2017.10.04

Milyen volt Mária Terézia uralkodása? Valóban szerette a magyarokat vagy csak kiegyezett velük a saját érdekei miatt? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adott a Magyar Nemzeti Múzeumban szeptember 28-án megtartott Mária Terézia a magyarok királynője című konferencia, melyet az uralkodónő születésének 300. évfordulója alkalmából rendeztek.

A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Habsburg Történeti Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében megtartott konferencián szó esett többek között Mária Terézia uralkodásának törvényességéről, a magyar építészettörténetben elfoglalt helyéről, férjéhez fűződő viszonyáról és arról, mennyire volt elkötelezett a magyar nép felé és mennyire volt megalkuvó.


jegy.hu
Fotó: jegy.hu


A konferenciát Gerő András Széchényi-díjas történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója és Rezi Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. Gerő András beszédében felhívta a figyelmet arra: a történelem során miként változott a Habsburg-dinasztia megítélése, és ennek következtében hogyan formálódott a Mária Teréziáról kialakult kép. A Habsburg–magyar viszonyról a magyarok a dinasztia uralma idején jobbára kedvezően nyilatkoztak, utána viszont elnyomókként emlegették őket – mondta, majd hozzáfűzte: Magyarországon „a múlt jövője teljesen kiszámíthatatlan”.


Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntő beszédében aranykornak nevezte Mária Terézia uralkodását. „Mária Terézia az uralkodást szolgálatnak tekintette, női érzékenységgel és mélyen hívő katolikusként méltányosan, irgalmasan gyakorolta hatalmát, törődött a rábízottakkal. Uralkodása az eltérő érdekek figyelembevételére, kompromisszumra épült” – fűzte hozzá a történész.


A nyitóbeszédeket követően Poór János történész beszélt a Pragmatica Sanctio értelmezéséről. Az előadásból kiderült többek között az, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Pragmatica Sanctio nem örökösödési törvény, csupán egy 1703-as megállapodás összegzése. Az 1703-ban kelt titkos megállapodásban egyezett meg I. Lipót fiaival – a későbbi I. Józseffel és III. Károllyal – az akkor még Habsburg kézben tartott spanyol trónról – ezt Lipót Károlynak ígérte, ha kihal a spanyol–Habsburg férfiág. Emellett apa és fiai megegyeztek abban is, ha férfiágon kihal a Habsburg-ház, akkor a női ágon öröklődik a korona. Amikor Károly hatalomra került, és nem született fia, egyértelművé vált számára, hogy lányának, Mária Teréziának kell biztosítania a trónt, így nyilvánosságra hozta az apjával kötött titkos megállapodást 1713. április 19-én. A Pragmatica Sanctio pedig valójában ennek a napnak és a korábbi megállapodásnak az összesített változata – ahogyan Poór János fogalmazott: egy összeírás a tíz évvel korábbi megállapodásról. A történész előadásában felhívta a figyelmet arra is: önmagában a Pragmatica Sanctio nem biztosította, hogy Mária Terézia uralkodását nemzetközileg is elfogadják. A rendelkezés mellett sokkal mérvadóbb volt a magyar rendek kiállása a királynő mellett, és az, hogy az osztrák örökösödési háborúban csaknem harmincezer magyar katona – 11 magyar huszárezred – harcolt a királynőért. Ennek hatására állt ki Anglia és Hollandia is a királynő mellett, hiszen a magyar területek ekkor a Habsburg Birodalom felét tették ki, tehát nemzetközileg is meghatározó volt, ki mellé állnak a magyar rendek.


2017030757
Fotó: wikimedia.commons


Poór János előadása után Kelényi György művészettörténész ismertette a hatalmi reprezentáció átalakulását. Elmondta, hogy a kor legjelentősebb építészeti beruházása a pozsonyi vár átalakítása volt. Ám Mária Terézia apjával ellentétben nem a fényűzésre törekedett, hatalmát nem a fényűző épületekkel és szobrokkal akarta igazolni, így a nevéhez köthető időszakot sokkal inkább a spórolás és a visszafogottság jellemzi. A felújítási munkálatokhoz szükséges összeget nem a kincstárból kölcsönözte, a jól bevált módszer inkább az adakozás volt. Mária Terézia nevéhez fűződött a budavári királyi palota újjáépítése is, melyre szintén a vármegyék és a városok által adományozott pénzből került sor. A spórolás oka lehetett többek között az is, hogy az osztrák örökösödési háború miatt a kincstár szinte kiürült. A budavári királyi palota dunai homlokzatának építését azonban a városok egy idő után nem tudták tovább finanszírozni, ezért az építkezéseket később Mária Terézia támogatta. Bár sohasem volt reális alapja annak, hogy a királyi udvar Bécsből Budára költözzön, a királynő mégis fontosnak tartotta a felújítási munkálatokat. Mária Terézia ugyan nem volt a fényűző és hivalkodó építészet híve, uralkodása alatt mégis mintegy kétszáz palota épült, és ekkor élte virágkorát az egyházi építészet is, számos plébániát emeltek ebben az időszakban. A királynő minden munkálatot – amit csak tehetett – személyesen ellenőrzött, maga írta elő a tervvázlatokat, melyeket kötelező volt betartani.


tortenelemportal.hu
Fotó: tortenelemportal.hu


Kelényi György után Kökényi Zsolt tartott előadást a kamarási címekről, a második szekciót pedig Barta János nyitotta meg Mária Terézia családi és politikai szerepét elemezve. Vajnági Márta ezután a királynő és férje, Lotaringiai Ferenc kapcsolatát elemezte, majd Soós István szót ejtett a cigányság helyzetének rendezéséről, ezt követően pedig Fried István elemezte Mária Terézia alakját a magyar irodalomban, végül pedig Krász Lilla számolt be a korabeli egészségügyi rendszer kialakításáról. A konferencia rendkívül átfogóan elemezte Mária Terézia uralkodását, ugyanakkor az előadók rávilágítottak a királynő személyiségére is, és bemutatták, milyen volt mint anya és feleség. A történészek szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az uralkodónő megítélése rendkívül sokat változott az idők során. Míg saját korában pozitív kép élt róla, addig ma már sokkal inkább úgy vélik, Mária Terézia nem csak azért egyezett ki a magyar rendekkel, mert kedvelte őket és segíteni akart nekik. Sokkal inkább a saját érdekeit nézte, saját pozícióját kívánta megerősíteni, amelyhez elengedhetetlen volt a magyar rendekkel való megbékélés.

 


Kultúra.hu/MTI

42202491_1852967491425827_1752762946473164800_n

2018.09.25

Fennállásának huszadik évét ünnepli a Falk Miksa utcában található Virág Judit Galéria, amely első aukcióját 1998. október 5-én tartotta a Budapest Kongresszusi Központban. Az évforduló alkalmából idén szintén október 5-én tartják meg a jubileumi aukciójukat, amelyen 212 tétel, köztük számos hazai nagymester remekműve szerepel.

margo_2018_3nap_valuska-30504_nyomdai_

2018.09.25

Negyven kiadó mutatja be legfrissebb köteteit a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron október 18. és 21. között a Várkert Bazárban, ahol számos népszerű külföldi író is bemutatkozik. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kapcsolódó programjaként szervezett esemény négy helyszínén egymást követik az irodalmi programok.

_D0A1251_Copy

2018.09.25

Csaknem négyszáz látogató volt kíváncsi az NKA Fesztiválhajóra, amelyet a MANK Nonprofit Kft. indított el a Dunán szeptember 24-én. A fedélzeten a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) létrehozásának 25. évfordulója alkalmából 25 éves képzőművészek műveiből nyílt kiállítás.

A Debreceni Egyetem (DE) az idén már 12. alkalommal csatlakozik a Kutatók éjszakájához. Ezúttal három városban – Debrecen, Nyíregyháza, Hajdúböszörmény –, 15 helyszínen, mintegy 120 programmal várják az érdeklődőket. A programokba az egyetem szinte valamennyi egysége bekapcsolódik, az idén centenáriumát ünneplő általános orvostudományi kar pedig kiemelkedő programokkal készül a szeptember 28-ai eseményre.

A 27 éves Darja Parhomenko győzött a bukaresti George Enescu klasszikus zenei nemzetközi verseny zongora kategóriájában! A fiatal orosz zongoraművész szoros küzdelmet vívott a második helyezettel, Daumants Liepinssel. A szeptember 1. és 23. között lezajlott George Enescu Versenyen 39 országból 270 fiatal művész vett részt, akiket mintegy 400 jelentkező közül választottak ki.

Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Hold utcai református templom új orgonáján a Violin Travel sorozat őszi-téli szezonjában október 12-től újabb hét koncerten Budapesten. A közismert művek mellett az itthon ritkábban hallható darabok is megszólalnak Fassang László, Christoph Bossert (Németország), Benjamin Steens (Belgium), Vincent Thévenaz (Svájc), Szatmáry Zsigmond, Szabó Balázs és Mészáros Máté Zsolt tolmácsolásában.

Négy bemutatót tervez az új évadban a Kolozsvári Magyar Opera, amely továbbra is a ritkán játszott művekre összpontosít. Az évad első bemutatója november 15-én lesz: Giuseppe Verdi Otello című operáját Albu István állítja színpadra. Karácsony után, december 27-én Maurice Ravel két egyfelvonásosát, a Pásztorórát, valamint A gyermek és a varázslatok című operát mutatja be a társulat Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében. Országos bemutató lesz Giacomo Puccini A fecske című operájának áprilisi premierje Anger Ferenc rendezésében. Az évadot Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának premierjével zárja a társulat, amelyet Szabó Emese rendez.

Az egész estés dokumentumfilm kategória győztese Domokos János A te neved című filmje lett, a rövid dokumentumfilm kategóriát Balla Dávid alkotása, a Ne bámuljanak már című film nyerte, míg a rövid, fikciós szekcióban Chilton Nóra Telefonok összetörve és célkeresztben című alkotása bizonyult a legjobbnak az Ars Sacra Filmfesztiválon.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

Galyatetoi_Alkotohaz

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma