elment, ahova hívták – a legkisebb falvaktól a nagyszínpadokig –, mert az volt számára a fontos, hogy a közönségnek a legszebbet adja. Nem akart senkinek csalódást okozni” – meséli róla Simándi Kata, a Háromszázezer magas Cé – Simándy 100 című kiállítás kurátora. A tárlat a művész születésének századik évfordulója alkalmából nyílt 2016-ban a Bajor Gizi Színészmúzeumban, és március 5-ig látogatható. A vendégek bepillanthatnak az operaénekes gyerekkorába, 40 év rajongói levelezésébe, és „jegyet válthatnak” 14 operára, amelyekről filmrészleteket, tévéhíradókat, fotókat, visszaemlékezéseket nézhetnek meg, és áriákat és duetteket hallgathatnak meg. Megismerkedhetnek azokkal a karmesterekkel, énekesekkel, kollégákkal, akikkel Simándy József dolgozott, és megtudhatják,


hogyan lett a munkás fiatalból Magyarország ünnepelt operaénekese,


akit világszerte hívtak vendégszereplésre.

 

Simándi Kata Sipőcz Mariann kurátortársával háromnegyed éven át készült a tárlatra. Mihalkov Györggyel, aki a látványért felelt, arra törekedtek, hogy olyan tárlatot hozzanak létre, amelyben a zene, az operahang kapja a főszerepet, és amely hűen mutatja be Simándy József életművét.

 

A kiállítás első szobájába lépve az 1910-es évekbe csöppenünk: Kistarcsára. Itt született a későbbi operaénekes, és a Schulder József nevet kapta. A sváb családban azt remélték, hogy ő lesz a megmentő: édesapja alkoholproblémákkal küzdött, és azt ígérte, ha születik egy fia, abbahagyja az ivást. Meg is érkezett a várva várt kisfiú, csakhogy néhány órával később elvesztették. Ezt követően jött világra a később világhírűvé vált operaénekes, akiért az apának ott kellett volna hagyni a kocsmákat és kávéházakat. Sajnos nem így történt, a gyári munkást kirúgták, a család szétesett és mélyszegénységbe zuhant, a szülők elváltak, Simándy József pedig 16 évesen ágyrajáró lett. Nem mehetett haza a szüleihez, nővérei megházasodtak, ezért egy ágyat bérelt valahol.

 

robi161006004


Az éneklés szeretetét azonban otthonról hozta, varrónő édesanyjától, akivel szoros kapcsolatban állt. „Apám mindig emlegette, hogy a Vilja-dalt senki olyan szépen nem tudta énekelni, mint édesanyám. Anyám mindig dalolt. Amikor örült, amikor bánata volt. Dalolt sírva, dalolt nevetve. Tőle örököltem a szép hangot, muzikalitást, talán még a színpadi készséget is” – olvasható a falon Simándy visszaemlékezése szüleiről.

 

„Sokat hallgatták az operákat rádión is, ezért helyeztük ide a régi készüléket, melyen felcsendül a látogatóknak a Vilja-dal” – magyarázza Kata. A szobában felhívja a figyelmet a falon futó kottavonalakra, melyek az egész kiállítást végigkísérik, valamint a ráhelyezett borítékokra, melyekbe a Simándyhoz szóló rajongói leveleket rejtették. A tárlat motívuma egy violinkulcs, amelynek vége villáskulcsba megy át. Hogy miért? „A tizenéves fiút az mentette meg a lecsúszástól, hogy beajánlották a Szürke Taxi vállalathoz, ahol autószerelő-segéd lett. Itt dolgozott három műszakban, és


hogy az éjszakai munkaidő alatt el ne aludjon: énekelt.


Amikor már meg lehetett oldani, hogy egy műszakban dolgozzon, akkor kezdett el énekelni tanulni Posszert Emíliától” – vezet át a második szobába a kurátor.

 

robi161006010


A terem felidézi a kort, amelyben Simándy fiatal volt és a gyári világot is. „Belehallgathatunk egy filmbe: 1950-ben készült Keleti Márton Dalolva szép az élet című alkotása, amely arról szól, hogy az ifjú munkások egy haladó szellemű, új kórust hoznak létre. Simándy József már ebben a filmben is elénekli a Bánk bánból a Hazán, hazám című áriát, mely később összekapcsolódik nevével. A történet mintha az ő életét idézné fel, hiszen maga is a gyárban kezdett el dalolni munka közben” – meséli Kata.

 

A második szoba állít emléket Posszert Emíliának is, aki tanította a gyárból fáradtan, átfázva érkező fiatalt, pár évvel később pedig már maga is gratuláló leveleket küldött az ünnepelt operaénekesnek. „Érdekesség ebből az időszakból, hogy


édesapám nem akarta elhinni, hogy tenor hangja van, és nem bariton.


Másfél évig foglalkozott vele Emília, mire elhitte, hogy ő tenor” – emeli ki Kata, miközben átlépünk a harmadik szobába, ahol már az első énekesszerepei láthatók. Először a Városi (ma Erkel) Színházban kapott lehetőséget, majd onnan került át a Magyar Királyi Operaház kórusának tenor II. szólamába. Az első öt évét itt a kórusban töltötte, és nagyon sokat tanult a karvezetőtől, Roubál Vilmostól. Közben elkezdte a Zeneakadémiát is. A teremben láthatjuk az indexkönyvét és a noteszait, melyeket 1944-től egészen 1979-ig vezetett. Ezekbe írta fel, mikor milyen darabban és hányadszorra énekelt.

 

robi161006046


Az első komoly szerepét 1944-ben kapta, a Nyilas-korszakban az operaház új igazgatójától, akinek nagyon megtetszett a fiatal énekes hangja. Ő nevezte ki magánénekesnek, és elkezdte tanulni A bolygó hollandit. Csakhogy 1945-ben, a felszabadulás után mindenkit átvizsgáltak, és rossz néven vették az ifjú énekestől, hogy német származású, és éppen a Nyilas-korszakban nevezték ki. Ez gyanús volt számukra, ezért kitiltották az Operaházból. Ismét a nulláról kellett kezdenie, és ez a legmélyebb kétségbeesésbe taszította. Ekkor változtatta meg sváb nevét Simándyra, majd Vaszy Viktor karmesterrel találkozott, aki Szegedre hívta. Itt lett először magánénekes 1945-től 1947-ig, és


itt kapta az első főszerepet Bizet Carmenjében, amellyel rögtön hatalmas sikert aratott.


Vaszy Viktorral szoros munkakapcsolat volt közöttük, tőle származik a kiállítás címe is: a Háromszázezer magas Cé. Ő mondta Simándynak: „Magának háromszázezer magas Cé-t ajándékozott a sors. Jól ossza be! Ne tékozolja őket!”

 

Szegedhez több szál fűzte a művészt. „Vaszy Viktor volt az, aki 1959-ben újraindította Szegeden a szabadtéri játékokat. A nyitóelőadásban is Simándy énekelt: Hunyadi szerepét akkorra tanulta meg, de ott játszotta utoljára maszkban-jelmezben a teljes Bánk bánt, és az elmúlt években Szegeden rendezik meg kétévente a Nemzetközi Simándy József Énekversenyt is” – sorolja a szegedi kötődéseket Kata.

 

A kiállítás negyedik terme az Operaházban töltött éveket eleveníti fel. „A fővárosi Operaház 1947 szeptemberétől szerződtette Simándyt, az első nagy szerep, amelybe beállt, a Lohengrin volt Otto Klemperer vezényletével. A karmestert Tóth Aladár, az Operaház igazgatója hívta Magyarországra 1947 és 1949 között, az egyik előadáshoz pedig egy nevezetes történet is fűződik. Ugyanis éppen akkor jött ki a rádió rögzíteni a felvételt, amikor a karmester és a közönség között szóváltás robbant ki. Otto Klemperer komolyan vette, hogy Wagner operáiba nem szabad beletapsolni, Simándy Grál-elbeszélése után azonban tapsviharban tört ki a közönség. Klemperer csitította őket, és rájuk szólt, hogy csöndet, mire a nézők elkezdtek bekiabálni. Az előadás majdnem botrányba fulladt, a karmester el akarta hagyni a zenei árkot, de visszatartották. Az előadást végül folytatták, és az elbeszélések szerint mindez Simándynak köszönhető, aki nem vesztette el lélekjelenlétét, nem lépett ki szerepéből, és az egész szóváltás alatt mozdulatlanul állt. Ekkortól fogadták maguk közé a fiatalembert az idősebb kollégák is” – idézi fel a kurátor. A legendás hangfelvételbe a látogatók is belehallgathatnak.

 

robi161006029


Szintén egy Wagner-opera, A bolygó hollandi hozott változást az énekes életébe 1951-ben is, amikor észrevette, hogy valami nincs rendben a hangjával. Orrműtéten esett át, és félő volt, hogy elveszítheti a hangját, szerencsére azonban 1952 májusában már visszatérhetett az Operaház színpadára. Mégis: ez az időszak mély nyomot hagyott benne, el is mondta később – a kiállításban is látható riportfilmben –, hogy Florestan szerepének megformálásánál ezt a kétségbeesett állapotot idézte fel, erre a fél évre gondolt vissza.

 

A szoba felidézi a kihelyezett jelmezekkel, fotókkal az Operaházat. „Szerettük volna láttatni, hogy ez egy más színpadkultúra volt akkoriban: jelzésszerű színpad helyett hatalmas, gyönyörű díszletekkel és jelmezekkel.” Mindemellett a terem a mozira is hasonlít, hiszen beülhetünk a kényelmes fotelekbe, és a kivetítőn 14 operára válthatunk jegyet. De ugyanebben a szobában nézhetjük végig, mely külföldi országokban – például Németországban, Kanadában, Ausztriában, USA-ban – vendégszerepelt Simándy. „A forradalom híre is kint érte, 1956. október 25-én hanglemez felvétele volt, ezért már október 22-én kiment. Ott tudta meg, mi történt nálunk másnap. Hazajönni nem tudott, egészen 1957 májusáig maradt kint, egyik külföldi helyről hívták a másikra, a családja azonban Magyarországon élt, és ő azon tipródott, mi lehet otthon a feleségével és a gyerekekkel. Bár kint maradhatott volna, kapott is volna további felkéréseket, féltette a családját, ezért hazajött” – meséli Kata, hozzátéve, hogy talán ezek a döntések és élmények is hozzájárulhattak a Bánk bán ihletett szerepformálásához.

 

A Bánk bánt, amely összeforrt nevével, 1953-ban mutatták be. Az előadásnak szentel emléket az ötödik szoba, de itt láthatjuk a vidéki fellépéseit is, hiszen bárhova elment, ahova hívták – a legkisebb falvakba is – hogy a közönsége kedvében járjon. Ez meg is mutatkozik a hatalmas rajongótáborán: az utolsó teremben egy kinagyított fotón megpillanthatjuk a közönséget. Nők és férfiak hosszú sorokban várakoznak, hogy jegyet vegyenek az Operaház műsorára. „Érkeztek a tárlatra olyan érdeklődők, akik felfedezték rokonaikat a fotón, egyik néni pedig, aki rendszeresen jár a rendezvényeinkre, megtalálta az édesanyja, majd a saját rajongói levelét is a kiállításon. De már az előkészületekben is nagy segítséget kaptunk a rajongóktól, hiszen dolgozhattunk saját készítésű albumaikból, melyekben az összes Simándyról szóló újságcikket összegyűjtötték” – mutat a kiállított kötetekre a kurátor.

 

robi161006039


A tárlat végén az operaénekes magánéletébe is bepillanthatunk, látjuk őt a családja körében, autót szerelve, vagy éppen a szőlőhegyen, ahol borászkodott. A tárlat számtalan interaktív elemmel is igyekszik közelebb hozni az opera világát és a művész életét a látogatókhoz. Van rejtvény, ahol a megoldásokat kihelyezett postaládák rejtik, Simándy József öltözőasztalához leülve nyolcféle Virágáriát hallgathatunk meg a Carmenből. A tükörben pedig végignézhetjük 30 év Carmen-fotóit, hiszen a szerepet 1946-tól egészen 1977-ig énekelte. Felpróbálhatunk egy jelmezrekonstrukciót, „beülhetünk” a színházba felvételeket nézni, és meghallgathatjuk filmszerepeit is – például a Vámos László készítette Bánk bán filmből, melyhez Simándy József nemcsak a hangját adta, hanem maga is játszotta a szerepet.

 

„A tárlatot kiegészítőprogramok is kísérik, minden hónapban van beszélgetésünk, ahol Simándyra emlékeznek operaénekesek, volt kollégái. A következő program február 9-én lesz, amikor Kasza Katalin énekesnő jön el, akivel a Fideliot énekelte. Találkozhatnak a látogatók Sólyom-Nagy Sándorral is, aki II. Endre énekhangja volt a Bánk bán-filmben, és Medveczky Ádám karmesterrel, aki sokszor vezényelte Simándyt. Majd február 23-án Tokody Ilona énekes lesz a vendégünk, aki 1984-ben, az Opera újranyitásakor játszotta Melindát.


A kiállítás zárása március 5-én lesz, Simándy József halálának – március 4. – évfordulója alkalmából.

Akkor egész napra kitárja kapuit a Bajor Gizi Színészmúzeum,


és várja a látogatókat. Itt lesz többek között Rost Andrea, Berczelly István, Kováts Kolos operaénekesek, Czigány György író, zenei rendező, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Tordai Hajnal jelmeztervező, aki a jelmeztervezésről fog beszélni, és tartunk majd kurátori tárlatvezetéseket is, valamint filmvetítésre is beülhetnek az érdeklődők” – részletezi a programokat Simándi Kata, hozzátéve: azoknak sem kell szomorkodniuk, akik nem tudnak ellátogatni a fővárosba, ugyanis indult egy vándorkiállítás is 2016 májusában Simándy Józsefről. Most éppen a 9. állomásán: Újpalotán van, utána Pécsre érkezik, majd Miskolcon, nyáron pedig Gyulán kereshetik fel az érdeklődők.

 

 

Wéber Anikó

Fotó: PIM-OSZMI/Szebeni-Szabó Róbert

_D0A2474_Copy

2017.02.20

„Úgy vélem, jól fogjuk dinamizálni ezt a területet, és megkönnyítjük a fiatal generáció szakmába való integrálódását” – fogalmazta meg az Imre Zoltán Program kapcsán Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, akivel többek között a program kidolgozásáról és jövőjéről beszélgettünk. Arról, mit is kapnak a programtól a táncművészek.

dsc_3401__copy__600x450

2017.02.20

„Egy nemzet a történelem sodrában nem maradhat fenn, ha nincs összetartás” – fogalmazta meg Érsek-Obádovics Mercédesz színművész az Egy akaraton 1956 – 2016 című kiállítás hat új filmjének bemutatója előtti beszélgetésen. A Terror Háza Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét őrzi a különleges tárlattal, mely nemcsak emléket állít, hanem el is visz minket oda, ahol a hősök hőssé váltak.

16105898_1319872371392512_2457893491682921931_n

2017.02.20

Egy hónapon át várják az érdeklődőket a francia nyelvhez kapcsolódó programok március 1. és április 1. között több mint 20 helyszínen a fővárosban és országszerte tizenegy nagyvárosban. Itt lesznek hét ország legfrissebb filmjei, koncertek a reneszánsztól a sanzonon át az experimentális zenéig, történelmi és társadalomtudományi előadások, felolvasóestek és gyermekfoglalkozások is.

Elhunyt Ertunç Baykal, a Magyar-Török Baráti Társaság tiszteletbeli tagja. Neve összefonódik Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolásával Kocaeliben (Izmit) és Karatepén, ahol az egykori „Virágok mezeje” található. Alapítója és első elnöke, később pedig tiszteletbeli elnöke volt az izmiti Thököly Imre – Zrínyi Ilona Magyar-Török Baráti Társaságnak. A magyar köztársasági elnöktől 2011-ben vehette át Ankarában a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozat) állami kitüntetést.

Meghaladta a százezret a Műcsarnok látogatóinak száma 2016-ban – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója az M1 aktuális csatornán szombaton. Az igazgató úgy fogalmazott, ez a szám a muzeológiában egy „bűvös küszöb”, és azt jelzi, hogy a kiállítások széles közönség ízlését találták el.

A Carnegie Hallban lép színpadra március 1-jén Kökény Tamás nagybőgős, a Virtuózok második évadának fődíjasa, akinek a New York-i fellépési lehetőséget az Armel Opera Festival ajánlotta fel. A koncerten a klasszikus darabok közül Giovanni Bottesini Tarantella, Liszt Ferenc Szerelmi álmok, Niccolo Paganini Mózes fantázia és Astor Piazzolla Libertango című műveit is előadja Ennio Morricone Cinema Paradiso és John Williams Schindler listája című filmzenéi mellett.

Személyes hangvételű darabbal tér vissza Budapestre márciusban az újcirkusz egyik legnagyobb úttörője, Daniele Finzi Pasca és társulata. A svájci előadók negyedszerre érkeznek Magyarországra, most a Neked (Per te) című darabbal, amely március 16. és 19. között öt alkalommal lesz látható a Müpában.

Robin Ticciati vezényletével ad koncertet a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) február 24-én, 25-én és 27-én a Müpában, valamint február 27-én a Várkert Bazárban. A Müpában Richard Wagner Lohengrinjének előjátéka, Anton Bruckner VI. (A-dúr) szimfóniája és Richard Strauss II. (Esz-dúr) kürtversenye hangzik el Radovan Vlatkovic kürtszólista közreműködésével.

Bűvészet, mágia, varázslat, illúziók. Amióta világ a világ, mindenki szeret néhány percre hinni a csodákban, elképedve nézni olyan dolgokat, amelyek minden bizonnyal lehetetlenek, és mégis vannak olyan előadók, akik képesek véghez vinni ezeket. Ezt a csodavilágot idézi meg a Campona február közepétől március elejéig hétvégi rendezvényein.

campona_varazslat_masolata

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a Group'n'Swing zenekar. A tavalyi évben ünnepelt tizedik évforduló, a rengeteg koncert, a közönség erőt és lendületet adó lelkesedése egyaránt komoly helyet követel magának a zenekar tagjainak emlékei között. Ezt a szüntelenül áradó szeretetet köszöni meg a zenekar a nemzetközi nőnap másnapján megrendezendő koncertjével.

Lehár Ferenc első nagy sikerű operettjét március 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház társulata Szabó Máté rendezésében. A szerelem diadalát hirdető, sok szálon futó, fordulatos, a férfi nemet erős kritikával illető történet főszerepeit alakító színészek a sajtótájékoztatón vörös rózsával kértek már előre elnézést női kollégáiktól a darab során majdan ellenük elkövetett bűnökért.

Képvetítéssel egybekötött felolvasásra, irodalmi estre és filmvetítésre is várják az érdeklődőket a Műcsarnokba. A programok a kiállításokhoz kapcsolódnak. A vendégek találkozhatnak Nagy András író-forgatókönyvíróval, Patak Márta író-műfordítóval és felidézhetik a képek és a versek kapcsán a 12 hónapot.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma