782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.10.04

Milyen volt Mária Terézia uralkodása? Valóban szerette a magyarokat vagy csak kiegyezett velük a saját érdekei miatt? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott a Magyar Nemzeti Múzeumban szeptember 28-án megtartott Mária Terézia a magyarok királynője című konferencia, melyet az uralkodónő születésének 300. évfordulója alkalmából rendeztek.

A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Habsburg Történeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében megtartott konferencián szó esett többek között Mária Terézia uralkodásának törvényességéről, a magyar építészettörténetben elfoglalt helyéről, férjéhez fűződő viszonyáról és arról, mennyire volt elkötelezett a magyar nép felé és mennyire volt megalkuvó.


jegy.hu
Fotó: jegy.hu


A konferenciát Gerő András Széchényi-díjas történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. Gerő András beszédében felhívta a figyelmet arra: a történelem során miként változott a Habsburg-dinasztia megítélése, és ennek következtében hogyan formálódott a Mária Teréziáról kialakult kép. A Habsburg–magyar viszonyról a magyarok a dinasztia uralma idején jobbára kedvezően nyilatkoztak, utána viszont elnyomókként emlegették őket – mondta, majd hozzáfűzte: Magyarországon „a múlt jövője teljesen kiszámíthatatlan”.


Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében aranykornak nevezte Mária Terézia uralkodását. „Mária Terézia az uralkodást szolgálatnak tekintette, női érzékenységgel és mélyen hívő katolikusként méltányosan, irgalmasan gyakorolta hatalmát, törődött a rábízottakkal. Uralkodása az eltérő érdekek figyelembevételére, kompromisszumra épült” – fűzte hozzá a történész.


A nyitóbeszédeket követően Poór János történész beszélt a Pragmatica Sanctio értelmezéséről. Az előadásból kiderült többek között az, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Pragmatica Sanctio nem örökösödési törvény, csupán egy 1703-as megállapodás összegzése. Az 1703-ban kelt titkos megállapodásban egyezett meg I. Lipót fiaival – a későbbi I. Józseffel és III. Károllyal – az akkor még Habsburg kézben tartott spanyol trónról – ezt Lipót Károlynak ígérte, ha kihal a spanyol–Habsburg férfiág. Emellett apa és fiai megegyeztek abban is, ha férfiágon kihal a Habsburg-ház, akkor a női ágon öröklődik a korona. Amikor Károly hatalomra került, és nem született fia, egyértelművé vált számára, hogy lányának, Mária Teréziának kell biztosítania a trónt, így nyilvánosságra hozta az apjával kötött titkos megállapodást 1713. április 19-én. A Pragmatica Sanctio pedig valójában ennek a napnak és a korábbi megállapodásnak az összesített változata – ahogyan Poór János fogalmazott: egy összeírás a tíz évvel korábbi megállapodásról. A történész előadásában felhívta a figyelmet arra is: önmagában a Pragmatica Sanctio nem biztosította, hogy Mária Terézia uralkodását nemzetközileg is elfogadják. A rendelkezés mellett sokkal mérvadóbb volt a magyar rendek kiállása a királynő mellett, és az, hogy az osztrák örökösödési háborúban csaknem harmincezer magyar katona – 11 magyar huszárezred – harcolt a királynőért. Ennek hatására állt ki Anglia és Hollandia is a királynő mellett, hiszen a magyar területek ekkor a Habsburg Birodalom felét tették ki, tehát nemzetközileg is meghatározó volt, ki mellé állnak a magyar rendek.


2017030757
Fotó: wikimedia.commons


Poór János előadása után Kelényi György művészettörténész ismertette a hatalmi reprezentáció átalakulását. Elmondta, hogy a kor legjelentősebb építészeti beruházása a pozsonyi vár átalakítása volt. Ám Mária Terézia apjával ellentétben nem a fényűzésre törekedett, hatalmát nem a fényűző épületekkel és szobrokkal akarta igazolni, így a nevéhez köthető időszakot sokkal inkább a spórolás és a visszafogottság jellemzi. A felújítási munkálatokhoz szükséges összeget nem a kincstárból kölcsönözte, a jól bevált módszer inkább az adakozás volt. Mária Terézia nevéhez fűződött a budavári királyi palota újjáépítése is, melyre szintén a vármegyék és a városok által adományozott pénzből került sor. A spórolás oka lehetett többek között az is, hogy az osztrák örökösödési háború miatt a kincstár szinte kiürült. A budavári királyi palota dunai homlokzatának építését azonban a városok egy idő után nem tudták tovább finanszírozni, ezért az építkezéseket később Mária Terézia támogatta. Bár sohasem volt reális alapja annak, hogy a királyi udvar Bécsből Budára költözzön, a királynő mégis fontosnak tartotta a felújítási munkálatokat. Mária Terézia ugyan nem volt a fényűző és hivalkodó építészet híve, uralkodása alatt mégis mintegy kétszáz palota épült, és ekkor élte virágkorát az egyházi építészet is, számos plébániát emeltek ebben az időszakban. A királynő minden munkálatot – amit csak tehetett – személyesen ellenőrzött, maga írta elő a tervvázlatokat, melyeket kötelező volt betartani.


tortenelemportal.hu
Fotó: tortenelemportal.hu


Kelényi György után Kökényi Zsolt tartott előadást a kamarási címekről, a második szekciót pedig Barta János nyitotta meg Mária Terézia családi és politikai szerepét elemezve. Vajnági Márta ezután a királynő és férje, Lotaringiai Ferenc kapcsolatát elemezte, majd Soós István szót ejtett a cigányság helyzetének rendezéséről, ezt követően pedig Fried István elemezte Mária Terézia alakját a magyar irodalomban, végül pedig Krász Lilla számolt be a korabeli egészségügyi rendszer kialakításáról. A konferencia rendkívül átfogóan elemezte Mária Terézia uralkodását, ugyanakkor az előadók rávilágítottak a királynő személyiségére is, és bemutatták, milyen volt mint anya és feleség. A történészek szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az uralkodónő megítélése rendkívül sokat változott az idők során. Míg saját korában pozitív kép élt róla, addig ma már sokkal inkább úgy vélik, Mária Terézia nem csak azért egyezett ki a magyar rendekkel, mert kedvelte őket és segíteni akart nekik. Sokkal inkább a saját érdekeit nézte, saját pozícióját kívánta megerősíteni, amelyhez elengedhetetlen volt a magyar rendekkel való megbékélés.

 


Kultúra.hu/MTI

CC_banner

nagydanielviktor

2017.12.14

„Mindig is azt a profilt szerettem volna erősíteni, hogy nem egy helyen egyfélét, hanem sok helyen sokfélét játszom” – mondta Nagy Dániel Viktor a Kultúra.hu-nak. A szabadúszó színészt eddigi pályájáról, valamint az Üvegfigurák című, négyszereplős előadásról kérdeztük, melyet december 16-án mutatnak be a Radnóti Miklós Színházban.

_D0A9572_Copy

2017.12.14

Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei címmel nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) december 14-én. A 2018. január 12-ig látható tárlaton több mint száz festményen és szobron keresztül ismerhetik meg az érdeklődők az európai és az ázsiai modern művészet megszületését.

szinhaz2

2017.12.14

Megújult a József Attila Színház! A hat éve tartó munkálatok során több mint 700 millió forintot költöttek a teátrum korszerűsítésére, melynek eredményeként az erősen leromlott állapotú épület belső terei mellett a homlokzatát is felújították – hangzott el a teátrumban december 14-én Budapesten.

Az 1960-as évektől napjainkig készült műveket kínál eladásra több mint 120 tételben a BÁV kortárs aukciója, amelyet december 19-én, 15 év után újra Budapesten rendeznek meg. Az aukción a jól ismert, emblematikus művek mellett több olyan alkotást is elárvereznek, amelyek néhány évtized múlva főművekké válhatnak egy-egy életművön belül.

A Pécsi Tudományegyetem együttműködésével készített 93 perces nagyjátékfilmet az egyetem klinikáján aneszteziológusként és intenzív-terápiás orvosként is dolgozó Vámos Zoltán. A Parázs a szívnek című romantikus alkotás január 18-tól kerül a mozikba, a filmben többek között Szabó Erika, Turi Bálint, Bezerédi Zoltán és Csőre Gábor szerepel.

A Fiumei úti sírkert 42. parcellájában december 22-én helyezik végső nyugalomra Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, esszéistát és irodalomkritikust, a nemzet művészét. A temetésre várják Vasadi Péter tisztelőit, ugyanakkor a rendezvény nem sajtónyilvános. A számos díjjal kitüntetett szerző november 24-én hunyt el 91 éves korában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti a költőt.

Jubileumi kiállítás nyílt a Bálnában 50 éves az Aranylabda címmel arra emlékezve, hogy 1967 decemberében Albert Flórián, a Ferencváros csatára érdemelte ki az Európa legjobb futballistájának járó elismerést. A tárlat január 11-ig megtekinthető.

Kétszázezernél is többen váltottak jegyet Antal Nimród rendező legújabb, A Viszkis című akciófilmjére. A film forgalmazójának december 12-ei közleménye szerint a nézőszámon túl Antal Nimród munkája műfaji szempontból is jelentős eredményt mutat fel, hiszen az elmúlt csaknem 30 évben nem került fel a legtöbb nézőt vonzó filmek ranglistájára olyan produkció, amely teljes egészében Magyarországon készült.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma