2017.10.04

Milyen volt Mária Terézia uralkodása? Valóban szerette a magyarokat vagy csak kiegyezett velük a saját érdekei miatt? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott a Magyar Nemzeti Múzeumban szeptember 28-án megtartott Mária Terézia a magyarok királynője című konferencia, melyet az uralkodónő születésének 300. évfordulója alkalmából rendeztek.

A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Habsburg Történeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében megtartott konferencián szó esett többek között Mária Terézia uralkodásának törvényességéről, a magyar építészettörténetben elfoglalt helyéről, férjéhez fűződő viszonyáról és arról, mennyire volt elkötelezett a magyar nép felé és mennyire volt megalkuvó.


jegy.hu
Fotó: jegy.hu


A konferenciát Gerő András Széchényi-díjas történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. Gerő András beszédében felhívta a figyelmet arra: a történelem során miként változott a Habsburg-dinasztia megítélése, és ennek következtében hogyan formálódott a Mária Teréziáról kialakult kép. A Habsburg–magyar viszonyról a magyarok a dinasztia uralma idején jobbára kedvezően nyilatkoztak, utána viszont elnyomókként emlegették őket – mondta, majd hozzáfűzte: Magyarországon „a múlt jövője teljesen kiszámíthatatlan”.


Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében aranykornak nevezte Mária Terézia uralkodását. „Mária Terézia az uralkodást szolgálatnak tekintette, női érzékenységgel és mélyen hívő katolikusként méltányosan, irgalmasan gyakorolta hatalmát, törődött a rábízottakkal. Uralkodása az eltérő érdekek figyelembevételére, kompromisszumra épült” – fűzte hozzá a történész.


A nyitóbeszédeket követően Poór János történész beszélt a Pragmatica Sanctio értelmezéséről. Az előadásból kiderült többek között az, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Pragmatica Sanctio nem örökösödési törvény, csupán egy 1703-as megállapodás összegzése. Az 1703-ban kelt titkos megállapodásban egyezett meg I. Lipót fiaival – a későbbi I. Józseffel és III. Károllyal – az akkor még Habsburg kézben tartott spanyol trónról – ezt Lipót Károlynak ígérte, ha kihal a spanyol–Habsburg férfiág. Emellett apa és fiai megegyeztek abban is, ha férfiágon kihal a Habsburg-ház, akkor a női ágon öröklődik a korona. Amikor Károly hatalomra került, és nem született fia, egyértelművé vált számára, hogy lányának, Mária Teréziának kell biztosítania a trónt, így nyilvánosságra hozta az apjával kötött titkos megállapodást 1713. április 19-én. A Pragmatica Sanctio pedig valójában ennek a napnak és a korábbi megállapodásnak az összesített változata – ahogyan Poór János fogalmazott: egy összeírás a tíz évvel korábbi megállapodásról. A történész előadásában felhívta a figyelmet arra is: önmagában a Pragmatica Sanctio nem biztosította, hogy Mária Terézia uralkodását nemzetközileg is elfogadják. A rendelkezés mellett sokkal mérvadóbb volt a magyar rendek kiállása a királynő mellett, és az, hogy az osztrák örökösödési háborúban csaknem harmincezer magyar katona – 11 magyar huszárezred – harcolt a királynőért. Ennek hatására állt ki Anglia és Hollandia is a királynő mellett, hiszen a magyar területek ekkor a Habsburg Birodalom felét tették ki, tehát nemzetközileg is meghatározó volt, ki mellé állnak a magyar rendek.


2017030757
Fotó: wikimedia.commons


Poór János előadása után Kelényi György művészettörténész ismertette a hatalmi reprezentáció átalakulását. Elmondta, hogy a kor legjelentősebb építészeti beruházása a pozsonyi vár átalakítása volt. Ám Mária Terézia apjával ellentétben nem a fényűzésre törekedett, hatalmát nem a fényűző épületekkel és szobrokkal akarta igazolni, így a nevéhez köthető időszakot sokkal inkább a spórolás és a visszafogottság jellemzi. A felújítási munkálatokhoz szükséges összeget nem a kincstárból kölcsönözte, a jól bevált módszer inkább az adakozás volt. Mária Terézia nevéhez fűződött a budavári királyi palota újjáépítése is, melyre szintén a vármegyék és a városok által adományozott pénzből került sor. A spórolás oka lehetett többek között az is, hogy az osztrák örökösödési háború miatt a kincstár szinte kiürült. A budavári királyi palota dunai homlokzatának építését azonban a városok egy idő után nem tudták tovább finanszírozni, ezért az építkezéseket később Mária Terézia támogatta. Bár sohasem volt reális alapja annak, hogy a királyi udvar Bécsből Budára költözzön, a királynő mégis fontosnak tartotta a felújítási munkálatokat. Mária Terézia ugyan nem volt a fényűző és hivalkodó építészet híve, uralkodása alatt mégis mintegy kétszáz palota épült, és ekkor élte virágkorát az egyházi építészet is, számos plébániát emeltek ebben az időszakban. A királynő minden munkálatot – amit csak tehetett – személyesen ellenőrzött, maga írta elő a tervvázlatokat, melyeket kötelező volt betartani.


tortenelemportal.hu
Fotó: tortenelemportal.hu


Kelényi György után Kökényi Zsolt tartott előadást a kamarási címekről, a második szekciót pedig Barta János nyitotta meg Mária Terézia családi és politikai szerepét elemezve. Vajnági Márta ezután a királynő és férje, Lotaringiai Ferenc kapcsolatát elemezte, majd Soós István szót ejtett a cigányság helyzetének rendezéséről, ezt követően pedig Fried István elemezte Mária Terézia alakját a magyar irodalomban, végül pedig Krász Lilla számolt be a korabeli egészségügyi rendszer kialakításáról. A konferencia rendkívül átfogóan elemezte Mária Terézia uralkodását, ugyanakkor az előadók rávilágítottak a királynő személyiségére is, és bemutatták, milyen volt mint anya és feleség. A történészek szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az uralkodónő megítélése rendkívül sokat változott az idők során. Míg saját korában pozitív kép élt róla, addig ma már sokkal inkább úgy vélik, Mária Terézia nem csak azért egyezett ki a magyar rendekkel, mert kedvelte őket és segíteni akart nekik. Sokkal inkább a saját érdekeit nézte, saját pozícióját kívánta megerősíteni, amelyhez elengedhetetlen volt a magyar rendekkel való megbékélés.

 


Kultúra.hu/MTI

dorka

2018.06.19

Őseink bűneiért mi is bűnhődünk? Sorsuk ránk is hatással van? Többek között erről kérdeztük Péntek Orsolya képzőművész-írót, aki regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el egy ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Második kötetében: a Dorka könyvében egy fiatal matematikus lány a főszereplő, de számtalan nő sorsát ismerhetjük meg az Osztrák–Magyar Monarchiától a jelenkorunkig.

24900199_1539606166123076_6140405359001037300_n

2018.06.19

A Zempléni Fesztivál idén hatvan programmal és 37 helyszínnel várja a közönséget számos zempléni településen augusztus 10. és 19. között. A tíznapos rendezvénysorozaton a komolyzene és a jazz mellett nagy hangsúlyt kapnak a társművészetek is, így a tánc és a képzőművészet is szerepel a fesztivál 2018-as repertoárjában.

030_jatek_a_kastelyban_17_12_22-1024x720

2018.06.19

A most befejeződő színházi évadban 363 előadáson több mint 78 ezer nézője volt a Csokonai Nemzeti Színháznak. Az előadásokra 12 és fél ezren váltottak bérletet – hangzott el a teátrum június 18-ai évadzáró társulati ülésén Debrecenben. Az ülésen kiosztották a művészeti elismeréseket: Nívódíjat kapott Ráckevei Anna, Szakács Hajnalka, Bakota Árpád, Rózsa László színművész és Szabó K. István rendező.

Az Eurovíziós Dalfesztiválról készül film Will Ferrell amerikai komikus színész főszereplésével a Netflix megrendelésére. A forgatókönyvet is ő fogja írni Andrew Steele-lel, a Saturday Night Live műsor egy korábbi vezető munkatársával. Az Eurovíziós Dalverseny nem olyan népszerű Amerikában, mint Európában, az új produkcióval a Netflix az Amerikán kívüli előfizetők kegyeit keresi.

Színes programokkal várja idén is az érdeklődőket a múzeumok éjszakáján a Hadtörténeti Intézet és Múzeum: június 23-án nyílik meg a száz éve elsüllyedt Szent István csatahajóról szóló kiállítás, de lehet fémkatonát önteni, és a katonai sportágakat is ki lehet majd próbálni. A Múzeumok Éjszakáján nyitja meg kapuit az Őfelsége hadihajója, SMS Szent István – 100 éves hadisír az Adriai tenger mélyén című időszaki kiállítás. A tárlathoz kapcsolódó programokkal, hadihajós katonákkal, hagyományőrzőkkel bemutatják a korabeli matrózok életét is.

A Budapest Bábszínház 2017/2018-as évadának kulcsszava a megújulás volt, ezért friss arculattal, átalakult előcsarnokkal várták a nézőket, új játszóhelyet avattak, és tovább szélesedett a korosztályi kínálat is, a 443 előadást több mint 111 ezer néző látta. A 2018/2019-es évadban a színház repertoárja a #abábnemkorosztály jegyében bővül, mindhárom játszóhelyen kortárs formavilágú új produkciókkal készülnek.

Családi és gyermekprogramokkal, tárlatvezetéssel és koncerttel várják az érdeklődőket a veszprémi kulturális intézmények, valamint a város néhány utcája és tere is a Múzeumok Éjszakáján, június 23-án. A Laczkó Dezső Múzeumban a Kabóca Bábszínház Ágacska története című előadása látható, Sipos Anna művészettörténész és Veszeli Lajos festőművész tárlatvezetését hallgathatják meg az érdeklődők, a Kis-Bakony Néptáncegyüttes műsorát fáklyás felvonulás, tűzugrás és táncház követi.

Neves zenekarok fellépésével jazzfesztivált, tehetséges diákok részvételével pedig improvizációs tábort rendeznek június 24. és 30. között Szombathelyen. A jazzfesztiválon többek közt fellép a The Coquette Jazz Band, a Kéknyúl, Tóth Vera és Budapest Jazz Orchestra, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Ferenc és Markus Stockhausen, valamint a Németh Ferenc Trió, amelynek vendége Eli Degibri és Joe Sanders lesz.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

20150704BGA_5861

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma